A visegrádi országok Európa-ellenessége valójában Ukrajna ellen dolgozik

2018-07-31

Lengyelország, Csehország és Magyarország távolodása az Európai Unió magjától a szervezet peremterülete felé Ukrajna szempontjából is fontos. Elvégre Kijev a lehető legközelebb szeretné tudni magát az egységes Európához – mondta Kateryna Zarembo, az Új Európa Központ igazgatóhelyettese az EurActiv.pl-nek.

Michal Strzatkowski, Euactiv.pl: Ukrajnában fontos partnerként tekintenek a V4-re?

Katerína Zarembo: A V4-et nem tekintik koherens nemzetközi szereplőnek vagy egységes partnernek az együttműködés szintjén. Természetesen a fogalmat használják és megjelenik a közbeszéden, de a V4-el történő kooperációt nem tartják a hatékony európai együttműködés, vagy a hatékony partnerség példájának.

Ezzel párhuzamosan minden visegrádi tagállamnak más-más prioritásai vannak Ukrajnával kapcsolatban. Sajnos az ukrán-lengyel, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok a közelmúltban jelentősen megromlottak.

Michal Strzatkowski, Euactiv.pl: Mi áll ennek a hátterében? Még az előző évtizedben is, és különösen a narancsos forradalom után úgy tűnt, hogy a V4 államai közelebb lesznek Ukrajnához.

Katerína Zarembo: Több oka is van. Először is említhetjük a V4-ben az elmúlt években végbement politikai változásokat. Orbán Viktor Magyarországa egyre inkább a nemzeti ügyeket hangsúlyozza, ebben a kontextusban vitázik Ukrajnával is. A Jog és Igazság (PiS) hatalomra kerülése után Lengyelországban is előkerültek a nacionalista szólamok. Eközben [2013-ban] a csehek egy oroszbarát elnököt választottak. A V4 tehát máshogy tekint Ukrajnára.

Másodszor, mindegyik ország más napirend szerint alakítja a kétoldalú kapcsolatait Ukrajnával, míg a lengyel és magyar kapcsolatok tele vannak konfliktusos ügyekkel. Hosszútávú megoldásokra és szisztematikus párbeszédre van szükség. Ezeket nem fogják megoldani egyetlen találkozón – akkor sem, ha az egyébként nagyon sikeres. Történelemről, történelmi ügyekről beszélek, amiknek komoly szerepük van az ukrán-lengyel kapcsolatokban, vagy az ukrán nyelvtörvény és a nemzeti kisebbségek szerepéről az ukrán-magyar viszonyban.

Michal Strzatkowski, Euactiv.pl: És mi a helyzet Oroszországgal? Mennyire fontos ez a szempont? A visegrádi országok mind máshogy közelítik meg ezeket a kapcsolatokat. Lengyelország negatívan értékelte Oroszország tevékenységét az elmúlt 20 évben. Magyarország – ezzel ellentétben – egyre közelebb és közelebb kerül Moszkvához, és Budapest hangosan követeli az uniós szankciók eltörlését. Megemlítette már a cseh elnök oroszbarátságát. Szlovákia pedig Lengyelország és Magyarország között helyezkedik el ezen a skálán.

Katerína Zarembo: Az Oroszországgal való kapcsolatok természetesen nagyon fontosak. Ukrajna saját külkapcsolatait – legalábbis az euróatlanti térségben – a külföldi partner és Oroszország közötti viszony figyelembevételével értékeli. Ukrajna most barátokat, szövetségeseket és partnereket keres a nemzetközi közösségben, akik támogatják Kijevet az orosz agresszió megállításában és segítenek fenntartani az EU egységét a szankciók kérdésében.

Ukrajna többé nem látja a V4 kapcsán, hogy mindannyian szkeptikusak lennénk Oroszország politikájával kapcsolatban. Kijev – ellentétben a 21. század első évtizedével – már nem karcosokként tekint a visegrádi országokra, akik elveik védelmére szembeszállnak Oroszországgal. Ehelyett Magyarország, Szlovákia és Csehország szívesebben nyugszik bele Oroszország tevékenységébe. Ez pedig hatással van a V4 értékelésére is. De nem ez az egyetlen probléma.

Az oroszellenesség végülis nem azt jelenti, hogy valaki ukránbarát is. Főleg akkor, ha valaki Európa-ellenes. Az Európa-ellenesség valójában Ukrajna-ellenes is. Ha egy ország hatóságai vagy elitje Európa-ellenes, az semmi jót nem jelent Ukrajnának.

Michal Strzatkowski, Euactiv.pl: A visegrádi országok rendszerváltási modelljei továbbra is vonzóak Ukrajna számára? Korábban Ukrajna hangsúlyozta, hogy szeretne tanulni a lengyel, cseh, szlovák és magyar tapasztalatokból. Már nem?

Katerína Zarembo: Ez valóban változott. Attól függ azonban, hogy milyen perspektívából tekintünk rá. „Szakértői körökben” a közép és kelet-európai illiberális tendenciákat nyugtalanul figyelik. Az pedig, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország az EU magjától távolodva a szervezet peremére navigálja magát, nagyon fontos Ukrajna szempontjából. Kijev végülis a lehető legközelebb szeretne kerülni az egységes Európához. A demokrácia, a jogállamiság és az Európa-barátság egyre fontosabb értékekké válnak Ukrajnában. De a hétköznapi polgárok számára Közép és Kelet-Európa továbbra is vonzó modell marad, különösképp gazdasági szempontból. Az ukránok látják, hogyan változott Lengyelország az elmúlt 20 évben, hogyan vált erős gazdasággá. Jóléti szempontból a visegrádi országok vonzóak maradtak.

Michal Strzatkowski, Euactiv.pl: Azokra az ukránokra is érti ezt, akik Lengyelországba jönnek dolgozni? Az elmúlt években ez tömegjelenség lett. A hatásuk a lengyel gazdaságra nagyon előnyös. Sok ukrán azokat a hézagokat tölti be a lengyel munkaerőpiacon, melyeket a Nyugatra vándorló lengyelek hagytak maguk mögött. De még mindig munkaerőhiány van bizonyos szektorokban, ahogy a többi visegrádi országban is. Talán a gazdasági realitások ismét közelebb hozzák egymáshoz a V4-et és Ukrajnát?

Katerína Zarembo: Az adatok azt mutatják, sok ukrán megy az EU-ba dolgozni. Lengyelország többmillió munkavállalási engedélyt állított ki ukrán állampolgároknak 2017-ben, ami azonban nem azt jelenti, hogy az összes közülük Lengyelországba ment dolgozni vagy ott is maradt mert az engedély megszerzése nem azt jelenti, hogy hosszútávon Lengyelországban laknak majd. Mindennek ellenére az adatok megmutatják azt is, hogy a jelenség hatása a lengyel gazdaságra valóban nagyon pozitív. A Dziennik Gazeta Prawna lengyel újság közzétette a lengyel gazdaság legbefolyásosabb szereplőinek rangsorát, és az ukránokat kollektívan a második helyre tették – rögtön a lengyel miniszterelnök mögé, épp megelőzve Andrzej Duda lengyel elnököt.

De sajnos ez az ukránok számára idegenkedéssel és feszültséggel is együtt jár. Félnek az előítéletektől, nem mernek hangosan ukránul beszélni az utcán. Jelenlétük pozitívan hat a lengyel gazdaságra, de ez egyelőre nem javított a megítélésükön vagy a velük szembeni bánásmódon.

Michal Strzatkowski, Euactiv.pl: Ön szerint mely területeken van most a legtöbb potenciál a V4-Ukrajna együttműködésre?

Katerína Zarembo: Az egyik mindenképpen a biztonság és a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenállóképesség fejlesztése. Ezen felül a gazdasági kérdések kulcsfontosságúak az emberek támogatásának elnyerésére szempontjából mind Keleten, mind pedig Nyugaton. Ukrajna gazdasági megítélése Nyugaton nem jó, ezt meg akarjuk változtatni, rámutatni a potenciálra. A V4 gazdasági partnerként segíthet minket ebben. Egy másik fontos kérdés az Északi Áramlat 2 gázvezeték. Ez az egész régiót fenyegeti. Megértjük, hogy az ezzel kapcsolatos munkák már nagyon előrehaladott szakaszban vannak, de meg kell mutatnunk közösen, hogy milyen veszélyes is ez a befektetés.

Végül, de nem utolsó sorban, van olyan feladat is, ami szerintem nem csak a kormányokon, de az ellenzéken és az egész társadalmon is múlik. Most, hogy az egész európai projekt változásokon megy keresztül, hangsúlyoznunk kell a demokratikus értékeket, a jogállamiságot és az európai integráció pragmatikus előnyeit – a V4-en belül is. Ha ez nem történik meg, akkor Ukrajna számára nem lesz lehetőség az integrációra. Az embereket továbbra is meg kell győzni arról globálisan, hogy higgyenek a demokráciában, utóbbi előnyeit pedig igazolni is kell.

politika

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695