Kilógunk a sorból: Putyin már megint Budapesten

2017-01-23

Vlagyimir Putyin közelgő budapesti látogatása ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal kapcsolatos magyar diplomácia hozzáállása milyen látványosan eltér a lengyel, a cseh és a balti állásponttól.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök két éven belül harmadszor találkozik az orosz elnökkel február 2-án, ami az európai uniós vezetők részéről példátlan gyakoriságnak számít. A találkozón minden bizonnyal szó lesz a paksi beruházással kapcsolatos orosz hitelkonstrukcióról és egyéb energetikai ügyekről. Bár Brüsszel több területen is vizsgálatot indított a paksi atomerőmű kapacitásbővítésével kapcsolatban, tavaly novemberben megszüntették a Budapest elleni kötelezettségszegési eljárást.

A kép forrása: 24.hu

Magyarország Oroszországtól való energiafüggése kiemelkedőnek számít a térségben: Szlovákián kívül gyakorlatilag itt a legmarkánsabb az energiakitettség. A visegrádi országok közül így nem meglepő módon a magyar kormányfő és Robert Fico szlovák miniszerelnök képviselik az Oroszországgal szemben leginkább megengedő álláspontot. Az energiafüggésből kényszerként levezethető pragmatizmus nem Fidesz-sajátosság, hanem a mindenkori magyar kormányok jellemzője. „Magyarországon 2002 óta minden kormány barátságos hangot keresett Oroszországgal, nem kis részben a remélt közös energiaprojektek miatt. Ez a Gyurcsány-időszakban a Nabuccot majd a Déli-áramlatot jelentette, 2009-re ez áthangszerelődött a fenti projektek végleges bukása miatt. Az Orbán-kormány a paksi beruházást és a hosszútávú gázszerződés megújítását hozta tető alá” – nyilatkozta Feledy Botond külpolitikai szakértő a Political Capital blogjának.

A jelenlegi rezsim attitűdje azonban markánsan eltér a korábbi kormányok viselkedésétől; ismert, Orbán Viktor 2014-ben maga hivatkozott Oroszországra, mint az illiberális államépítés mintapéldájára. Úgy tűnik, a magyar kormány Kreml iránti politikai függése csak erősödik. Az ukrán válság legkritikusabb időszakában bejelentett, orosz hitelből megvalósuló paksi beruházás például nehezen védhető racionális energetikai érvekkel, a rezsicsökkentést lehetővé tevő alacsony energiaárak pedig az orosz gázáraktól függenek.

Nem lát semmi kivetnivalót a „pragmatikus” gazdasági kapcsolatok fenntartásában Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki szerint a Nyugat kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. „Finnországban a Roszatom háborítatlanul építhet nukleáris erőművet, a finn kormányt nem éri emiatt bírálat” – mondta blogunknak a fideszes politikus, aki elismerte, hogy az ukrajnai válság kirobbanásával megváltozott a politikai környezet, de hangsúlyozta, hogy a megállapodás már jóval azelőtt napirenden volt.

Paks ugyanakkor mégiscsak alapjaiban határozta meg a magyar kormány ukrán válság során tanúsított magatartását. Ezt igazolta, hogy pár nappal Orbán és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatójának budapesti találkozója után Magyarország átmenetileg beszüntette a földgázszolgáltatást Ukrajna irányába. Feledy szerint fontos az is, hogy Magyarország mindeközben a NATO-tól elvárt erőfeszítéseknek több területen is eleget tett, például sebesült katonák ellátásával.

Régiós összehasonlításban a magyar kormány elsősorban abban különbözik az Oroszországgal hagyományosan keményvonalasabb álláspontot képviselő Lengyelországtól és a balti államoktól, hogy az ukrajnai válság vonatkozásában nem látja az orosz veszély kontinuitását, illetve abban, hogy a hosszú távú gazdasági viszonyok szorosabbra fűzését helyezi a biztonságpolitikai megfontolások elé. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly nyáron leszögezte, hogy a kormány nem tekint egzisztenciális fenyegetésként Moszkvára, de tiszteletben tartják, hogy Varsóban és a balti államokban ezt másként látják. Feledy Botond értelmezésében Szijjártó kijelentésére naiv optimizmusként, esetleg egy érthetetlen politikai kommunikációs fogás részeként érdemes tekinteni. Csehországban is markánsan ellentétes tendenciák rajzolódnak ki, ahol a kormány speciális kiberhadsereget hoz létre  a demokratikus rendet támadó orosz és kínai propaganda visszaverésére. Igaz, ott a diplomácia részéről Milos Zeman államfő képvisel nyíltan Kreml-párti álláspontot.

Egyelőre nem bontotta meg Budapest és Varsó harmonikus együttműködését a magyar-orosz kapcsolat. A Kremllel következetesen kritikus Jaroslaw Kaczynski pillanatnyi érdekektől és Orbánnal kapcsolatos szimpátiájától vezérelve kifejezetten elnéző a magyar kormányfővel, akit a fékek és ellensúlyok meggyengítése, a médiára és a civil szervezetekre gyakorolt nyomásgyakorlás és a rendszerszintű korrupció miatt gyakran hasonlítanak Putyinhoz.

Feledy szerint Orbán Putyinnal való találkozóit elsősorban a szuverén magyar külpolitika demonstrálásának tekinti, holott a Kreml részéről egyértelmű, hogy e kapcsolatok csupán instrumentálisak. „Ukrajna területi integritásának megsértése miatt, a régiót érintő destabilizációs kockázat miatt a visegrádi országoknak együtt és azonos mértékben kéne aggódniuk, különös tekintettel a folyamatosan fennálló kiberfenyegetettségre” – tette hozzá a szakértő.

 

A cikk a Visegrád és az EU jövője című projekt keretén belül készült. A Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott projektben a Political Capital a szlovák, a cseh és a lengyel EurActivval közösen vesz részt.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695