Parlamenti döntések 2001. november 6-án
2001. november 6-án a parlament több fontos és elemzésre méltó döntést is hozott. Az Országgyűlés immár harmadik alkalommal sem tudta megválasztani a parlament alelnökévé Bánk Attilát, az FKGP jelöltjét a tisztségre. A titkos szavazáson nem vettek részt az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselői, valamint a Torgyán Józsefet támogató kisgazda honatyák. Mindez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a harmadik parlament hátralévő idejében már nem sikerül megválasztani a szocialista Szili Katalin és szabaddemokrata Wekler Ferenc mellé a harmadik parlamenti alelnököt.2001. november 6-án a parlament több fontos és elemzésre méltó döntést is hozott. Az Országgyűlés immár harmadik alkalommal sem tudta megválasztani a parlament alelnökévé Bánk Attilát, az FKGP jelöltjét a tisztségre. A titkos szavazáson nem vettek részt az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselői, valamint a Torgyán Józsefet támogató kisgazda honatyák. Mindez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a harmadik parlament hátralévő idejében már nem sikerül megválasztani a szocialista Szili Katalin és szabaddemokrata Wekler Ferenc mellé a harmadik parlamenti alelnököt.
Azt követően, hogy a Mentelmi Bizottság a múlt héten nem javasolta Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését (lásd korábbi elemzésünket), az Országgyűlés november 6-án 197 igen szavazattal, 9 ellenében és 42 tartózkodás mellett mégis újra felfüggesztette a házi őrizetben lévő volt kisgazda államtitkár mentelmi jogát. A képviselő a szavazást megelőző beszédében azt hangoztatta, hogy személye egy politikai hajsza célpontja. Szabadi szerint a hatalmon lévők nemcsak az igazságszolgáltatást igyekeznek befolyásolni, hanem az Országgyűlés mentelmi ügyeit is. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselői többségében Szabadi kiadása mellett voksoltak, és 15 MSZP-s politikus is igennel szavazott. A szocialisták közül 42-en tartózkodtak, 79-en pedig nem vettek részt a szavazásban.
Az elemzők által leginkább várt voksolás a 2000. évi költségvetés zárszámadásához benyújtott módosító javaslatokról szólt. Korábbi elemzésünkben jeleztük, hogy a koalíciós többség ebben a témában bizonytalannak nevezhető, s elsősorban a MIÉP magatartásán múlik a javaslat sorsa. A zárszámadás elfogadása azért különösen fontos a kormánynak, mert ebben kívánnak rendelkezni a költségvetés 285 milliárdos többletbevételének elosztásáról. Ezen belül 33 milliárdot fordítanának a köztisztviselők bérfejlesztésére, 25 milliárdot a Széchenyi-terv programjaira, 47,4 milliárdot a költségvetés általános tartalékának megemelésére és mintegy 44 milliárdot az ÁPV Rt. tartalékalapjának feltöltésére. 114 milliárd forintot kapnának a társadalombiztosítási alapok, amely forrásból kívánja a kormány fedezni a nyugdíjemelés költségét és a gyógyszerkiadásokat.
A szavazáson a három koalíciós párt hét független képviselő segítségével fogadta el a javaslatokat, 195 igen szavazattal két tartózkodás mellett. Az MSZP, az SZDSZ és nagy meglepetésre a MIÉP képviselői nem vettek részt a szavazásban. Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője közleményben indokolta meg a párt döntését: "A MIÉP önállóságát mostanában divat lett megkérdőjelezni. Most több fontos célunkat úgy is sikerült elérnünk, hogy nem vettünk részt a szavazásban, és a döntést a rivalizáló pártokra hagytuk. Magatartásunk csak erre az esetre szólt, ebből bármilyen általános következtetést levonni téves" - fogalmazott a közlemény. Csurka szavai világossá teszik, hogy a MIÉP egyfajta tesztnek és figyelemfelkeltésnek tartotta a módosítókról tartott szavazást. Egyrészt kiderült, hogy a koalíció a MIÉP nélkül is - ugyan csak egyetlen szavazattal - tudja biztosítani a többséget. Másrészt a MIÉP jelezni tudta, hogy önálló párt, amely az együttműködést két egyenrangú és hasonló erejű párt kapcsolataként képzeli el a legnagyobb kormányzó párttal.
A szavazást a MIÉP távollétében a kisgazda és a független képviselők döntötték el. A 34 kisgazda képviselőből 29 a kormánnyal szavazott, azaz legfeljebb 5 FKGP-s politikus fogadta meg a párt elnökének, a függetlenek között ülő Torgyán Józsefnek a tanácsát arról, hogy ne támogassák a zárszámadást (Balogh Gyula, Csatári József, Dögei Imre, Pancza István és Tímár György nem vett részt a szavazásban a kisgazda frakció tagjai közül). Mindez Torgyán erejének jelentős gyengülését mutatja a kisgazda frakcióban.
A függetlenek közül a koalíciót Gyuga Pál, Helmeczi László, Lányi Zsolt, Molnár László, Pápai Mihály, Szabó Attila és Várhelyi András segítette igen szavazatával. Tartózkodott a szintén független Czoma Kálmán és Szabó Lukács. A kisgazda frakcióból kizártak közül Atyánszky György, Gyimóthy Géza, Pallag László, Szabadi Béla, Székely Zoltán, Torgyán József, Torgyán Józsefné Cseh Mária, Zakó László és Zsikla Győző nem vettek részt a szavazásban.
A törvényjavaslat végszavazását november 12-én tartja a parlament. A módosító javaslatokról történő szavazások alapján előre jelezhető, hogy az Orbán-kormány valószínűleg sikerrel abszolválja a ciklusban az utolsó jelentős parlamenti akadályt jelentő zárszámadást.
