A populizmuson túl: tribalizmus Magyarországon és Lengyelországban

2018-07-31

A Political Capital új tanulmánya a magyarországi és a lengyelországi populizmus társadalmi hátterével, a jelenséggel kapcsolatos veszélyekkel, illetve az azokra adható válaszokkal foglalkozik. Lengyel partnerünkkel, az Institute of Public Affairs-szel mindkét országban a társadalmi és politikai törésvonalakat mozgató erőket kutattuk, és igyekeztünk felfedni a populizmus keresleti oldalát. .

A populizmust kezdtük kutatni, de annak hátterében valami sokkal kártékonyabbat találtunk: a törzsies gondolkodás újjáéledését, a tribalizmust – egy autoriter, pluralizmusellenes politikai megközelítést, ami akár erőszakba is torkollhat. A tribalizmus súlyosan aláássa a demokratikus rendszereket, a politika egyetlen céljává a „törzs” vezetőjének védelmét és az ellenségesnek tartott „törzs” legyőzését teszi. Ezzel aláássa a politikai vitákat, tovább erősíti a fekete-fehér szemléletmódot, és zárójelbe teszi a valóságot. Bár mindez inkább tűnik korszellemnek mintsem regionális jelenségnek, a tribalizmus a közép- és kelet-európai országok demokratikus intézményrendszerére különösen pusztítót hatással lehet, mert itt ezek az intézmények fiatalok, törékenyek és a demokratikus normák is gyengébbek.

A kutatás főbb megállapításai a következők:

  • Az egyre élesebb társadalmi és politikai polarizáció jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a közép- és kelet-európai demokráciákra és a jelenlegi Európai Unió összetarthatóságára nézve.
  • A társadalmi-demográfiai indikátorok nagyon gyenge előrejelzői a populizmussal kapcsolatos befogadókészségnek. A társadalmi csoportok szintjén tehát nincsenek jól elkülöníthető haszonélvezői, támogatói a populista politikának. Az általános vélekedéssel ellentétben a jobboldali populizmus inkább szól a cirkuszról, mint a kenyérről, így minden társadalmi rétegből szerez híveket.
  • Nyilvánvaló különbség van a kormányzati és az ellenzéki populizmus között: a kettő máshol látja az elitet. Míg az ellenzékben levő populisták az országos elittel (és főleg a kormánnyal) foglalkoznak, a kormányon levő populisták inkább a nemzetközi elitek (és hazai szövetségeseik) irányába csatornázzák a társadalmi elégedetlenséget. A lengyel és magyar kormányzó pártok szavazói megbízhatónak tartják a nemzeti parlamentjeiket, de nem így tekintenek az Európai Parlamentre.
  • A populizmus ezekben az országokban a teljes pártpolitikai skálán fellelhető: nem csak a populista pártok támogatói nyitottak a populista narratívákra. Vannak olyan baloldali és liberális szavazókat, akik a két kormánypárt választóihoz hasonlóan fekete-fehérben látják a politikát.
  • Az emberek, illetve a többség akaratára mint a legitimáció legfőbb forrására való hivatkozás gyenge a magukat „az emberek” egyetlen képviselőjének beállító kormányzó pártok – a Fidesz és a PiS szavazói – körében.
  • A tribalizmus fogalma jobban leírja a vizsgált társadalmakat fenyegető veszélyt, mint a populizmus. A tribalizmus lényege, hogy a követők a vezér köré gyűlnek és elutasítják a másik törzset. Ez a manicheista, fekete-fehér, a világot a jóra és a rosszra felosztó világnézet és az erős vezetőben bízó tekintélyelvűség kombinációja. A tribalisták körében erősebb a hajlam a politikai erőszak támogatására és a politikai pluralizmus elutasítására. A tribalisták részaránya Magyarországon 10%, Lengyelországban pedig 15%. A tribalisták felülreprezentáltak a kormányzati oldalon, főképp Magyarországon: 59 százalékuk szavazna a Fideszre.
  • Mind a lengyel, mind a magyar társadalomban magas azoknak az aránya, akik a választott politikusok helyett egy erős vezetőt támogatnának. Ez az arány magasabb Lengyelországban (35%), mint Magyarországon (26%).
  • Az autoriter populizmus a tribalisták arányának növekedéséhez vezet a társadalomban. Ez a jelenség kifejezetten veszélyes Közép- és Kelet-Európában, ahol a „populista intézmények” átalakíthatják és újraírhatják a teljes társadalmi-politikai környezetet.

 

Összefoglaló (angolul)

Teljes tanulmány (angolul)

Teljes tanulmány (lengyelül)

A kutatás kapcsán Vissza egy törzsi társadalomba? címmel jelent meg a 24.hu-n Juhász Attila írása.

A HVG 2018/38. számában, illetve a hvg.hu-n pedig Kíméletlen törzsi logikával politizál az Orbán-rezsim címmel olvasható Juhász Attila és Krekó Péter írása.

A tribalizmus (törzsiesség) fogalom használata mellett a Mérce.hu-n megjelent válaszcikkben érveltünk.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695