Mindenki adót csökkentene

2008-08-08

A héten megkezdődött a költségvetés előzetes tervezése: míg a kormány ennek kapcsán a jövő évi adócsökkentésre helyezi a hangsúlyt, addig a Fidesz az elfogadáshoz szükséges lehetséges koalíciókat próbálja meg aláásni. Gazdaság szempontjából aggasztó hír, hogy a héten napvilágot látott adatok szerint visszaesőben van a külkereskedelem és az ipar.

Monetáris politika 

A héten hosszabb nyilatkozatott adott Simor András az egyik napilapnak: a jegybank elnöke ebben a korábbiakhoz hasonlóan a jegybank első számú feladatának az inflációs cél elérést nevezte, ami érdekében már egyeztetnek a kormánnyal annak újbóli kitűzéséről, de fontosnak tartana egy minden gazdasági szereplő által elfogadott közös stratégiát is. Az MNB elnöke felhívta a vállalatok figyelmét, hogy a hazai makrofeltételek tartósan megváltoznak, melyhez a cégeknek is alkalmazkodnia kell.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - - Azt fontos megjegyezni, hogy a forint jelenleg alapvetően a kelet-közép-európai devizákkal mozog együtt, ez az év elején még nem így volt. Akkor inkább a török lírával és a dél-afrikai randdal korrelált, tehát olyan devizákkal, amelyeknek a gazdaságát általában kevésbé tartja stabilnak a piac. Annyi változás történt, hogy megnőtt valamelyest a befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt. Ezenkívül február végén eltörölték a forint árfolyamsávját, és az MNB az utóbbi hónapokban az inflációs kilátások roszszabbodására való tekintettel szigorította a monetáris kondíciókat.
- Nem rövid távú árfolyam-előrejelzéssel foglalkozunk, hanem az inflációt próbáljuk célozni, inflációs előrejelzéseket készítünk negyedévente. Ezekben szerepel a forintárfolyam mint input, de emellett nagyon sok más tényező is.
- A vállalatoknak meg kell találniuk az alkalmazkodási módokat a megváltozott makrofeltételekhez, vagyis ahhoz, hogy az inflációs nyomás mérséklődik, miközben az árfolyam erősödő pályán van.
- Jelenleg a versenyszektorban 9 százalék körüli béremelkedési ütemet mutatnak a statisztikai adatok, miközben a jegybank 3 százalékra próbálja leszorítani az inflációt. Alacsonyabb bérnövelésekkel is lehetne alkalmazkodni, ám pillanatnyilag a gazdálkodók inkább nagyobb béreket adnak és csökkentik a létszámot.
- Jelenleg folynak az egyeztetések az inflációs cél újbóli kitűzéséről, s bízom abban, hogy még augusztusban a nyilvánosság elé tudnak állni a megállapodás részleteivel. Fontos lenne, ha a kormány, a nemzeti bank és a gazdasági szereplők közös inflációellenes politikát tudnának elfogadni, hogy a lehető legkevesebb áldozattal járjon az inflációcsökkentés.
- - Pillanatnyilag a nemzeti banknak nincs euróbevezetési céldátuma, ahogy a kormánynak sincs. Abban állapodtunk meg, hogy erre a kérdésre 2009 első felében térünk vissza.
Szentiványi Nóra, a JP Morgan elemzője - Az első kamatváltoztatás hazánkban a csökkentés lehet, de rövid távon ennek még jelentős akadályai vannak. Várakozásaim szerint az első kamatvágásra jövő év második negyedévében kerülhet sor és 2009 végéig összesen 75 bázispontos monetáris enyhítés következhet be (7.75%-ra mérséklődő ráta). Az első csökkentés ideje akár idénre is előre jöhet, ha a forint tovább erősödik és az olajárak tovább mérséklődnek.
- Az augusztus 25-i kamatdöntéssel együtt megjelenő inflációs jelentésben a 2009-re vonatkozó éves átlagos inflációs prognózisát 4.2%-ról 4.5% körülire, azaz kissé felfelé módosítja a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja, 2010-re azonban már 3%-os inflációs cél alatti előrejelzést fogalmaz meg.
- Abból kiindulva, hogy a magyar monetáris politika döntései szempontjából a releváns időhorizont 5-8 negyedév előre, illetve abból, hogy a 2009-es inflációs előrejelzés még a közép távú célnál (3.0%) jóval magasabb, míg a 2010-es már az alatt lehet, a következő hónapokban semleges kamatpolitika, azaz 8.5%-on maradó jegybanki alapkamat következik.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
Adómérséklés



A gazdaságpolitikai viták középpontjában továbbra is az adórendszer kérdése állt. A kormány megkezdte a jövő évi költségvetés összeállítását, mely során a korábbiaknál több irányból érkező nyomásnak kell majd megfelelnie: egyrészt amennyiben életben akarja tartani a kisebbségi kormányt, akkor a lakosság irányába annak működését látható eredményekkel kell legitimálnia. Emellett azonban a 2006-ben megrendült befektetői bizalom még nem állt helyre, így nem engedheti meg magának a fiskális lazítást sem. Ennek eredményeként Veres János többször is azt hangsúlyozta, hogy bár lesz adócsökkentés, de annak mértékét a költségvetési többlet fogja meghatározni: ezzel az indoklással, bár látszólag mindkét igényt kielégíti, azonban lemond a politikai kormányzás lehetőségéről, a kormányt csupán a külső körülményekre reagáló technokrata kabinetként beállítva. 

Tovább nehezíti a jelenlegi vezetés dolgát, hogy a kisebbségi kormány életképességének első igazi próbatétele a költségvetési elfogadása lesz, melyhez alkut kell kötnie valamelyik ellenzéki párttal. Tudva ezt a Fidesz már most a lehetséges megegyezéseket próbálja megakadályozni, azáltal, hogy maga kínál a potenciális partnereknek szövetséget. Ennek elutasítása nehéz helyzetbe hozná az ellenzékségüket folyamatosan hangsúlyozó két kisebb pártot.


Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója
/szárnyvonalak
- Az MSZP-frakció egyetért a kormánnyal abban, hogy 2010 végig ne zárjanak be újabb vasúti szárnyvonalakat.
- A frakcióülésen egyetértés volt abban is, hogy a kormány ne privatizálja a Volán társaságokat, hanem készítse fel őket a 2012-es piacnyitásra.
- Az idén 250 kilométer hosszúságban újítanak fel négy- és ötszámjegyű utakat, jövőre, illetve 2010-től ennek a többszörösét. Ezen a területen az ország minden forrást fel tud használni a 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetésből. 2008 végig 170 kilométer autópályát, autóutat és közutat újítunk fel.
Iván László, a Fidesz országgyűlési képviselője
/áfa-csökkentés
- A Fidesz felszólítja a csonka kormányt és a kormányfőt, hogy tegyen lépéseket a távfűtés árának megfékezésére, és a szolgáltatás húszszázalékos áfatartalmát csökkentse öt százalékra.
Veres János pénzügyminiszter
/költségvetés
- A Pénzügyminisztérium megkezdte a jövő évi költségvetésről szóló tárgyalásokat a tárcákkal, ezek azonban még nem fejeződtek be.
- A Pénzügyminisztériumban több mint 30 változata az adómódosításoknak kiszámításra került, ezek közül külső szervezet javaslatára az is megvizsgálásra került, hogy mi van, hogy ha az áfa mértékek változnak jövőre. Ilyen jellegű javaslat a kormányzaton belül nem fogalmazódott meg, a kormány ilyen jellegű döntést nem hozott. Nincs ilyen kormánydöntés és nincs ilyen kormányjavaslat.
Veres János pénzügyminiszter
/költségvetés
- A szocialisták a konvergenciapálya szigorú betartását támogatják. Nincs olyan vélemény a párton belül, amely szerint el kellene térni az eredetileg a jövő évre tervezett 3,2 százalékos hiánycéltól. Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy fontos az adóegyszerűsítés, az adminisztráció egyéb területeinek csökkentése, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, a vállalkozások piacra jutásának segítése, a nemzetközi megjelenésük támogatása, a szakképzett munkaerő biztosítása.
- A jövő évi adócsökkentésre szánt összeg százmilliárdos nagyságrendű lehet, tehát nem ezer- és nem tízmilliárdos, de a mértékét ma nem tudom megmondani.
- A gazdaság fehérítéséből 50 milliárd forintos többlet várható 2009-ben. Számolunk költségvetési kiadáscsökkentéssel s az adórendszeren belüli átrendezésből származó forrással is.
Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője
/adórendszer
- Ma Magyarországon adót nem lehet emelni sem az áfa, sem egyéb közterhek tekintetében.
- Ez a kormány az adó szóval lejáratta magát: mikor adócsökkentésről beszélnek, abból adónövelés lett, amikor adócsökkentést fogadott el a parlament, azt fél év múlva visszavonták. A rendszerváltozás óta a legtöbbször adót az MSZP-SZDSZ-kormány növelt.
- A lehető leggyorsabban, már október 1-től el kell törölni a szolidaritási különadót.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke
/adórendszer
- Az MDF üdvözli, hogy a Fidesz el kívánja törölni a szolidaritási adót, hiszen e javaslat benne van a párt Nemzeti Adószabadság Programjában is, ezért az MDF készen áll arra, hogy az első adandó alkalommal közösen nyújtson be törvényjavaslatot az adónem eltörlése érdekében.
- Az MDF értetlenül áll Tállai András azon kijelentése előtt, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy az örökösödési illeték eltörlése érdekében a párt ősszel támogatni fogja az MSZP adóemelési javaslatait. Kénytelenek vagyunk emlékeztetni a politikust, hogy a Fidesz - az MDF-fel ellentétben - már szavazott meg közösen a szocialistákkal költségvetést, mégpedig azt a 100 napos programot, mely kényszerpályára állította Magyarországot.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A Magyar Közgazdasági Társaság nemrég tartotta vándorgyűlését, melynek eredményeit egy nyíltlevélben foglalták össze: álláspontjuk szerint az ország legnagyobb gondja a mindent átható korrupció. Hangsúlyozták, hogy a jóléti állam modellje kifulladni látszik, így egyre több feladatot kell majd egyéb társadalmi szereplőknek átvenni az államtól. 

A GKI szokásos prognózisában 3 százalékos gazdasági növekedést jósolt, mert bár az ipar és az export visszaesését mutat, de ezt ellensúlyozhatja a belső kereslet élénkülése és a jó mezőgazdasági termés.

Elemző Legfontosabb állítások
GKI Gazdaságkutató ZRT. - Májusban a romló európai konjunktúra következtében az ipari export és ezzel a termelés jelentősen lelassult, ugyanakkor a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése – a keresletcsökkenés lefékeződésének hatására – egyre kisebb.
- Az év egészében a jó mezőgazdasági termésnek is köszönhetően 3 százalék körüli gazdasági növekedés várható.
- 2008-ban a versenyszektorban 2 százalék körüli, a költségvetési szférában stagnáló reálkeresetre lehet számítani.
- Idén átlagában 6,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék körüli áremelkedés várható. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban 10 százalék fölötti ütemben emelkedik.
Ecostat - A nemzetgazdaság egészében az Ecostat összevont konjunktúra-mutató értéke 47,4 százalék, ami megegyezik a májusi mutatóval és valamivel magasabb a júniusinál.
- A júliusi konjunktúra-felmérés eredményei szerint az előző két hónap üzleti várakozásaihoz képest pozitív irányú elmozdulás érzékelhető a mezőgazdaságban, az építőiparban és a kereskedelemben. A feldolgozóipari és egyéb szolgáltatások vállalkozásai körében május-július között a bizalom csökkent, az utolsó hónapban valamelyest erősödött.
- Az ipari termelés növekedése a nemzetközi piacok lanyhuló kereslete miatt idén elmarad a tavalyitól, a termelés dinamikája azonban meghaladhatja a 6 százalékot.
Kopint-Tárki - A második negyedévben összességében romlottak a feldolgozóipar kilátásai, annak ellenére, hogy több tényező is pozitív irányba mozdult. A júliusi feldolgozóipari konjunktúrateszt közérzet-indikátorai (vállalati általános helyzet és kilátások) negatív irányban változtak, s a reálfolyamatok helyzet- és prognózisindexei is többségükben kedvezőtlenebbek az áprilisiaknál.
- Csökkent a termelés várható dinamizmusa, alacsonyabb a rendelésállomány, nem bővültek a belföldi értékesítési lehetőségek, gyakoribb a termelők körében a külföldi kereslethiány említése.
- A különböző súlyú tényezők változása alapján valószínű, hogy a feldolgozóipari konjunktúra a következő hónapokban – az exportpiacok meghatározó súlyának következtében a külső kereslet alakulásától rendkívül nagy mértékben függve – az első félévinél lassúbb tempóban folytatódhat.
- A vállalkozások meghatározó kapacitásainak kihasználtsága júliusban a magas áprilisi szinten (85 százalékon) maradt, ebben a növekvő termelésnek és értékesítésnek, illetve az alig bővülő kapacitásoknak egyaránt szerepük van.
Magyar Közgazdasági Társaság - Az ország fejlődését gátló egyik legfontosabb gond a korrupció. A nemzetközi tapasztalatok szerint a magas fokú, kiterjedt korrupció gyenge versenyképességgel jár együtt, a vándorgyűlés résztvevői ezért üdvözlik a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítéseket, és elvárják, hogy ez a törekvés a jövőben se hagyjon alább.
- Magyarország fejlődése leállt az EU-csatlakozás óta, míg a többi új tagállam nagyobb sebességre kapcsolt az utóbbi két-három évben. A relatív lemaradás oka a szakértők szerint nem szerkezeti adottságainkban vagy tényezőellátottságunkban keresendő, hanem elsősorban gazdaság- és társadalompolitikai, valamint szabályozási hibákra és hiányosságokra vezethető vissza. A gazdaságpolitika és a szakma közös felelőssége, hogy megtalálja azokat a területeket, tevékenységeket, amelyek a jövőben a növekedés motorjai lehetne.
- A jóléti állam modellje kifulladni látszik, ezért egyre fontosabbá válik a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, az nem hobbi, és nem szponzoráció. A köztudatos magatartás kialakításában és elterjesztésében az államnak is nagy a felelőssége: szabályozóként ösztönöznie kell ezt a fajta magatartást, tulajdonosként a saját vállalatainál pedig jó példával kell elöl járnia.
- A 2009. évi költségvetés előkészítése során már nem csak a költségvetési egyensúly további javítása a feladat. Magyarország hosszabb távú céljainak elérése érdekében hasonlóképpen fontos, hogy a javulásra minél nagyobb gazdasági növekedés és minél kisebb infláció mellett kerüljön sor.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 


A héten napvilágot látott gazdasági adatok szerint a várt fordult bekövetkezni látszik a magyar gazdaságban: az utóbbi időben a növekedés egyetlen motorjának számító export és így az ipari termelés visszaesőben van a külföldi kereslet csökkenése miatt. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a gazdasági szervezetek száma, ám ennek legfőbb oka az új áfatörvényből következő szabálymódosítás.

Mutató fajtája Adatok
Ipari termelés, KSH - Az ipari termelés 2008 júniusában 0,3 százalékkal csökkent korrekciók nélkül és munkanaphatástól megtisztítva is tavaly júniushoz képest az előzetes adatok alapján.
- Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított index szerint a termelés 1,6 százalékkal csökkent 2008 júniusában az előzetes adatok alapján. A termelés volumene az első félévben 5,6 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés az idén májusban 2,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, munkanaphatástól megtisztítva a növekedés 4,7 százalék volt.
- A termelés volumene az idén az első öt hónapban 6,9 százalékkal volt magasabb, mint 2007 azonos időszakában. A megelőző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index májusban 0,7 százalékkal csökkent.
Külkereskedelem, KSH - Az idén január-májusban a külkereskedelmi mérleg 368 millió euró (93 milliárd forint) aktívumot mutatott, ez 671 millió euró (169 milliárd forint) javulás a 2007 január-májusi 303 millió euró (76 milliárd forint) passzívumhoz képest.
- Májusban a külkereskedelmi egyenleg 27,5 millió euró (4,7 milliárd forint) többletet mutatott, szemben a tavaly májusi 44,1 millió euró (9,9 milliárd forint) hiánnyal. Az idén májusban a kivitel 2 százalékkal, a behozatal 4 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az idén az első öt hónapban az előző év azonos időszakához képest a forgalom forintban mért árszínvonala exportban 1,5, importban 2,4 százalékkal emelkedett, a cserearány 0,9 százalékkal romlott.
- A forint árfolyama a főbb devizákhoz képest - a májusi erősödés ellenére - összességében lényegében nem változott: az euróval szemben a forint mintegy 2 százalékkal le-, a dollárhoz viszonyítva 11 százalékkal felértékelődött.
Gazdasági szervezetek, KSH - A regisztrált gazdasági szervezetek száma az idén az első félév végén 1,624 millió volt, 298 ezerrel több, mint 2007 végén, és 342 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit.
- A regisztrált vállalkozások számának nagymértékű emelkedését a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának kiugró növekedése okozta. A 2008. január 1-jével hatályba lépő új áfatörvény kimondja, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat. Ezért azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kellett magukat az APEH-nál, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal.
- Összességében a vállalkozások száma az elmúlt 12 hónapban 28,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az I. félévi növekedés 24,2 százalék volt.
- A legtöbb vállalkozást továbbra is az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban tartják nyílván, ám a második helyre a mezőgazdaság lépett előre. Az előbbi részesedése az összes vállalkozás számának 30,6 százaléka, az utóbbié 24,2 százalék. További jelentősebb ágazatok a kereskedelem, javítás (13,5 százalék), az építőipar (6,2 százalék) és az ipar, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (5,3-5,3 százalék).

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384