A szélsőséges közbeszéd elleni fellépés lehetőségei

2016-05-31

A Tett és Védelem Alapítvány, Bernáth Gábor médiakutató és a Political Capital Intézet együttműködésének eredményeképpen 2016 áprilisában lezárult a Norvég Civil Támogatási Alap által finanszírozott „Az emberi jogi (toleráns, demokratikus) érvelésmód megújítása és vonzóbbá tétele a fiatalok számára, a humor, irónia és tények eszközeivel” nevű kutatási projekt.

A projekt keretében vizsgáltuk az erőszak- és kirekesztés-mentes közbeszéd megerősítésének és vonzóvá tételének lehetőségeit, valamint szélsőséges beszéd elleni érvelési stratégiákat azonosítottunk és teszteltünk online felületeket. A projekt hátterében nem az a gondolat állt, hogy a kommunikáció és érvelés révén megoldható lenne minden társadalmi probléma, arról azonban meg vagyunk győződve, hogy a közbeszéd kommunikációs folyamatai segíthetik és hátráltathatják is ezek megoldását.

A projekt keretében fókuszcsoportos beszélgetéseket folytattunk különböző érintett csoportok tagjaival. A több mint 30 beszélgetés során több száz aktív fiatal, civilszervezetek munkatársai, kutatók, újságírók, kreatív szakemberek, konzervatív gondolkodók, illetve olyan csoportok aktivistái véleményét ismertük meg, akik elsődleges célpontjai a kirekesztő megnyilvánulásoknak. A beszélgetések során az alábbihoz hasonló kérdéseket jártuk körbe:

  • mi az oka, hogy növekszik a kirekesztő érvelések elfogadottsága?
  • mennyiben járul hozzá ehhez, és egy erőszakos kommunikáció terjedéséhez a kommentarénák anonimitása, és a web2-es kommunikációs fordulat? Mik az erre adható releváns válaszok?
  • mik a lehetőségei, mik a korlátai a kirekesztéssel szembeni jogi-racionális ellenérvek használatának?
  • vannak-e felhangosítható előnyei a befogadásnak, és ha igen, miként mondhatóak el?
  • mi a lehetséges tere a pozitív, érzelmi alapú érvelésnek, miként lennének elmondhatók befogadás, vagy a szolidaritás történetei, hagyományai?
  • mennyire működhet a kirekesztés nevetségessé tétele, az előítéletek kihívása, ellentmondásaik felmutatása?
  • vannak-e olyan kommunikációs stratégiák, amiket elkerülnének a résztvevők, mert nem hatékonyak, esetleg egyenesen ártalmasak?
  • mik lennének a feltételei, hogy a kirekesztésmentes kommunikáció vonzóvá válhasson a fiatalok, illetve a szélesebb közvélemény számára?
  • mik lennének ennek terepei?

A konzultációk során szerzett tapasztalatok alapján érvelői profilokat, valamint ellenérvelési stratégiákat és eszközöket dolgoztunk ki. Négyféle érvelői profilt azonosítottunk:

  1. értelmi offenzív/állító,
  2. értelmi visszakérdező/szarkasztikus,
  3. érzelmi offenzív/állító és
  4. érzelmi visszakérdező/szarkasztikus.

A profilokat és az érvelési eszközöket online terekben és mini kampányok révén is teszteltünk. A projekt keretében 54 tesztelést hajtottunk végre online kommentarénákban. A kutatás egyedülállóságát éppen ez a valós idejű tesztelés adja. Alapvetően arra kerestük a választ, hogy mennyire hatékonyan lehet ezeket a  szélsőséges megnyilvánulások, érvelések ellenében használni. A projekt elő- és záró tanulmánya foglalja össze a tapasztalatokat. Jelen anyag e tanulmányok rövidített változata.

Ebben az összefoglalóban elsősorban azokat a megfontolásokat gyűjtöttük össze, melyek tartalmával a projekt lebonyolítói is azonosulni tudnak, és melyeket gyakorlati szempontból hasznosnak tartanak.

A teljes tanulmány itt érhető el (pdf, 742 kB).

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695