A kelet-német területeken aratja legnagyobb sikereit az AfD

2016-09-07

A magyar sajtóban is nagy figyelmet kapott, hogy az euroszkeptikus és bevándorlásellenes nézeteiről ismert német Alternative für Deutschland (AfD) a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson a szavazatok 21 százalékát szerezte meg, megelőzve Angela Merkel Kereszténydemokrata Unióját (CDU). Bár a választást a szociáldemokraták nyerték, az AfD helyi jelöltje, Laif-Erik Holm úgy fogalmazott, hogy „ez egy olyan eredmény, amiről korábban nem is álmodhattunk volna”. A pár éve alakult AfD gyors sikereit kizárólag a menekültváls&faacute;g rövid távú hatásaival szokás magyarázni, a háttérben azonban jóval mélyebb társadalmi okok állnak.

Az elő-pomerániai sikerben például bizonyosan közrejátszott, hogy az AfD itt élő szavazóinak 96 százaléka aggódik az iszlám térhódítása miatt, ugyanakkor ebben a tartományban kifejezetten alacsony a muszlim bevándorlók aránya. Visszatekintve a 2016. márciusi tartományiszavazásokra, a szintén a korábbi NDK-hoz tartozó Szász-Anhaltban a voksok több mint 24 százalékát vitte el az AfD, míg a nyugat-német régiókban ez az arány 12-15 százalék körül mozgott.

Ez a különbség a társadalom szélsőjobboldali ideológiára való fogékonyságát mérő index (DEREX) legfrissebb hulláma alapján a keleti és nyugati területek közötti óriási érték-különbségekre vezethető vissza.

A DEREX alapjául szolgáló European Social Survey (ESS) németországi felméréséből kiderül, hogy a nyugati területeken élők inkább engednék, hogy nem Európából származók éljenek a német határokon belül, mint a keletiek. A bevándorlót alig látott Kelet-Németországban 13 százalék azok aránya, akik egyetlen nem európai lakost sem engednének Németországba, míg Nyugaton ez az arány csak 5 százalék. Az is igaz ugyanakkor, hogy döntő többségben a keleti és a nyugati oldalon is a nem európai lakosok korlátozott számban történő beengedése mellett álltak ki (41 és 45%), ezért a menekültválság mindkét oldalon táptalajt jelent az AfD-nek.

A kutatás azt is megállapította, hogy a Kelet-Németország volt területén élők között sokkal bizalmatlanabbak a politikai intézményekkel szemben, így például kevesebben bíznak az Európai Parlamentben, és rosszabbnak ítélik meg a berlini kormány teljesítményét is, mint Nyugaton.

Az AfD nem egy iszlámellenes pártnak indult, eredeti célja Németország eurózónából való kivezetése és a németek által a déli országoknak nyújtott mentőprogramok ellenzése volt. Az egyik alapító, Bernd Lucke 2015 júliusában el is hagyta a formációt, mert az idegenellenes hangok felerősödtek a pártban. Ezután vette át a vezetést a jobboldali Frauke Petry, aki a menekültválságot és a társadalom egy részének idegenellenességét kihasználva elfogadtatott egy formálisan is iszlámellenes álláspontot a pártban. Kiáltványuk kimondja, hogy az „Iszlám nem Németország része”.

A rendszerellenes érzelmeket is igyekszik kihasználni a párt. Korábban ugyan Németországot csak az eurózónából vezette volna ki az AfD, a Brexit-népszavazás eredménye láttán több politikusuk is örömének adott hangot, Franz Wiese pedig kijelentette, „jövőre az AfD bekerül a német parlamentbe, és a »Dexit« a legfontosabb napirendi pontunk lesz”. Nem ők lennének az első párt, amely összeköti az Európai Unió és a migrációs válság témáját, ezzel pedig akár további erősödésre is számíthatnának, főként a keleti területeken.

Az AfD a legfrissebb INSA közvélemény-kutatás alapján a teljes népesség körében 15 százalékon áll. Igazán kiemelkedő eredményekre ugyanakkor csak a volt kelet-német területeken számíthat, főleg az olyan gazdaságilag is fejletlenebb, idősebbek által lakott térségekben, mint Elő-Pomeránia, ahonnan a fiatalok jelentős része a nyugati területekre vándorol át. Tekintve, hogy az AfD a német politikában nem tartozik azon erők közé, amellyel bármely főáramú erő együttműködne, a pártnak egymagának kellene megszereznie a többséget, amire nagyon kevés esélye van.

Annak ellenére, hogy az AfD mostani győzelme a CDU ellen sokakat meglepetésként ért, a tartomány inkább kivételt képez, mint főszabályt. A 2017-es német szövetségi parlamenti választásokon az AfD szinte biztosan bekerül majd a parlamentbe, a fő kérdés viszont nem a kormányra kerülésük lesz, hanem az, hogy képesek lesznek-e annyi szavazatot elvenni a jelenlegi kormánykoalíciótól, hogy a CDU/CSU és a Szociáldemokraták ne szerezzék meg a szövetségi parlamenti helyek több mint felét, így mást is be kelljen vonniuk a kormányba.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695