Ki a felelős a háborúért?
A Fidesz szavazói körében a katonai támadást megindító Oroszország csak a harmadik helyre került a felelősök képzeletbeli rangsorában, míg a Mi Hazánk nélküli ellenzéki pártok szimpatizánsai szerint toronymagasan Oroszországot terheli a legfőbb felelősség a háborúért. A Political Capital októberben egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta a háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket, a konfliktus kapcsán megjelenő, sokszor dezinformációt tartalmazó narratívák beágyazottságát. A kutatás eredményeit egy sorozatban mutatjuk be, amelyet a legfontosabb megállapításokat tartalmazó közleményünk vezetett fel. A sorozat első része.
A háborús narratívákban a konfliktusért való felelősség kapcsán a legtöbbször a következő öt szereplőt említik: Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok, a NATO és az EU. Kutatásunkban ezek mindegyikére rákérdeztünk külön-külön. A válaszadók az 1-10-es skálán pontozhatták, szerintük mennyire felelős az adott szereplő a háborúért: az 1-es jelentette azt, hogy egyáltalán nem felelős, a 10-es pedig azt, hogy nagy mértékben felelős érte. Az alábbi ábra a kapott válaszok átlagait és eloszlását mutatja.
A magyarok összességében Oroszországot tartják a leginkább felelősnek a fegyveres konfliktusért, de nem meglepő módon a pártpreferencia döntő tényező a háború felelősének megítélésében. Először nézzük az országos adatokat.
A megkérdezettek 55 százaléka a lehető legmagasabb, 10-es értékelést adta Oroszországnak, a kapott átlag pedig majdnem elérte a 8-at. Bő egy ponttal tartják kevésbé felelősnek az Egyesült Államokat és Ukrajnát, sőt, a pontozás hasonló eloszlást mutat a két ország esetében. Viszonylag kevesen voltak (13%), akik egyáltalán nem tartják felelősnek Ukrajnát, míg 30 százalék szerint nagyon nagy mértékben felelős a háborúért. Az Egyesült Államok felelősségének percepciója sem kedvezőbb, a megkérdezettek egyharmada a legnagyobb pontszámot adta. A NATO-t és az EU-t sokkal kevésbé tartják az emberek felelősnek, és a két szervezet megítélése nem is tér el érdemben egymástól.
A fő pártpreferencia-csoportokon belüli vizsgálatból viszont jól látszik, hogy a kormányoldal hívei és kritikusai egészen más mozit (azaz tévét, monitort, kijelzőt) néznek. A Fidesz szavazói körében a katonai támadást megindító Oroszország csak a harmadik helyre került a felelősök képzeletbeli rangsorában. A válaszok átlaga alapján ebben a körben az Egyesült Államok a fő felelős, Ukrajna sincs nagyon lemaradva, Oroszország annál inkább. Az EU és a NATO az országos mintához hasonlóan hátrébb sorolódik, de abban van eltérés, hogy – a kormányzati brüsszelezéstől aligha függetlenül – a két szervezet közül az előbbi felelősségét látják nagyobbnak.
Ezzel szemben a Mi Hazánk nélküli ellenzéki pártok (a továbbiakban ellenzéki pártok; a pártpreferencia-csoportokról lásd részletesebben a Módszertan részt) szimpatizánsai szerint toronymagasan Oroszországot terheli a legfőbb felelősség a háborúért. Az USA és Ukrajna értékei lényegesen alacsonyabbak, a sort pedig a két nemzetközi szervezet zárja, de a Fidesz-szavazókhoz képest fordított sorrendben.
A Mi Hazánk szavazóinak megítélése a kormányoldaléhoz hasonló képet mutat, legfeljebb két kisebb különbség detektálható. Az egyik, hogy az oroszok és az ukránok felelőssége a Mi Hazánk szimpatizánsai szerint nagyjából azonos, illetve a sort náluk nem a NATO, hanem az EU zárja.
Az egyes országokra külön-külön adott értékelések összehasonlítása alapján a két harcoló fél közül a megkérdezettek 45 százaléka Oroszországot nagyobb mértékben tartotta felelősnek, mint Ukrajnát. 29 százalék szerint mindkét ország egyformán felelős, 23 százalék szerint pedig a támadást elszenvedő felet terheli a nagyobb felelősség.
A pártpreferencia-csoportokban kapott eredmények a már bemutatott mintázatot követik. A Fidesz szavazói között azok vannak kisebbségben (21%), akik szerint Oroszországot nagyobb felelősség terheli. A kormánypártiak nagy többsége (76%) szerint Ukrajnának legalább akkora a felelőssége a háborúban, mint Oroszországnak. Közöttük ugyanannyian vannak, akik szerint Ukrajna inkább felelős, mint akik szerint egyforma a két ország szerepe.
Az ellenzéki pártok szimpatizánsainak körében épp fordított a helyzet: bő kétharmaduk (77%) inkább Oroszországot tartja felelősnek, 22 százalékuk látja Ukrajnát legalább annyira felelősnek, mint Oroszországot, s csupán 6% adott magasabb pontot Ukrajnának.
A Mi Hazánk szavazói között a legnagyobb csoport (43%) egyformának gondolja a harcoló felek felelősségét. Hasonlóan a Fideszhez, esetükben is azok vannak a legkevesebben, akik szerint Moszkva nagyobb mértékben felelős.
Módszertan
A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételét a Medián végezte 2022. október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével.
A pártpreferencia-csoportok vizsgálata
Az ellenzéki oldalon több, csupán néhány százalékos támogatottságú párt helyezkedik el. Ebből kifolyólag a lekérdezés mintájába ezek támogatói alacsony elemszámmal kerültek be, ami nem teszi lehetővé az ezekben a csoportokban kapott eredményekből történő, megfelelő megbízhatóságú általánosítást. A további vizsgálatainkhoz ezért összevontan kezeltük az ellenzéki pártok támogatóit. A kivételt a Mi Hazánk szavazói képviselik, őket a többi ellenzéki szavazótól elkülönítve vizsgáltuk. Egyrészt azért, mert a párt háborúval kapcsolatos álláspontja sok ponton eltér a többi ellenzéki pártétól, másrészt pedig a mintában kapott válaszok is ezt erősítik meg. Miközben ugyanis a kérdésekre érkezett válaszok között a többi ellenzéki párt szimpatizánsai között alig volt érdemi eltérés, a Mi Hazánk esetében legtöbbször markáns különbségeket tapasztaltunk. A mintában a három pártpreferencia-csoport súlyozatlan elemszáma (azaz ennyi fő kérdeztünk meg) a következő: Fidesz-KDNP: 382 fő, Mi Hazánk: 64 fő, ellenzéki pártok Mi Hazánk nélkül: 309 fő. Utóbbi csoporton belül (tehát nem a teljes mintában) a pártok megoszlása így alakult: DK (32%), MKKP (20%), Momentum (18%), MMM (7%), Jobbik (6%), LMP (5%), MSZP (4%), Nép Pártján (4%), Párbeszéd (3%). Az elemzésünkben a Mi Hazánk nélküli pártpreferencia-csoportra ellenzéki pártok néven hivatkozunk.
