Erősödni fog a szélsőjobboldali pártok európai parlamenti képviselete

2014-04-30

A Political Capital 2010 óta immár harmadik alkalommal közli Jobboldali Extremizmus Indexének (DEREX) adatait, amelyek ezúttal is a kétévente frissülő European Social Survey (ESS) adatbázisán alapulnak. Az index egy százalékos mérőszám: azon válaszadók arányát mutatja meg, akik egy adott társadalomban attitűdjeik és értékeik mintázatát tekintve fogékonyak lehetnek a szélsőjobboldali eszmékre és az ezekből levezethető politikai cselekvésekre. A közelgő európai parlamenti választások szempontjából különösen fontos, hogy a DEREX segítségével összehasonlíthatók az egyes európai országok abból a szempontból, hogy mekkora a szélsőjobboldalra nyitott csoportok aránya.

A legfrissebb eredmények szerint az európai országok többségében egyértelmű növekedést mutat a rendszerellenesség, és azon belül is az EU-ellenesség, ami az európai parlamenti (EP) választáson jó esélyt kínál az Európai Unióval szemben politizáló pártoknak. Így az ebbe a körbe tartozó politikai erők EP-képviselete – a nem teljes körű szövetségük ellenére is – jelentősen erősödhet: a mandátumaik aránya 8-ról 17 százalékra nőhet a Votewatch előrejelzései szerint.

  • Több országban (Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Ausztriában) akár a második helyen is befuthatnak az EU-ellenes EU-szkeptikus pártok, sőt, Hollandiában és Nagy-Britanniában az sem kizárható, hogy a legtöbb szavazatot ők szerzik.
  • Valószínű, hogy egy új oroszbarát szélsőjobboldali frakció is alakulhat az EP-ben a francia Marine Le Pen vezetésével, 35 képviselővel.
  • Ha mindehhez hozzászámoljuk az EU-szkeptikus jobboldali és a szintén megerősödő szélsőbaloldali erőket, összesen 30 százalékra nőhet az unióval szemben inkább ellenséges képviselők aránya a következő EP-ben. Az EP-választások egyik legfontosabb tétje, hogy az Európa-barát erők képviselete mennyire csökken.

Magyarországot tekintve összességében kismértékben nőtt az attitűdszélsőségesek aránya 2010 és 2013 között. A felnőtt társadalom 12 százaléka tekinthető erősen fogékonynak a szélsőjobboldali ideológiák iránt.

  • A 2012 végén, 2013 elején megkérdezett magyarok 25 százaléka volt szélsőségesen rendszerellenes – ez 4 százalékpontos növekedés a két évvel korábban kapott értékhez képest.
  • A magyar társadalom jelentős része (45 százalék) fogalmaz meg szélsőségesen kirekesztő véleményt a kisebbségi csoportokkal szemben, ami kiemelkedően magas még a kelet-európai mezőnyben is.
  • A társadalom közel ötödét erősen jellemzi a félelem, a bizalmatlanság és a pesszimizmus – azaz a jövőtől való szorongás.
  • Jelentős csökkenés (33-ról 21 százalékra) mutatható ki a szélsőségesen jobboldali értékorientációt tekintve. Azaz a magukat szélsőjobboldalra helyezők, a hagyományokhoz erőteljesen ragaszkodók, valamint a szélsőségesen szabálykövető és rendpárti nézeteket vallók aránya egyaránt csökkent. A 2010 óta tartó pártpolitikai jobbra tolódás tehát nem formálta át a magyar társadalmat, az nem lett értékeiben is jobboldalibb és tekintélyelvűbb.

A Political Capital az indexhez kapcsolódóan létrehozta a derexindex.eu honlapot, amely adatbázisokkal, online grafikonrajzolóval, elemzésekkel segíti a téma iránt érdeklődő újságírók és szakértők munkáját. A DEREX Indexhez a honlapon a téma vezető európai kutatói (Jamie Bartlett, a brit Demos extremizmuskutatója, Cas Mudde, a georgiai egyetem professzora, és Kis János, a CEU professzora) írtak ajánlást.

 

 

 

A legfrissebb adatok alapján készített elemzést a HVG 2014/17. lapszámban olvashatja.

A Political Capital által szervezett workshopon elhangzott prezentáció innen tölthető le.

Korábbi DEREX tanulmányunk (Attitűd-szélsőségesek Magyarországon – nemzetközi kontextusban) innen tölthető le.

A Politikatudományi Szemle 2011/2. számában megjelent cikkünk (A szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet növekedése Magyarországon) itt olvasható.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695