A Jobbiktól jobbra: színre lépett a Mi Hazánk Mozgalom – Szélsőjobbmonitor, 2018. június

2018-08-01

Összefoglaló

  • A Jobbik válsága tovább gyűrűzött június során. Három országosan is ismert politikus, Dúró Dóra, Novák Előd és Toroczkai László hagyta el a pártot (önként vagy kizárás miatt).
  • Toroczkaiék Ásotthalmon bejelentették a Mi Hazánk Mozgalom megalakulását és párttá szervezését. Az új mozgalomnak a kormánypárti média igyekezett nagy felületet biztosítani.
  • A kilépéseken kívül a Jobbiknak az Állami Számvevőszék többszázmilliós büntetése okozta anyagi problémákkal is szembe kell néznie.
  • A szervezeti és likviditási gondokkal küzdő párt politikusai szociális témákra helyezték a hangsúlyt a parlamentben és nyilatkozataikban, tovább követve a néppárti stratégiát.
  • A szélsőjobboldali szervezetek számára a hónap legfontosabb eseményei és ügyei: a trianoni évforduló, a Jobbik válsága és a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontása, valamint a július 7-én rendezett Pride elleni készülődés voltak.
  • Toroczkait és új mozgalmát támogatásáról biztosította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Betyársereg, míg a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) a Jobbik mellett foglalt állást, bár László Attila MÖM-vezető együttműködik a Betyársereggel és Toroczkaival is.
  • Június legjelentősebb megmozdulása a HVIM budapesti felvonulása volt, igaz, kevesen vettek részt rajta. A rendezvényen Kónyi-Kiss Botond és Barcsa-Turner Gábor alelnökök kijelentették, hogy a szervezet nem ismeri el a „trianoni gúnyhatárokat”, és céljuk a teljes revízió. Másnap, június 4-én, Kónyi-Kiss kiemelt szerepben vett részt Székesfehérváron az Országzászló tér és emlékmű önkormányzat által szervezett avatási rendezvényén, mint az Országzászló Védnöki Testület tagja. A székesfehérvári önkormányzat és Kónyi-Kiss együttműködésére már tavaly is volt példa.

Jobbik: belharcok és kilépések

A belső ellentétek odáig fokozódtak a Jobbikban, hogy bizalomhiányra hivatkozva május végén kizárták a párt frakciójából Dúró Dóra képviselőt. Dúró mellett Toroczkai László ásotthalmi polgármester ellen is etikai-fegyelmi eljárást indított a párt, így várható volt a közte és a pártvezetés közt kibontakozó konfliktus további éleződése. Sneider Tamás pártelnök június első napján Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy mivel Toroczkai másfél hete nem hajlandó reagálni a megkeresésére, beszünteti a párbeszédet az önálló platformot alapító polgármesterrel. Erre Toroczkai szintén a közösségi oldalon reagált, azt írta, eddig sem létezett köztük párbeszéd. A pártvezetés és Toroczkaiék viszonya ekkorra már annyira fagyossá vált, hogy a valódi kérdés csupán az maradt, a június 23-ára meghirdetett „zászlóbontás” vajon új párt megalapítását jelenti-e. Ezt Dúró még június 4-i M1-es interjújában sem erősítette meg, ahol elmondta, szerinte azért állnak bosszút rajtuk, mert Toroczkaival túl jó eredményt értek el az elnökválasztáson. Szerinte a párt nem a békére törekszik, és azt jósolta, sokan lesznek, akik kilépnek a Jobbikból és követik őket.

Ugyanezen a napon Dúró férje, Novák Előd Kálmán Olgával beszélgetett az Egyenesenben, ahol elmondta: elárulta saját magát a párt, a kormányra kerülés céljából feláldozták a korábbi radikális nézeteiket és jellegtelen párt lettek, amelyet Vona Gábor és bábjai irányítanak. Szerinte hiba, hogy a kommunikációjuk annyiból áll, hogy vakon ellenzik a kormányzat intézkedéseit, pedig például demográfiai ügyekben fontos lenne együttműködni a kormánnyal. Azt azonban nem mondta el konkrétan, hogy hozzá hasonlóan Dúrónak is vissza kell-e adnia a mandátumát. Szerinte Dúró azért indult Toroczkai elnökhelyetteseként, mert más nem volt hajlandó, illetve várható, hogy Toroczkait kizárják a pártból. Amennyiben ez történik, ő és Dúró is követni fogják. Azt még nem tudta megmondani, hogy fognak-e új pártot alapítani. Beszélt még arról, hogy Vonával ellentétben ő nem tagadja meg magát, ezért máig büszke az uniós zászló elégetésre, valamint pozitív nosztalgiával gondol a Horthy-rendszerre, illetve hiányolja a karácsonyi keresztállítást, ami helyett a jobbikosok most "hanukáznak". Ezzel szemben Sneider a Hír TV-ben azt nyilatkozata, hogy Toroczkai csupán nem képes elviselni, hogy alulmaradt az elnökválasztási küzdelemben. Ő biztos abban, hogy a párttagság és a közvélemény is az egységes Jobbikot támogatja, egyedül Toroczkai akar pártszakadást kiváltani. Elmondta, szerinte az egész már csak egy bohózat, amiben Toroczkai „férfihoz nem méltóan” viselkedik.

A médiabeli üzengetésnek végül Toroczkai június 8-i Jobbikból való kizárása vetett véget, amit a párt etikai tanácsa azzal indokolt, hogy Toroczkai megsértette a szervezet szabályait és értékrendjét, a Jobbik belső egységét veszélyeztette, és a Fidesznek szivárogtatott a párttal kapcsolatos információkat. A bejelentést követően nem sokkal Dúró Dóra és Novák Előd is bejelentették, kilépnek a Jobbikból és Toroczkaival politizálnak tovább. Bejelentette továbbá kilépését Szőcs Norbert, Fazekas Gabriella és Dobi Zsolt is. Habár a párt prominens politikusaival vívott belső harc valószínűleg eleve sokat ártott volna a Jobbik renoméjának, a helyzeten tovább rontott, hogy kormányközeli sajtó jelentős felületet biztosított Toroczkainak és Dúrónak. Ezen felül ritkán mulasztottak el részletesen beszámolni a pártot sújtó konfliktusokról. Többek közt Morvai Krisztina nyilatkozhatott az üggyel kapcsolatban, aki már hosszabb ideje az őt az Európai Parlamentbe juttató Jobbikkal szemben politizál. Most kijelentette, az etikai eljárás "sztálini időket" idéz. Szintén érdekes, hogy az eddig erősen mellőzött jobbikos politikusok szereplési lehetőséget kaptak a közmédiában, hogy a párt belügyeiről értekezzenek.

Anyagi gondok

A Jobbikot a belső harcokon kívül más kellemetlen események is érintették június során. Miután Novák Előd a Facebookon megszellőztette a hírt, Gyöngyösi Márton frakcióvezető az ATV-ben bejelentette, hogy az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetés befizetésére adott támogatásokat a párt a kampány finanszírozására költötte. "Minden eszközt erre fordítottunk" – fogalmazott. Mint mondandójából kiderült, a párt kormányváltásra készült, és úgy gondolták, az emberek szemében a Fidesz leváltása és a Jobbik anyagi túlélése olyan szorosan összefonódik, hogy jogosan költik kampánycélokra a befolyt összeget. A Lokál a hónap végén más kormánypárti médiumokra hivatkozva írta meg, hogy a Jobbik piaci ár alatt bérelhetett plakáthelyeket, így túl alacsony áfát fizetve. A lap szerint ez tiltott támogatásnak minősülhet, ami azt jelenti, hogy az ÁSZ után a NAV is büntetést szabhat ki a pártra, ami – Gyöngyösi szavaival élve – már jelenleg is olyan szegény, „mint a templom egere.” Jól jelzi a likviditási problémákat, hogy a Magyar Postának fizetési felszólítást kellett küldenie a Jobbiknak, mert a pártnak 61 millió forint lejárt tartozása van felé. A Jobbik idén február és április eleje között ugyanis a Magyar Postát bízta meg választási reklámkiadványainak országos kézbesítésével, ám eddig a munkáért járó díj csupán egy részét törlesztették.

A szakpolitika élharcosai

A Jobbik politikusai parlamenti felszólalásaikban és a költségvetési vitákban igyekeztek szakpolitikai kérdésekben aktívan megjelenni. Mindez jól illik a párt utóbbi néhány évben magáról kialakított imázsához: professzionális, hozzáértő politikusok, akik felkarolják a hétköznapi választókat (ideértve a baloldaliakat) érdeklő kérdéseket. A jobbikos politikusok így elsősorban oktatási és egészségügyi kérdéseket, illetve egyéb szociális témákat vittek a parlamentben.

  • A kampány során is kitüntetett figyelemmel kezelt oktatásügyre különösen nagy hangsúlyt fektetett a párt. Két jobbikos képviselő, Kárpát Dániel és Ander Balázs is kritizálta az új költségvetés-tervezetet, amiért a kormányzat véleményük szerint túl kevés forrást szán az oktatás finanszírozására. Ander egyébként is szembetűnően aktív oktatási kérdésekben: egy parlamenti felszólalásában például a szakoktatás helyzetén kívül azt kritizálta, hogy sokan funkcionális analfabétaként hagyják el a magyar közoktatást. Külön kiemelte az északkeleti régióban uralkodó súlyos helyzetet, majd a Ház tudtára adta, hogy szerinte az nem segít a helyzeten, "ha genderszakos diplomát adnak Kolompár Dzsenifer vagy Kalányos Józsi kezébe" – ezzel visszaidézve a korszakot, amikor jobbikos politikusok még rendszeresen tettek rasszista kijelentéseket.
  • A felsőoktatás problémái is előkerültek a párt politikusainál. Míg Brenner Koloman országgyűlési képviselő közleményben hívta fel a figyelmet a magyar egyetemeken tapasztalható alacsony képzési színvonalra, addig Farkas Gergely az ingázó diákok  nevében szólalt fel.
  • A bérek kérdése szintén fontos helyet kapott a jobbikos politikusok megnyilvánulásaiban. Hegedüs Lórántné sajtótájékoztatón közölte, hogy pártja javasolja a köztisztviselők béremelését, Varga-Damm Andrea a családosok megélhetési gondjaival foglalkozott felszólalásában, Stummer János a szeretteiket otthon ápolók Kossuth téri demonstrációján adta át a tüntetőknek a párt törvényjavaslatát, Janiczak Dávid polgármester pedig füvet kaszált Ózdon, hogy így hívja fel a figyelmet a közmunkások alacsony bérezésére.

Stummer János átadja az általa benyújtott törvényjavaslatot a szeretteiket otthon ápolóknak a Kossuth téren, forrás: Alfahír

  • Szintén visszatérő téma volt a jobbikos politikusoknál a nyugdíjak és nyugdíjasok helyzete. Sneider Tamás törvénycsomagot terjesztett be, amely egy sor intézkedést tartalmaz a nyugdíjasok életszínvonalának emelése érdekében. Volner alelnök ezután két nappal az Egyenesen vendégeként azt nyilatkozta, hogy a Fidesz felelőtlenül felélte a magánnyugdíj-pénztárak államosításakor befolyt összeget, ezáltal fenntarthatatlanná téve a nyugdíjrendszert, amit a politikus „ősbűnnek” nevezett.

Alaptörvény-módosítás és Stop Soros

Június 20-án a Jobbik parlamenti képviselői megszavazták az Alaptörvény hetedik módosítását és a Stop Soros törvénycsomagot. A Jobbik a szavazást megelőzően nehéz politikai helyzetbe került, hiszen ha megszavazzák a javaslatokat, az ellenzéki választók szemében könnyen Fidesz-kollaboránsnak tűnhetnek, ha pedig nem, akkor a kormánypártok rájuk süthetik, hogy a párt támogatja az illegális migrációt. Az igennel való szavazás azt mutatja, hogy végül a Jobbik az utóbbit értékelhette nagyobb kockázatként. A párt azzal indokolta, hogy igent mondott az Alaptörvény-módosításra, hogy „egyetértenek azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges.” A Stop Sorost ugyan életszerűtlensége miatt kritizálták, ám összességében úgy nyilatkoztak, hogy egyetértenek a javaslat szellemiségével, ami az illegális migráció megfékezését illeti. A Jobbik tehát igyekezett úgy kommunikálni, hogy üzenete ne menjen szembe a bevándorlást hevesen ellenző választók elvárásaival.

A Jobbik és trianoni évforduló

A trianoni békeszerződés aláírásának június 4-i évfordulója kiemelkedő alkalmat nyújtott a Jobbik politikusainak, hogy e szimbolikus témával kapcsolatban nyilatkozva a szavazótáboruk irredentizmusra is fogékony részének szimpatikus üzenetet közvetítsenek. A párt politikusai meg is ragadták az alkalmat és több trianoni megemlékezésen és kapcsolódó programon részt vettek, illetve a parlamentben Nagy-Magyarországot formázó kitűzőt viseltek.

Nagy-Magyarország kitűzőt viselő Jobbik-frakció június 4-én. Forrás: zoom.hu

Azoknak a Jobbik-szimpatizánsoknak azonban, akik „Erdélyt vissza!” vagy „Vesszen Trianon!” típusú megnyilatkozásokat vártak, csalódniuk kellett. Sneider Tamás a Facebookra töltött fel egy videót, amelyben a történelmi határnál Trianonról és az elszakított területek autonómiai törekvéseiről beszél. Szerinte máig fájó seb a 100 évvel ezelőtti döntés, és erre egyelőre nem született meg a megfelelő demokratikus válasz, hiába dolgozták már ki helyben a magyarok által lakott területek autonómiát megvalósító elképzeléseket.

Szávay István a parlamentben hozta fel a témát, és kritizálta a kormány által létrehozott Nemzeti Összetartozás Napját, ami szerinte egy "vidám örömünnep táncikálással", pedig a Jobbik szerint gyásznapnak kellene lennie, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára emlékezünk ilyenkor. Szerinte a kormánynak azzal lenne szükséges foglalkoznia, hogy miképp tudnák kivívni az autonómiát a magyarok lakta területeknek, de ők elkerülik a konfliktusokat, csak pénzt adnak a határon túli magyaroknak. Szávay tehát nem tért el a központi kommunikációs irányvonaltól, amely elismeri, hogy a Fidesz igyekszik tenni a határon túli magyarságért, ugyanakkor bírálja, hogy a kormányzat nem a megfelelő eszközökkel teszi mindezt. A megemlékezésnek szintén a mikéntjét bírálták, nem magát a megemlékezés aktusát; Szávay mellett a Jobbik Ifjúsági Tagozata is így tett. Trianonra emlékezve egy videót adott ki a Jobbik IT, amelyben elmondják, Trianonra emlékezni fontos, de nem "siránkozva", viszont nem is úgy, hogy ünnepet csinálnak belőle, mint a kormány, ami által elvész a valódi üzenet.

Összességében tehát a Jobbik szavakban viszonylag visszafogott üzenetet fogalmazott meg a határon túli magyarság és az emlékezetpolitika kérdéseit illetően. Mindez jól beleillik az új elnökség által hűen képviselt mérsékelt, néppárti irányvonalba, ugyanakkor nagy valószínűséggel nem elégítette ki az irredenta érzelmű választókat. Vélhetően ezt próbálták ellensúlyozni a nagy-magyarországos kitűzők viselésével és Sneider erdélyi MÖM-táborba tett látogatásával. Szintén közrejátszhatott a retorikában óvatos, ám szimbolikus akciókban radikálisabb megközelítéshez, hogy a trianoni megemlékezés idején már valószínűnek tűnt a jobbszárny kiválása a pártból, így Sneideréknek figyelniük kellett, hogy ne hagyják üzenet nélkül a párt szélsőségesebb szimpatizánsait, akiket így Toroczkaiék könnyedén begyűjthettek volna. Ezen felül a Jobbik kissé nehézkesen tudta elhatárolni saját üzenetét a Fidesz által képviseltektől, ugyanis nagy vonalakban hasonló célokat fogalmaztak meg (a határon túliak támogatása, méltó megemlékezés). Ezen célok megvalósításának módjában tartanak a kormány intézkedéseitől különbözőeket ideálisnak, ám egy munkacsoport felállításánál a Jobbik sem tudott konkrétabb tervvel előrukkolni. 

Mi Hazánk Mozgalom

Zászlóbontás és program

Miután Toroczkait kizárták a Jobbikból, illetve Dúró és Novák kilépett, igen valószínűnek látszott, hogy a korábban meghirdetett Mi Magunk platform hamarosan párttá fog alakulni, bár médiaszerepléseik során ezt az ex-jobbikos politikusok nem erősítették meg egyértelműen. Toroczkai úgy fogalmazott a zászlóbontás kapcsán, hogy az Ásotthalmon megjelenők számától függ, szalonnát sütnek majd vagy nagyobb horderejű döntésekre kerül sor. Az esemény napján, június 23-án, mintegy ezerötszázan jelentek meg a HVIM által is támogatott rendezvényen, amit a polgármester és társai elégségesnek ítélhettek meg, hiszen bejelentették, a Mozgalom párttá fog alakulni. Alapító okmányt és kidolgozott programot augusztus 20-ára ígértek a vezetők. Toroczkai beszédében hangsúlyozta, ők nem az aktuális politikai trendek és rövidtávú sikerek érdekében fogják alakítani programjukat, hanem olyan célokat jelölnek meg, amik a nemzet felemelkedését szolgálják, és ezek mellett hűen ki is fognak állni. Ezt úgy foglalta össze, hogy „olyan Magyarországot szeretnénk Európában, amely fehér szigetként megmarad, ha lesz Európai Unió akkor is, ha eltűnik, akkor is.” A beszéd további fő pontjai a következők voltak.

  • A Vona-féle Jobbikkal ellentétben nem gondolkodnak a liberális-centrista pártokkal (LMP, Momentum) való összefogásban.
  • Toroczkai, Vonára célozva, sorozatosan kritizálta a „mesterséges pártelnököket”, akik csak a pártszakértők termékeiként működnek, önálló, őszinte üzenetet képtelenek megfogalmazni.
  • Az MHM kiemelten fog foglalkozni a demográfiai problémákkal, mivel az általa idézett kutatás szerint a következő negyven évben kétmillióval fog csökkenni a magyarság lélekszáma, míg a cigányságé megduplázódik
  • Toroczkai a legfőbb megoldandó problémák közt tartja számonaz iszlamizációt, illetve hogy a magyarországi pártok nem hajlandóak komolyan foglalkozni a „gender-elmélet okozta problémákkal”.
  • A Mozgalom a lehető legszigorúbban fog fellépni a bankok ellen, akiket az újdonsült pártelnök a devizahitelesek megkárosításával vádolt.

A rendezvényen beszélt még Novák Előd, Dúró Dóra és Pongrátz András. Dúró közölte, elvállalja a Mozgalom parlamenti képviseletét.

Szimpatizáns a Mi Hazánk zászlóbontásán, Forrás: HVG

A Mi Hazánk vezetői kiemelt médiafigyelemnek örvendhettek mind a kormányközeli orgánumokban. Toroczkai, Dúró és Novák szereplési lehetőséget kaptak a Hír TV-ben, az Echo TV-ben, a Pesti Srácok Polbeat című műsorában, az Info Rádióban, a köztelevízióban és az ATV-ben is. Június 30-án közölt hosszabb interjút a Magyar Idők Dúróval, amelyből kiderült, hogy a Jobbikban már a kampány során háttérbe szorítva érezték magukat a radikális vonal képviselői, illetve hogy a legszűkebb vezetői rétegen kívül Vona senkivel nem konzultált stratégiai döntésekről, csak kiadta a végrehajtandó feladatokat. Dúró állítása szerint arról sem tudott, hogy az ÁSZ-büntetésre kért összeget a Jobbik kampányolásra költötte. A politikus szerint a pártszakadást nem ők okozták, hanem az, hogy a Jobbik túlságosan eltávolodott a gyökereitől, illetve emlékeztetett, hogy egyes ügyekben (pl. Pride, CEU) ő már korábban is fogalmazott meg a központi irányvonaltól eltérő üzenetet. Dúró is elővette a Toroczkai által sokat emlegetett statisztikát, miszerint míg a cigányság lélekszáma rohamosan gyarapodik, addig a magyarság fogyó tendenciát mutat. Ők a gyermeknevelési cikkek áfájának radikális csökkentésével és bérlakás-programmal, illetve a családtámogatási rendszer inflációkövetővé tételével segítenének a problémán. Fontos különbségként fogalmazza meg a Jobbikkal szemben, hogy ők nem fognak "felpuhulni" a parlamentben, hanem megtartják a mozgalmi jelleget, önálló értékrendjük alapján fognak politizálni. Ez fogja diktálni, hogy kivel működnek együtt és kivel nem, amit úgy is értelmezhetünk, hogy az MHM konstruktív ellenzékként fog szerepelni, és bizonyos kérdésekben együttműködik majd a kormánypártokkal.

A Mi Hazánk kommunikációjában kiemelt helyet kap a magyarországi cigányság kérdése. A Toroczkai és Dúró által is hangoztatott „nagyarányú népszaporulat a romák körében” egyértelműen negatív konnotációt hivatott kiváltani. Toroczkai arra is célzott, hogy a börtönökben felülreprezentáltak a romák, illetve azt mondta, hogy a roma többségű településeken „mindenki tudja, mi a helyzet.” Szintén emlékezetes Novák Előd kijelentése, miszerint a problémás roma családok gyermekeit az államnak ki kellene emelnie a környezetükből, hogy bentlakásos intézményekben helyezze el őket. "Szigorúbban kell az államnak fellépnie, számos olyan polgármesterünk van, ahol maga a gyámhatóság is szigorúan lép fel, és ez segítheti ki a cigányságot, hogy ne termelje újra a saját katasztrófáját is" – mondta.

Érdekes színfolt volt a Mi Hazánk tevékenységében, hogy „búr” küldöttség érkezett Toroczkaihoz Dél-Afrikából, hogy gazdasági együttműködésről tárgyaljanak, illetve előkészítsenek egy nagyobb szabású magyar-búr találkozót. Toroczkai külön kiemelte, hogy véleménye szerint az EU-nak lépnie kellene a búrokat érő diszkriminációval és üldöztetéssel szemben. Ez azért is említésre méltó, mert több magyar szélsőjobboldali személyiség (pl. Tyirityán Zsolt) viseli olykor a dél-afrikai neonáci szervezet, az Afrikaner Weerstandsbeweging pólóját.

A Jobbik és a Mi Hazánk

A Toroczkaiék kiválását megelőző belső harcok fényében nem meglepő, hogy a Mi Magunk, majd a Mi Hazánk és a Jobbik között állandósultak azüzengetések. Az ásotthalmi zászlóbontás napján a Jobbik közleményt adott ki, melyben mandátumuk visszaadására szólítják fel kilépett politikusaikat. A szövegben a Szent Koronára tett esküre hivatkoznak, illetve arra, hogy országgyűlési és önkormányzati képviselői helyüket a Jobbiknak köszönhetik a kilépők. Két nappal később Toroczkai a köztévében azt nyilatkozta a kilépők nevében, hogy nem tervezik visszaadni a mandátumukat, mivel nem ők árulták el a pártot, hanem a párt őket. Ezen felül az MHM elnöke azt is felvetette, hogy valójában a Jobbik állami támogatásának egy részére is jogosultak lennének.

A hónap során állandó témát jelentett a Jobbik aktív taglétszámának becsülgetése, illetve a kilépések és átállások összesítése. Nem meglepő módon a Fidesz-közeli média mindkét tevékenységben jeleskedett. A hónap közepén, tehát még az ásotthalmi zászlóbontás előtt, az Origo jelentetett meg egy gyűjtést, amelyben összefoglalták, hány pártbeli tisztségviselő és a Jobbik színeiben megválasztott önkormányzati képviselő és polgármester hagyta ott a pártot, hogy Toroczkaiékhoz csatlakozzon. A cikk alapján a legsúlyosabb helyzet Nógrád és Veszprém megyékben mutatkozik. Nógrádban a 15 alapszervezetből csak egy vagy kettő folyamatos aktivitást mutató maradt meg, illetve mindkét megyei alelnök kilépett. Veszprém megyében Ferenczi Gábor devecseri polgármester és további két településvezető, egy megyei képviselő kilépése, valamint a devecseri és ajkai alapszervezetek feloszlása gyengítette a Jobbikot. A Mi Hazánk megalakulása a pártszervezet további erodálódását eredményezte, amit az is jelez, hogy a hónap végén Toroczkai a Hír TV-n már azt állította, hogy a jobbikos polgármesterek fele állt át, illetve jelentős veszteség volt Árgyelán János országos választmányi alelnök kilépése is. Dúró június 30-i interjújában azt mondta, ő 59 átállt önkormányzati képviselőről és 6 polgármesterről tud. Hasonló számháború övezte a Jobbik-tagok számának kérdését. Míg Volner János alelnök és Jakab Péter húsz- illetve tizenötezer fős taglétszámról nyilatkozott, a kilépett Novák Előd és Szőcs Norbert ezt a számot öt- és négyezerre tették. A híreszteléseknek Szabó Gábor pártigazgató igyekezett gátat szabni azzal, hogy közleményben adta a nyilvánosság tudtára, 13525 aktív tagot tartanak számon a Jobbikban. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kilépők számánál fontosabb azok személye. Bár a párt országos elitje viszonylag kis veszteségekkel vészelte át a válságot, régiós, megyei és települési szinten számottevő politikusok hagyták ott a pártot, ami a párt helyi beágyazottságát és szervezettségét komolyan megrendítheti.

Az továbbra is kérdéses marad, hogy a kilépések ellenére valójában mekkora konkurenciát jelent majd a Mi Hazánk a Jobbik számára. A kormányközeli Nézőpont Intézet szerint a Jobbik-szimpatizánsok fele-fele arányban maradnának az anyapártnál, illetve pártolnának át Toroczkaiékhoz. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez, a rendkívül kis mintával dolgozó elemzés –, amely a kormánypártok számára ideális helyzetet jelzi elő – nagy valószínűséggel politikai indíttatással (is) készült. A Fidesz számára mindenesetre valóban az lenne a legmegfelelőbb, ha két, nagyjából egyformán erős párt születne. 

Szélsőjobboldali szervezetek

Az extrémista szervezetek számára a hónap legfontosabb eseményei és ügyei a trianoni évforduló, a Jobbik válsága és a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontása, valamint a július 7-i Pride felvonulás elleni készülődés voltak. Ez utóbbi lehetőséget adott a különböző szélsőjobboldali szervezetek közötti együttműködésre. Közös istentiszteletet terveztek az Ádám-Éva Misszió szervezésében, valamint akcióval készült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, az Erő és Elszántság, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Gárdamotorosok továbbá a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom is. Budaházy György is kivetette a részét a Pride-dal szembeni tiltakozásban: június 19-én két társával együtt megzavart egy, a programsorozat keretében rendezett eseményt az Aurórában.

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)

A HVIM tevékenysége elsősorban rendezvények szervezésében merült ki. Június 3-án megemlékezést tartottak Trianonról, melynek keretében felvonultak Budapesten. A Vajdahunyad várától indultak, ahol beszédet tartott a HVIM alelnöke, Kónyi-Kiss Botond, aki elmondta, hogy a HVIM nem mond le a „a trianoni gúnyhatárok ledöntéséről”. A szerb nagykövetség előtt Barcsa-Turner Gábor alelnök beszélt, és elmondta, hogy „a cél továbbra is az Apostoli Magyar Királyság értékeinek védelme, és annak teljes restaurációja, a teljes revízió”. A HVIM ezért „nem ismeri el a gúnyhatárokat, a trianoni utódállamokat, és köztük a Magyar Köztársaságot sem, mely illegitim államformának tekinthető”. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Délvidéket elhanyagolják Magyarországon. “Orbán Viktor is zsinagógát jár avatni Délvidékre Soros fiával, a szerb vezetőkkel.” A következő állomás a román nagykövetség volt, ahol az erdélyi tagszervezet vezetőjének levelét olvasták fel, továbbá verset szavaltak és katonanótákat énekeltek, többek között a „Megüzenem a Román királynak…” kezdetűt, amely ilyen részeket tartalmaz: „sortűz lesz az oláh gyászindulója”, valamint „magyar honvéd az oláhra vadászik”. A felvonulás utolsó helyszíne a szlovák nagykövetség volt, ahol Dobay Gergely mondott beszédet, aki a felvidéki magyarságot ostorozta tétlenségéért és önfeladásáért, az asszimilációért.

A HVIM felvonulása Budapesten Trianon emlékére. Forrás: hvim.hu

Június 4-én Kónyi-Kiss Botond, mint az "Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű Nemzeti Lobogójának Védnöki Testület" tagja, valamint a székesfehérvári Ereklyés Országzászló Emlékmű és az Országzászló tér eredeti állapot szerinti helyreállításának egyik kezdeményezője, Cser-Palkovics András polgármesterrel és más tisztségviselőkkel együtt részt vett a tér avatóünnepségén, és vette át az országzászló egy példányát. A székesfehérvári önkormányzat már többször működött együtt Kónyi-Kiss Botonddal – például 2017. márciusban a Székely Szabadság Napjára rendezett megemlékezéskor, valamint 2017. októberben a Székely Autonómia Napjára rendezett megemlékezésen. Ez utóbbi esemény szervezésében részt vett Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka, fideszes képviselő és Kónyi-Kiss is, és mindketten köszöntőt is mondtak.

Cser-Palkovics András beszéde a székesfehérvári Országzászló tér avatásán június 4-én. Kónyi-Kiss Botond zászlóval a kezében áll. Forrás: szekesefervar.hu

Erdély-szerte is szerveztek Trianon-megemlékezéseket a HVIM helyi szervezetei: Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Erdővidék, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely. Fotókkal akarják az események hírét terjeszteni. "Töltsük meg a virtuális teret az alábbi képekkel!" Többségében csak néhány fő van jelen HVIM-pólóban, de ezzel is terjed a hírük, láthatóbbá válnak. Számos tagszervezet rendezett valamilyen eseményt, megemlékezést május utolsó vasárnapján, az eredetileg 1917-ben törvénybe iktatott, majd 2001-ben újra bevezetett Hősök Napja alkalmából, a Magyarországért életüket áldozó katonák és civilek emlékére (pl. emlékművek, katonai temetők kitakarítása, rendbetétele, zártkörű összejövetelek, vagy éppen kisebb túrák).

Idén is megrendezte a HVIM június 22-23-án a Felvidéki Magyar Szigetet, melyet idén először Alistálon tartottak. A fellépők között volt a Bikini és a P.Mobil is. Ebben az évben is a támogatók között volt a Lipóti Pékség olyanok mellett, mint a Harcos vagy a Kurucinfó.

A HVIM Magyar Ellenállásra szólított fel a Budapest Pride programsorozat ellen. A kormánytól elvárták, hogy tiltsák be a Soros-szervezetek által finanszírozott és szervezett "keresztényellenes" programot, a történelmi keresztény egyházaktól állásfoglalást kértek, hogy összeegyeztethető-e a homoszexualitás a kereszténységgel, és a parlamenti pártoktól állásfoglalást is vártak.

A HVIM támogatását fejezte ki a Mi Hazánk zászlóbontása mellett, mondván, hogy Toroczkai László mindig az életük részét fogja képezni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Toroczkai a HVIM számlaszámán gyűjtött támogatást az esemény szervezéséhez.

Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM)

A Magyar Önvédelmi Mozgalom júniusban szintén programot szervezett Trianonra emlékezve. Erdélyben táboroztak akkor, ahol a Jobbik új elnökével, Sneider Tamással is találkoztak. Ők is fontosnak érezték azt, hogy véleményüknek hangot adjanak, ezért támogatásukat fejezték ki Sneider Tamás elnöki munkájával kapcsolatban. László Attila, a MÖM vezetője Facebook posztjában fejtette ki, hogy továbbra is támogatják a Jobbik munkáját. László Attila a hónap során Végegyházáról Medgyesházára költözött, és ott a Jobbik helyi szervezetének elnöke lett. László hisz abban, hogy a Jobbik fontos szerepet tölt be a politikában, és egy erős pártnak látja a mai napig.

A MÖM júniusban nagy hangsúlyt fektetett a szervezetépítésre és erősítésére. Több szervezeti gyűlést is tartottak a hónapban az ország számos városában (Ajka, Pécs, Orosháza, Medgyesegyháza).

A mozgalom örömét fejezte ki a Betyársereg 10. évfordulója kapcsán, amely jól mutatja a két szervezet közti jó kapcsolatot. Ezt támasztják alá azok az időről időre megjelenő közös fényképek, amelyeken László Attila és Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője szerepel. Júniusban is felkerült László Facebook oldalára egy ilyen kép, amelyen Tyirityán „Aryan Brotherhood Supporter” feliratú pólóban látható. A képhez László Attila ezt a kommentárt írta: „Törésvonalak!? Köztünk soha nem lesznek!".

László Attila és Tyirityán Zsolt közös szelfije. Forrás: Facebook

Erő és Elszántság

Pakson és Pécelen tartottak megemlékezést. Utóbbi helyen a megemlékezés után tartottak egy magánakciót is, melynek keretében kifeszítettek egy „VESSZEN TRIANON” feliratú molinót, és kiírták: „IGENIS VAN CIGÁNYBŰNÖZÉS, NYUGODJ BÉKÉBEN, ADRIENN”.

Betyársereg

Kifejezetten aktívnak volt mondható a Betyársereg, hiszen júniusban ünnepelték a fennállásuk 10. évfordulóját Kunszentmártonban egy taggyűlés keretében, melyre meghívást kapott a MÖM is. Továbbá ők is tartottak megemlékezést Trianon alkalmából Esztergomban, ahol Kovács Géza és Tyirityán Zsolt mondtak beszédet.

A Betyársereg gyűlése a 10. évforduló ünneplésén. Forrás: Betyársereg

Június 21-én a Betyársereg publikálta véleményét a Mi Hazák Mozgalom zászlóbontásával kapcsolatban. Elmondták: „Toroczkai László személye számunkra egyértelműen hitelessé teszi a szombati ásotthalmi zászlóbontást.” Toroczkai igazi bajtársuknak tartják, sok sikert kívánnak tevékenységéhez, majd zárásként kijelentik: „Ránk, ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is mindig számíthat.”

A mozgalom kommunikációjának nagy részét a „cigánykérdés”, a Pride-eseménysorozat valamint a migrációval kapcsolatos kérdések tették ki. A „cigánykérdés” keretében tartottak akciót az 1-es villamoson (csoportos utazás), melyet dokumentáltak is. A Pride-dal kapcsolatosan közös nyilatkozatot adtak ki a többi szélsőjobboldali mozgalommal. Továbbá a honlapjukon számos cikket osztottak meg, ahogyan a migráció témájában is.

Identitás Generáció

Bódi Ábel, az Identitás Generáció itthoni elnöke június 9-ére tüntetést szervezett a budapesti brit nagykövetség elé az angol szélsőjobboldali mozgalmár, Tommy Robinson bebörtönzése ellen. Az eseményt először letiltotta a Facebook, majd így tettek az Identitás Generáció Facebook oldalával is mind Magyarországon, mind máshol Európában június 29-én.

A tüntetésen felszólalt a Tolvajkergetők egykori vezetője, Bánsági Andor, valamint Bódi Ábel, akik a letiltásukat is szóvá tették a tüntetésen. Az eseményre nagy molinót készítettek, amire a „1984 is a novel, not an instruction” feliratot festették, majd az esemény végén leöntötték piros festékkel, mintegy szimbolizálva a néma áldozatokat.

Bánsági mind Tommy Robinson ügye, mind Bódi Ábel letiltása kapcsán a szólásszabadság elleni fellépéséről beszélt, és magát (valamint más szélsőjobb mozgalmárokat és szervezeteket) a szólásszabadság védelmezőjeként és harcosaként tüntetett fel, amit a letiltásukkal kapcsolatban megerősítve is érzett.

Egy működő platformja van még Bódi Ábelnek, a YouTube csatornája, ahova feltöltött egy videót, melyben kifejtette a Jobbik és a Mi hazánk ügyében a véleményét. Mivel ők semmilyen párt mögé nem állnak be, ezért ezt most sem teszik, de azt az egyet elmondta a videójában, hogy értetlenül áll azelőtt, Toroczkai Lászlónak miért most lett elege a párton belüli viszonyokból, és eddig miért nem tett semmit ellenük. Továbbá Novák Elődöt és Dúró Dórát sem érti ezzel kapcsolatban, hiszen a néppártosodás, centrumra törekvés már régóta a párt céljait képezte.

A szervezet jövőbeni kommunikációját nehezíteni fogja, hogy a Facebook törölte a szervezet által működtetett összes oldalt.

A hónap legfontosabb eseményei

Jobbik

  • Június 4.: A Jobbik parlamenti frakciója nagy-magyarországos kitűzőt visel a parlamenti ülésen. Ezen kívül több rendezvényen részt vesznek az országrészek elszakítására emlékezve.
  • Június 8.: Toroczkait kizárják a pártból, mire kilép Dúró Dóra és Novák Előd.
  • Június 15.: A Magyar Posta 61 millió forintos fizetési felszólítást küld a Jobbiknak.
  • Június 20.: A Jobbik parlamenti képviselői megszavazzák a hetedik Alaptörvény-módosítást és a Stop Soros-törvénycsomagot.
  • Június 20.: Gyöngyösi Márton megerősíti, hogy kampányra költötték a támogatóktól az ÁSZ-bírságra kért pénzt.
  • Június 20.: A Mi Hazánk Mozgalom akciójához hasonlóan a Jobbik is lyukas zászlót adományoz önkormányzatoknak, egyházaknak és civilszervezeteknek. Ehhez egykori szabadságharcosoktól kaptak egy lyukas zászlót.
  • Június 21.: Árgyelán János, országos választmányi alelnök, regionális igazgató kilép a pártból és csatlakozik a Mi Magunkhoz.
  • Június 23.: A párt közleményben szólítja fel a kilépőket mandátumuk visszaadására.
  • Június 26.: Sneider a nyugdíjrendszer nagyszabású reformjáról terjeszt be törvénycsomagot a Parlamentben.

Mi Hazánk

  • Június 17.: A Mozgalom bejelenti első akcióját, melynek keretei közt lyukas zászlót adományoznak a már csatlakozott polgármestereknek.
  • Június 23.: Ásotthalmon zászlót bont a Mi Hazánk Mozgalom, itt jelentik be, hogy párttá fognak alakulni.

HVIM

  • Június 4.: Trianoni megemlékezés Budapesten.
  • Június 10.: A HVIM életre hívja a Magyar Ellenállást a keresztényellenes, egy hónapos Pride fesztivállal szemben.
  • Június 18.: A HVIM támogatását fejezi ki a Mi Hazánk zászlóbontásával kapcsolatban.
  • Június 22-23.: Felvidéki Magyar Sziget a HVIM rendezésében.

MÖM

  • Június 4.: Sneider Tamás meglátogatta a szervezetet Erdélyben, ahol megemlékezést tartottak Trianonról.
  • Június 6.: László Attila és Tyirityán szelfije
  • Június 9.: Trianon kapcsán tartottak megemlékezést a MÖM Észak-dunántúli Régió bajtársi szervezetei a Celldömölk melletti Ság-hegyen a Trianon keresztnél.
  • Június 9.: A Bosnyák téri piacon tartottak egy egészségügyi sétát, majd körül néztek a "Palota napok" rendezvényen, Újpalotán, és a piacon is megjelentek.
  • Június 10.: A MÖM is részt vett a Betyársereg jubileumi gyűlésén, melyre meghívást kaptak.
  • Június 14.: Orosházán egy közös kép keretében László Attila Facebook oldalán tette közzé, hogy továbbra is kiállnak a Jobbik mellett.
  • Június 20.: Medgyesegyházán a Jobbik helyi szervezetének elnökévé választották László Attilát.
  • Június 20.: Orosházán vonult a MÖM Dr. Szabó Ervinnel, a Jobbik önkormányzati képviselőjével és a MÖM dél-békési tagjaival közösen.
  • Június 22.: A MÖM dél-békési tagjaival és ottani képviselővel 3 olyan helyszínen jártak.
  • Június 22.: Pécsen tartottak a Baranya és Tolna megyei MÖM tagokkal egy találkozót közösségépítés céljából.
  • Június 23.: Ajkán tartották meg a MÖM Észak-dunántúli régiójának a soros megbeszélését.

EE

  • Június 4.: A paksi alapszervezet is megemlékezett Trianonról.
  • Június 6.: Rendezvénnyel készül a július 7-i Pride-ra és Conchita Wurst koncertjére az Erő és Elszántság, Lantos János egyeztetett erről a rendőrség Teve utcai épületében.

Betyársereg

  • Június 4.: Esztergomban tartottak megemlékezést Trianonról.
  • Június 9.: Kunszentmártonban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Betyársereg egy taggyűléssel
  • Június 17.: Ismét az 1-es villamoson utaztak a betyárok, de nem viseltek a szervezet logójával ellátott ruhát, konkrét apropóról sem írnak.
  • Június 21.: A Betyársereg közleményben biztosítja támogatásáról Toroczkai Lászlót.

Identitás Generáció

  • Június 4.: Podcast formájában emlékeztek meg Trianonról.
  • Június 9.: #FreeTommy tüntetés a brit nagykövetség előtt Tommy Robinson börtönbüntetése ellen.
  • Június 29.: Európai szinten, véglegesen törölte a Facebook a szervezet által működtetett összes oldalt, köztük a magyar IG oldalát is.

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Sükösd-Kósa Marcell és Gonda Bettina készítették.

Borítókép: Huszti István / Index

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695