Defenzívába szorult a Jobbik – Szélsőjobb monitor, 2017. augusztus

2017-09-22

  • A nyár végén a Jobbikkal kapcsolatban a párt béruniós kezdeményezése, a választójogi cenzus ötlete, valamint a Vona Gábor elleni kormányzati lejárató kampány dominálta a nyilvánosságot.
  • Ugyanakkor az elmúlt évek jobbikos gyakorlatának ellentmondva a cigányellenesség ismét megjelent a Jobbik országos kommunikációjában.
  • A Jobbikon túli szélsőjobboldali szervezetek közül a júliusban alakult Erő és Elszántság, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), illetve az Identitás Generáció voltak a legaktívabbak. Míg az első kettő számos helyi rendezvényt szervezett, különböző településekre látogattak el és helyi csoportokat szerveztek, a HVIM saját tagjai számára szervezett rendezvényeket, amelyek közül a zártkörű Magyar Sziget volt a legjelentősebb. Az Identitás Generáció ezzel szemben leginkább az online térben volt aktív.

A Jobbik stratégiája

Augusztusban négy ügy határozta meg a Jobbik napirendjét: a béruniós kezdeményezés, a miniszterelnök-jelölti vita és a választójogi cenzus, mint saját ügyeik, valamint a párt nyugdíjasokhoz való viszonya, amibe a Fidesz és médiája kényszerítette bele a Jobbikot, Vona Gábor egyik Facebook-bejegyzését kiforgatva.

A Jobbik magát egy változásban lévő politikai erőként definiálja, amely, egyrészt, érzékelve a radikális pártok felett lévő „üvegplafont”, már nem csak egy jól körülhatárolható csoportot kíván megszólítani, hanem „catch all” pártként minden rétegből próbál szavazatokat nyerni, másrészt kifejezetten hajt a Fideszből kiábrándult, illetve a baloldali érzelmű szavazókra is.

Ahhoz azonban, hogy a Jobbik „néppárttá” válhasson, nem elegendő változtatásokat eszközölnie irányvonalában, mivel folyamatosan magyarázkodnia kell a „néppártosodást” megelőző megszólalások miatt. A Jobbik nap mint nap szembesül ezzel a ténnyel, hiszen az újságírók és más pártok képviselői rendszeresen szembesítik a párt politikusait korábbi, vállalhatatlan kijelentésekkel. Vona Gábor az augusztus 23-i ATV-s interjújában érzékelve ezt a jelenséget a következő megoldással élt: „Vannak szerencsétlen mondatok, de ha mindig előcitálunk 5-6 évvel ezelőtti mondatokat, akkor én mindig el fogom mondani, hogy nem szerencsés, nem jó, vállalhatatlan. De ettől függetlenül én a jövőre szeretnék koncentrálni." A magyarázaton túl konkrétabb lépéseket is tett a párt múltjának rendezése érdekében. Ilyen például Vona Gábor augusztus 14-i ATV-s interjúja, amelyben bocsánatkérési hajlandóságát fejezi ki azok felé, akiket a múltban megbántott. A Jobbik vezetője tehát elismeri az egykori megszólalások vállalhatatlanságát, de igyekszik ezeket a szőnyeg alá söpörni, esetleg gyorsan bocsánatot kérni értük, ugyanakkor nem kínál biztosítékot arra, hogy ilyenekre a jövően nem kerül sor, és nem lép fel a párt egyes politikusainak (pl. Toroczkai László) aktuális szélsőséges megnyilatkozásaival szemben.

Vona stratégiája azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz leváltását akaró választók számára a Jobbikot az egyetlen esélyes kihívóként ábrázolja. Ezért hivatkozik pártjára megszólalásainak többségében a „legerősebb ellenzéki pártként”. Ezt a célt, valamint a „nyugdíjas ügyben” indult kormányzati lejárató kampányról való figyelemelterelést szolgálta Vona augusztus 23-án bejelentett kezdeményezése, amikor is élő tévé vitára hívta ki Orbán Viktort, a korrupcióról, valamint a (jövőbeli) időseket érintő kérdésekről. Hogy a témát hosszabb ideig napirenden tartsák, és médiafigyelmet generáljanak, a Jobbik azzal az ötlettel is előállt, hogy a vitapartnerek hazugságvizsgálóra kötve vitatkozzanak.

Bérunió

A Jobbik augusztusi megszólalásainak többségét a béruniós kezdeményezés melletti kampány tette ki. A bérunió kül- és belpolitikai szempontból is szimbolikus állomása a „néppárosodási” stratégiának. Ezzel a párt egyrészt azt tudja mutatni, hogy részben kitört a külpolitikai elszigeteltségből, másrészt cselekvő, együttműködésre kész kormányzóképes erőként állítja be magát. A kezdeményezés egyszersmind újrapozicionálja a Jobbik EU-politikáját. A zászlóégetésről elhíresült, egykor EU-ellenes párt ma az európai politika konstruktív alakítójának mutatja magát, amely 8 országot összefogó európai polgári kezdeményezést indított az „egyenlő munkáért egyenlő bért” baloldali populista üzenetével.

A folyamatos kitelepülések mellett országszerte megjelentek a béruniót propagáló óriásplakátok, amelyeket a plakáttörvény miatt hivatalosan nem a párt rendelt. Gyöngyösi Márton így magyarázta ezt a Hír TV-n augusztus 7-én: „Nézze ezt a törvényt, úgy-ahogy ismerjük az előzményekből. Keresztülszuszakolták az országgyűlésen, van véleményünk, és az alkotmánybírósághoz is fordultunk.  Ezt a csatát megvívjuk úgy, ahogy tudjuk, de a törvényeket betartjuk és tiszteljük. Nem a Jobbik a megrendelője ezeknek a plakátoknak. Nagyon örülünk, hogy van annyi civil kurázsi ebben az országban, hogy felkarolnak egy párt által kezdeményezett kezdeményezést és ezt finanszírozzák is.”

Választójogi cenzus

A bérunióval szemben a választójogi cenzus bevezetésére vonatkozó javaslat már kevésbé illet bele a „néppártosodási” stratégiába. Bár az általános iskolát nem végzett állampolgárok kizárása a választás intézményéből feltehetően sok szavazó szimpátiájával találkozik, egyrészt egy demokratikus alapjog alkotmányellenes korlátozását jelenti, másrészt bújtatottan ugyan, de feltehetően a romaellenes érzelmek mozgósítását célozta. Mint ilyen, a radikális választók felé tett „gesztusként”, a „néppártosodás” és a radikalizmus közti egyensúlyozási aktusként értelmezhető.

A Jobbik többféle érveléssel is indokolta a javaslatot. Vona Gábor szerint a választójogi cenzus nem korlátozás, hanem „felzárkóztatási, oktatáspolitikai koncepció”, amely ösztönözni fogja az 1990 után született választópolgárokat, hogy befejezzék alapfokú tanulmányaikat. Dúró Dóra szerint a cenzusra azért van szükség, mert a választópolgároktól elvárható egy minimális tájékozottsági szint, valamint mert fennáll a 8 általánost nem végzettek szavazata felvásárlásának veszélye. Dúró érvelésében már megjelentek a romák: „Ugyanakkor az elmúlt 25 évben gyakorlat volt az, hogy ezeknek az embereknek a szavazatait megvásárolták. Több politikus is és cigány polgárjogi aktivisták is beszéltek erről, hogy csirkefarhátért, zsák krumpliért megvásároltak szavazatokat.” Vona Gábor egy sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva már szintén a cigányságról beszélt a javaslatuk kapcsán: „Nem nekem kell a cigányságtól igazán bocsánatot kérnem, hanem azoknak, akik a cigányságot ebbe a helyzetbe taszították, akik a cigányságra úgy tekintenek, hogy olcsó szavazóbázis, akiket nyomorban lehet tartani és 4 évente pedig fel lehet vásárolni, mint szavazót.” Szintén ellentmond a „néppártosodási” iránynak, hogy megerősítette a „cigánybűnözés” létét: „Amennyiben cigánybűnözésen azt értjük, amit a jobbik mindig is értett, akkor ez a fogalom egy létező jelenséget takar. Ez arra vonatkozott, hogy vannak olyan speciális bűnelkövetési formák, és vannak olyan speciális kriminológiai jelenségek, amik a cigány kisebbségre jellemzőek."

Kormányzati lejárató kampányok a Jobbik ellen

A harmadik meghatározó ügy a Jobbik (illetve Vona Gábor) és a nyugdíjasok viszonya volt, amelyet a Fidesz és médiája tudatosan gerjesztett és tartott napirenden augusztusban. Az ügy Vona egyik Facebook bejegyzésének elferdítéséből indult, amelyben a Fidesz egyes nyugdíjas szavazóinak erőszakosságáról és gyűlöletéről panaszkodott. A Fidesz lecsapott a témára, és úgy állította be, mintha Vona bejegyzése minden nyugdíjas ellen irányulna, ezért felszólították a pártelnököt, hogy kérjen bocsánatot az idősektől. A kormányzati média egységesen gyártotta a tartalmakat az „idősellenes” Vona Gáborról, a Fidesz pedig nyugdíjasokat célzó telefonos kampányt indított, hogy minél több érintetthez eljuttassák az üzenetüket. Az érvelési kényszerbe szorult Jobbik válaszul nyugdíjkerekasztalt rendezett, ahol megvitatták a nyugdíjasokat érintő főbb kérdéseket, továbbá megalapították a Jobbik Nyugdíjas Tagozatot, amely külön Facebook oldalt is kapott.

Vona Gábor posztja a nyugdíjkerekasztalról, 2017. augusztus 18. Forrás: Facebook
Vona Gábor posztja a nyugdíjkerekasztalról, 2017. augusztus 18. Forrás: Facebook

Bár nincsenek adatok a Fidesz kampányának hatásairól, az állandó reagálási kényszer rengeteg erőforrást vont el a Jobbiktól, valamint védekező pozícióba szorította a kormányzóképességet demonstrálni akaró pártot.

A kormányzati média más alkalmakat is kihasznált augusztusban is a Jobbik hiteltelenítésére. A Magyar Gárda megalakulásának tizedik évfordulóján néhány tucatnyian gyűltek össze augusztus 25-én a Turul-szobornál. A PestiSrácok.hu nevű fideszes propagandaoldal a megemlékezés során videót készített az általuk „kiábrándult tagoknak” nevezett résztvevőkkel, akik közül "néhányan pikáns részleteket meséltek arról az időszakról, amikor Vona Gábor lelkes vezetőjükként tündökölt". Szintén a PestiSrácok.hu készített videóinterjút Budaházy Györggyel, aki amellett, hogy elmondta, miért tartja elfogadhatatlannak a terrorcselekmények elkövetése miatt rá kiszabott ítéletet, arról is beszélt, hogy károsnak tartja a jobboldali blokkon belül kialakult Jobbik-Fidesz háborút, dicsérte az Orbán-kormány migrációs politikáját, valamint elmondta, hogy a Jobbik rossz stratégiát folytat, és kiürítette a nemzeti radikális blokkot.

Repedések a néppártosodás felszíne alatt

Augusztusban is több eset bizonyította, hogy a Jobbikban vezetői szinten is továbbra is jelen vannak a szélsőséges gondolatok. Erről árulkodik Toroczkai László számos Facebook bejegyzése, valamint Volner János egyik posztja is, amelyben megosztotta a Jobbikhoz kötődő Alfahír „Megoldás a cigánybűnözésre: tábor az Alföldön?” című 2009-es cikkét.

Volner János 2017. augusztus 27-én megosztotta az Alfahír „Megoldás a cigánybűnözésre: tábor az Alföldön?” című 2009-es cikkét. Forrás: Facebook

Volner János 2017. augusztus 27-én megosztotta az Alfahír „Megoldás a cigánybűnözésre: tábor az Alföldön?” című 2009-es cikkét. Forrás: Facebook

Toroczkai László szinte bármelyik bejegyzése lehetne az elemzés tárgya, hiszen egy „néppártosodó” politikai erő alelnökeként napi szinten nyilatkozik úgy, amely komolyan vehetetlenné teszi a Jobbik középre húzó törekvéseit. Említhető a barcelonai merényletre írt reakciója: „Szeretném a migráns-párti agyhalottak kedvéért elmondani, hogy nem csupán azzal erősítik a terrort Európában, hogy a több millió migráns között több száz leendő dzsihadista terrorista is bevonult Európába.”. Vagy a svédországi nemi erőszak statisztikák kommentárja, amelyet azóta eltávolított a Facebook: „Svédországban lassan lehetetlen tömeges nemi erőszak nélkül fesztivált szervezni, pedig néhány évtizede még a nemi erőszak szinte ismeretlen volt ebben az országban. De ennek a drámai változásnak természetesen semmi köze sincs ahhoz a tényhez, hogy milliónyi migráns érkezett Svédországba Afrikából és Dél-Ázsiából. Nyilván a szőke viking-leszármazott svéd férfiak váltak vérengző vadállatokká. Legalábbis az idióta agymosó liberális svéd újságírók mindig ezt mondták nekem.” Toroczkai László Jobbikban betöltött szerepét is érdekes megvilágításba helyezte Tyirityán Zsolt Magyar Időkben megjelent interjúja. A Betyársereg vezetője elmondta, hogy Toroczkai „örömmel üdvözölte” az Erő és Elszántság megalakulását, és kijelentette azt is, hogy „őszinte barátságot ápol” Volner Jánossal.

Az Ópályiban elgázolt kisfiú majdnem lincselésig fajult ügye futótűzként terjedt szét a jobbikos aktorok üzenőfalain. Volner János az alábbi szöveggel kommentálta: Olaszliszka újratöltve... Néhány napja Ópályiban kiszaladt az útra egy cigány kisfiú, egy autó pedig elütötte. Az eset után a cigány közösségekben gyakran előforduló módon lincshangulat támadt: a hirtelen összeverődött száz fős tömeg egyszerűen agyon akarta verni az autóst. Szerencsére a helyszínen volt egy cigány vezető, aki nem veszítette el az eszét és azt tanácsolta az autósnak, hogy hajtson azonnal odébb, mielőtt még nagyobb baj történne. A pusztító kincshangulat miatt még a segítséget nyújtó mentősöknek is menekülniük kellett, csak a helyszíntől távolabb merték megvizsgálni a kisfiút.”

Új rivalizálás a szélsőjobboldalon

A Jobbikon kívüli szélsőjobboldali szervezetek körében a július 8-án zászlót bontott Erő és Elszántság volt a legaktívabb a vizsgált hónapban. Rögtön augusztus 1-jén Kecskeméten hivatalosan is megalakult az Erő és Elszántság második alapszervezete Lantos János és Ábrahám Barnabás elnökségi tagok jelenlétében. Budapest után Bács-Kiskun megye megyeszékhelye lett az első vidéki település, ahol az új jobboldalnak képviselete alakult. A mozgalomnak további 6 alapszervezete alakult a hónapban: Gyöngyösön, Tatabányán, Mosonudvaron, Vecsésen, Pakson és Iregszemcsén. Tyirityán Zsolt augusztus 10-i Hír TV-s interjúja szerint azért van szükség az etnikai önvédelmet és az „élettér védelmét” célul kitűző új szervezetre, mert "a radikális jobboldal romokban hever” és a Jobbik néppártosodása miatt nincs olyan párt, amely képviselné „a konzervatív értékrendű embereket", azokat, akik sem a Fideszt, sem a Jobbikot nem tartják elfogadhatónak, és "vegytiszta radikális jobboldalt szeretnének". Céljaikat kezdetben „metapolitikai” aktivitás révén, vagyis a közgondolkodás befolyásolásával kívánják elérni, „minden egyéb szakpolitikai kérdés csak ez után következhet”.

Az Erő és Elszántság elnökségi ülése augusztus 11-én. (Forrás: Instagram)

Az Erő és Elszántság elnökségi ülése augusztus 11-én. (Forrás: Instagram)

Jelentős, bár az országos nyilvánosságot el nem érő, helyi tevékenységet folytatott augusztusban a „közérzetjavító séták” álnéven rendszeresen romákat megfélemlítő vonulásokat szervező, a Jobbikkal és a Betyársereggel is szoros kapcsolatokat ápoló Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM). Augusztus során is folytatták toborzókampányukat, amelynek keretében kisebb településekre látogatnak el, bemutatják céljaikat és tevékenységüket, és helyi csoportokat szerveznek. Emellett pénzgyűjtő kampányt is indítottak a működés és növekedés finanszírozására. A MÖM természetbejáró sorozatának keretében Gyomaendrődre, Tiszaföldvárra és Törökszentmiklósra is ellátogatott. Ezeknek a látogatásoknak a célja egyértelműen a roma lakosságban való félelemkeltés volt. Továbbá a hónap folyamán megrendezésre került a Magyar Önvédelmi Napok tábor Zagyvarékason, illetve a vezetőképző tábor, ahol 30 év alatti tagoknak tartottak „felváltva elméleti és gyakorlati oktatást".

A MÖM „toborzó hadjáratának” plakátja. Forrás: magyaronvedelmimozgalom.com

A MÖM „toborzó hadjáratának” plakátja. Forrás: Magyar Önvédelmi Mozgalom

Szintén nagyon aktív volt a bevándorló-elleneségre épülő pán-európai identitárius mozgalom magyar szervezetének számító Identitás Generáció. Az elsősorban fiatalokat megcélzó mozgalom Facebook-oldalán népszerűsítette a Buda visszafoglalására emlékező szeptember 2-i felvonulását, valamint folyamatosan közvetítettek a pán-európai mozgalom C-Star elnevezésű hajójáról, ami a Földközi-tengeren igyekezett akadályozni a menedékkérőknek humanitárius segítséget nyújtó hajókat. A szervezet emellett sportprogramokat és informális találkozókat szervezett Budapesten. A szeptember 2-i rendezvényük azonban jól mutatta, hogy a szerveződésnek jelenleg igen csekély a támogatottsága Magyarországon.

Ugyan már augusztus elején megtartotta a hónap első összetartását a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Szentistvánbaksán, ahol a mozgalom jövőbeli terveiről tartott egy beszámolót Incze Béla, de a két legfontosabb esemény a hónap végére maradt. A HVIM minden év augusztus 20-án megemlékezik az államalapításról. A tavalyi évhez hasonlóan egy összetartásra is sor került ezen a napon, ahol a "vármegyés szellemiségről és küldetésről zajlottak beszélgetések." Az összetartást Guttamásiban rendezték, azon többek között Bacsa-Turner Gábor is részt vett. Emellett kirándulás keretében meglátogatták a Magyarok Nyilai ügy egyik háziőrizetben lévő vádlottját a közeli településen.

Egy év kihagyás után augusztusban újra megtartotta a HVIM a Magyar Sziget elnevezésű rendezvényét, de az előző évektől eltérően zártkörűen. A résztvevők napközben sportprogramokon és előadásokon vettek részt többek között a migráció és a határzár témakörében. Incze Béla, a HVIM alelnöke és a rendezvény főszervezője így kommentálta a rendezvény korlátozott elérhetőségét közösségi oldalukon: "Összességében 200 ember fordult meg a táborban pénteken..., az biztos, hogy akik ott voltak, azokkal nyugodt lélekkel fogjuk lezárni a Lánchidat, látogatunk meg liberális klubokat, vagy vállalunk be bármit, amire csak szükség van a küzdelem során.”

A Betyársereg augusztus folyamán számos sportrendezvényt tartott: erőemelés, fekvenyomás, harcművészetek. Nagy összefonódás látható az Erő és Elszántsággal. Online platformjaikon minden egyes hírt megosztanak az új mozgalomról.

Immár 5. alkalommal került megrendezésre a Barbár kupa erősember verseny Martélyon, 2017. augusztus 19. Forrás: Betyársereg

Immár 5. alkalommal került megrendezésre a Barbár kupa erősember verseny Martélyon, 2017. augusztus 19. Forrás: Betyársereg

 

 

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Ardai Marcell és Matók Dániel készítették.

 

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695