Orosz befolyás Kelet-Közép-Európában, online közösségi média beszélgetések alapján

2019-04-12

A Political Capital legfrissebb kutatása újfajta módszertant alkalmazva, a cseh, a magyar és a szlovák közösségi médiában megjelenő átlagos beszélgetések alapján értékelte Oroszország nyugat-ellenes dezinformációs és hibrid hadviselésének hatását a vizsgált országok közvéleményére. Kutatásunk kimondott célja volt, hogy hátra hagyja az „elitista” hozzáállást, és a mindennapi kommunikációra fókuszálva próbálja megérteni, hogyan is viszonyulunk Kelet-Közép-Európában Oroszországhoz. 2016 novembere és 2018 novembere között lezajlott, több mint 3 millió online beszélgetés elemzése alapján próbáltuk megfejteni az Oroszországgal szembeni attitűdök mögött meghúzódó társadalmi és egyéni tényezőket. A kutatásban a közösségi média elemzésének alapjait a Bakamo.Social végezte, a cseh és szlovák eredmények elemzésében pedig Daniel Milo, Katarína Klingová, Dominika Hajdu és Jonáš Syrovátka voltak segítségünkre.

Vezetői összefoglaló

  • Némi optimizmusra ad okot, hogy a Közép-Kelet-Európában végzett kutatásunk nemcsak az orosz befolyással szembeni kitettségre, hanem immunitásunkra is rámutat. A közösségi médiában megjelenő beszélgetéseket elemezve arra jutottunk, hogy a cseh, a szlovák és a magyar online beszélgetések 46%-a negatív töltetű, 33%-uk semleges, míg csupán 21%-uk pozitív Oroszország és a Kreml irányában. Korábbi kérdőíves kutatásainkkal összhangban, a mostani eredmények is azt mutatják, hogy a szlovák online térben a legnagyobb, a csehben a legkisebb az oroszbarát hangok aránya, míg Magyarország a kettő között helyezkedik el.
  • Eredményeink azt is megmutatták, hogy az orosz katonai agresszió (például a Krím-félsziget megszállása) jól látható nyomot hagyott az online beszélgetésekben, amelyek túlnyomó részt a Nyugat álláspontját tükrözik vissza a kérdésben. Oroszország általánosságban is az „agresszor”, a „láthatatlan befolyásoló” és a „manipulátor” képében jelenik meg. A közelmúlt orosz katonai agressziója mellett, a Nyugat-ellenes dezinformációs és hibrid hadviselés, valamint történelmi események (úgymint az 1956-os magyar forradalom vagy az 1968-as prágai tavasz szovjet leverése) jelennek meg gyakran az Oroszországgal szemben kritikus beszélgetésekben.
  • Bár a három vizsgált ország online látható hangjai negatívan ítélik meg, mégis úgy tűnik, hogy Oroszországhoz könnyebben tudunk kapcsolódni, sokkal inkább szolgál egyfajta azonosulási pontként, mint a Nyugat. Ezzel nagyjából összhangban, korábbi kutatásaink azt mutatták, hogy Oroszországot katonai, gazdasági és külpolitikai hatalmát tekintve is erősebbnek látjuk a valóságosnál.
  • Az oroszbarát hangok sem ritkák az online beszélgetésekben, a médiában megjelenő oroszbarát forrásoktól és csatornáktól nyilván nem függetlenül. Ezek a vélemények zömmel Oroszország katonai hatalmára, macsó imázsára, valamint az szovjet nosztalgiára rezonálnak. Ezek a hangok természetesen nagy részben a „kereszténység utolsó védőbástyájaként” tekintenek Oroszországra és Putyinra, a „migráció által letarolt Nyugattal” szemben. Egy másik oroszbarát szegmens pragmatikus okokból támogató, mondván, geopolitikai közelsége, gazdasági és katonai ereje miatt érdemes jó kapcsolatot ápolni Moszkvával.
  • Az oroszbarát vélemények mögött két fő szociálpszichológiai tényezőt azonosítottunk. Egyrészről, a biztonságérzet hiányát a konfliktusos nemzetközi helyzet miatt. Másrészről, a kisebbrendűség érzését, amelyet a régió nagyhatalmaktól való függősége magyaráz. Az orosz dezinformáció erre a két érzésre, valamint a mögöttük húzódó kelet-közép-európai identitásválságra játszik rá, amikor megkérdőjelezi a régió nyugati szövetségi rendszerhez való tartozását.
  • Három tényezőt azonosítottunk, amelyek felerősítik az említett identitásválságot. Az egyik az elit (pl.: Orbán Viktor, valamint Milos Zeman cseh elnök) kommunikációja, amely Oroszországot befolyásosabbnak láttatja a valóságnál. Ezt a hatást felerősíti az oroszbarát üzenetek intenzív terítése az egyes országokban. A második a pánszláv ideológia, valamint a szovjet idők iránt érzett nosztalgia, amely a beszélgetések 20-40%-ában jelenik meg egyértelműen. A harmadik, az euroszkeptikus retorika, mint például a magyar kormány Brüsszel-ellenes, kereszténységvédelmező kampánya, vagy Milos Zeman hasonló üzenetei, amelyek mind azt az érzetet erősítik, hogy a kelet-európai államok a Nyugat multikulturális, liberális világnak csupán bábjai. Ezzel szemben a Kreml a hagyományok és a kereszténység utolsó végvára, az európai kultúra utolsó védelmezője.
  • Kutatásunk rámutat az orosz „sharp power” fontos eszközére, a legalsóbb szinteken zajló kommunikáció befolyásolására, amely megkerüli a hivatalos kommunikációs csatornákat. Oroszország sokszor olyan hagyományosabb platformokon (például email-láncokon) próbálja befolyásolni a véleményeket, amelyeken erős véleményformálóként tud fellépni, például az idősebb generációk körében is.
  • A kommunikáció legalacsonyabb szintjét vizsgálva egyértelmű kapcsolat rajzolódik ki az Oroszországról és Kínáról alkotott percepciók között. Kína Oroszország szövetségeseként, az euroatlanti szövetséggel szemben ellenséges szereplőként jelenik meg a beszélgetésekben. A kínai irányítást, hasonlóan a Kremléhez, egy agresszív, autoriter hatalomként írják le az online hangok, amely nem képes lépést tartani a nyugati sztenderdekkel olyan területeken, mint a környezetvédelem vagy a termékek minősége. Végül, Kínában sokan veszélyforrást látnak, például Magyarországon a Budapest-Belgrád vasútvonal, Csehországban Zeman elnök kínai kapcsolatai nyomán. Ezért az Oroszországról alkotott kép sokszor felerősíti a Kínáról alkotott negatív képet gazdasági, katonai és emberijogi értelemben, és ez rámutat a régió legalsóbb szintű kommunikációjának immunitására ezekkel az autoriter rezsimekkel szemben.

Ezzel együtt, az általunk diagnosztizált immunitás az orosz törekvésekkel szemben törékeny lehet, hiszen az adatok alapján csupán egy kis csoport alakítja az Oroszországról szóló online beszélgetések nagy részét. Ez viszont azt jelenti, hogy ha valakinek az érdeke úgy kívánja, viszonylag könnyű lenne az alapjaiban Oroszország-kritikus online diskurzust elterelni jelenlegi medréből.

A teljes tanulmány, valamint a kutatás keretében készült cikkek a projekt honlapján érhetők el, angol nyelven.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695