Magyarország sajátos helyzete az európai menekültválságban

2016-03-02

Magyarország európai menekültválságban elfoglalt sajátos pozíciójával több tanulmányában is foglalkozik a Political Capital. A migrációs folyamatokat és a politikai vonatkozásokat egyaránt elemzi a Heinrich Böll Stiftung támogatásával készült Focus on Hungary: Refugees, Asylum and Migration című tanulmány. Egy a Visegrádi csoport országairól szóló sorozat részeként jelent meg a Hungary: Migration trends and political dynamics című írás. Magyar nyelven pedig a TÁRKI által kiadott Társadalmi Riport 2016 című tanulmánykötetben olvasható a Magyarország sajátos helyzete az európai menekültválságban című tanulmány.

Tanulmányainkból kiderül, hogy az Európai Unió többi országával összehasonlítva Magyarország sajátos helyzetbe került a menekültválságban. Magyarország migrációs nyomásnak való kitettsége Görögországéhoz, Olaszországéhoz volt mérhető 2015 egyes hónapjaiban, csakhogy eközben minden más migrációs mutató  a menekülthullám által alig érintett kelet-európai tagállamokéhoz maradt hasonló. Ebből a sajátos, köztes helyzetből több fontos következmény is adódott. 

  • A menekülthullám nem illeszkedett azokhoz a migrációs folyamatokhoz, amelyeket a magyar társadalom korábban megtapasztalhatott. A menekültválság kapcsán keletkezett politikai hisztéria valóságértelmező ereje és vártnál nagyobb hatása a migrációval kapcsolatos társadalmi attitűdökre vezethető vissza.
  • A globális migrációs rendszeren belül az egyes európai országok különböző, történetileg kialakult migrációs alrendszerekhez kapcsolódnak. Ezeken belül a valódi célországokban léteznek olyan migrációs hálózatok, amelyekhez a menekülthullámmal érkezők kapcsolódni tudnak. Hol a gyarmattartó múlt (pl. Franciaország), hol a korábbi vendégmunkásrendszer (pl. Németország), hol a szárazföldinél bejáratottabb tengeri menekültútvonalak képezik ezeknek a hálózatoknak az alapját. Magyarország esetében azonban ilyenről nem beszélhetünk, ezért a kormány eredményes eszközként mutathatott fel olyan intézkedéseket (pl. határzár), amelyek máshol kevésbé működőképesek.
  • Magyarország sajátos helyzete miatt nemzetközi szinten is fontossá vált az Orbán-kormány menekültügyi álláspontja. A magyar kormány jogosan hívta fel a figyelmet arra, hogy az EU illetékesei sokáig csak a tengeri útvonalakon át érkező migránsokat fogadó Olaszországra és Görögországra figyeltek, nem foglalkozva azzal, hogy Magyarország is jelentős migrációs nyomásnak van kitéve a szárazföldön. Ezt az EU és a jelentősebb tagállamok vezetői el is ismerték, így az Európai Bizottság módosított, 2015. szeptember végi javaslata alapján Olaszország és Görögország mellett Magyarország is kedvezményezett lett. Az ország jelentőségét ez felértékelte, a magyar kormány azonban ezt visszautasította, és kedvezményezettként is elutasította a kvótát. Hiszen, ahol a menekültügyi eljárások 98%-a megszűnik, mert elhagyja az országot a kérelmező, ott nincs tartós érdekeltség a kvótarendszer jelentette tehermentesítés iránt. Ha pártpolitikai szempontok nélkül csak a migrációs folyamatokat vesszük figyelembe, akkor erre vezethető vissza, hogy a többi, a menekülthullám által súlyosan nem érintett kelet-európai országgal együtt a magyar kormány is elutasíthatta a kvótarendszert.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695