Gyulay Endre püspök körlevele

Gyulay Endre szeged-csanád megyéspüspök körlevelet intézett a katolikusokhoz szeptember elején. Ebben a püspök óva intett, hogy a választásokon "az önző, csak magára építő szélső liberális gondolkodástól" és "magyar érdekeket" szolgáló kormányfőt kívánt az országnak a következő választások utánra. A levél heves reakciókat váltott ki a sajtóban.

Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök körlevelet intézett a katolikusokhoz szeptember elején. Ebben a püspök óva intett, hogy a választásokon "az önző, csak magára építő szélső liberális gondolkodástól" és "magyar érdekeket" szolgáló kormányfőt kívánt az országnak a következő választások utánra.

Mellette

Miért ne politizáljon az egyház? - kérdezi a Magyar Nemzet publicisztikaírója, Berényi Szabolcs a Magyar Hírlap szerkesztőségi cikkére válaszolva. Kiváltképpen Magyarországon, ahol olyanok ülnek a parlamentben, akiknek a szülei részt vettek az egyházak meghurcolásában. Berényi szerint "a Hit Gyülekezete (kisebb vallási csoport Magyarországon, egyik ismert vezetője az ellenzéki, liberális SZDSZ képviselője - a szerk.) például az 1998-as választásokkor imakommandókat hoztak létre, hogy az ő istenük küldjön betegséget a jobboldali politikusokra és családtagjaikra." A Magyar Hírlap akkor nem tiltakozott.


Kritikus

A Magyar Hírlap szerkesztőségi álláspontként (Könyörgés, 2001. szeptember 4.) kritizálta a püspököt. A püspök "...a politizáló Isten önmagában olyan blaszfémia (Istentagadás - a szerk.), amit a legegyszerűbb hívő sem venne a szájára (...) Ha Gyulay Endre (...) magát a Jóistent is kampánymenedzserré degradálná a választási kampányban, az nem csupán őt, a magyar katolikus egyház egyik vezetőjét minősíti." A Magyar Hírlap szerint Gyulay viselkedésével bizonyítékot szolgáltat a "a magyar állam és egyes történelmi egyházak összefonódására". A Magyar Hírlap Kamarás István vallásszociológust idézi, aki szerint régen a szakszervezet, ma az egyházak a kapocs a hatalom és a nép között.

Nem tudni, hogy "honnan szerzi (Gyulay Endre - a szerk.) az Isten köznapi tennivalóira vonatkozó értesüléseit, ő ezt nem árulja el nekünk" - mondja Váncsa István az Élet és Irodalomban (A kénkő szaga, 2001. szeptember 7.). A Bibliából nem szerezheti Gyulay ezeket az információkat - írja Váncsa. A publicista szerint magyartalan a körlevél és olyat kér az Istentől, ami egyértelmű: "Gyulay Endre szeged-csanád megyéspüspök szerint a hívőnek azért kell könyörögnie Istenhez, hogy Isten az ő akarata szerinti vezetőket adjon. (...) Vagyis a hívő azért könyörög, hogy Isten ne azt tegye, amit csak tenni akar, hanem azt, amit nem akar". Váncsa szerint bűnt követ el Gyulay, amikor a "vallást beszennyezi politikával, (...) a szentmise misztériumát a politikai kampány részévé degradálja".
"(...) az egyház küldetésénél és természeténél fogva nincs hozzákötve semmilyen kultúrához, semmilyen politikai, gazdasági, vagy társadalmi rendszerhez.

Az egyház közéleti szerepvállalásra buzdít, de óva int a pártpolitikai kötöttségektől." - hivatkozik a második vatikáni zsinat állásfoglalására Czene Gábor. (Választási fohász, Népszabadság, 2001. szeptember 7.) A katolikus egyház Magyarországon eddig betartotta a zsinati állásfoglalást. Most sem "próbál pártpolitikai vonzalmakat ébreszteni" Gyulay Endre, de "helyette viszont ellenségképet gyárt". Czene szerint egyértelmű, hogy az ellenség az SZDSZ, hiszen ez az egyetlen liberális párt Magyarországon. A püspöki fohász azt sejteti, hogy csak a liberálisok között található önző, csak magára építő politikus. "A nemzetféltő vízióban egyetlen szó sem esik a munkanélküliekről, a hajléktalanokról, a sátorban lakó árvízkárosultakról, az éhbérért dolgoztatott milliókról, a kilakoltatásoktól rettegő családokról, a tengődő nyugdíjasokról, a szenvedélybetegekről, az idegengyűlöletről , az antiszemitizmusról, a cigányellenességről. Mintha a szegénység, a rasszizmus és a kirekesztés semmiféle veszéllyel nem fenyegetné az országot." - fejti ki véleményét Czene arról, hogy a püspök körlevele hol hiányos. Miért nem hajlandó véleményt nyilvánítani a Magyar Katolikus Püspöki kar? - kérdezi végül Czene.