V4+Ukrajna, vagy V5?

2018-07-31

A V4+Ukrajna formátum dinamikája lassult az elmúlt két évben, Kijev pedig reméli, hogy a közelmúltban elstartolt szlovák V4 elnökség megváltoztatja majd ezt a trendet. Ukrajnának azonban jobban kell értenie, hogyan működik a V4, valamint azt, hogy mekkora a partnerek együttműködési potenciálja – írja Hennadiy Maksak, a Ukrainian Prism” külpolitikai szervezet igazgatósági elnöke

A V4 és Ukrajna közötti aktív együttműködés kezdete a 2000-es évek közepére tehető, mikor a csoport újra eredeti funkciója és identitása felé fordult a négy tagállama régóta várt uniós és NATO-csatlakozása után. Ahogy a 2004-es Kromerzsízsi Nyilatkozat írja, a V4 elkötelezett amellett, hogy segítse harmadik államok felkészülését az EU és a NATO-tagság elnyerésére, valamint ambicionálta az EU keleti és délkeleti (bővítési folyamat) politikáinak fejlesztését is.

Így jött létre a V4+Ukrajna formátum, segítve a visegrádi országokat tapasztalataik keletre csatornázásában. Kezdetben a kooperáció nem volt túl intenzív, az iránya és a formátuma is a párbeszédre korlátozódott, nem hozott semmilyen kézzel fogható eredményt. A témakörök az energetikai, biztonsági és védelmi szektorokat fedték le.

A valódi praktikus együttműködés 2014-ben kezdődött, mikor Ukrajna az orosz agresszió áldozatává vált. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy a V4 és Ukrajna közti az eredményközpontú  együttműködés 2015-2016-ban ért a csúcsra mind politikailag, mind pedig a megvalósíthatóság szintjén. A visegrádi államok az elsők között adtak ki közös nyilatkozatokat Ukrajna területi egységének és szuverenitásának támogatására. Ezen felül a közös platformot kihasználva csatlakoztak az Ausztria, Egyesült Királyság, Svájc, Németország és Franciaország által folytatott párbeszédhez és ezen országok támogató nyilatkozataihoz.

A legnehezebb időkben, mikor Kijevnek harcolnia kellett az orosz megszállókkal keleten, valamint reformokat kellett bevezetnie az számos szakterületen, a négy visegrádi állam közös kezdeményezést indított, melyben felosztotta és koordinálta a tagok által az ukrán átalakulási folyamathoz nyújtott segítséget. Folyamatos miniszteri szintű találkozók indultak a V4 és Ukrajna közt, illetve tematikus konferenciák és workshopok is (V4 Road Show), amik során a visegrádi országok követendő példákat mutattak Kijevnek az energiahatékonyság, a decentralizáció, az oktatás és a kkv-fejlesztés területén.

Annak köszönhetően, hogy az energiabiztonság a V4 egyik legfontosabb prioritása, Ukrajnának sikerült alternatív földgázforrásokat találnia a visegrádi országok közvetlen támogatásával, ezzel pedig csökkentette energiafüggését Oroszországtól. A V4 egészen a közelmúltig támogatta és konstruktívan állt Ukrajna európai integrációjához. Ez kifejezetten megmutatkozott az EU-Ukrajna társulási szerződés aláírásakor és ratifikálásakor, ahogy akkor is, mikor Kijevnek sikerült vízummentességet szereznie az EU-ba.

Ukrajnát meghívták az uniós V4 harccsoport résztvevőjének, és az ukrán katonák aktívak voltak ennek keretében 2016 első felében. Ezen a területen a kooperáció folytatására is számítani lehet 2019 után.

Ukrajna az egyik legnagyobb kedvezményezettje a nemzetközi visegrádi támogatásoknak a V4-en kívül. A legnehezebb, 2014-es évben az éves Ukrajnának kiutalt támogatás 1.3 milliárd euróra rúgott. A Közszolga Mobilitás Program jelentős hányadát Ukrajna felé irányították.

A V4-gyel való együttműködés fejlődése Kijevet arra késztette, hogy kifejezze csatlakozási szándékát a V4-be, amiről Petro Poroshenko ukrán elnök a 2014 decemberi V4 külügyminiszterekkel folytatott találkozója után beszélt.

Nyilatkozatában Poroshenko kiemelte a V4-ek által bevezetett reformok iránt tanúsított tiszteletét és saját elkötelezettségét az ukrajnai reformok véghezvitele mellett.

Nem meglepő, hogy a 2015-ben elfogadott ukrán nemzetbiztonsági stratégia többször is említést teszt a V4-ről. A megfelelő gazdasági biztonság mércéjévé tették a közép- és kelet-európai szociális sztenderdek szintjének elérését.

Mi siklott félre?

Ám az együttműködés dinamikája jelentősen lelassult 2016-2017-ben, leginkább politikai szinten. Ezt egyrészt a V4 belügyekre, például a migrációs válságra adott közös válaszra áthelyeződő hangsúlya vagy a csoport Oroszország határozott külpolitikával kapcsolatos megosztottsága magyarázza. Másrészt pedig Ukrajna nem érti megfelelően a V4 működését és az azon belüli együttműködési mechanizmusokat, illetve a partnerek potenciálját. Időnként azt hangoztatják, hogy Kijev a nagy nemzetközi szereplőkkel, például az Egyesült Államokkal, Kanadával, Németországgal, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal fenntartott kapcsolatokra fókuszál, mert ezek több erőforrást tudnak ajánlani az országnak, és nagyobb beleszólásuk van a világ ügyeibe.

Ezek az okok részben alátámaszthatják az öt fővárosban uralkodó állapotokat és hangulatot. Ugyanakkor nem szabad kizárni a multilaterális keretbe öltöztetett bilaterális kapcsolatokat sem. Annak ellenére, hogy a V4 konszenzussal hozza meg döntéseit, az együttműködés fejlődése erősen függ attól, melyik ország adja a szervezet elnökségét. A keserű tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy V4 tagállam vitába keveredik Ukrajnával egy-egy fontos bilaterális ügy kapcsán, akkor a V4+Ukrajna formátumon belül interakciók minimálisra csökkennek. Ez történt a 2018 júniusában véget ért magyar elnökség alatt is. Az elnökség egybeesett a magyar választási kampánnyal és az új ukrán nyelvtörvény kapcsán felszínre törő ukrán-magyar vitával. Ukrán diplomaták elmondták, hogy Budapest számos a V4+Ukrajna formátumban megtartott esemény gyakorlati előkészületeivel kapcsolatos ukrán javaslatot hagyott figyelmen kívül, ami az egészet a V4+Keleti Partnerség felálláson belüli általános párbeszéd szintjére redukálta ezt az együttműködési formát. Ugyan egyes ritka, hagyományos események megmaradtak – például a vezérkari főnökök találkozója –, de más érdekes kezdeményezések nem jutottak át a magyarokon. Ez a megközelítés terméketlennek és csalódást keltőnek bizonyult, mivel Magyarország korábban a V4+Ukrajna együttműködés úttörője volt.

Enyhe optimizmus a szlovák elnökség előtt

Ez az oka annak, hogy Ukrajna a közelmúltban elinduló szlovák V4 elnökséget kedvezőbb várakozásokkal figyeli. Először is, ahogy a szakértők felmérései mutatják, Pozsony optimistábban látja a V4-et mint az EU-n belüli befolyásoló tényezőt. Másodszor, a Szlovák Köztársaság korábban ígéretet tett a V4+Ukrajna formátumon belüli fejlettebb politikai és szektorális együttműködés elindítására. Harmadszor, az Ukrajnával való kapcsolataiban Szlovákia inkább a biztonsági, energiabiztonsági és energiahatékonysági szektorok reformjára összpontosít, ami Kijevnek is erős érdeke.

2014 júliusa és 2015 júniusa között – az előző szlovák elnökség idején – Pozsonynak sikerült megerősíteni a V4+Ukrajna együttműködést és a biztonsági problémák irányába fordítani azt. A politikai párbeszédet magas szinten tartották és az elnökség prioritásai egybeestek Ukrajna létszükségleteivel (energiabiztonság, közös V4 kül- és biztonságpolitika, védelmi együttműködés, szállítmányozás stb.)

A magasszintű pozsonyi V4-Németország-Ukrajna csúcson a felek megállapodtak abban, hogy a V4 és Ukrajna kül- és védelmi miniszterei rendszeresen találkoznak majd.

Szükségtelen megismételni, hogy Szlovákia és Magyarország erőfeszítéseinek köszönhetően Ukrajna 2014-2015-ben képes volt ellenállni az Oroszország által kifejtett nyomásnak az energetikai szektorban. Ennek eredményeképpen Kijev 2017 novemberében elérkezett arra a pontra, hogy leállíthatta a földgázvásárlásokat Moszkvából.

Még fontosabb, hogy szakértői körökben a szlovák agytrösztök már előzetes tárgyalásokat indítottak Ukrán kollégáikkal az elnökség prioritásairól és menetrendjéről. Ez komoly változás a magyar szervezetek tevékenységéhez képest.

A szlovák elnökségi program első ránézésre pozitív benyomást kelt és egyértelműen nagyobb teret ad a V4+Ukrajnának. Észben kell tartani a visegrádi országok konszenzusos döntéshozatalát, azonban ez is előrelépésnek tekinthető a V4 és Ukrajna közti kapcsolatokban.

Jó hír, hogy Pozsony a V4 Road Show újraindítását tervezi, a kezdeményezés során négy szektorális kerekasztalt tartanak majd – mind egy-egy specifikus ukrán reformkezdeményezéshez kapcsolódik majd. Habár a 2014-2015-ös Road Show nem volt minden részletében ideális, jó lehetőséget kínál a párbeszéd fejlesztésére.

Keleti Partnerség: V4+KP6 vagy V4+Társulási Szerződés3?

Fontos megemlíteni a V4-ek kiemelkedő szerepét a Keleti Partnerség program népszerűsítésében és fejlesztésében. Míg Lengyelország a Keleti Partnerség egyik alapító állama volt, az első nyitóbeszédet Csehországban tartották 2009-ben. A visegrádi országok a partnerállamok aktív támogatói és létrehozták a V4+KP formátumot. Ez hatékonynak bizonyult politikai eredmények tekintetében, különösképp a Keleti Partnerség csúcstalálkozókra való felkészülés idején. A Nemzetközi Visegrádi Alap társadalmi segítségnyújtó programot indított a Keleti Partnerség régiójában (V4KP).

Figyelembe véve, hogy a bővítés és a szomszédságpolitika a V4 prioritásai között foglal helyet, minden visegrádi elnökség tart V4+KP találkozókat. Az utolsó 2017 augusztusában volt Budapesten. A 2017 novemberi Keleti Partnerség csúcs Brüsszelben arról tanúskodott, hogy az európai intézmények nagy figyelmet fordítanak a KP négy fókuszpontjára, melyeken belül a hat partnerállamnak 2020-ig 20 ígéretet kell teljesítenie. Ez azt jelenti, hogy minden új visegrádi elnökség választhat egyet a négy prioritás közül a multilaterális V4+KP találkozók előkészítése során. Ezzel erősíthetné a különböző miniszteri találkozók hatékonyságát, és nem csak a kül- és belügyminiszteri eszmecserék tekintetében. Ezen felül az együttműködés fókusza a V4 és a hat partnerország közötti pozitív tapasztalatok cseréjére irányulna.

Az általános formátumon felül – ami a hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnert foglalja magában – el lehet gondolkodni az új formátumok felállításának előnyein: ezek a V4+TSZ3 (Grúzia, Moldova és Ukrajna, akik társulási szerződést írtak alá az Unióval) vagy a V4+2 (Grúzia és Ukrajna) lehetnének attól függően, hogy az együttműködés mely területéről van szó egy adott esetben. Az ilyen új kezdeményezések teljes mértékben egybeesnének a Keleti Partnerség, illetve a közelmúltbeli EU-Ukrajna csúcs következtetéseinek szellemével.

Végkövetkeztetések

A platform kiüresítésének elkerülése végett a V4+Ukrajna formátumnak proaktív megközelítést kell alkalmaznia, ami azt jelenti, hogy új javaslatokat kell tennie és új együttműködési kereteket kell felállítania – olyanokat, amik érdekesek lehetnek Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia számára.

A jobb, rövidtávú bilaterális megoldások keresése mellett az ukrán diplomáciának az 5-10 év alatt elérhető gyakorlati haladásra is összpontosítania kell a V4 tekintetében. Ennek a gyengén intézményesült mégis hatékony kezdeményezésnek a több, mint 25 éves története egyértelmű jelzés Kijevnek, hogy komolyan kell vennie és hosszútávon kell gondolkodnia.

A cikk a V4-ek és az EU jövője című projekt keretében készült. A honlapon közölt véleménycikkek nem feltétlenül egyeznek meg a Political Capital álláspontjával

politika szlovákia

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695