Medgyessy Péter: Beszéd a köztársaságról

Medgyessy Péter olyan víziót vázolt, amely a republikanizmus értékeire és a konszenzusigényre alapoz. Egy egységes ország miniszterelnökeként próbált programot nyújtani a ciklus végéig. A beszéd egy kormányprogram ismertetéséhez hasonlított, amely egyesíti a nagyobb ívű törekvéseket, egyben megfogalmazza a feladatokat is. Tartalmában is hasonló volt a 2002-es kormányprogram bemutatásához. A beszéd tartalmában és stilárisan is két részre tagolódott. A távlatot nyújtó értékek főként az elején, míg az ennek alátámasztásául szolgáló konkrétumok a második felében kaptak helyet. Az értékelvűség azonban nem kísérte végig a beszédet, így a vége leginkább csak programpontok felsorolásából állt.

HÍR: Február 11-én az Országgyűlés plenáris ülése előtt tartott értékelő és programot ismertető beszédet Medgyessy Péter miniszterelnök. Kiemelt része volt a köztársaság szerepének és eszméjének aláhúzása. A kormányfő beszédében az Európai Uniós tagság szükségességét hangsúlyozta, valamint ismertetett egy 10 pontból álló Európa Tervet. A csomag a kormány által a következő években végrehajtandó feladatokat, illetve célokat tartalmazza a gazdaság, az egészségügy, a kultúra és az oktatás területén. A terv forrásigénye 1000 milliárd forint. A programok egy hányada a 2003-as költségvetésben jelenik meg, többi része pedig a következő esztendők büdzséjében szerepel majd.

ELEMZÉS: A miniszterelnök próbált megfelelni annak az igénynek, hogy víziót, a mindennapi intézkedéseken átívelő távlatot nyújtson kormánya nevében. Az Orbán-kormány idején ez a vízió a polgári Magyarország elképzelése volt. Medgyessy Péter beszédében a távlat a köztársaság eszméjének képében próbált megjelenni. A miniszterelnök egy sikeres, erős és biztonságos köztársaság képét festette le az Országgyűlésben, amihez hozzájárult a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő. A köztársaság eszméjének hangsúlyozásával azt a konszenzusigényt ismertette a kormányfő, amit korábban a nemzeti közép fogalmának bevezetésével igyekezett elérni. A gyakorta hangoztatott fogalom ezúttal nem jelent meg a beszédben, tartalma azonban ismét szerepet kapott. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy "nincs két Magyarország". Ez a tételmondat már a kormányprogram ismertetésekor is elhangzott. A miniszterelnök hitet tett a "liberalizmus és a konzervativizmus értékeinek integrálása" mellett. A kormányfő ezeket a célokat emelte ki korábban miniszterelnök-jelöltté válásakor 2001. júniusában és a kormányprogram ismertetése alkalmával is 2002. május 24-én. A nyugalom fontosságának aláhúzása szintúgy visszatérő elem Medgyessy beszédeiben az utóbbi bő másfél évet tekintve.

A miniszterelnök nem kerülhetett ki két fontos és aktuális témát: az iraki válságot és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Ebben a tekintetben tematikailag hasonlított beszéde Orbán Viktor február 5-i megszólalására. A tartalom azonban részben más volt. Mindketten a béke fontosságát hangsúlyozták. Orbán Viktor a kormányt háborúpártisággal vádolta, Medgyessy Péter azonban az európai összefogás szükségességét emelte ki. Az Európai Unióval kapcsolatban a jelenlegi miniszterelnök az Uniót lehetőségként vázolta, a tájékoztatás ügyében pedig a kormány konkrét intézkedéseivel kapcsolatban tett ígéreteket (tájékoztató irodák létrehozása). A külpolitikáról elvszerűen ejtett szót Medgyessy Péter, amikor a beszéd egészére is jellemző együttműködést húzta alá. Ennek kapcsán említette meg a határon túli magyarokról való gondoskodást is.

Az értékelés és programadás a köztársaság eszméjén túl további 2 vezérelvet tartalmazott. Az egyik a gyermekek, mint a jövő megjelenítői, a másik a modernitás, az európaiság értékei voltak. A Fidesz által hangsúlyozott jövőkép ezzel megjelent a Medgyessy-kormányzat stratégiájában is.

Az elhangzottak leghangúlyosabb része a 10 pontos Európa Terv felvázolása volt. Ez a kormány elképzeléseinek felvázolása mellett arra is lehetőséget adott a kormányfőnek, hogy saját szakterületével, a gazdaságpolitikával kapcsolatban beszéljen. A terv sokak számára újnak tűnhet, elemei azonban már a kormányprogram ismertetésekor megjelentek. A kultúra szerepének hangsúlyozása, az egészségügy helyzetének javítása, az oktatást érintő intézkedések mind-mind szerepeltek a 2002. május 24-én elmondott programban is, amely távlatot kívánt nyújtani az MSZP-SZDSZ-kabinet következő négy évéről. Medgyessy Péter kormányát olyan kabinetként próbálta bemutatni, amelynek tevékenysége koherens, és tudja, mit akar. Ezt támasztja alá az is, hogy a beszéd elhangzása után a gazdasági és az informatikai tárca olyan terveket vázolt az autópálya-építés és az olcsóbb internet kapcsán, amelyekről Medgyessy Péter beszélt. Az Európa Terv ismertetésekor keveredtek a nagy ívű elképzelések (150 milliárd forintos hitelprogram a vállalatoknak, vállalkozásoknak; autópálya-program 2007-ig), valamint a közepes és kisebb forrásigényű intézkedések (múzeumok ingyenes látogatása, új mentőautók). Az átfogóbb programismertetésbe, a jövőkép vázolásába tehát gyakran elkülönítés nélkül keveredtek hangsúlyaiban kevésbé odaillő elemek. Mindez ronthatja egy beszéd szerkesztettségét, de hitelességét is. A Tervet a modern, európai Magyarország elképzelésével állította párhuzamba a kormányfő.

A beszéd határozott volt. Főként a beszéd elején tett eltökéltségről árulkodó kijelentéseket: "Ebben elkötelezett vagyok! Engem nem érdekelnek a politikai kötődések." Később a határozott hangnem helyére a programadás objektívebb stílusa lépett.

A kormányfő beszédében két olyan elemet lehetett fölfedezni, amely az előző kormányt kritizálta. Az egyik elem a közpénzek kezelése. Ezen ügyek kivizsgálása határozott célként jelent meg. Medgyessy Péter a gazdaságpolitikával kapcsolatban szót ejtett arról is, hogy "két évvel ezelőtt a gazdaságpolitika irányt vétett", ezáltal csökkent a versenyképesség is. A miniszterelnöki beszéd jellegéből is adódik, hogy kommunikációs szempontból előnyösebb az eredmények ismertetése és a programadás, mint a korábbi kormányzat kritizálása, így további kifogások nem hangzottak el az Orbán-kormánnyal kapcsolatban.

Megfigyelhetők a hasonlóságok és a különbségek Orbán Viktor és Medgyessy Péter beszédei, illetve a Medgyessy-kormány tevékenységét illetően a megszólított társadalmi csoportokra vonatkozóan. A kormány első 100 napos programja a nyugdíjasoknak, a pedagógusoknak, a földtulajdonosoknak, az egészségügyben dolgozók számára és a felsőoktatásban részt vevőknek nyújtott jóléti támogatásokat. A második 100 napos program célja főként a leszakadó rétegek, illetve a vállalkozók számára biztosítandó esélyteremtés volt. Ezek a célcsoportok a mostani beszédben is megjelentek. Medgyessy Péter szót ejtett a legszegényebb rétegek felzárkóztatásáról, az időskorúakról, az egészségügyben dolgozók kiemelt támogatásáról, a földtulajdonosokról. A magyar vállalkozók segítése a második 100 napos programban jelent meg új elemként, a mostani beszédben szintén hangsúlyt kapott egy 40 milliárdos hitelprogram kapcsán.

A munkanélküliek kérdése nóvum a Medgyessy-kormány programjainak kapcsán. A munkanélküliség témája most vetődik föl először a kabinet intézkedései között, főként az utóbbi idők gyárbezárásai okán. A beszédben szintén új elem a vidék-Budapest különbségtétel feloldása. A miniszterelnök a vidékiek és a budapestiek helyett a nemzetre kíván hangsúlyt helyezni. Ezzel is erősíteni kívánja a konszenzusteremtő erőt. Medgyessy Péter szavaival gesztusokat kíván tenni a jobboldali szavazók felé. Gyakran szerepelnek a beszédben konzervatív elemek: család, polgár, nemzet. Látható, hogy a beszéd megírásakor vezérelv volt: a miniszterelnök mindenkihez szóljon. A beszéd az "egyetlen Magyarország van" jelmondattal indult és az egységes nemzet üzenetével zárult.

Az Orbán Viktor által megszólított társadalmi csoportok között szintén szerepelnek a magyar vállalkozók, a mezőgazdaságból élők és a nyugdíjasok, valamint a határon túli magyarok. Orbán Viktor - a jelenlegi kormányfőhöz hasonlóan - február 6-án szót ejtett a növekvő munkanélküliségről, a kormányt kritizáló éllel. A Medgyessy által is említett egészségügyi dolgozók Orbán Viktornál a kórházbezárás ellen tiltakozók kapcsán jöttek szóba.

Azt láthatjuk, hogy a miniszterelnök és a jobboldal vezetője ugyanazon társadalmi csoportok megnyeréséért politizál. Medgyessy Péter konszenzust kíván teremteni intézkedéseivel, míg Orbán Viktor kifogásolja a kormány döntéseit, amelyek következményeként kritikája alapján sokan kerültek hátrányos helyzetbe. Ez meghatározhatja a magyar belpolitika tematizációját is. Jelenleg úgy tűnik, hogy a következő választásokig az egészségügy javítása, a határon túli magyarok sorsa, a munkanélküliség orvoslása és a földkérdés, az agráriumból élők problémái kerülhetnek mind a kormányoldal, mind az ellenzék politikájának homlokterébe.