Fel tudnak-e állni a volt koalíciós pártok?

A kisebbségi kormányzás első hónapjában megállt az MSZP népszerűség-vesztése sőt, növelni tudta támogatóinak bázisát. Ugyanakkor az SZDSZ nem tudott javítani; egy esetleges előrehozott választás során valószínűleg nem kerülne be a parlamentbe. A Fidesz előnye minden közvélemény-kutatásban változatlanul jelentős. A kis pártok közül egyedül az MDF közelíti meg a parlamenti küszöböt.

A kormánykoalíció felbomlása eltérően hatott az érintett két párt támogatottságára. A májusi közvélemény-kutatások szerint, míg az MSZP iránti szimpátia kismértékben emelkedett, addig az SZDSZ nem tudott erősíteni: még a biztos pártválasztók körében sem éri el a parlamentbe jutást jelentő öt százalékot. A Századvég-Forsense felmérése a kormányzó párt esetében három százalékos javulást mutat az előző hónaphoz képest. Az SZDSZ megítélése viszont a rendszerváltás óta nem volt ilyen rossz: a Szonda Ipsos és a Századvég-Forsense szerint is csupán a felnőtt lakosság egy százaléka szavazna rá. Az MDF tovább növelte támogatottságát. Mind a négy felmérésben javított, és elérte (Medián), vagy megközelítette az öt százalékot.

Bár a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében kismértékben csökkent, a biztos pártválasztók kétharmada továbbra is a legnagyobb ellenzéki pártra adná voksát. Az MSZP a Szonda Ipsos felmérésében három, a Századvég-Forsense esetében pedig öt százalékot dolgozott le a hátrányából. A Fidesz többletereje nem csupán támogatóik nagy számában rejlik, hanem azok aktivitásában is: a Szonda Ipsos szerint míg az MSZP-sek csupán 61 százaléka menne el szavazni, addig ugyanez az arány a másik tábor esetén 75 százalék. A bizonytalanok aránya továbbra is magas a választókorú lakosság körében (30 és 51 százalék között mozog), ez árnyalja az MSZP és a Fidesz közti különbséget.

 A Századvég-Forsense májusi felmérése kitért a koalíció felbomlásával kialakult politikai helyzetre is. Ennek megoldására a válaszadók 49 (+6) százaléka az előrehozott választásokat tartja a legjobbnak, de a kisebbségi kormányzás támogatottsága is nőtt 15 (+5) százalékra. Csökkent azok aránya, akik visszaállítanák a koalíciót, ezt 12 (-3) százalék támogatná.

Csökkenő közbizalom

 A Medián májusban tette közzé a demokratikus intézményrendszer 2007-es évre vonatkozó bizalmi indexeit. Egyetlen intézmény sem volt az elmúlt évben, amely érdemben tudta volna növelni bizalmi pontszámát a 2006-os év átlagához képest. Miközben csupán a profitorientált gazdasági intézmények javítottak, osztályzatuk még így is alacsonynak mondható. A korábbi évekhez hasonlóan 2007-ben is azok az intézmények álltak a bizalmi rangsor élén, amelyek vagy közel vannak az állampolgárokhoz (helyi önkormányzatok), vagy távol vannak a politikai csatározásoktól (Európai Bizottság, ügyészségek). A lista utolsó két helyén állnak a politikai pártok és a kormány, egyben ezen intézményeket sújtotta a legnagyobb arányú bizalomvesztés is. Jelentősen csökkent még a parlamentbe, a rendőrségbe és a köztársasági elnöki intézménybe vetett bizalom is.