Legyen-e euró? Tartozzunk-e a mag-Európához?

2017-10-13

Az euró magyarországi bevezetésének lehetőségét, várható előnyeit és hátrányait, illetve az átalakuló Európai Unió és benne Magyarország jövőjét vitatták meg politikusok és közgazdászok a Political Capital október 13-ai konferenciáján.

Az első panel vendégei Demeter Márta (országgyűlési képviselő, LMP), Schöpflin György (EP-képviselő, Európai Néppárt, Fidesz-KDNP), Szelényi Zsuzsanna (országgyűlési képviselő, független) és Ujhelyi István (EP-képviselő, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben, MSZP) voltak, a beszélgetést Somogyi Zoltán moderálta.

Egyértelműen az euró mihamarabbi magyarországi bevezetése mellett foglalt állást Ujhelyi István. Magyarországnak szerinte nincs más esélye, mint csatlakozni a mélyebb integrációhoz, ami az euró bevezetésével is jár. Magyarország válaszút előtt áll, és ha a következő egy-két évben lemarad a szorosabb együttműködésről, Európa „nem fog sírni utánunk” – fogalmazott. Szelényi Zsuzsanna szerint az eurót már jóval korábban be kellett volna vezetni, ami csak a korrupt elitek miatt nem sikerült. Magyarország jóval kedvezőbb helyzetben lenne, ha lenne eurója, az átálláshoz viszont egészen más típusú kormányzásra és versenyképesség-növelésre volna szükség.

Demeter Márta jóval óvatosabban érvelt az euró mellett. Szerinte minden EU-tagállamnak, így Magyarországnak is át kell térnie a közös valutára, de az nem mindegy, hogy erre mikor kerül sor. Megítélése szerint az a legfontosabb, hogy a magyar társadalom profitálni tudjon az euró bevezetéséből: ehhez előbb a versenyképesség erősítése, bérnövekedés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása szükséges.

Schöpflin György inkább az euró ellen érvelt: szerinte az EU-nak csak mostanában sikerül kilábalni a 2008-as válságból, illetve az euró jelenleg csak a németeknek jó. Citálta Svédország és Görögország példáját: előbbi euró nélkül is jól van, míg utóbbi pont az euró túl korán történt bevezetése miatt került nagy válságba. Később, konkrét moderátori kérdésre válaszolva mondta csak Schöpflin, hogy a jegybankot fel kell készíteni az euróra.

A második panelben Tardos Gergely (kutatási igazgató, OTP), Samu János (a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletág vezetője), Gyenes Zoltán (gazdasági elemző, Európai Bizottság Magyarországi Képviselete), Oblath Gábor (közgazdász, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa) és Mizsei Kálmán (közgazdász, az EU ukrajnai civil missziójának korábbi vezetője) beszélgettek Zgut Edit moderálásával. Az eurózónához való csatlakozás kapcsán minden résztvevő óvatosan fogalmazott, egyedül Mizsei Kálmán állt ki erőteljesen a mihamarabbi csatlakozás mellett: szerinte itt az ideje csatlakozni az ERM II-höz az eurózónába való belépés előkészítéseként, és kifejezetten hiba lenne ezt kihagyni.

Tardos Gergely kiemelte, hogy az euró bevezetésével megszűnik az önálló monetáris politika, illetve, hogy a válság az eurót használó országokat (pl. Spanyolország, Portugália, Görögország) érintette a legrosszabbul. Samu János szerint sem vonzó opció most az euró, érettebb gazdaság kell hozzá. Gyenes Zoltán mindehhez hozzátette, hogy közös valuta nélkül is lehet jó gazdaságpolitikát folytatni, illetve euróval is lehet rosszat. Azt is kiemelte, hogy a konvergenciakritériumok egyszeri teljesítése még nem jelenti, hogy az elkövetkező években is sikerül ezek teljesítése.

Oblath Gábor Szlovákia és Szlovénia példáival illusztrálta, hogy az euró bevezetése mennyire eltérő hatásokkal járhat. Míg Szlovákia példázza, hogy eredményesen lehet csatlakozni az eurózónához, Szlovéniában – a legfejlettebb posztszocialista országban – egy jól működő rendszer esett szét önálló monetáris politika híján. Oblath kiemelte még – amivel a többi meghívott is egyetértett –, hogy az MNB részéről annak megfogalmazása, hogy az euró bevezetéséhez az EU-s egy főre eső GDP 90%-át kell elérnie Magyarországnak, azt jelenti, hogy Magyarország egyáltalán nem akar csatlakozni az euróövezethez. Oblath szerint két kritérium teljesítése szükséges Magyarországnak az euró bevezetéséhez: tartósan alacsony infláció (ami jelenleg csak külső sokkok miatt alacsony), illetve a bérek és a termelékenység összhangja (ami ma szintén nincs meg, mert a béremelkedések nem javítottak a termelékenységen).

Magyarország esetleges kimaradása a szorosabb együttműködésből Tardos és Samu szerint egyáltalán nem jelent hátrányt az EU-s támogatások tekintetében. Oblath és Mizsei szerint azonban kifejezetten rossz lenne a többsebességes EU leszakadó részébe kerülni. Gyenes és Oblath egyaránt hangsúlyozta: az eurózóna konstrukciója nem tökéletes, de ha kívül maradunk, nem is alakíthatunk rajta.

Összességében a politikusi és a gazdasági szakértői panel hasonló képet mutatott: az eurózónához való csatlakozást inkább támogatták a résztvevők, a vita leginkább a bevezetés módjáról és az időzítéséről szólt.

Az összefoglalót a Political Capital gyakornoka, Koreny Ajna készítette.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695