2001. 47. hét - Külügyi Figyelő
A 47. héten tovább folytak a tálib rendszer végső megsemmisítésére irányuló akciók. Feltehetőleg Osszama bin Ládent is bekerítették egy jól körülhatárolt térségben, bár egyes információk szerint elhagyta már Afganisztánt. A héten a svéd-angol Gripenek magyarországi bérlésének ügye végleg révbe ért, és újabb egyeztetések történtek a státusztörvény végrehajtása terén is. Orbán Viktort a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) mexikói ülésén a szervezet alelnökévé választották. A miniszterelnök tárgyalt José Maria Aznar spanyol kormányfővel és Vicente Fox mexikói elnökkel is. A Közép Európai Kezdeményezés (KEK) tagországai csúcstalálkozót tartottak Triesztben.A 47. héten tovább folytak a tálib rendszer végső megsemmisítésére irányuló akciók. Feltehetőleg Osszama bin Ládent is bekerítették egy jól körülhatárolt térségben, bár egyes információk szerint elhagyta már Afganisztánt. A héten a svéd-angol Gripenek magyarországi bérlésének ügye végleg révbe ért, és újabb egyeztetések történtek a státusztörvény végrehajtása terén is. Orbán Viktort a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) mexikói ülésén a szervezet alelnökévé választották. A miniszterelnök tárgyalt José Maria Aznar spanyol kormányfővel és Vicente Fox mexikói elnökkel is. A Közép Európai Kezdeményezés (KEK) tagországai csúcstalálkozót tartottak Triesztben.
Végleges a Gripen beszerzés
Szabó János honvédelmi miniszter és svéd partnere múlt pénteken aláírták a Gripenek bérléséről szóló egyetértési nyilatkozatot, ami gyakorlatilag az előszerződésnek felel meg. A hosszas előkészületek után megszületett dokumentum 14 darab Gripen vadászrepülő 2004-től történő bérletéről szól. A végleges megállapodás várhatóan december közepén, a magyar és svéd parlamenti jóváhagyás után kerül aláírásra. A 108 milliárd forintnyi beszerzés óriási segítség a svéd cégnek. A Gripeneket ugyanis még egyetlen NATO tagállam sem rendszeresítette és így a magyar döntés precedensértékű lehet a többi beszerzést fontolgató tagország számára. Mivel a légtér ellenőrzésére és a NATO-nak tett vállalások teljesítésére ez a 14 gép nem elegendő, döntés született arról is, hogy a meglévő és viszonylag korszerű orosz Mig-29-esekeből is 14 darabot hadrendben tart majd a Magyar Légierő. Ráadásul a Gripenekhez amerikai rakétákat kell majd beszerezni. Ez a vegyes fegyverzet pedig elemzések szerint kevéssé teszi ütőképessé a légierőt, mint az egytípusú és azonos fegyverzetű géppark.
Jugoszláv-magyar csúcstalálkozó Belgrádban
Orbán Viktor múlt hétfőn egynapos hivatalos látogatást tett Jugoszláviában. Útja során találkozott Zoran Gyingyics szerb és Dragisa Pesics jugoszláv miniszterelnökkel, valamint fogadta őt Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök is. A tárgyalások középpontjában a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a jugoszláviai beruházásokhoz nyújtandó magyar hitellehetőség álltak. Orbán kijelentette, hogy Budapest kész százmillió eurós hitelt biztosítani jugoszláv beruházások támogatásához, ha Belgrád garanciát vállal a hitel visszafizetésére. Továbbá szeretné, ha 2004-ig befejeződhetne a Budapest-Belgrád autópálya. Egybehangzó vélekedések szerint a jugoszláv-magyar kapcsolatok problémamentesnek, sőt felhőtlennek mondhatóak, még a státusztörvény kapcsán sem merült fel jugoszláv kifogás. A magyar miniszterelnök reméli, hogy a 2002-es év már a jugoszláv-magyar szabadkereskedelmi megállapodással fog kezdődni.
KEK-csúcs Triesztben
Nagyszabású rendezvényt tartottak 17 közép-európai ország kormányfői Triesztben a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) csúcstalálkozójának alkalmából. Magyarországot Stumpf István kancelláriaminiszter képviselte, de jelen volt Matolcsy György gazdasági miniszter is. A találkozón a regionális együttműködésről, az integrációról, a gazdasági kapcsolatokról valamint a kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztések lehetőségeiről tárgyaltak a felek. Szóba kerültek még a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásának, és a Balkán stabilizációjának kérdései. A találkozón érezhető volt, hogy a Silvio Berlusconi kormányozta Olaszország a régió vezető szerepére tör, erősíteni kívánja kapcsolatait a többi tagországgal és szeretné, ha Európa határait minél keletebbre húznák meg. A KEK nyilatkozatot fogadott el a terrorizmus és az idegengyűlölet elleni harc fontosságáról.
Orbán Viktor Mexikóban
A Fidesz-MPP delegációjának vezetőjeként Mexikóba látogatott Orbán Viktor a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) pártvezetőinek találkozójára. A Fidesz-MPP tavaly ősszel lépett ki a Liberális Internacionáléból (LI) és a múlt héten lett a tagja a másik nemzetközi pártszövetségnek. Orbán Viktort a Kereszténydemokrata (új nevén a Demokratikus Centrumpártok) Internacionálé alelnökké választotta. A szervezet új elnöke José Maria Aznar spanyol miniszterelnök lett, akivel Orbán kétoldalú találkozót is lebonyolított. Spanyolország jövő év januártól fogja átvenni az EU soros elnökségét, így a tárgyalások fókuszában az EU integráció volt. Aznar kijelentette, hogy Madrid nem fog intézkedéseket életbe léptetni a munkavállalás átmeneti korlátozása tekintetében, és támogatja a csatlakozni szándékozó országok teljesítmény szerinti elbírálásának elvét. Vicente Fox mexikói elnökkel is találkozott a magyar kormányfő. A találkozón a magyar rendszerváltozásról is szót ejtettek, ugyanis az elnök pártja, a Nemzeti Akciópárt (PAN) tavaly győzte le a hetven évig kormányzó korporativista Intézményes Forradalmi Pártot (PRI).
Státusztörvény egyeztetés
Németh Zsolt 2001. november 22-én találkozott szlovák kollégájával Jaroslav Chleboval. A státusztörvény kapcsán fennálló nézeteltéréseket próbálta tisztázni a két fél, felemás sikerrel. Chlebo úgy nyilatkozott a tárgyalás végeztével, hogy árnyaltabban tudják majd megítélni a státusztörvény céljait, de nem minősítette a találkozót. Németh ellenben optimistán vélekedett a megbeszélésről. Szerinte csak nézetkülönbségek vannak, feszültségek azonban nincsenek a két ország között, és határozottan kijelentette, hogy "februártól zakózsebben lesznek az első magyarigazolványok." Abban született csak megállapodás, hogy a felek jogi szakértői csoportot állítanak fel a velencei bizottság ajánlásából fakadó nézetkülönbségek tisztázására. A státusztörvény alkalmazásáról szóló múlt heti hírek megerősítették, hogy legkorábban csak áprilistól lehet majd élni a kedvezményekkel.
Egyéb fontos hírek
Nancy Goodman Brinker asszony, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Harvard Klub ülésén kijelentette, hogy az antiszemita és idegengyűlölő kijelentések -különösen a politikai elit bizonyos köreiből- jelentik számára az egyetlen kellemetlenséget budapesti tartózkodása óta. Majd hozzátette: "Mi az Egyesült Államokban úgy gondoljuk, hogy még a legelítélendőbb politikai beszédet sem szabad cenzúrázni. De az a tény, hogy bizonyos gondolatokat nem szabad cenzúrázni, még nem teszi őket elfogadhatóvá illemtudó társaságban, és minden politikai párt vezetőjének kötelessége néven nevezni és világosan elutasítani a gyűlöletbeszédet. Ebben nem lehet helye habozásnak, ez túlságosan fontos Magyarország nemzetközi imázsa számára és a magyar demokrácia szempontjából." A beszédet követően fellángolt a magyar parlamenti pártok között a vita a politikai antiszemitizmusról. A MIÉP visszautasította, a kormánypártok képviselői túlzónak nevezték az állítást, míg az MSZP és SZDSZ képviselői egyetértettek a nagykövet asszonnyal.
Magyarország, EU-tagjelöltként nyolcszáz katonát és rendőrt ajánlott fel a tervezett európai békefenntartó gyorshadtestbe. Hazánk megismételte tavalyi felajánlását, ami egy gépesített lövész zászlóaljat és egy Mistral rakétavédelmi szakaszt foglal magában (668 fő), ill. a közös eurorendőrségbe pedig 107 magyar rendőrt.
Budapestre látogatott Cherie Both asszony, Tony Blair brit kormányfő felesége. A kiváló jogászhölgy az Emberi Jogok és Alapvető Jogok Chartája c. szemináriumra látogatott a fővárosba. Emellett találkozott Lévai Anikóval, Orbán Viktor feleségével és ellátogatott a világhírű Pető Intézetbe is.
Martonyi János külügyminiszter Budapesten megbeszéléseket folytatott horvát partnerével Tonino Piculával. A találkozón szóba kerültek a két ország közti infrastrukturális fejlesztések kérdései, így a Budapest-Rijeka autópálya építésének ügye. A horvát külügyminiszter találkozott Szent-Iványi Istvánnal, a Külügyi Bizottság elnökével és Boros Imre PHARE-miniszterrel is, valamint fogadta őt Mádl Ferenc is.
Budapesten tett hivatalos látogatást Borisz Trajovszki macedón államfő. Vendéglátójával, Mádl Ferenccel a politikai és gazdasági segítségnyújtás lehetőségeiről tárgyaltak. A macedón elnök jó példaként említette a MATÁV macedóniai befektetését, és annak a reményének adott hangot, hogy minél több magyar cég lát majd fantáziát a macedón privatizációban.
Mégsem látogatott Magyarországra II. Karekin örmény katholikosz. Örményország egyházfője ausztriai látogatása során ejtette volna útba hazánkat. Az örmény fél azonban nem jelezte találkozási szándékát Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsekkel, így az utazás szervezése elódázódott. A meghiúsult találkozó hátterében a budapesti örmény templom körüli vitás kérdések állnak.
