„Ma egyetlen EU-tagállam sem elég erős ahhoz, hogy az érdekeit egyedül hatékonyan tudja képviselni”

Az EU csak akkor lehet meghatározó globális szereplő, ha képes a gyors és határozott döntéshozatalra – véli Pálinkás József. Az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltje kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a további uniós integráció híve, Oroszországgal szemben a kevesebb, de szigorúan betartott szankciókat támogatja. Jelenleg az északi tagállamok és Németország álláspontjával megegyezően inkább ellenzi, hogy az EU egy alkalmon túlmenőleg is közösen vegyen fel hiteleket, de kiemeli, hogy ha az elgondolásnak egyértelmű többsége lesz, Magyarországnak is csatlakoznia kell. Interjúsorozat, harmadik rész.

A sorozat további miniszterelnök-jelölti interjúi:

• Dobrev Klára: „Megerősíteném az EU és Magyarország világpolitikai súlyát”
• Fekete-Győr András: „A Huawei olyan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, amit egyszerűen nem ellensúlyoz az általuk kiépített 5G-rendszer alacsony ára”
• Jakab Péter: "A közös uniós külpolitika feltétele, hogy minden európai polgár ugyanolyan mértékben magáénak érezze"
• Márki-Zay Péter: „Az Osztrák-Magyar Monarchia már 1867-ben eljutott a közös külügy, hadügy, pénzügy koncepciójáig, elkeserítő, hogy 150 évvel később az európai integráció még nem tart itt"
• Karácsony Gergely: „Első lépésként a paksi szerződést kell felmondani”

Az elmúlt időszak rámutatott, hogy az Európai Unió (EU) sok esetben béna kacsaként mozog a külpolitikai porondon, az egyhangú döntéshozatal miatt ugyanis akár egyetlen tagállam ellenállása is elég egy uniós állásfoglalás vagy szakpolitikai döntés megvétózásához. Az Európai Parlament (EP) több ízben is felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy – legalább az emberi jogokkal összefüggő esetekben – érdemes lenne elmozdulni az egyhangúról a minősített többségi döntéshozatal felé. Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU minősített többséggel hozhasson külpolitikai döntéseket?

Igen, támogatjuk a minősített többségi döntéshozatal bevezetését a külpolitikai döntésekben. Az elmúlt időszak bizonyította, hogy az EU fontos külpolitikai ügyekben képtelen volt döntést hozni, vagy csak késlekedve és nagyon felvizezett álláspontot foglalt el a konszenzus érdekében. Az EU csak akkor fog meghatározó globális szerepet betölteni, ha képes lesz a gyors és határozott döntéshozatalra. Természetesen a feltételeket pontosan és részletesen meg kell fogalmazni.

 

Szükség van egyáltalán arra, hogy az Unió egységes, erős külpolitikát folytasson, vagy előnyösebb, ha minden tagállam a saját külpolitikai stratégiáját követi, minimális EU-szintű koordinációval?

Szükségesnek tartom a közös külpolitikai stratégia elfogadását és következetes képviseletét.  Ma egyetlen EU-tagállam sem elég erős ahhoz, hogy az érdekeit egyedül hatékonyan tudja képviselni. Ráadásul a nagy kihívások, mint a klímaváltozás, a migráció, Oroszország, Kína, a nemzetközi terrorizmus stb. szükségessé teszik az összehangolt cselekvést és a cselekvőképes Európa megteremtését. A tagországok saját külpolitikai mozgástere természetesen számos kérdésben megmarad.

 

Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU erősítse, kiterjessze az Oroszországgal szemben alkalmazott szektorális gazdasági szankciókat? Mi szól mellette vagy ellene?

Ezt Oroszország jövőbeli magatartásától tesszük függővé. Amennyiben további támadások érik orosz részről a nemzetközi rendet és további súlyos emberi jogi jogsértésekre kerül sor, a szektorális gazdasági szankciók kiterjesztése is szükségessé válhat. Nem zárkózunk el előle, de ebben a pillanatban még nem szorgalmazzuk. A szankcióknak arányosnak kell lenniük a szankcionált ügy súlyosságával. Általánosságban nehéz erősítésről vagy kiterjesztésről beszélni. A szankciókat viszont, ha eldöntöttük, akkor minden esetben és teljes mértékben be kell tartani. A kevesebb, de szigorúan betartott szankciók híve vagyok. Kis súlyú ügyekben inkább határozottan tiltakozni kell, mint szankcionálni. Mégis, a szankciók mellett szól, hogy Oroszország csak az erőből ért. Ellene pedig, hogy gazdaságilag Európa számára is előnytelen a szankció.

 

Ön szerint Magyarországnak ki kellene tiltania orosz diplomatákat, hogy így fejezze ki szolidaritását Csehországgal a vrbeticei robbantás miatt? Ha nem a kitiltás, mi lehetne jó „válasz”?

Ki kellett volna fejezni a szolidaritást Csehországgal. Egyetértünk a visegrádi szolidaritás jegyében egy vagy két olyan orosz diplomata kitiltásával, akik közismerten nem diplomáciai tevékenységet folytatnak.

 

Az Ön kormánya leállíttatná a két új paksi blokk építését? Hogyan pótolnák azt a kieső energiát, amit ez a két atomerőmű-blokk állítana elő?

Az első feladatok egyike a szerződések felülvizsgálata és annak mérlegelése, hogy azok felmondása milyen következményekkel jár. Amennyiben a titkosított szerződések erre ésszerű lehetőséget adnak, a felmondással is egyetértünk.

 

Milyen megoldásokkal lehetne csökkenteni Magyarország orosz energiahordozókkal szembeni erős függését?

Részben a megújuló energia előállítási kapacitásának – elsősorban a napenergia – jelentős növelésével, részben pedig a nyugati hálózatokkal történő összekapcsolódás, illetve az adriai- és balti-tengeri terminálokból beszerzett LNG gáz révén.

 

Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU további kínai hivatalnokokat szankcionáljon az ujgur kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekben, illetve a hongkongi demokrácia szűkítésében játszott szerepük miatt? Mi szól mellette és ellene?

Akár további, az ügyben illetékes hivatalnokokkal szembeni szankciókat, illetve más szankciókat is mérlegelni kell, ideértve a gazdasági korlátozásokat is. Kínával szemben az EU-nak határozottan és egységesen kell fellépni.

 

Ön szerint ki kellene zárni a kínai cégeket, például a Huaweit, a magyar 5G-hálózat kiépítéséből, akkor is, ha így nőne a hálózat kiépítésének költsége?

Szorgalmazzuk, hogy az ügyben szülessen közös európai döntés. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ez érzékelhető nemzetbiztonsági kockázatot jelent, készek vagyunk kizárni a kínai szolgáltatókat az 5G-hálózat kiépítéséből. A költségek egyébként nem nőnének olyan mértékben, ami indokolná, hogy cserbenhagyjuk európai szövetségeseinket.

 

Az Ön kormánya leállíttatná a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását, illetve a Fudan egyetem budapesti kampuszának építését? Milyen projektekre költenék az így felszabaduló összeget?

Mindkét projektet jelenlegi formájában elutasítjuk, és a felmondását szorgalmazzuk. A Budapest-Belgrád gyorsvasút esetében a felszabaduló összeget a hazai vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a Fudan Egyetem építésének leállítása nyomán csak az összeg egy kis része – a magyar hozzájárulás – szabadul fel, és nem történik további eladósodás. A felszabaduló magyar forrást pedig a magyar felsőoktatás fejlesztésére fordítanánk.

 

Az Európai Bizottság és Kína tavaly év végén megállapodott egy befektetési szerződésről, ami könnyítheti az európai cégek helyzetét a kínai piacon. Ezt a szerződést ratifikálnia kellene az EP-nek, de a testület Peking egyes EP-képviselőkkel szemben hozott szankciói, illetve emberi jogi kérdések miatt egyelőre ezt nem tette meg. Ön szerint Magyarországnak érdekében áll, hogy életbe lépjen ez a megállapodás? Ön szerint az emberi jogi kérdésekre figyelemmel kell-e lenni az EU Kínával való kapcsolata során, ha igen, maghatározható-e, hogyan?

Az emberi jogok nem kizárólagos, de fontos részét képezik az európai-kínai kapcsolatoknak, tehát ezekre figyelemmel kell lenni a kapcsolatok fejlesztése során is. Egyetértünk a CAI szerződés ratifikálásának átmeneti felfüggesztésével és a ratifikációt csak akkor támogatjuk, ha érzékelhető előrelépés figyelhető meg a kifogásolt területeken. Az emberi jogi kérdéseket elsősorban diplomáciai és nem gazdasági kérdésnek kell tekinteni. Ugyanakkor minden emberi jogi szabály megsértése esetén ki kell fejezni a világos és határozott egyet nem értést.

 

A dezinformáció – különösen a Kreml és Peking szócsövei által terjesztett manipulatív retorika – Ön szerint jelent nemzetbiztonsági kockázatot? Az Ön kormánya milyen konkrét lépéseket támogatna, tenne nemzeti, illetve EU-s szinten a dezinformáció elleni küzdelemben?

Igen, ezek egyértelmű nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek és a kormányom kiemelt figyelmet fordít a kiberbiztonságra, illetve a dezinformációs műveletek elhárítására. Szorgalmazzuk egy közös európai stratégia elfogadását és megfelelő ellenállási képességek létrehozását is ezen a területen. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál létre kell hozni egy a dezinformációkat megjelölni képes egységet, amely a közösségi médiában megjelöli ezeket a forrásokat.

 

Az EU tizennégy tagállama egy legalább 5000 fős, jól felszerelt gyorsreagálású uniós katonai erő létrehozását javasolja. Magyarország jelenleg a média információi szerint nincs a terv támogatói között. Ön támogatná egy ilyen hadtest létrehozását, illetve esetleges bevetését akár konfliktus-övezetekben is? A haderő bevetéséhez Ön szerint csak az egyhangú döntéshozatal lenne elfogadható, vagy elég lenne a minősített többség is?

Egy gyors reagálású katonai erő felállítása észszerű lépésnek tűnik, de ezt csak akkor érdemes komolyan megfontolni, ha ez együtt jár egy valódi közös védelmi politika létrehozásával és a katonai erő alkalmazására vonatkozó döntési mechanizmus kialakításával. Amennyiben ez megtörténik, Magyarország csatlakozását is támogatjuk a kezdeményezéshez.

 

A közelmúltban derült ki, hogy Magyarország nem igényli a 3300 milliárd forint kedvezményes hitelt, ami az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből jár(hat)na az országnak, bár 2023-ig még felveheti. Az Ön kormánya igényt tart majd a kedvezményes hitelekre? Ha igen, a teljes keretösszeget lehívnák? Milyen területekre költenék ezeket a forrásokat?

Igen, igényt tartanánk erre a hitelre. A keretből azonban csak annyit szabad lehívni, amennyi a gazdasági szereplők számára szükséges. A hitelt csak termelő beruházásokra szabad fordítani.

 

Az EU most először vesz fel hitelt úgy, hogy azért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. Ezzel kapcsolatban már megjelentek olyan vélemények is, például a görög, illetve a spanyol miniszterelnök tolmácsolásában, hogy ennek nem egyszeri alkalomnak kellene lennie. Az északi tagállamok, valamint Németország ezt elutasítja. Ön szerint Magyarországnak melyik oldalra kellene állnia ebben a vitában?

Amennyiben ez nem egyszeri alkalom, hanem szokásos mechanizmus, az döntő lépést jelentene a föderalizmus irányába. Úgy véljük, hogy erre a tagállamok többsége még nem áll készen, ezt mi sem szorgalmazzuk, de ha ennek egyértelmű többsége lesz, Magyarország sem maradhat ki belőle. Jelenleg inkább a német és az északi államok álláspontját támogatom. Az egyes államok mellett az EU mértéktelen eladósítása káros az európai gazdaság számára

 

Ön mely szakpolitikai területeken érzi szükségesnek a szorosabb uniós integrációt, és melyek azok, ahol továbbra is egyértelműen tagállami kézben kell összpontosulnia a kompetenciáknak?

Elsősorban a kül- és védelempolitika területén, de további integráció várható a fiskális és a monetáris politika, az energetika és a klímapolitika, valamint a bűnüldözés területén is. Továbbra is nemzeti kompetenciába kell hogy tartozzék az oktatás és a kultúra területe, amelynek kulcsfontosságú szerepe van a nemzeti identitás erősítésében és ápolásában. Számos területen (az ipari és mezőgazdasági rendeletek, szabványok, előírások területén) elképzelhető egy észszerű dereguláció.

 

Pálinkás Józseffel készült interjúnk egy hosszabb sorozat harmadik része. Kérdéseinket minden ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek elküldtük, hogy többet tudjunk meg külpolitikai elképzeléseikről, különös tekintettel annak európai dimenziójára. A visszaküldött válaszokat beérkezési sorrendben, minimális szerkesztés után közöljük.

A Political Capital, illetve bolgár, cseh, lengyel, osztrák, szlovák és román partnerei a National Endowment for Democracy támogatásával kutatják az értékalapú külpolitika preferenciák, valamint az autoriter befolyás megnyilvánulását az EU-s intézményrendszerben.