Ahogy az EU visszavonulót fúj a digitális adó ügyében, a V4-ek egyre inkább saját megoldásaikat keresik

2019-04-18

Az uniós tagállamok nem támogatták az Európai Bizottság (EB) digitális adórendszert felállító javaslatát, ami alapján megadóztathatók lennének az olyan internetes nagyvállalatok, mint a Google vagy a Facebook. A patthelyzet feloldása érdekében az Unió végrehajtó szerve kérvényezte, hogy adóügyekben a tagállamok térjenek át minősített többségi döntéshozatalra, amit a V4-országok egyértelműen elutasítottak. A visegrádi kormányok most saját nemzeti digitális adójavaslataik elfogadásával próbálkozhatnak.

V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült kollaboratív elemzés.

Szerzők: Maros Koren, Lukas Hendrych, Zgut Edit, Michal Strzalkowski  

A legutóbbi, Szlovákiában tartott Tátrai Csúcstalálkozón a V4 pénzügyminiszterei aláírtak egy közös nyilatkozatot, miszerint a négy ország támogatja az EU digitális adójának 2018 végéig történő bevezetését. A szöveg szerint a miniszterek a digitalizációt „a legfontosabb gazdasági fejlemények egyikének” tartják „az ipari forradalom óta”. Kiemelték, hogy a digitális gazdaság megadóztatása „még nem tükrözi teljesen a technológia fejlődésével járó előnyöket”. Mind a négy miniszter támogatja egy átmeneti digitális adó kidolgozását „anélkül, hogy az kihatással lenne az irányelv végső szövegére.”

A nyilatkozat az EB digitális szolgáltatások adójáról szóló (DST) 2018. márciusi javaslatára utalt. A javaslat – amit a tagállamok többhavi vitája előzött meg – növelné a jelenlegi uniós szabályok szerint adózatlan digitális szolgáltatásokra nehezedő közterheket. A technológiai óriásoknak, mint a Facebook, a Google vagy az Apple három százalékos adót kellene fizetniük a bevételeik után ott, ahol azok keletkeznek, amennyiben az adott cég összes bevétele eléri a 750 millió, az európai bevételei pedig az 50 millió eurót. A jelenlegi európai szabályzás szerint ott fizetnek adót, ahol a céget bejegyezték, ami hagyományosan alacsony vagy nulla társasági adót kivető országokat takar.

Bár a legtöbb uniós kormány egyetért abban, hogy az adótörvényeket meg kellene változtatni, nem sikerült egyezségre jutniuk a DST-ről, mivel az alacsony adókulcsokkal rendelkező kisebb tagállamok mindvégig ellenezték a reformot. Szintén sikertelenek voltak a francia-német kompromisszumként felvetett megoldásról folytatott tárgyalások; utóbbi csak a digitális hirdetésekre (digitális hirdetési adó, DAT) terjesztette volna ki az adó hatályát. Bármilyen uniós szintű adórendelkezés elfogadásához egyhangú döntés szükséges.

Könnyű feladat lehetne

A V4 tagállamok közül a digitális gazdaság megadóztatása Csehországban vált a legforróbb témakörré. A hivatalban levő cseh kormány egyik kiemelt prioritása a hatékony adóbeszedés, így az online platformok megadóztatása is hosszú ideje a tárgyalóasztalon van. A csehek is támogatták a Bizottság javaslatát a Tanácsban. „A Cseh Köztársaság egy általános megközelítést javasolt a DST irányelv javaslattal kapcsolatban, de ezt az ECOFIN elutasította. Mindenesetre szerintünk a legjobb megoldás egy az OECD szintjén megtárgyalt hosszú távú megoldás lenne” – jelentette ki a cseh pénzügyminisztérium.

A cseh iparkamara munkatársa, Vladimir Stipek elmondta, a kormánnyal ellentétben a kamara a kezdetektől fogva nem támogatta a Bizottság javaslatát. „Az eredeti vázlatot nem írták meg jól, ezért nem támogattuk. Volt benne olyan kitétel, ami az európai cégek kettős adóztatásához vezetett volna. Mi mindig kiemeljük az átláthatóság és a személyes adatok ellenőrzésének fontosságát is” – mondta Stipek, hozzátéve, hogy a kamara szintén egy OECD-szintű megoldást pártol.

Szlovákia már a folyamat elejétől kezdve támogatta az uniós digitális adóreformot. Pozsony egy átmeneti megoldás bevezetését javasolta, hacsak „nem találunk egy ambiciózus, ideális és globális megoldást a digitális adóztatás problémájára” – írta a szlovák pénzügyminisztérium. „Támogatjuk a digitális szolgáltatási adó bevezetését, és a kompromisszumkötés érdekében támogattuk a digitális hirdetési adó bevezetését is”.

A legerősebb ellenzéki párt (SaS) vezetője, Richard Sulík viszont számos kockázatot lát a DST bevezetésével kapcsolatban. „A társasági adóalap harmonizációjára van szükség hozzá, ami kinyitná a lehetőséget a Közös Konszolidált Adóalap (CCTB) bevezetéséhez. Ezt én a ’szalámi-taktika’ újabb megnyilvánulásának tartom, ami az adórendszerek harmonizálásához vezetne, ezért én a javaslat ellen vagyok” – teszi hozzá Sulík.

Az EU digitális adója a 2018. áprilisi varsói lengyel-szlovák csúcstalálkozó napirendjén is szerepelt. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ekkor kifejtette, hogy ő – más tagállamokkal együtt – a digitális adó bevezetése mellett áll. A két kormányfő egyetértett abban, hogy sok olyan vállalat van, amely az EU egyik tagállamában működik, de egy másik, a legalacsonyabb társasági adókulcsot kínáló országban fizet közterheket.

„A gazdasági aktivitás a digitális térben folyik, szinte valódi pénz nélkül, így könnyű befolyásolni, hol képződnek a profitok és a bevételek” – mondta Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök. Hozzátette, hogy „ezért nagyon nehéz” rákényszeríteni a technológiai óriásvállalatokat arra, hogy befizessék a jogos közterheiket ott, ahol a bevételeik képződnek.

Morawiecki szerint Lengyelország, Franciaország és Németország voltak azok az országok, akik felvetették egy közös digitális adó lehetőségét az Európai Tanácsban. Általánosságban azonban a DST nem forró politikai téma Lengyelországban; eddig főképp a szakértőkre korlátozódott a vita. Morawiecki miniszterelnök szavai csak a politikai szintű párbeszéd kezdetét jelölték.

Lengyelország – ahogy a pénzügyminisztérium adóosztályának igazgatóhelyettese, Filip Majdowski megerősítette – jelenleg tárgyal a DST bevezetéséről az EU és az OECD szintjén is. Majdowski rámutatott, hogy több csapdát is el kell majd kerülniük: a dupla adóztatást és olyan kiskapukat, amelyek lehetőséget teremtenének a cégeknek a pénz leányvállalatok közötti utaztatására, hogy elkerülhessék az adóztatást.

Ugyanakkor Magdalena Piech, az Allegro.pl szabályozási szakértője és az Európai Techszövetség elnöke – mindkettő európai digitális vállalatokat tömörítő csoport –, felhívta a figyelmet arra, hogy a fair adóztatásnak az új pénzügyi terhek bevezetésekor vezérelvnek kell lennie. Például az olyan bevételek, amelyek után már be kell fizetni a társasági adót, ne legyenek kitéve kettős adóztatásnak.  

Bár Varga Mihály magyar pénzügyminiszter is aláírta a Bizottság javaslatát támogató V4-es közös nyilatkozatot, belpolitikai síkon nem egészen ugyanezt a hozzáállást mutatta. Varga szerint a digitális nagyvállalatok megadóztatása csak globális összefogással oldható meg, ennek megteremtéséig azonban Magyarország átmeneti intézkedéseket tart szükségesnek. A digitális szolgáltatások reklámadójáról szóló uniós elnökségi javaslat a pénzügyi tárca szerint rövid távú megoldásként lendületet adhat az OECD vonalán zajló szakmai párbeszédnek.

A V4 a saját feje után megy

Mivel egyik digitális adójavaslat sem kapott egyhangú támogatást az EU pénzügyminiszterei között, több tagállam is a saját megoldásán dolgozik az internetes óriáscégek megadóztatása érdekében. Hasonlóan gondolkodnak a visegrádi államok is.

Szlovákia lett az egyik első EU tagállam, amely megadóztatta a digitális gazdaságot. 2017-ben a kormány átalakította az adójogszabályokat, hogy javítsa a külföldi szállás- és utazássegítő digitális platformok adóinak begyűjtését. Az új jogszabály kötelezte az AirBnB-t, az Ubert és a Booking.comot, hogy állandó fiókot hozzanak létre az országban és fizessék be a 21 százalékos társasági adót. A kormány alapvető célja volt biztosítani, hogy a helyi, az adóit megfizető vállalkozások ne szenvedjenek hátrányt azokkal szemben, akik szándékosan alacsony adójú országokba talicskázzák profitjukat.

A pénzügyminisztérium röviddel az adó bevezetése után bejelentette, hogy a következő lépésben a nagy digitális vállaltokra szeretne összpontosítani. Szlovákia azonban inkább egy uniós szintű megállapodás megkötésére koncentrált és azóta nem nyújtott be új törvénytervezetet a témában. Arra a kérdésre, hogy a tanácsi megállapodás sikertelenségének tükrében dolgozik-e saját megoldáson, a pénzügyminisztérium azt válaszolta, hogy „vizsgálja egy ilyen adó lehetőségét, beleértve egy esetleges jövőbeli bevezetés hatásait”.

Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a közelmúltban rárepült a témára. Március elején Danko bejelentette, hogy el kívánja törölni a Szlovák Közrádió és Televízió (RTVS) havidíját. A kieső pénz egyensúlyozását a politikus a francia kormány terveihez hasonló nemzeti digitális adó kivetésével oldaná meg.

„Beszélnünk kell arról, hogy adóztassuk meg a keresőmotorokat és a közösségi médiát” – mondta Danko a Szlovák Állami Hírügynökségnek (TASR).

Ivan Stefanec (KDH, EPP) EP-képviselő az új adók kivetése ellen foglal állást. Mindennek ellenére „el tudja képzelni” egy olyan mechanizmus felállítását, amely helyettesítené a digitális vállalatokra kivetett adó tervezetét. „A megoldás azonban nem lehet hatással a költségvetésre, és nem növelheti a bürokráciát” – mondta Stefanec.

A Tanács sikertelensége után a Cseh Köztársaság szintén a maga megoldását keresi. „Intenzíven vizsgáljuk a digitális adózás bevezetésének lehetőségét nemzeti szinten. A következő lépés a kormánykoalíció döntése lesz” – mondta a pénzügyminisztérium. Ugyanakkor egyelőre még nincs konkrét törvényjavaslat.

Van egy másik erős hang, amely a digitális adó kivetését támogatja Csehországban. Meglepő módon ez a Seznam.cz online platform és internetes keresőmotor, ami a cseh piacon a Google-lel versenyez. Az ok tisztán érthető: a Seznam.cz cseh székhellyel rendelkezik, a Google nem.

„Úgy gondoljuk, nem fenntartható, hogy az ugyanazon ágazatban tevékenykedő cégek ennyire különböző adókat fizessenek be” – mondta Vera Pruchová, a Seznam.cz alkalmazottja. „Majdnem 24 millió eurót fizettünk áfában 2017-ben. A szupranacionális digitális vállalatok viszont mindössze párezer eurót fizetnek a cseh kasszába” – teszi hozzá Pruchová. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az adóelőnyök és egyenlőtlenségek csökkentik a versenyt és hátrányba kényszerítik az európai vállalatokat.

Mikulás Peksa, az ellenzéki kalózpárt alelnöke egyetért. „Ha fejleszteni szeretnénk a gazdaságunk, fair helyzetet kell teremteni vállalataink és a szupranacionális óriások között” – emeli ki. Úgy látja, racionális megadóztatni az erős piaci pozícióval bíró vállalatokat, és fontos védeni az innovatív startupokat és kkv-ket.

Az iparkamara osztja ezt a nézetet. „A közelmúltbeli megbeszélések és javaslatok arra mutatnak, hogy a minimális forgalmi limitek olyan magasak lennének, hogy lehetséges, a cseh vállalatok nem is válnak érintetté.”

Magyarországon a 2014-ben bevezetett, és azóta módosított reklámadó teremtett különleges helyzetet, ami alapján reklámadót kell fizetni a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklámokból származó árbevétel után. A Google vagy a Facebook azonban nem adózó hirdetési platformként komoly versenyelőnyre tesz szert az ágazat hagyományos szereplőivel szemben is. Gyükeri Mercédesz, a HVG gazdasági újságírója a megoldást nem a kiterjesztésre irányuló magyar kormányzati intézkedésekben, hanem a reklámadó megszüntetésében látja, mivel az államháztartás helyzetét alapvetően nem befolyásoló adónemről van szó.

Míg korábban a kkv-k számára alacsonyabb társaságiadó-kulcs volt érvényben bizonyos adóalap alatt, ezt a megkülönböztetést megszüntette a kormány, és ma már minden szereplőt alacsonyabb, 9 százalékos adó terhel. „Magyarországot az elmúlt években az egyedi megállapodások rendszere, és az alacsony adókulcs is adóparadicsommá változtatta, így nem véletlen, hogy a LuxLeaks-botrány kapcsán olyan ismert cégek holdingjai bukkantak fel a magyarországi adóilletékességgel rendelkező országok között, mint a Walt Disney vagy a Walmart” – hangsúlyozta Gyükeri.

Február végén Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazság (PiS/ECR) vezetője bejelentett egy ötpontos társadalompolitikai javaslatcsomagot. Az úgynevezett „Kaczynski ötök” ára körülbelül 10 milliárd euró.

Mikor március elején Mateusz Morawiecki miniszterelnök megpróbálta elmagyarázni, miből finanszíroznák ezeket a programokat, többek között a digitális óriások adóztatására mutatott rá. Szerinte az új adó körülbelül évi 234 millió eurót hozna az államkasszának és a legnagyobb Lengyelországban működő és profitot generáló digitális vállalatokat érintené.

A lengyel kormány azonban nem tett közzé semmilyen részletes beszámolót egy ilyen adó bevezetéséről, ahogy arról sem, hogy készül-e ilyen törvény. Varsó hivatalosan még mindig résztvevője az uniós és az OECD-szintű tárgyalásoknak. „Az egyoldalú megoldásokra tekintettel a pénzügyminisztérium jelenleg vizsgálja a meglevő és a készülő szabályzásokat más országokban. Még mindig keressük a megoldást európai szinten és igyekszünk egyezségre jutni minden tagállammal” – mondta a pénzügyminisztérium szóvivője. A Dziennik Gazeta Prawna lengyel napilap pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, Morawiecki bejelentése meglepte a témával foglalkozó bürokratákat, aki a számokat nem egyeztette a minisztériummal. A pénzügyminisztérium Morawiecki kijelentésével ellentétben leginkább a digitális szolgáltatási adó bevezetését vizsgálja, amit kereskedelmi közvetítőkre vagy online hirdetésekre vetnének ki.

A V4 nem akarja feladni pénzügyi szuverenitásának egy nagyobb szeletét

Az uniós digitális adóreform tárgyalásának lassúsága miatt szélesebb körű vita kezdődött az EU adópolitikájával kapcsolatos döntéshozásról. Jean-Claude Juncker EB-elnök volt az, aki uniós helyzetértékelő beszédében felvetette, hogy egyes adóügyekről minősített többséggel kellene dönteni. Januárban a Bizottság közzétett egy négy lépésből álló tervet a tagállamok adóügyi vétójának felszámolására.

A javaslat támogatottságának megalapozása érdekében a Bizottság rámutatott, hogy egyes tagállamok fontos adójavaslatokat használnak fel teljesen más ügyekkel kapcsolatos alkudozásra. Ezt a megoldást választotta Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki egy az e-könyvek áfáját megvágó tervezetet blokkolta, hogy elfogadtassa a többi tagállammal az ő úgynevezett uniós fordított áfafizetési mechanizmusát.

A cseh miniszterelnök azt mondja, nem fogja elfogadni a minősített többségi döntéshozatal (QMV) bevezetését az adózás területén „amíg ő a miniszterelnök”. „Ezen a területen egyértelműen az egyhangúságot támogatjuk. A QMV bevezetése gyengítené a kisebb tagállamokat” – írta a cseh pénzügyminisztérium.

Bár a visegrádi országok hivatalosan támogatják a szakmai párbeszédet a DST-javaslatról, úgy látják, fontos elv, hogy a tagállamok digitális adóval azonos vagy hasonló adónem működtetésére vonatkozó szuverenitása ne sérüljön.

Orbán Viktor kormánya tehát egyszerre igyekszik világossá tenni, hogy érdekében áll megadóztatni a digitális cégeket és elzárkózni az erre irányuló uniós kezdeményezésektől.

Mindez korántsem meglepő annak tükrében, hogy a magyar kormány foggal-körömmel ragaszkodik a szuverenitásához, Orbán pedig korábban többször is leszögezte, hogy bármilyen adóharmonizációt ellentétesnek tart az ország érdekeivel. Gyükeri Mercédesz szerint a közösségi szabályozás kapcsán a kormány nagyobbnak látja a vesztenivalót, mint a potenciális nyereséget. „Ha ezen az adóterületen engednek, az további utat nyithat az adórendszerek harmonizációja felé” – mondta a Political Capitalnek Gyükeri.

Szerinte a magyar kormány a külföldi befektetőkért folyó harc egyik fontos eszközeként tekint az adószuverenitására, ami azonban éppen a digitális cégek esetén üthet vissza. A szóban forgó vállalatok ugyanis semmilyen termelő tevékenységgel nem kompenzálják az államkassza kieső bevételeit, és nem bizonyítják társadalmi hasznosságukat sem.

A Bizottság Szlovákia támogatására sem számíthat, amit a szlovák pénzügyminisztérium is megerősített az EurActiv Slovakiának. Ez jelenleg a meghatározó álláspont a szlovák politikai szereplők között.

Richard Sulík egyetért, hogy a vétó fontos politikai eszköz a kisebb EU-tagállamok kezében, hogy érvényt szerezzenek érdekeiknek, ezért támogatja, hogy az egyhangú döntéshozást minden területen fenntartsák. „Másképp Szlovákia az adórendszere jövőjét a szlovák kormányok kezéből Brüsszelébe tenné át” – figyelmeztetett a politikus.

A cikk angol nyelven a Visegrad.info-n olvasható. A projekt keretében publikált eddigi elemzések pedig itt olvashatók.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384