A migrációs álhírek, dezinformációk és összeesküvés-elméletek politikai hatásai - tanulmány

2017-05-25

Vezetői összefoglaló

  • A bevándorlásellenes propaganda kihasználja a migrációt politikai céljainak elősegítésére. Az oroszbarát média a Kreml geopolitikai céljainak megfelelően különösen jelentős szerepet vállal a migrációval kapcsolatos álhírek terjesztésében. A migráció kérdésköre ugyanis alkalmas az európai egység megzavarására és az európai állampolgárok az EU intézményeibe vetett bizalmának megingatására. Az Európai Unió felbomlása Oroszország geopolitikai érdeke, így kihasználhatná a relatív gyenge tagállamok feletti erőfölényét.
  • Az álhírek és a bevándorlásellenes propaganda alátámasztják az európai szélsőjobboldal politikai vízióját a bevándorlással kapcsolatban: a kulturális háború, az integráció lehetetlensége és a minden bevándorlót egyaránt közbiztonsági fenyegetésnek tekintő megközelítés mind olyan nézetek, amelyek az EU-ellenes pártok és az oroszbarát propagandaoldalak retorikájában is megtalálhatók. A dezinformációs módszerek segítik a propagandaoldalakat a szélsőjobboldali pártok bevándorláspolitikájának támogatásában, ezen felül pedig a jelenlegi európai rendszer alapköveinek delegitimálására is kiválóan alkalmasak.
  • Az álhírek terjesztőinek az eszközök széles köre áll rendelkezésére közönségük félretájékoztatására, a humortól kezdve egészen a kitalált tartalmakig. A hamis kontextus keretében a dezinformációs oldalak aprólékosan kiválogatott, pontos adatokat közölnek, de kizárólag azokat, amelyek az ő nézeteiket támasztják alá. A félrevezető tartalmak segítik az álhírgyártó oldalakat abban, hogy a rendelkezésre álló tényeket úgy tálalják, hogy azzal egy adott témakört a saját kereteiben értelmezzenek újra. A kitalált tartalmak 100 százalékban hamis információt tartalmaznak, a céljuk kifejezetten a károkozás. Bizonyos esetekben a félreinformálásra használt eszköz segítségével hamisított történeteket az orosz titkosszolgálatok is felhasználhatják az orosz külpolitikai célok előrevitele érdekében megvalósított aktív intézkedések keretében (pl. Lisa-ügy).
  • A propaganda hatása, hogy a bevándorláspolitikai döntéseket meghatározó közhangulat mindenhol azonos irányba tolja a politikai szereplőket, annak ellenére, hogy minden migrációs célország más problémákkal néz szembe, és az országokon belül sincsenek egységes bevándorló közösségek. Rendszerszintű jelentősége is van azonban annak, hogy a kisebbségek és a kisebbségi vélemény védelme, az emberi jogok feltétlen elismerése a migráció kapcsán konfliktusba kerül a politikailag – nemzeti, etnikai vagy kulturális alapon – megkonstruált többség akaratával. A kormányzati cselekvőképesség nevében egyes kormányok ugyanis másodlagossá teszik a liberális demokrácia alapköveinek számító emberi jogokat és procedurális normákat, ezzel a migráció ügyét tudatosan használhatják a politikai rendszer átalakítására, akár a liberális demokrácia autokráciával való felváltására is.
  • Az álhírek elleni küzdelem a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményeként került a figyelem középpontjába. Az álhíreket terjesztő orgánumok betiltására hajazó jogi lépések azok szólásszabadságra gyakorolt hatásai miatt erős kritikákat kaptak a szakértőktől, de a gyűlöletbeszéd-ellenes szabályozás jogi szinten megoldást nyújthat. A legbiztatóbb kezdeményezések között említhetők a médiaóriások (mint a Facebook és a Google) által bevezetett önszabályozó lépések, amelyek célja a dezinformáció kiszűrése és a dezinformációs médiumok anyagi forrásainak elvágása. A legjobb megoldás mindennel együtt az oktatásban rejlik: a fiatalokat kell megtanítani arra, hogyan győződjenek meg az internetről származó információk hitelességéről.

 

A teljes tanulmány itt érhető el.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695