Az oltásellenesség lehet a koronavírus-járvány győztese?

A koronavírus-járvány körüli bizonytalanságok nem kívánt és közvetett következménye a vakcinaellenesség, melyért elsősorban az alternatív hírportálok, öntudatos kampánycsoportok és (sokszor orvos)influenszerek felelősek. A koronavírus nem visszavetette az oltásellenes mozgalmat, sokkal inkább új lökést adott neki. A közösségi médiában az oltásellenesek erős hálózatokat építettek ki, az európai közvéleményben pedig nagyon széles körű a szkepszis egy leendő koronavírus-vakcinával szemben, ami a védekezést hátráltatja. Kérdés, Magyarország meddig maradhat „sziget” az oltásellenesség egyre terebélyesedő tengerében.

Miközben a koronavírus szerteágazó kihívások elé állítja az egészségügyi rendszereket világszerte, és a hatóságok számára a szükségszerű és alapvető egészségügyi óvintézkedések betartatása is nehézségeket okoz, elterjedt vélemény volt korábban, hogy a koronavírus legalább az oltásellenességet visszaszoríthatja. Nemzetközi vizsgálatok azonban ennek az ellenkezőjét mutatják: a koronavírus mintha új lendületet adott volna az oltásellenes csoportoknak, hogy a közösségi médiában megszervezzék magukat és terjesszék elképzeléseiket.

Az oltásellenesség, amely az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ 10 legnagyobb globális közegészségügyi kihívásának egyikévé nőtte ki magát, gyakorlatilag egyidős az oltásokkal. Az oltásellenesség hosszú múltra tekint vissza: a XIX. századi Angliában is alakultak „társaságok”, melyek az akkor még csak éppen zajló vakcinakísérletek körüli kételyeket aknázták ki. A kísérletek zöme azonban sikeresnek bizonyult. Ennek köszönhetően a következő 100 évben az oltások segítségével számos olyan betegséget sikerült globális szinten megfékezni, amelyek korábban jelentős közegészségügyi kihívásokat eredményeztek.

A mai oltásellenességnek komoly lendületet adott az egyik legbefolyásosabb orvostudományi szaklapban, a Lancetben 1998-ban megjelent (azóta visszavont) írás, melyben egy brit orvos, Andrew Wakefield keresett összefüggéseket az oltások beadatása és az autizmus terjedése között – tudományos-szakmai szempontból minimum megkérdőjelezhető módszerekkel. Wakefield tendenciózus, és részben saját anyagi érdekei által vezérelt „kutatásait” ugyan a tudománynak sikerült megcáfolnia, az oltásellenes mozgalomnak ugyanakkor hatalmas lökést adott, hiszen „tudományos” érvet kínált az oltások ellen. Ma az oltásellenesség szerte a világon elterjedt. Régiónk kevésbé veszélyeztetett ebből a szempontból, de leginkább szembetűnő példa a szomszédos Románia, ahol az elmúlt évben lefolyt kanyarójárvány során több olyan haláleset is történt, amely védőoltások segítségével megelőzhető lett volna. Érdekesség, hogy Románia a régió azon országa, ahol a koronavírus-szkepszis a politikai mainstreamben is megjelent – elsősorban az ellenzéki szociáldemokraták nyilatkozataiban – és ebben az országban jelenleg az egyik legsúlyosabb a fertőzöttség a régióban.

Magyarország – sziget az oltásellenesség tengerében?

Hazánk a nyugati világon belül több szempontból is sziget a meg-megjelenő vakcinaellenesség tengerében: a gyermekek átoltottsága tavaly Magyarországon volt a legmagasabb az Európai Unión belül, egy 2019-es, a brit Wellcome Trust által készített európai globális felmérés szerint pedig Európában magasan Magyarországon (és Lengyelországban) a legmagasabb az oltásokba vetett bizalom. A magas átoltottság a jól kiépített intézményrendszernek és a jogszabályoknak is köszönhető: Magyarországon szabálysértést követ el, aki megtagadja szülőként gyermeke beoltását, illetve a bírságon kívül gyermekvédelmi eljárást is kockáztat, mely végső esetben a gyermek családból való kiemeléséhez is vezethet. Ugyan a fent idézett adatok elsőre kedvezőnek tűnnek, az oltásellenesség jelen van a magyar társadalomban is. A Political Capital 2018-as kutatása azt mutatta például, hogy a magyar társadalom egyötöde gondolja, hogy a védőoltásoknak több a kárra, mint a haszna.

A vakcinaellenesség vissza-visszatérő félelem azon szülők körében, akiknek gyermekei éppen a kötelező oltások beadatása előtt állnak. Dr. Mészner Zsófia oltásspecialista szerint a hazai oltásszkeptikusok alapvetően három csoportba sorolhatók. A legnagyobb csoportot, a szkeptikusok túlnyomó többségét azok a szülők alkotják, akik nem rendelkeznek a szükséges információkkal és miután ezeket megkapják, nyugalommal engedélyezik az oltást. A második, már kisebb csoport az „aggódók csoportja”, akik hallomásból vagy az interneten keresztül jutottak el álhírekhez, rémhírekhez vagy félretájékoztatásokhoz, viszont megfelelő tudományos érvek hallatán meggyőzhetők. Velük szemben a meggyőzhetetlenek csoportja áll, akiknek bizonyos hitéleti, közéleti vagy személyes meggyőződésük olyan magas mértékű, hogy semmilyen tudományos érv nem segít az esetükben.

Az aggódó szülők kételyeire alapozva folytatják működésüket a tudományos konszenzuson kívül rekedt oltásellenes szervezetek. Magyarországon a legismertebb ilyen csoport az Oltáskritikus Életvédők Szövetsége. E szervezet az elmúlt 10 évben óriási médianyilvánosságot kapott egykori vezetőjüknek, Labant Csabának köszönhetően. Labant és felesége ellen büntetőeljárás indult, miután – a vád szerint – azért halt meg kisbabájuk 2013 januárjában, mert szüleik akadályozták, hogy gyermekük – az orvosi javaslatnak megfelelően – oltást és K-vitamint kapjon. 2020 februárjában Labant és felesége is felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Míg a házaspár oltásellenessége feltehetőleg inkább rémisztő példaként hatott a szélesebb nyilvánosságra, addig az oltáskritikus életvédők továbbra is aktívak a közösségimédia-térben. Minimum heti rendszerességgel tesznek közzé vakcinaellenes bejegyzéseket többezres követőtáboruk számára, egyik kirívó, az oltásellenességen túlmutató állításuk szerint pedig a „fényevés” jótékony hatással van a magzatok egészségére. A hazai vakcinaellenesség egy másik intézményes formában működő szervezete a Nebáncsvirág Egyesület. A szervezet 2018 óta nem folytat érzékelhető tevékenységet a közösségi médiában, ugyanakkor weboldaluk rendszeres aktivitásról tesz tanúbizonyságot, amelyen az Egészségügyi Világszervezetet, a kötelező oltásokat, valamint az általuk vélelmezett nemzetközi gyógyszeripari összeesküvéseket támadják.

Míg az előbb ismertetett két szervezet napi elérése országos szinten viszonylag csekély, addig a közösségimédia-térben több olyan dezinformációt (is) rendszeresen terjesztő oldal található, amelyek nem rendszeren, de hangsúlyosan foglalkoznak az oltások kérdéskörével. Kétségkívül a legismertebb a sokak számára kvázi hírportálként funkcionáló és több mint 700 ezer ember által követett Mindenegyben Blog, amely – mások mellett – azt állította, hogy az influenza elleni védőoltás önmagában veszélyesebb, mint maga a betegség, a gyermekbénulás elleni vakcina tízmilliók esetében okozhatott rákos megbetegedést az 1950-es években az Egyesült Államokban. Egy másik szembetűnő példa a kifejezetten összeesküvés-elméletekkel foglalkozó és több mint 70 ezer ember által követett Leleplező Friss Hírek nevű Facebook-oldal, melynek korábbi oltásellenes bejegyzései között olyanok is szerepelnek, mint hogy a HPV elleni oltás halálos is lehet, illetve, hogy tízszer annyi gyermek hal meg vakcináktól, mint ahányan a betegségtől, mellyel szemben az oltásnak védenie kellene. Az oltáselleneség-toposzok tehát hazánkban is jelen vannak a széles kiterjedésű dezinformációs ökoszisztémában.

Az oltásellenesség általában összeesküvés-elméletekbe ágyazva jelenik meg. A vakcinákkal kapcsolatos legnépszerűbb összeesküvés-elméletek a következők:

• Titkos népességcsökkentés: A koronavírus-járvány megjelenése előtt és azt követően is megfigyelhetők olyan teóriák, miszerint az oltások (vagy éppen maga a vírus – teóriától függően) egy olyan titkos terv részét képezik, melynek célja a Föld népességének célzott és irányított csökkentése. A legnépszerűbb és talán a legkárosabb ilyen elmélet az ún. Agenda 21 konspiráció, amely az ENSZ egyik fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célrendszerét állítja be titkos népességcsökkentő tervként.
• Gyógyszermaffia: Az oltáskritikusok által használt egyik leginkább visszatérő érv, hogy a vakcinák terjesztése valójában a gyógyszergyártó nagyvállalatok érdekeit szolgálja. Az elméletet előszeretettel alkalmazzák azok az oltásellenes szereplők, akik a saját maguk által forgalmazott vagy reklámozott és kétes hatékonyságú egészségügyi termékeket reklámozzák, utóbbi miatt pedig kikerültek a szakhatóságilag jóváhagyott termékek piacáról, ahogy azok is, akik saját, áltudományos nézeteiket igyekeznek igazolni. Ezeket az összeesküvés-elméleteket fűti a gyógyszercégekkel szembeni általános bizalmatlanság: a Political Capital saját kutatása szerint a magyar felnőttek relatív többsége, 42 százaléka szerint a gyógyszercégek eltitkolják előlünk az orvosságok valós ellenszerét.
• Mikrochip-vakcinák: Az összeesküvés-elmélet szerint a koronavírus-járványra azért „került sor”, hogy a Föld lakosságát olyan vakcinákkal oltsák be, amelyekben miniatűr nyomkövető chip is megtalálható, a járvány célja pedig a tömeges megfigyelés egyfajta tökéletesítése. Az ilyen és ehhez hasonló konteók elsőszámú célpontja a közismerten oltáspárti kampányokat támogató Microsoft-alapító, Bill Gates, a „háttérhatalom” és a nemzetközi politikai-gazdasági elit, valamint azok az országok, ahol online rendszereket alkalmaznak a koronavírusos betegek nyomon követésére.

A fősodorral szemben: álhíroldalak és orvos influenszerek

A koronavírus által jelentett közegészségügyi veszély 2020 januárjában vált nyilvánvalóvá a szélesebb nyilvánosság számára. Ugyan a vakcinaellenesség (még) nem volt közvetlenül jelen a vírus körüli, az év eleji félelemmel és bizonytalansággal párhuzamosan, ugyanakkor a Political Capital elemzése szerint három olyan összeesküvés-elmélet narratíva is született a járvány alatt, amely közvetetten vagy közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy az oltásellenesség teret kapjon a járvány időszakában.

• Az első narratíva a vírus megjelenésével kapott lábra. A narratíva legfontosabb tartalma szerint a koronavírus nem természetes, hanem mesterséges úton megalkotott vírus, amelyet vagy az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína vagy bizonyos politikai-gazdasági érdekcsoportok hoztak létre. A COVID-19-et érintő kételyeket tovább erősítette, hogy az egyes alnarratívák több esetben egymás teljes ellentétei voltak: médiafigyelésünk alapján előfordult, hogy ugyanazon, több tízezer követővel bíró összeesküvés-portálok vádolták egyszerre a nyugati elitet, az Egyesült Államok hadseregét vagy éppen a kínai kormányt. Ezen elmélethez csatolva gyakran megjelenik az az elképzelés is, mely szerint a vírust éppen a vakcina miatt terjesztették el.
• A második narratíva térnyerésére a vírus magyarországi és szélesebb európai megjelenésével párhuzamosan került sor, és azon személyekkel, intézményekkel, illetve országokkal és érdekcsoportokkal foglalkozik, amelyek – az összeesküvés-elméletek szerint – politikai, gazdasági vagy pénzügyi hasznot remélnek a járványhelyzetből. Ami a magyarországi kommunikációs teret illeti, a fősodratú médiumokban a Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletek domináltak, míg az alternatív híroldalak döntő többsége Bill Gates oltáspárti és közegészségügyi tevékenységét igyekezett aláásni, többek között olyan állításokkal, hogy a járvány mögött valójában Bill Gates áll – és a vírus/vagy a vakcina célja a népirtás.
• A harmadik narratíva szkeptikus a koronavírussal kapcsolatban. E szerint a járványt okozó vírus veszélye elhanyagolható, vagy valójában nincs is koronavírus-járvány. Ez sokszor azokkal az elképzeléssel kapcsolódik össze, hogy a nem létező vírussal csak az oltásbiznisz reményében riogatják a lakosságot.

A Political Capital közel egy tucat álhíreket (is) terjesztő közösségimédia-oldalt azonosított, melyek előszeretettel népszerűsítik a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, teret adva a vírusszkepticizmus mellett az oltásokkal szembeni kételyeknek is.

A legjelentősebb összeesküvés-elméleteket terjesztő Facebook-oldalak

A koronavírus tagadásáért és a vakcinaszkepticizmusért azonban nem ezek az alternatív portálok, hanem azok, a közösségi médiában és az interneten is kifejezetten aktív egészségügyi/orvos influenszerek tettek a legtöbbet, akik az „alternatív orvoslást” népszerűsítik.

A legismertebb ilyen közösségimédia-szereplő a patikus-testépítőként ismert Gődény György (Doktor Gődény), aki korábban azzal vált ismertté (vagy inkább hírhedtté), hogy a Közös Nevező 2018 kamupárt alapító-elnökeként „politikustársaival” megközelítőleg 150 millió forinttal károsíthatták meg a költségvetést. Influenszertevékenységét a járvány hazai beköszönte óta szinte kizárólag a koronavírus köré összpontosítja, rendszeresen oszt meg koronavírus- és oltásszkeptikus bejegyzéseket. Mások mellett Gődény indított petíciót a maszkviselési kötelezettség ellen, a vírusszkeptikus kisebbséget pedig a “Normális Élethez Ragaszkodók” nevű Facebook-csoport igyekszik feltüzelni, amelynek már több mint 100 ezer (!) tagja van. Az elmúlt hónapok alatt Gődény Magyarország elsőszámú orvostudomány-szkeptikus influenszerévé nőtte ki magát, több tízezren követik YouTube-csatornáját, amelyen több olyan videót is megosztott, melyek a vakcinafejlesztéssel kapcsolatos általános kételyeket gerjesztik.

Ugyan kifejezetten oltásellenes véleményeket nem tettek olyan súlyos mértékben, mint Gődény, a vakcinákkal szembeni aggodalmakhoz közvetlenül több másik egészségügyi influenszer is hozzájárult, köztük a „vitaminbizniszről” ismert Dr. Lenkei Gábor, a koronavírust a közösségi médiában tagadó dr. Tamasi József és az – az egyébként a TV2 képernyőjéről ismert – Guttmann Tamás üzletember is, akinek Le a maszkokkal! című videóját már több mint két és fél millióan (!) látták a legnagyobb közösségimédia-felületen.

Tevékenységük közvetlen közegészségügyi veszélyt jelenthet és vélhetően hosszú távon kell velük számolni: Tamasi és Gődény mellett Pócs Alfréd, a Magyar Orvosi Kamara Heves megyei elnökének (!) vezetésével alakult meg a vírusszkeptikus Orvosok a Tisztánlátásért Csoport, amely többek között egy budapesti nemzetközi konferencián igyekezett népszerűsíteni áltudományos nézeteiket.

Az előbb felsorolt és az előbbiekhez hasonló alternatív egészségügyi influenszerek jellemzően három olyan kérdést tesznek fel, amelyek közvetlenül gerjesztik az oltásellenességet és a leendő vakcinával szembeni bizalmatlanságot.

• Mi van benne? Az álhíroldalak és a vakcinaszkeptikusok arra élezik ki a kritikájukat, hogy az oltásokban található anyagokról nem rendelkezhetünk tárgyilagos információkkal, holott azok egy komplex és szigorú ellenőrzési folyamaton mennek keresztül.
• Kinek az érdekét szolgálja? Visszatérő elem az oltásellenesek által használt „érvek” között, hogy a vakcinafejlesztés valamilyen pénzügyi érdekcsoport vagy gyógyszerészeti nagyvállalat érdeke, nem pedig a közegészségügyé.
• Miért veszik el a szabadságunkat? Az alternatív egészségügyi influenszerek közül leginkább Gődény volt az, aki – érdekes módon – a demokratikus szabadságjogokat használta a járvány elleni korlátozások kritizálása során. Az emberi jogok hangsúlyozása és a „normális élet” visszaszerzésére irányuló törekvés a két leginkább megfogható érv az emberek számára.

Manipulációs technikák és azok háttere

Az oltásellenesség mint veszély a koronavírus elleni harcban

Az oltásellenesség – a koronavírus-járvány körüli lakossági bizonytalanságnak köszönhetően – olyan egészségügyi tényezővé vált, amellyel széles körben és társadalmi szinten kell számolnia mind az orvostudományi közösségnek, mind pedig az egészségügyi hatóságok és a kormány döntéshozóinak. A vírusszkeptikus szereplők és kommunikációs felületek térnyeréséből következően az oltásellenség érezhetően nőtt a magyar társadalomban, melynek legutóbbi jele, hogy a jelenleg még fejlesztés alatt álló és potenciális koronavírus elleni vakcinával a lakosság mindössze 55 százaléka oltatná be magát, miközben másfél évvel ezelőtt európai szinten is kiemelkedő volt a magyarok általános bizalma a vakcinák iránt.

Milyen lépésekkel lehetne megfékezni az oltásellenességet? Ezzel következő cikkünkben, illetve augusztus 26-i, kiváló szakértőkkel szervezett rendezvényünkön foglalkozunk majd.

Az oltásokba vetett bizalom a nyugati országokban

(Forrás: Wellcome Trust Global Monitor 2018/2019; European Parliament Public Opinion Monitoring in Time of COVID-19 2020, %)

Istrate Dominik – Krekó Péter