Szélsőjobbmonitor, 2019. február - Miközben zajlott a Jobbik nácizása, a Mi Hazánk bejárta a Fidesz-közeli médiát

2019-03-25

A Political Capital monitoring tevékenysége alapján, gyakornokaink által készített havi összefoglaló a szélsőjobboldalon történt főbb eseményeket és trendeket mutatja be. A monitorozást és elemzést februárban Bencsik Zsanett, Fonay Tamás és Hörömpöli Márk, a Political Capital gyakornokai készítették. Borítókép: A Tatabányai TV beszámolója a Mi Hazánk lakossági fórumáról. Forrás: YouTube.

Összefoglaló

  • Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) további 270 millió forintra büntette a Jobbikot, melynek tartozása így már majdnem egy milliárd forintra rúg. A párt a hónap folyamán a büntetés miatt rendkívüli kongresszust hívott össze, amelyen eldőlt, hogy a Jobbik nem oszlik fel.
  • Folytatódott a Jobbik és a többi ellenzéki párt együttműködése. A Jobbik hangsúlyozta, hogy a közös ellenzéki együttműködés jelen helyzetben továbbra is elengedhetetlen, de hosszú távú együttműködést csak az LMP-vel tud elképzelni. A hónap folyamán több közös ellenzéki tüntetésen, kerekasztal beszélgetésen vettek részt a Jobbik politikusai.
  • Februárban a kormány által irányított médiában sorra jelentettek meg évekkel ezelőtti videó - és hangfelvételeket a Jobbik politikusairól, melyeken szélsőséges kijelentések hangzottak el.
  • A Mi Hazánk Mozgalom februárban mindent megtett annak érdekében, hogy továbbra is a Fidesz érdekeitől függetlennek mutassa magát a pártpolitikai erőtérben. A jelentéktelen MIÉP-pel és FKgP-vel köttetett együttműködési megállapodásokkal egy önálló blokk látszatát kívánták elérni Toroczkai Lászlóék. Többször kijelentették, hogy sem a „Gyurcsány Ferenc vezette egyesült balliberális tömbhöz”, sem a kormánypárthoz nem kívánnak tartozni. Ugyanakkor az, hogy a Mi Hazánk Mozgalom Gyurcsány Ferencet a Jobbikot is magában foglaló ellenzék vezetőjeként pozicionálta, a Jobbik elleni kormánypárti retorika része.
  • Ennél világosabban mutatja azonban a Fidesz és a Mi Hazánk kapcsolatát, hogy utóbbi megjelenését és bemutatkozását mind az országos, mind a helyi Fidesz-közeli sajtóorgánumok aktívan segítik. Toroczkai László például helyi, városi televíziókban szerepelhetett, miközben erre ellenzéki politikusoknak évek óta nincs lehetősége. A párttal szemben a kormány által irányított médiában a szélsőjobboldaliság vádja sem fogalmazódik meg, holott épp a Mi Hazánk Mozgalom az, amely a közbeszédbe és az Országgyűlésbe is igyekszik visszahozni a középre húzódott Jobbik által maga mögött hagyott gyűlöletkeltő hívószót, a „cigánybűnözést”. Toroczkai László pártelnök pedig március 23-án beszédet mond majd a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Szent Korona emléktúrán, amelyen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője is beszél majd a Szálasi-bunkernél.
  • A szélsőjobboldali szcéna legfontosabb eseménye februárban a több száz résztvevővel, több magyar és külföldi szélsőséges szervezet részvételével zajlott ún. „becsület napi” megemlékezés volt a Városmajorban, amelyet egy klubban rendezett koncertek, valamint a „Kitörés emléktúra” követett. Utóbbira idén már állítólag 3100-an neveztek. A program érdekessége egy délutáni zártkörű esemény volt magyar és külföldi szélsőjobboldali és neonáci szervezetek és aktivisták részére, amelyre egy Fidesz-közeli üzletemberhez kötődő helyszínen, a Zsófia főhercegné hajón került sor. A Jobbik évekkel ezelőtti szélsőséges megnyilvánulásaira nagyon érzékeny kormánypárt és sajtója ennek kapcsán is hallgatott.

A Jobbik helyzete és ügyei februárban

A Jobbik elleni kampány

A hónap elején a Jobbik további 270 millió forintos büntetést kapott az Állami Számvevőszéktől. A párt adósága összesen egy milliárd forint, így kérdésessé vált, hogy a párt tudja-e folytatni munkáját, vagy fel kell oszlania. A párt emiatt rendkívüli kongresszust hívott össze, amelyen eldőlt, hogy a Jobbik nem oszlik fel. Alapszabályukat viszont megváltoztatták, felkészülve arra az esetre, ha a párt nem kap részletfizetési lehetőséget az adóhivataltól a büntetés törlesztésére, és nem tud tovább működni. Ebben az esetben a tagok korlátozások nélkül átléphetnek egy új pártba. Ezen kívül a kongresszus ambiciózus célt fogalmazott meg: a következő 10 hónapban meg kell duplázni a tagok és az új szervezetek számát az elmúlt 10 hónap eredményeihez viszonyítva. Az ÁSZ büntetését a Jobbik a Fidesz tervének tekinti, annak elérése érdekében, hogy a Fidesz felszámolja a legerősebb ellenzéki pártot.

Februárban a Jobbikkal kapcsolatban több régi videó- és hangfelvételt is nyilvánosságra hoztak a kormányközeli médiumok. Ezekben olyan tartalmak hallhatók és láthatók, amelyeken jobbikos politikusok szélsőségesnek és ideologikusnak vélhető kijelentéseket tettek. Gyöngyösi Márton ezekre reagálva azt írta, hogy volt, amikor hibáztak, de ezekből tanultak. Továbbá hozzátette, hogy véleménye szerint a Jobbik és a Fidesz a politikai palettán helyet cseréltek, és mára a Fidesz csúszott ki jobb oldalra, míg a Jobbik behúzódott középre. A felvételek kapcsán fideszes képviselők nyíltan nácizták a Jobbikot. Orbán Viktor évértékelőjében tett ilyen utalásokat a pártra, míg Dömötör Csaba parlamenti államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában a "kisnyilasok és szemkilövetők koalíciójáról" beszélt. Halász János a két új jobbikos parlamenti képviselő eskütétele után azt mondta, hogy a Jobbik az egyik náci helyett egy másikat küldött.

A Jobbik hó elején tartott évadnyitó rendezvénye közvetlenül az ÁSZ büntetés kiszabása után volt. A rendezvényen az ellenzéki együttműködésről, az Európai Parlamenti választásról, illetve arról is szó volt, hogy a párt nem akarja a nemzeti ellenállást feladni. Érdekesség, hogy az évadnyitón Márki-Zay Péter, Lukácsi Katalin és az LMP-társelnöke Keresztes László Lóránt is részt vett. A Jobbik „néppártosodását” az is mutatja, hogy Sneider Tamás, a Jobbik elnöke az évadnyitó rendezvényen világlátás és társadalmi berendezkedés szempontjából a skandináv országokat állította példaként Magyarország számára. Az évadnyitón kitüntetést kapott ugyanakkor Murányi Levente, a Jobbik volt alelnöke, aki élesen ellenzi a baloldali pártokkal történő együttműködést. Beszéde, amelyben azt mondta, hogy „egy Gyurcsány Ferenc, vagy egy Niedermüller Péter számomra nem emberi kategória”, a néppártosodás előtti időkre emlékeztetett, ami jól mutatta, hogy a párt még mindig megosztott a néppártosodás és a baloldali pártokkal való együttműködés kérdésében.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese és frakcióvezetője a Válasz Online-nak adott interjút a hónap során, amely feltehetően reakció volt a napvilágra került felvételekre és a Fidesz támadásaira. Gyöngyösi az interjúban igyekezett megmagyarázni a Jobbik korábbi politikáját, azt tudatos taktikaként, kvázi „politikai termékként” feltüntetve. Elmondta, hogy a Jobbik korábban tudatosan játszott rá a rasszista és antiszemita érzelmekre, ami szerinte nem azt jelenti, hogy a Jobbik rasszista, antiszemita politikai közösség lett volna. Bár szerinte voltak olyanok a pártban, akik ezt szerették volna, de ők már a Toroczkai-féle mozgalomba vagy a Fideszhez távoztak. A zsidó származású képviselők listázásával kapcsolatos 2012-es kijelentését egy félreértés eredményének nevezte, és elmondása szerint már megbánta.

A megosztottságot mutatta továbbá Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője egy ATV-s interjúban még hangsúlyosabban a Mi Hazánk politikusaira tolta a felelősséget a Jobbik korábbi irányvonaláért, implicite őket nevezve szélsőségesnek. Szilágyi szerint a rasszista és antiszemita megnyilvánulások nem csak a politikai haszonszerzés céljait szolgálták korábban a jobbikban, hanem egyesek meggyőződése volt, de ők már nem a Jobbik tagjai. A tartalmi változatlanságot hangsúlyozva Szilágyi elővette a régóta használt érvet, miszerint itt csak a csomagolásról, stílusról, kommunikációról van szó: "ugyanarról beszéltünk egyébként 2010-ben is, mint amiről most beszélünk. A különbség csak az, hogy hogy mondjuk el ezeket a dolgokat".

Nemzetközi megítélés

Míg a hazai ellenzéki pártok elfogadni látszanak a Jobbikot, az európai politika színterén még mindig kritikusan tekintenek a pártra.

  • Az Azonnalinak Philippe Lamberts, az európai zöldek társelnöke azt mondta, hogy „nem fogjuk elfogadni egy zöld párt szövetségét sem a szélsőjobboldallal”. Ezzel kilátásba helyezte az LMP kizárását az európai zöldek frakciójából, amennyiben a párt szövetségre lép a Jobbikkal. Hozzátette, hogy nem hisz a Jobbik néppártosodásában, abban csak politikai opportunizmust lát. Szilágyi György ATV-ben elmondott magyarázata, miszerint a tartalom nem, csak a stílus változott, Lamberts gyanújának megerősítéseként is felfogható, miszerint a Jobbik néppártosodása csak politikai fogás.
  • Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje úgy véli, hogy nincs abban semmi rossz, ha a magyarországi baloldali pártok együtt dolgoznak a Jobbikkal egy közös cél érdekében, azonban ez nem jelenti azt, hogy szövetségre lépnek. A baloldal és a Jobbik szövetségét a holland politikus sem fogadja el.

Viszony a többi ellenzéki párttal

Míg külföldön nem tartják hitelesnek a Jobbik néppártosodását, a hazai ellenzéki pártok képviselői sorra álltak ki a Jobbik mellett, és tettek hitet annak átalakulása mellett. Mind Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke, mind Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője elmondta, hogy bár a Jobbik háza táján vannak és voltak vállalhatatlan és magyarázatra szoruló történetek, de hisznek abban, hogy a Jobbik változott, és nem rasszista. Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke is kiállt a Jobbik mellett a rosszul sikerült és nagy port kavart HírTV-s interjújában, amiért később bocsánatot is kellett kérnie.

A Jobbik februárban is aktív szerepet vállalt az ellenzéki koordinációban, és lépett fel a baloldali pártokkal közösen a Fidesz és annak politikája ellen.

  • Februárban az első említésre méltó közös ellenzéki tüntetés Újpesten volt, ahol a pártok a túlóratörvény ellen tüntettek. Bencsik János beszédében azt mondta, hogy "vége a jobb-bal megosztottságnak Magyarországon, a rabszolgatörvény ugyanis mindenkit egyformán hátrányosan érint."
  • A következő nagy közös ellenzéki megmozdulás a budai várban Orbán Viktor évértékelője ideje alatt volt. A rendezvényen felszólalt a Jobbik szóvivője, Jakab Péter is. A beszédek után a tömeg az ÁSZ épületéhez vonult, ahol további beszédeket tartottak az ellenzéki politikusok. A Jobbik részéről Kerti Lajos beszélt, aki hangsúlyozta, hogy az ellenzék egységet alkot Magyarországért, és egy a céljuk, a Fidesz-rezsim leváltása.
  • Demeter Márta LMP-s politikus mellett is egységesen állt ki az ellenzék, miután a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott. A Jobbik a képviselőnőt szolidaritásáról biztosította az édesanyja halála körül a kormányközeli média által kirobbantott botrányokkal kapcsolatban.
  • Az Országgyűlés tavaszi időszakának nyitóüléséről előzetes egyeztetések után kivonultak a Jobbik és a baloldali pártok képviselői, így tiltakozva a jogállami keretek és rendszer ellehetetlenítése ellen. Az ellenzéki képviselők ezután közösen tüntettek az esztergomi Suzuki gyárnál, és kiemelték, hogy mind az utcán, mind a parlamentben folytatják az ellenállást.
  • A Jobbik több parlamenti beadványt is benyújtott a baloldali pártokkal közösen. Több kerekasztalbeszélgetésen és vitaesten is elmondták a Jobbik politikusai, hogy a baloldali pártok és a Jobbik összefogása elengedhetetlen annak a célnak eléréséhez, hogy az ellenzéki pártok újra konstruktív és demokratikus vitákat folytathassanak egymással.

Személyi és szervezeti változások

A párton belül több személyi változás is történt februárban.

  • Az Országgyűlés tavaszi időszakának nyitóülésén letette parlamenti esküjét a Staudt Gábor és Szávay István helyére érkezett Bencsik János és Csányi Tamás.
  • Jakab Pétert a Jobbik frakcióvezető-helyettesének választották.
  • Hegedűs Lórántné, a Jobbik országgyűlési képviselője és alelnöke február végén jelentette be közleményben, hogy kilép a pártból. A Facebook-bejegyzésben a következőkkel indokolta döntését: „Tekintettel az áthidalhatatlanná vált politikai stratégiai nézetkülönbségre, az Országgyűlés elnökének bejelentettem a kilépésemet a Jobbik országgyűlési frakciójából, továbbá a Jobbik elnökségének lemondásomat párttagságomról, s így a pártban betöltött összes tisztségemről”. A bejelentés után egy nappal azt is közölte, hogy március végével a mandátumáról is lemond. E késés összefüggésben lehet azzal, hogy időközben Toroczkai László világossá tette, hogy Hegedűsnét nem fogadják be a Mi Hazánk parlamenti csoportjába.
  • Februárban Méhkeréken, Hajdúböszörményben és Bakonycsernyén alakultak új Jobbikos helyi szervezetek.
  • A Jobbik Ifjúsági Tagozat V. Kongresszusán Keresztesy Gergőt választották a szervezet új elnökévé a leköszönő Farkas Gergely helyére.

Támogatottság

Az Európai Parlament bemutatta első mandátumbecslését a közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatban. A magyarországi adatokhoz három kutatást használtak föl: a Századvég és a Závecz Research január 17-én, és a Publicus január 27-én közzétett eredményeit. Ezen mérések alapján, ha február közepén lett volna a választás, akkor a Jobbik négy mandátumot nyert volna.

A Závecz Research február eleji kutatása alapján visszaesett a Jobbik támogatottsága az előző havi mérésekhez képest. Jelenleg a párt a teljes népességen belül 10 százalékon áll, ami körülbelül 800 ezer szavazót jelent, a biztos pártválasztók körében pedig 14 százalékon. A Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített kutatása szerint 2018-hoz képest többen tartják a Jobbikot a leginkább rasszista (43 százalék), antiszemita (33 százalék) és radikális (28 százalék) pártnak Magyarországon.

Szakpolitikák

  • Túlóratörvény: A Jobbik országos aláírásgyűjtésbe kezdett február elején, valamint több tüntetésen is részt vettek a párt politikusai a többi ellenzéki párt képviselőivel együtt a túlóratörvény ellen. A Jobbik szerint a túlórák helyett magasabb bérekre van szükség, mint azt például a párt korábbi béruniós kezdeményezése is mutatta.
  • Európai Unió: A korábban nyíltan EU-ellenes párt mára elengedhetetlennek tartja az Európai Uniót a magyar érdekek európai szintű képviseletéhez. A Jobbik az európai parlamenti választásokon egyedül indul. Gyöngyösi Márton szerint az EP-választások tétje, hogy Magyarország az EU tagja marad-e. Ezenfelül a Jobbik elnökhelyettese különösen fontosnak érzi egy európai identitás kialakítását, melynek szerves része kell, hogy legyen a kereszténység.
  • Be- és kivándorlás: Ez az a téma, amiben a Jobbik továbbra is szélsőségesen kirekesztő álláspontot képvisel. A Jobbik ugyanis azt sérelmezve ítéli el a Fidesz bevándorláspolitikáját, hogy magyaroknak jobb megélhetés reményében el kell hagyniuk az országot, valamint hogy a kormány tízezrével telepít be Magyarországra ázsiai és afrikai migránsokat, akik egy részének ingyen utazás, ingyen lakás, ingyen nyelvtanfolyam jár. Jakab Péter szerint a Fidesz így hajt végre népességcserét Magyarországon. A Jobbik többször is felszólalt a „betelepített ukrán munkások ellen” is.
  • Családpolitika: A Jobbik alapvetően üdvözölte a Fidesz családtámogatási programját, amelyet Orbán Viktor évértékelő beszédében hirdetett meg, azonban a párt mind a CSOK-kal kapcsolatos szabályozást, mind családvédelmi akciótervet módosítaná. A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a CSOK-ot jelenleg magyar állampolgársággal nem rendelkező bevándorlók is igényelhetik.

Szélsőséges megnyilvánulások

A Jobbikban a néppártosodás ellenére továbbra is jelen van a kirekesztő, szélsőségesen elutasító attitűd a bevándorlás témájában. Február végén Potocskáné Kőrösi Anita a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol következőket fogalmazta meg: "A Jobbik álláspontja kezdetek óta változatlan. Továbbra is úgy tartjuk, hogy se szegény, se gazdag migráns, se kopogtató migráns ne érkezzen Magyarországra." Hozzátette még, hogy a Jobbik szerint "megváltozik a helyzet, amikor magyar felmenőkkel rendelkező menekültek érkeznek."

 

Mi Hazánk Mozgalom

A Mi Hazánk a politikai palettán

A Fidesznek továbbra is fő érdeke, hogy a Jobbik radikális szavazóit a Mi Hazánk Mozgalomhoz terelje át, oly módon, hogy a Jobbikot vállalhatatlanná tegyék az ellenzéki pártokkal való összefogása miatt. Eközben a Mi Hazánk próbálja azt a látszatot kelteni, miszerint a „harmadik utat” járja, és az ellenzéknek is az ellenzéke kíván lenni, ezért folyamatosan kritizálták a többi ellenzéki pártot tehetetlenségük miatt a túlóratörvény kapcsán, valamint képviselőik magatartását is kemény szavakkal illették. Mindez azt a célt szolgálja, hogy teljesen elkülönüljenek az ellenzék többi részétől, miközben hiteltelenné is teszik azt.

  • Annak ellenére, hogy a Mi Hazánk Mozgalom következetesen elhatárolódott a többi ellenzéki párton túl a Fidesztől is, rendkívül szembetűnő az, ahogyan a kormány által irányított médiában felülreprezentáltak a Mi Hazánk képviselői. A párt vezető politikusai februárban ötször jártak az Echo TV-ben, Volner János pedig az M1-en is feltűnt. Szerepléseik alkalmával alig lehet olyan alkalmat találni, ahol Toroczkai Lászlóék valamilyen keményebb kérdéssel szembesültek volna, a műsorvezetők gyakran kérdezték őket a Jobbikról alkotott véleményükről. Kritika pedig érkezett bőven, elsősorban Dúró Dóra és Volner János részéről, akik teljesen egyértelműnek tartják, hogy a Jobbik alapvető értékeit feladva a „balliberális tömb” része lett.
  • Emellett Toroczkai László országjárása több állomásán, Esztergomban, Komáromban, Tatabányán és Makón is feltűnt a helyi televízió műsoraiban, holott ellenzéki politikusok jóformán soha nem kapják meg ezt a lehetőséget az önkormányzatok alá tartozó, jórészt fideszes irányítású lokális tévéktől.
  • A tüntetésekről és ezáltal a többi ellenzéki pártról továbbra is sajátos képet alkot a Mi Hazánk. Szerintük eredményt elsősorban a szakszervezetekkel való közös munkával lehet elérni, nem pedig az utcára vonulással. Dúró Dóra fel is szólította azokat a képviselőket, akik szerint értelmetlen a parlamenti munka, vagy nem vesznek részt abban, hogy adják vissza mandátumukat.
  • A „harmadik úton” való haladás közben a Mi Hazánk Mozgalom két szövetségesre is talált: a MIÉP-pel és az FKgP-vel is együttműködési megállapodást kötött. Előbbivel a „nemzeti radikalizmus zászlóvivőiként” alternatívát kívánnak biztosítani azoknak, akik sem a Fidesszel, sem az „egyesült balliberális tömbbel” nem tudnak azonosulni, míg a kisgazdákkal az „Isten, Haza, Család” jelszóhármas mentén kívánnak elindulni, hogy ismét méltón képviselve legyen a magyar vidék. Abból kiindulva, hogy a két szervezet jóformán semmilyen bázissal vagy támogatással nem bír, arra következtethetünk, hogy a Mi Hazánk a szövetségépítés látszata miatt kezdte meg velük az együttműködést.

A Mi Hazánk Mozgalom főbb ügyei és témái februárban

A párt a hónap során megkezdte identitásmeghatározó kampányát, amellyel meg szeretnék mutatni, hogy miért van szükség a Mi Hazánk Mozgalomra, illetve olyan témákra szeretnék felhívni a figyelmet, amelyek bár nagy társadalmi támogatottsággal rendelkeznek, a pártok mégsem merik felvállalni őket. Ez főleg a régi, radikális Jobbik témáinak átvételét, felelevenítését jelenti. Dúró Dóra meg is jegyezte, hogy a Jobbik akkor volt támogatottságának csúcsán, amikor nyíltan képviselte szélsőséges nézeteit.

  • Újra terítéken a roma-nem roma együttélés: az identitás-kampány egyik központi eleme a Mi Hazánk megfogalmazásában a „cigánybűnözés” lett. Az a tény, hogy a Mi Hazánk Mozgalom mind a közbeszédbe, mind pedig a parlamentbe igyekszik visszavinni a témát, jól mutatja, továbbra is bíznak abban, hogy meg tudják szólítani azokat a radikális szavazókat, akik alapvetően csalódtak a Jobbik középre húzódásában. A téma nagy hangsúlyt kapott a párt képviselőinek televíziós nyilatkozataiban, Dúró Dórának és Toroczkai Lászlónak egyaránt az ATV-ben okoztak kellemetlen perceket az ügy kapcsán, a pártelnök kifejezetten parázs vitában igyekezett megvédeni álláspontjukat. Dr. Apáti István eközben Versegen járt, hogy egy feltételezhetően romák által elkövetett bűncselekménynek maga járjon utána. Miután „felderítette” az ügyet, annak kapcsán interpellációt nyújtott be az Országgyűlésben a belügyminiszterhez, megfogalmazván kételyeit az eljárás helyes mivoltáról.
  • Demográfiai válság: A Mi Hazánk Mozgalom szerint Magyarország legnagyobb problémája a demográfiai helyzete és annak megoldása. Ennek fényében az Orbán Viktor által bejelentett családvédelmi intézkedéseket néhol változtatási javaslattal, de elfogadják.
  • Európa az európaiaké: Fontosnak tartják a magyar és az európai kultúra védelmét is, így az „Európa az európaiaké”-elv alapján Toroczkai László elmondása szerint a Mi Hazánk kerítéssel és katonai erővel védené meg az Unió külső határát.

A Mi Hazánk Mozgalom és az EP-választás

Csakúgy, mint a többi párt, nemzetközi szinten a Mi Hazánk is a közelgő európai parlamenti választásokra koncentrált. Programjuk már február elején megjelent, amiben szorgalmazzák a nemzetek szuverenitását és elutasítják a centralizációt. Toroczkai László élesen támadta Dobrev Klára elképzelését az Európai Egyesült Államokról, szerinte így nemzet nélküli, gyökértelen fogyasztók lennénk az Unióban. A párt EP-listáját Toroczkai László vezeti, aki egy mandátum megszerzését tartja reálisnak. Második a listán Dúró Dóra, akiről azonban kijelentették, hogy nem veszi fel a mandátumát, nem megy ki Brüsszelbe. Harmadik Árgyelán János, a fejér megyei közgyűlés tagja és a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatója, negyedik pedig Popély Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, szlovákiai magyar politikus. A kampányfőnök Novák Előd.

Mi Hazánk Ifjai

Amellett, hogy a párt ifjúsági szervezete a párt aktuális ügyeit igyekszik kommunikálni a fiatalok felé, gyakran sokkal radikálisabb hangvételben szólal fel az ideologikus és szimbolikus témák kapcsán, és szélsőséges narratívák, megmozdulások segítségével próbálja bevonzani a radikalizmusra hajló kortársaikat.

A szervezet februárban folytatta hálózatának kibővítését, már országos szinten várják a jelentkezőket.

A hónapban több megmozdulást is tartottak: a Budai Váralagútnál Trianonra emlékeztek meg; a Kitörés túra előtt a Normafán Vékony Csongor Levente, a Mi Hazánk Ifjai területi szervezője mondott beszédet, ahol kulturális háborút hirdetett az erkölcstelenség, a materializmus és a posztmodernitás ellen, majd szűk három héttel később, szintén a Normafán, egy családias hangulatú sütögetés után szimbolikusan is megsemmisítették identitáspolitikai, kulturális harcuk politikai ellenségeit.

Fotó: Szimbolikus leszámolás az ellenséggel. Forrás: Facebook

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából országos akcióba kezdtek, hogy végleg megszabadítsák a közterületeket és közintézményeket a szerintük a vörös terrorhoz köthető elnevezésektől.

Szélsőséges megnyilvánulások

  • Dúró Dóra a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom videójában beszélt arról, hogy a Mi Hazánk Mozgalom törvényjavaslatot készül benyújtani az Országgyűlésben, amely „megtiltaná a homoszexuális propaganda terjesztését az óvodákban, iskolákban.
  • Apáti István versegi nyomozása során „hordában támadó cigány elkövetőkről” beszélt, és elmondása szerint a nyomozásra nagyobb hangsúlyt fektetnének, ha a sértett egy vezető Fideszes politikus gyermeke lett volna.
  • Toroczkai László az ATV-ben rendőri forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az úgynevezett „unokázásokat 100 százalékban cigány származásúak követik el.”

Szélsőjobboldali szervezetek

Az úgynevezett „becsület napja” és a kitöréstúra

A szélsőjobboldali szervezetek körében a hónapban kiemelt szerepet kaptak a február kilencedikei úgynevezett „becsület napi” megemlékezések, melyre az elmúlt évekhez hasonlóan – a hazai mozgalmakon kívül – számos európai országból érkeztek szélsőséges szervezetek. Budapesten több ponton gyülekeztek neonáci, hungarista és más szélsőjobboldali csoportok, hogy az 1945-ös kitörési kísérletről megemlékezzenek. Mivel a BRFK korábban úgy határozott, hogy az esemény „a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására” alkalmas, ezért a Kapisztrán tér helyett a Városmajorban tartották meg az eseményt. Nemzeti és Árpád-sávos lobogókkal vonult ki a Vér és Becsület, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Légió Hungária, a Betyársereg és a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) is. Feltűnt néhány más szélsőjobbos mozgalom jelképe is. A nemzetközi szélsőjobboldali mozgalmak közül megjelent például a Vlaszovista mozgalom Oroszországból, illetve a svéd Nordic Resistance Movement (NRM) nevű pánskandináv neonáci mozgalom, a németországi Die Rechte párt, a francia újnáci FDF mozgalom, valamint német beszámolók szerint a Club 28 Serbia, az ukrán C14 paramilitáris szélsőjobboldali szervezet, és cseh, bolgár, norvég és olasz szélsőségesek is. Beszédet mondott többek között Simon Lindberg, az NRM vezetője, és a Die Rechte képviselője, Matthias Deyda is. Simon Lindberg méltatta azokat, akik szembeszálltak a „vörös hordával”, majd heves iszlámozásba kezdett. Kiderült, hogy a magyar szervezők jogászok bevonásával az utolsó pillanatokig cizellálták az angol nyelvű szöveget, hogy az ne ütközzön jogszabályokba. Matthias Deyda arról is beszélt a jelenlévőknek, hogy a „holtak dicső tettei örökké élnek”, és hogy 1945. május 8-ával az „eszme nem halt meg”. A nemzetárulók ideje – jelentette ki – meg van számlálva. Majd Incze Béla, korábban a HVIM társvezetője, idén már a Légió Hungária vezetőségi tagja beszédében kifejtette, hogy „alkut nem ismerve” kell szembeszegülni a modern világgal, hisz „nem lehet eltiporni a nacionalista gondolatot”. Cseh nemzetiszocialisták, németek és a francia újnáci FDF mozgalom tagjai is felszólaltak. A franciák képviselője arról beszélt, hogy a mai harc a „balosok, nemzetközi zsidóság és szabadkőművesség által szervezett erőltetett bevándorlás”, amely ellen a „fehér fajnak” fel kell lépnie.

Délután a Széll Kálmán téren feltűnt egy kisebb, nem egészen száz főböl álló antifasiszta ellentüntető csoport. A rendezvény komoly rendőri jelenlét mellett zajlott, néhány „Patkány nácik!” bekiabáláson kívül komolyabb konfliktusra nem került sor. Az esemény végén tartott ünnepségen többek között bolgárok, oroszok, norvégok és szerbek is koszorúztak.

Délben egy másik rendezvény is kezdetét vette. A neonáci Blood&Honour mozgalom magyarországi tagjai és magyar és külföldi partnerei magánterületen, a Zsófia főhercegné hajón gyűltek össze, mivel közterületen betiltották rendezvényüket. Az Erzsébet híd lábánál, a Petőfi szoborral szemben horgonyzó hajó a Mérce oknyomozása szerint Fidesz-közeli vállalkozóhoz köthető rendezvényhelyszín. A helyszínt nem hirdették meg nyilvánosan, oda a Március 15. téri találkozóról vonultak át a résztvevők titokban. Itt több külföldi neofasiszta szervezet voltjelen, beszédet mondott francia FDF képviselője (Marceau Allouis, másik álnevén Jean-Francois M.) és a Magyarelvű Mozgalom képviseletében Papp Tibor Károly. Részt vett még a Blood&Honour holland tagszervezete, és beszédet mondott a cseh rasszista paramilitáris Narodni Sociálni Frontá egy képviselője is. Bár az erőszakos akciói és faji alapú zsidógyűlölete miatt a német alkotmányvédelem által megfigyelt, Basár el-Aszad szíriai rezsimjével és a Hezbollah siíta terrorszervezettel is kapcsolatba hozható német Der Dritte Weg a beharangozók után kikerült a végső programleírásból, részvételük mégis valószínűsíthető.

Fotó: A Városmajorban rendezett megemlékezés. Forrás: HVG.hu

A megemlékezést követő kitöréstúra öt óra után indult a Várból, idén 3100-an vettek részt rajta, köztük számos külföldi, főleg németek. Az összesen 60 kilométeres túrát 13. alkalommal rendezte meg a Börzsöny Akciócsoport nevű egyesület. Voltak, akik horogkeresztes zászlóval gyalogoltak, de feltűnt pár magyar vagy német gyakorló egyenruhában masírozó hagyományőrző is. Az ellenőrző pontokat II. világháborús német tábornak rendezték be, sátrakkal, náci zászlókkal, gépágyúkkal. Este nyolc órától a Fényes Adolf utcában, a Supersonic Blue&Red helyszínen koncertezett a Blutzeugen, az Oi- kor, a Vérszerződés, a Figli Venuti Male és a Jogos önvédelem is.

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)

Az ún. „becsület napján” a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is tiszteletét tette. A mozgalom vezetősége február 10-én közleményt adott ki a ellentüntetőket ért támadás ügyében. Elismerésüket fejezték ki azok felé, akik „megleckéztették” az ellentüntetőket, és elvették tőlük a szivárványos zászlóikat. Továbbá kinyilvánították, hogy a HVIM továbbra is küzd a „második világháborús hősök emlékének rehabilitációjáért”, „a múlt megfelelő szemléletű megvilágításáért”, „a kitörés heroikus voltának elismertetéséért és annak köztudatba való emeléséért”. A kitöréstúra 3100 résztvevője jelzi az e téren elért sikerüket: elérték, hogy a téma kinőtt a neonáci szubkultúrából, és már azon kívül is sok embert megszólít, sokan már nem tekintik szélsőséges rendezvénynek.

Február 17-én meghirdették az immár 15. alkalommal megrendezendő Szent Korona emléktúrát március 23-ára. A Koronaőrző bunker előtt beszédet mond majd Toroczkai László, a HVIM alapítója, a Szálasi bunkernél pedig Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője.

Betyársereg

A Betyársereg aktív résztvevője volt az ún. „becsület napi” megemlékezésnek, és sokan közülük részt vettek az utána következő Kitörés 60 emlék- és teljesítménytúrán is. A Kanizsai Klán külön beszámolt a túráról, ahol megemlékeztek a magyar és német katonákról, több helyen gyertyát gyújtottak, kifejezték, hogy a túra szellemiségével a Betyársereg teljes mértékben azonosul.

Fotó: A kitöréstúra egyik állomása. Forrás: betyarsereg.hu

A Betyársereg februárban az alábbi témákkal foglalkozott honlapján:

  • Hazafias és honvédelmi nevelés: Február 13- án nagyszerű hírként közölték, hogy két tárcaközi munkacsoport dolgozik a hazafias és honvédelmi nevelés kidolgozásán. Támogatják, hogy Simicskó István kormánybiztos Honvédelmi Sportközpontok kialakításának ütemezésén és a NAT- ba illeszkedő, felmenő rendszerű nevelési rendszer kidolgozásán dolgozik.
  • Gyerekvállalás, hagyományos családmodell:
    • A hónap elején Horkovics-Kováts és Budaházy Edda beszélgetett a Hun televízióban a gyermekvállalásról, arról, hogy miért fontos, hogy a magyarság megmaradjon, miért ne hagyjuk a fehér embert kihalni, valamint hogy mi a valódi küldetésünk a Földön.
    • A témában megjelent a honlapjukon László Balázs írása is a Provokatív Blog-tól. Szerinte a magunk kényelme és önzősége öli meg Európát, azok a népek erősödnek, akik életerősek és egyre többen vannak.
    • Beálltak a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom közleménye mögé, mely kiállt a hagyományos családmodell szentsége mellett és a „lopakodó deviáns propaganda” ellen, ami jelen van hazánkban. Kijelentették, hogy ebben a témában támogatják a Mi Hazánk Mozgalom politikusait. Felléptek a szegedi LMBT közösség által tanároknak és segítő szakembereknek szervezett képzés ellen, amelynek címe Melegség és megismerés volt. A Betyársereg szerint az ilyen törekvések célja nem az, hogy a társadalom elfogadja a melegeket, hanem hogy „beteg életmódjukat és világképüket kötelezően ráerőltessék a többségi társadalomra”. Szerintük ezért be kell tiltani a "homoszexualitás népszerűsítését" az iskolákban.
    • Kifejtették véleményüket az új hét pontos családvédelmi akciótervről, melyhez pozitívan álltak, az acsarkodóknak pedig megüzenték, hogy „a magyarság márpedig él és élni fog, a mag népe nem vész el, a gyermekkacaj betölti majd a Kárpát-medencét, eljön a mi időnk és ez a bátor és szabad nép felemelkedik poraiból újra, és szárnyalni fog, mint a főnix madár!”
  • A hónap végén megjelent az „Az egyenlőség margójára” írásuk. Fontosnak tartják a közösségépítést. A neoliberalizmust és azt az uralkodó korszellemet, miszerint mindannyian egyenlők és egyformák vagyunk és aminek célja egy identitás és gyökerek nélküli massza létrehozása, ellenességként tűntetik fel.

Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM)

Február 9- én a MÖM is részt vett az ún. „becsület napi” megemlékezésen és a kitöréstúrán.

Komáromban is megalakult a helyi szervezetük. A MÖM vezetője, a nemrég Medgyesházára költözött László Attila Tibor – feltehetően az önkormányzati választásra készülve – élesen támadja a település polgármesterét. Szerinte a polgármester, a független Nagy Béla György „támogatja azokat, akik terrorizálják a lakosokat” (vagyis László retorikájában a romákat), akik szerinte engedély nélkül fákat vágnak ki és szállítanak el. A kampány célja feltehetően, hogy etnikai feszültségeket szítva polarizálják a közösséget, és ezt meglovagolva László polgármester legyen.

Emellett a MÖM folytatta korábbi erődemonstrációját is: Fót külterületén csoportosan kivonultak egy ott élő nőhöz, hogy szolidaritásukról biztosítsák, és „sétát tartottak” a környéken.

Légió Hungária

Február 9-én ők is részt vettek az ún. „becsület napi” rendezvényen, amelynek egyik szervezői voltak. Koszorúzást tartottak, tisztelegtek a „kommunizmus ellen harcolók előtt”, és részt vettek az emléktúrán is. Február 11- én este gyertyagyújtással emlékeztek meg a Széna tér és a Kapisztrán tér közötti szakaszon. Az Ultras Diósgyőr mécsesekkel csatlakozott kezdeményezésükhöz.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján megemlékeztek a mozgalom Csongrád megyei divíziójának tagjai és néhány fiatal Szegeden.

Identitás Generáció (IG)

Kiálltak a brit igazságszolgáltatás döntése mellett, miszerint visszavonták a brit állampolgárságát Shamima Begumnak, aki 2015-ben, 15 évesen elhagyta Nagy-Britanniát és csatlakozott az ún. „Iszlám Állam” terrorszervezethez.

Idejekorán meghirdették a Buda 1686-os visszafoglalására emlékező rendezvényüket, amelyre majd szeptember elsején kerül sor.

Február 28-án az ELTE ÁJK épülete előtt akcióztak, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a kar oktatói szerintük a tananyag mellett „kultúrmarxista és baloldali ideológiát” is számon kérnek a diákjaikon. Az akciója mottója ez volt: „A hallgató nem ellenség, az egyetem nem safe space!” Az akcióval népszerűsíteni kívánták magukat, hogy többen csatlakozzanak hozzájuk.

Fotó: Az IG akciója az ELTE ÁJK épületénél. Forrás: generacio.eu

Fontosabb események

Jobbik

  • Február 1.: Ellenzéki tüntetés Újpesten a túlóratörvény ellen. A rendezvényen a Jobbik is képviseltette magát.
  • Február 2.: A Jobbik évadnyitó rendezvénye
  • Február 3.: Országos aláírásgyűjtésbe kezdett a Jobbik a túlóratörvény ellen.
  • Február 5.: Bács-Kiskun megyében, Császártöltésen megalakult a Jobbik helyi szervezete.
  • Február 10.: Újraalakult a Jobbik hajdúböszörményi alapszervezete.
  • Február 10.: Közös ellenzéki tüntetést tartottak a pártok Orbán Viktor évértékelő beszéde alatt a budai Várban. Ezután a pártok és a tüntetők az Állami Számvevőszék elé vonultak.
  • Február 11.: Méhkeréken, Békés megyében alakult meg a Jobbik újabb helyi szervezete.
  • Február 16.: A Jobbik Ifjúsági Tagozat V. Kongresszusán Keresztesy Gergőt választották a szervezet új elnökévé a leköszönő Farkas Gergely helyére.
  • Február 18.: Az Országgyűlés tavaszi időszakának nyitóülésén két új jobbikos képviselő tett esküt. Bencsik János és Csányi Tamás Szávay István és Staudt Gábor helyére érkeztek.
  • Február 19.: Gyöngyösi Márton a valaszonline.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Jobbik korábban tudatosan játszott rá a rasszista és antiszemita érzelmekre.
  • Február 23.: A Jobbik rendkívüli kongresszusa döntött, hogy a nehéz helyzetbe került párt nem oszlatja fel magát.
  • Február 25.: A kommunizmus áldozatainak emléknapján a Jobbik Ifjúsági Tagozata a kormánypárt Lendvay utcai székháza előtt tartott megemlékezést. A bejáratra egy “FIDESZ=BOLSEVIZMUS” feliratú molinót helyezett ki.
  • Február 26.: Hegedűs Lórántné, a Jobbik alelnöke kilépett a pártból és annak parlamenti frakciójából. A kilépés oka az áthidalhatatlanná vált politikai stratégiai nézetkülönbség a képviselő és a Jobbik között. Egy nappal később a képviselőnő bejelentette, hogy március végével mandátumát is visszaadja.

Mi Hazánk Mozgalom

  • Február 1.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom erzsébetvárosi szervezete.
  • Február 1.: Megjelent a párt EP-választási programja.
  • Február 2.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom szombathelyi szervezete.
  • Február 3.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom csepeli szervezete.
  • Február 7.: Toroczkai László Esztergomban tartott lakossági fórumot.
  • Február 8.: Toroczkai László Tatabányán tartott lakossági fórumot.
  • Február 8.: A Mi Hazánk Ifjai a Budai Váralagútnál tartottak megemlékezést.
  • Február 9.: Toroczkai László Győrben tartott lakossági fórumot.
  • Február 9.: A Mi Hazánk Ifjai is részt vettek a Kitörés túrán.
  • Február 10.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom kőszegi szervezete.
  • Február 14.: A Mi Hazánk Mozgalom identitásmeghatározó kampányba kezdett.
  • Február 15.: Toroczkai László bejelenti korrupcióellenes aláírásgyűjtésük megkezdését.
  • Február 16.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom pécsi szervezete.
  • Február 19.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom vasvári szervezete.
  • Február 20.: Együttműködési megállapodást kötött a Mi Hazánk Mozgalom a MIÉP-pel.
  • Február 21.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom alpokaljai szervezete.
  • Február 23.: Toroczkai László Makón tartott lakossági fórumot.
  • Február 25.: A Mi Hazánk Ifjai a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megmozdulásokat.
  • Február 25.: Együttműködési megállapodást kötött a Mi Hazánk Mozgalom és az FKgP.
  • Február 26.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom nádudvari szervezete.
  • Február 27.: Összeállt a Mi Hazánk Mozgalom EP- listája, az első helyen Toroczkai Lászlóval.
  • Február 28.: Toroczkai László Tiszavasváriban tartott lakossági fórumot.
  • Február 28.: A Mi Hazánk Mozgalom bejelentette EP-kampányuk országjárásának tervezett állomásait.
  • Február 28.: A Mi Hazánk Mozgalom kőbányai szervezete „ Gyurcsány-mentes ellenzéket” feliratú molinókkal jelent meg Kőbánya több pontján.

Szélsőjobboldali szervezetek

  • Február 9.: A Kitörés áldozataira való megemlékezés a Városmajorban, majd emléktúra, amelyen a több magyar és külföldi szélsőjobboldali szervezet is részt vett
  • Február 10.: A Hatvannégy Vármegye IIfjúsági Mozgalom közleményt adott ki a „Becsület napi” ellentüntetőket ért támadás ügyében
  • Február 11.: Folytatódott a Kitörés áldozataira való megemlékezés: A Légió Hungária este gyertyagyújtással emlékezett a Széna tér és a Kapisztrán tér közötti szakaszon
  • Február 17.: A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom meghirdette a Szent Korona emléktúrát március 23-ára.
  • Február 25.: A Betyársereg megemlékezett a kommunizmus áldozatairól honlapjukon.
  • Február 28.: Este az Identitás Generáció az ELTE ÁJK épülete előtt akciózott hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a kar oktatói szerintük a tananyag mellett „kultúrmarxista és baloldali ideológiát” is számon kérnek a diákjaikon.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695