MSZP és Fidesz: holtverseny

A novemberi Fidesz-erősödés után folytatódni látszik az év második felére jellemző trend: az MSZP felzárkózása és támogatottságának növekedése. A kutatások alapján a két nagy párt egyenlő esélyekkel kezd neki a választási év küzdelmeinek. A kampányhoz közeledve nő a közvéleményben a részvételi kedv, a biztos szavazók jelentős része – összesen mintegy hatszázezer választó – viszont még bizonytalan abban a kérdésben, hogy melyik pártra adja le a voksát. Így a kampányoló pártoknak tág lehetősége nyílik a zsákmányszerzésre.

A decemberi közvélemény-kutatások többsége az MSZP erősödését mutatja ki. Öt intézet közül három (Medián, Tárki, Szonda) szerint a szocialisták novemberhez képest növelni tudták támogatottságukat, míg a Fidesz szimpatizánsainak száma stagnált – vagy kis mértékben csökkent. Az SZDSZ szavazóinak száma a novemberi adatokhoz képest változatlan, és továbbra is úgy tűnik: a két nagy párt mellett egyedül a liberálisoknak van esélyük a parlamentbe jutásra.

 

A novemberi közvélemény-kutatásokhoz képest, amelyek egyöntetűen a Fidesz előrelépését mutatták, decemberben egyedül a Gallup felmérése hozta ki a nagyobbik ellenzéki párt szavazótáborának növekedését. Az intézet szerint a Fidesz mind a teljes lakosság, mind a biztos választók körében növelte előnyét a szocialistákkal szemben, ami annak köszönhető, hogy megfordult a két nagy párt szimpatizánsai között a biztos választási részvételt ígérők aránya.

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet	Tárki-Századvég	Medián	Marketing Centrum	Gallup	Szonda Ipsos
Adatfelvétel ideje	Nov. 24- Dec. 7.	Dec. 2-6.	Dec. 2- 8.	Dec. 8-16.	Dec. 12-19.
Mintanagyság	1035	n.a.	1500	1901	1500
Választókorú lakosság
MSZP	31 (+2)	32 (+2)	32	24	29 (+4)
Fidesz-MPSZ	29	35 (-1)	32	31 (+2)	28 (-3)
SZDSZ	3 (-1)	4	4	3	3
MDF	1 (-1)	2 (+1)	2	2	2
MIÉP-Jobbik	n.a.	1	n.a.	1	2
Centrum	n.a.	n.a.	n.a.	1(+1)	n.a.
Munkáspárt	n.a.	n.a.	n.a.	1	n.a.
Egyéb	3	3	4	0 (-1)	3
Nem menne szavazni	32 (-2)*	17 (-2)	26*	22	35 (+1)
Nem tudja / nem válaszol		25		16
Biztos szavazó pártválasztók***
MSZP	44 (-2)	44(+3)	37	37 (-5)	45 (+4)
Fidesz-MPSZ	44	47 (-2)	37	52 (+6)	45 (-4)
SZDSZ	4 (-1)	5 (+1)	4	5	3
MDF	1 (-1)	1	2	2 (-1)	3 (+1)
MIÉP-Jobbik	2	n.a.	4	2 (+1)	1 (-1)
Centrum	n.a.	n.a.	n.a.	1	1
Munkáspárt	n.a.	n.a.	n.a.	1 (-1)	n.a.
Egyéb	5	2	4	0 (-1)	2

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.
**Marketing Centrum esetében: szavazási valószínűséggel súlyozott adatok

 

A Tárki-Századvég, a Medián és a Szonda Ipsos mérései szerint az MSZP 2-4 százalékponttal növelte támogatottságát az összes választókorú állampolgár körében. A biztos szavazók körében a Gallup a Fidesz jelentős, a Medián csekély előnyét mutatta ki, további három közvélemény-kutató intézet szerint a két nagy párt között teljesen kiegyenlített a küzdelem. Fontos eredmény, hogy míg az elmúlt két évben egyértelmű többségben voltak azok, akik szerint a Fidesz lenne a győztese egy „most vasárnapi” választásnak, addig mára kiegyenlítetté vált a két nagy párt győzelmi esélyének a megítélése.

 

A két nagy párt közti különbségek öt intézet adatai alapján*(%)

Intézet	Tárki-Századvég	Medián	Marketing Centrum	Gallup	Szonda Ipsos
Összes megkérdezett
Fidesz-MSZP különbség	-2	3	0	7	-1
Biztos szavazó pártválasztók**
Fidesz-MSZP különbség	0	3	0	15	0

* pozitív szám a Fidesz, negatív az MSZP előnyét jelző adat

**Marketing Centrum esetében: szavazási valószínűséggel súlyozott adatok

 

Jelenleg a Szabad Demokraták Szövetségén kívül nincs olyan kis párt , amelynek jelentős esélye lenne a parlamentbe jutásra. Az MDF lehetőségeit legfeljebb három százalékos támogatottsága mellett szavazóinak alacsony voksolási hajlandósága is rontja, a parlamenten kívüli pártok pedig meg sem közelítik az öt százalékos küszöböt.

A kiegyenlített küzdelemben kulcsfontosságú lehet, hogy bejut-e az MSZP-n és a Fideszen kívül más párt a parlamentbe. A liberálisok támogatottsága novemberről decemberre nem változott jelentősen – az SZDSZ decemberi, két nagy párttal szembeni kampánya tehát nem hozott új szavazókat a párthoz. Korábbi híveit viszont meg tudta tartani az SZDSZ, így egy jelenlegi választáson lenne esélye arra, hogy bekerüljön a törvényhozásba.

A többi kis párt parlamentbe kerülési esélyei ugyanakkor továbbra is rendkívül alacsonyak. Az MDF szimpatizánsainak száma lényegében nem változott. Az MDF esélyeit rontja, hogy több közvélemény-kutató szerint is ennek a pártnak a szavazótáborában a legalacsonyabb a szavazási hajlandóság. Az MDF kampányában a nyugodt stílusra és a két nagy párt „agresszív” politizálásától való elhatárolódásra helyezik a hangsúlyt – ez az üzenet pedig leginkább a politikából kiábrándult, szavazási szándékában bizonytalan szavazókat célozza meg. Ennek következtében a Demokrata Fórum abban sem bízhat, hogy az összesített alacsony választási részvétel bejuttatja őket a törvényhozásba – hiszen lehet, hogy nagyarányú távolmaradás az ő szavazóikat is "sújtja".

A MIÉP-Jobbik szavazóinak aránya mind a teljes szavazókorú lakosság, mind a biztos választók körében 1-2 százalékos, (egyedül a Marketing Centrum mért kiemelkedően magas, négy százalékos eredményt), a többi kis párt támogatottsága pedig ezt a szintet sem éri el.

 

A kormány tevékenységének megítélése kismértékben javult az utóbbi hónapban. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc népszerűsége továbbra is nagyjából azonos, mind saját táborukban, mind az összes szavazó körében.

 

A Századvég kutatása szerint az előző hónaphoz képest hibahatáron belüli mértékben növekedett a Gyurcsány-kormány tevékenységének választói megítélését jelző index, mely (+/-100-as skálán) a novemberi mínusz 10-zel szemben 2005 decemberében mínusz 8 ponton áll.

 

Az összes megkérdezett válaszai alapján nem változott az ellenzék tevékenységének megítélése, amely az előző hónappal megegyezően ugyanezen skálán mínusz 19 ponton áll – tehát jóval elmarad a kormány megítélésétől is.

A két vezető politikus megítélése decemberben nem változott, az alkalmassági index gyakorlatilag azonos. A Századvég kutatása szerint a szavazókorú állampolgárok 34 százaléka a Fidesz elnökét, 33 százaléka Gyurcsány Ferencet tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki funkció betöltésére. Saját szavazótáboron belül teljesen azonosan (86 százalék) ítélik meg a két kormányfő-jelölt alkalmasságát. A népszerűségi listán is szoros a verseny Gyurcsány és Orbán között: a Szonda Ipsos rangsorában a miniszterelnök a negyedik, míg a Fidesz elnöke a lista ötödik helyén található, míg a Medián listáján a két politikus a 7. és a 8. helyet foglalja el.

Politikusok népszerűsége és hitelessége

A politikusi népszerűségi lista Sólyom László köztársasági elnökké választása óta nem változott jelentősen. A politikusok hitelessége a magyar választók szerint erősen megkérdőjelezhető.

A politikusi népszerűség-lista élmezőnye továbbra is változatlan, Sólyom László, Dávid Ibolya és Szili Katalin hónapok óta az első három helyezett. A két kormányfő-jelölt meglehetősen végletes, és ez jellemző Kuncze Gábor, Demszky Gábor és Hiller István pozíciójára is. Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor és Göncz Kinga is előkelő helyezést ért el a listán.

A politikusok hitelességével kapcsolatos Medián-kutatás szerint a többség nem hisz az ígéretek megvalósításában. A megkérdezettek 15%-a gondolja, hogy a politikusok általában olyan javaslatokat tesznek, amelyek eleve nem megvalósíthatóak, kétharmaduk szerint megvalósítható ígéreteket tesznek ugyan, de a kormányzás során már nem teljesítik ezeket, és mindössze 13 százalék bízik az ígéretekben és azok megvalósításának szándékában egyaránt.

 

Politikusok hitelessége a választók szerint

	Politikusok általánosságban	Orbán Viktor	Gyurcsány Ferenc
Olyan ígéreteket tesz, amelyekről eleve tudja, hogy nem megvalósíthatók	15	25	25
Olyan ígéreteket tesz, amelyek megvalósíthatók, de a kormányzás során nem foglalkozik ezekkel	67	41	41
Olyan ígéreteket tesz, amelyek megvalósíthatók, és igyekszik is megvalósítani ezeket	13	28	29
Nem tudja	5	6	6

Forrás: Medián, HVG

A két kormányfő-jelölt kapcsán ugyanezeket a kérdéseket tették fel a választóknak. A felmérés teljesen kiegyenlített eredményt mutat, 25-25 százalék gondolja azt, hogy Orbán és Gyurcsány javaslatai populisták és irreálisak, 41-41 százalék szerint azonban ígéreteik megvalósíthatóak ugyan, de nem törekszenek arra, hogy véghez vigyék azokat. Bár a baloldal és a jobboldal vezetőjének bizalmi tőkéje nagyobb, mint a politikusoknak általában, összességében rájuk is inkább a felelőtlen ígérgetés jellemző a választók szerint. Mind Gyurcsány Ferencről, mind Orbán Viktorről kevesebb mint harminc százalék gondolja azt, hogy betartják, amit a választóknak ígérnek.

A magyar közvélemény a térség más országaihoz viszonyítva összességében kevésbé tart attól, hogy a madárinfluenza vírusa megtámadja a lakosságot, illetve attól, hogy nagyhatalmak vagy szomszédos országok katonai támadást mérnek hazánkra.

Négy közép-kelet-európai országban végzett, a Tárki által közzétett adatok szerint a csehek és a szlovákok döntő többsége szerint a madárinfluenza veszélyt jelenthet országuk lakóira (77, illetve 83%), míg a magyarok és a lengyelek ezt a fenyegetést kisebbnek értékelik (59, illetve 62%). A magyarok és a lengyelek nagyjából egyharmada szerint egyáltalán nem jelent fenyegetést a madárinfluenza, a cseheknél és szlovákoknál ez csak a lakosság kevesebb, mint egyhatodára jellemző. A magyarok kétharmada elégedett a kormány madárinfluenzával kapcsolatos felkészültségével.

A Tárki tizenhárom poszt-szocialista országra kiterjedő vizsgálata szerint, a kelet-európaiak nagyjából egynegyede tartja valamelyik nagyhatalmat (az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot), hazájára nézve potenciális veszélyforrásnak míg csupán elenyésző kisebbség tart attól, hogy valamelyik szomszédos ország megtámadja hazáját. A magyarok tartanak külső katonai fenyegetéstől legkevésbé, míg a csehek és az észtek a leginkább. Az Európai Unió tagországainak lakossága számára Oroszország veszélyesebbnek tűnik, mint az USA, az unión kívüli országokban azonban inkább az Egyesült Államok a félelem fő oka.

Erősödő paternalizmus a közvéleményben

A hazai közvéleményben ellentmondás feszül: a választók többsége elégedetlen az bürokrácia működésével, és kisebb és olcsóbb államszervezetet szorgalmaz – miközben nagyobb állami szerepvállalást tart szükségesnek szinte minden terület irányításában. A lakosság elégedettebb az életkörülményeivel, mint négy évvel ezelőtt.

A Medián felmérése szerint magyarok ma erősebben ragaszkodnak a gondoskodó államhoz, mint a rendszerváltás idején. Erre példa, hogy míg 1991-ben a megkérdezettek 72%-a értett egyet azzal, hogy ne az állam határozza meg a fizetések mértékét, 2005 végén ez az arány csupán 44%. A választók gondolkodásában továbbá erős ellentmondásosság tapintható ki: miközben a közvélemény több mint fele az állami irányítást óhajtana szinte minden területen (a gazdaság irányításában, a közlekedésben, az egészségügyi ellátásban, a munkanélküliség leküzdésében, az oktatás, a nyugdíj és a szociálpolitika területén egyaránt), kétharmaduk szerint a mostaninál kisebb és olcsóbb állam államra lenne szükség. A hazai lakosság vélekedése összességében lesújtó a bürokráciával kapcsolatban: 100-as skálán 40 pontra értékelik az állam általános működését, és ennél is kedvezőtlenebbül (36 pont) vélekednek arról, ahogy az állam az adófizetők pénzével gazdálkodik.

A Tárki adatai szerint ugyanakkor javult a lakosság objektív élethelyzete és ennek megítélése is. A hazai szegénység a két évvel ezelőtti adatokhoz képest jelentősen csökkent – és kedvezőbbé vált a választók értékelése is saját életkörülményeikkel kapcsolatban. A kutatás szerint 2005-ben többen vannak megellégedve a jövedelmükkel és az életszínvonalukkal, mint 2001-ben voltak.