Kisokos a magyar választási rendszerről
Ez a kisokos egy neutrális leírása a magyar választási rendszernek, azon belül is a szavazatok mandátummá alakításának. A jobb megértést az alábbi oktatóvideó segíti.
Hány szavazatot adunk le az országgyűlési választáson?
Akinek van magyarországi lakcíme, két szavazólapon adhatja le szavazatát: az egyiket az országos listák valamelyikére, a másikat a lakóhely szerinti egyéni választókerület jelöltjeinek egyikére.
Akinek nincs magyarországi lakcíme, csak az országos listák egyikére szavaz.
Ki szavazhat személyesen, és ki levélben?
Akinek van magyarországi lakcíme, csak személyesen szavazhat (Magyarország valamelyik szavazókörében, ha pedig külföldön tartózkodik, akkor valamelyik külképviseleten).
Akinek nincs magyarországi lakcíme, csak levélben szavazhat.
Kik kerülhetnek fel a szavazólapra?
Egyéni választókerületenként 500 érvényes ajánlás összegyűjtésével válik valaki hivatalos jelöltté. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat, de csak a saját egyéni választókerületén belül.
Ahhoz, hogy egy párt vagy pártszövetség országos listát állítson, a 106-ból legalább 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania, úgy, hogy Budapesten és minimum 14 megyében legyen legalább egy jelöltje.
Hogyan lesznek a szavazatokból mandátumok?
106 országgyűlési képviselő egyéni választókerületből, 93 pedig listáról szerez mandátumot.
Mandátumszerzés az egyéni választókerületekben
Mivel a választás egyfordulós, mind a 106 egyéni választókerületben az a jelölt nyeri a mandátumot, aki megszerezte a szavazatok relatív többségét. Nincs szükség tehát a szavazatok több mint felére.
Mandátumszerzés az országos listákon
Listásmandátum-szerzésre azok a pártok, pártszövetségek jogosultak, amelyek megszerezték az összes listás szavazat egy bizonyos százalékát. Önállóan induló pártok esetén ez 5%, két párt közös indulása esetén 10%, három vagy több párt közös indulása esetén pedig 15%. Azok a szavazatok, amelyeket olyan listákra adtak le, amelyek a bejutási küszöb alatt végeztek, nem hasznosulnak a mandátumszámítási folyamat során.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a listás mandátumokká alakuló szavazatok három forrásból származnak (a nyilak vastagsága érzékelteti a szavazatok nagyságrendjét):
- a magyarországi lakóhellyel rendelkezők listás szavazatai
- a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők listás szavazatai (külhoni magyar állampolgárok levélszavazatai)
- töredékszavazatok, amelyek az egyéni kerületi jelöltekre leadott szavazatokból képződnek (ferde nyíl)
A szavazatok mandátumokká alakításának folyamata
A töredékszavazatok
Az egyéni ágon keletkező szavazatok egy részét töredékszavazatok formájában hozzáadják a pártlistákra leadott szavazatokhoz. Egy tetszőleges választókerület példája segít megérteni ezt a folyamatot:
- helyezett jelölt: 20 000 szavazat
- helyezett jelölt: 15 000 szavazat
- helyezett jelölt: 10 000 szavazat
- helyezett jelölt: 5 000 szavazat
A 20 ezer szavazatot begyűjtő jelölt megszerezte az egyéni mandátumot. Mivel a vesztes jelöltekre leadott szavazatok nem hasznosultak, pártjaikat úgy kompenzálják, hogy ezeket teljes egészében hozzáadják a listás ágon gyűjtött szavazataikhoz. A 2. helyezett jelölt pártja tehát ebből a kerületből 15 ezer töredékszavazatot kap, a 3. helyezetté 10 ezret, a 4. helyezetté 5 ezret (természetesen csak akkor, ha a listás ágon átlépték a bejutási küszöböt; ennek hiányában az egyéni ágon gyűjtött szavazataik sem hasznosulnak).
A győztes jelöltek pártjai is jogosultak töredékszavazatokra, ezért van jelentősége annak, hogy mekkora különbséggel nyeri el a mandátumot a mindenkori győztes. Példánkban elég lett volna a győzelemhez 15001 voks, de mivel az első helyezett 20000-et szerzett, az ő pártja megkapja azt a 4999 plusz szavazatot is, ami nem kellett az egyéni győzelemhez.
A listás mandátumok kiosztása
A részvétel és a kieső szavazatok arányától függően általában kb. 4-5 millió listás szavazat hasznosul. Mivel mind a 106 választókerületben keletkeznek (a vesztes és a győztes jelöltek után járó) töredékszavazatok, az összesítés során ezekből is több millió gyűlik össze. A külhoni magyar állampolgárok listás szavazatainak nagyságrendje pedig néhány százezres. A 2018-as választás során például kb. 5,1 millió magyarországi és kb. 223 ezer külhoni listás szavazat mellett kb. 3,5 millió töredékszavazat került be a végelszámolásba, így:
Pártlistás mandátumokra váltható szavazattömeg a 2018-as országgyűlési választáson
Mivel legfeljebb 93 listás mandátum áll rendelkezésre, alapértelmezetten ennyifelé osztják el – viszonylag arányosan – a pártlisták által gyűjtött szavazattömeget (2018-ban csak 92 mandátum talált így gazdára, a magyarázatot lásd a „Kedvezményesmandátum-szerzés a nemzetiségi listákon” alatt).
A listás mandátumok kiosztása a d’Hondt-mátrix alkalmazásával, a következőképp történik. Egy táblázat fejlécére felírjuk azokat az országos listákat, amelyek listásmandátum-szerzésre jogosultak, a függőleges tengelyre pedig 1-től kezdve a természetes számokat. A táblázat első sorába beírjuk a pártlisták által a vázolt módon gyűjtött szavazatokat (listás szavazatok határon innen és túlról + töredékszavazatok), a következő sorba ezek felét, a következőbe a harmadát, és így tovább. Az első listás mandátumot az a pártlista kapja, amelyiknek a neve alatt szerepel a táblázat legnagyobb száma. Ezt a számot kijelöljük, majd az így megmaradt számok közül választjuk ki a legnagyobbat: ekkor ez a pártlista kap egy mandátumot. Ezt a mechanizmust addig folytatjuk, amíg az összes mandátum gazdára nem talál.
Pártlistás mandátumok kiosztása a D’Hondt-mátrixszal (a 2018-as országgyűlési választási eredmény alapján)
A pártlistás mandátumok eloszlása a 2018-as országgyűlési választáson
Kedvezményesmandátum-szerzés a nemzetiségi listákon
A 13 bejegyzett magyarországi nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok dönthetnek úgy, hogy a pártlisták helyett nemzetiségi listára szavaznak. Ugyanúgy két szavazatuk van tehát, mint bármely más magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárnak (egy egyéni kerületi + egy listás).
A nemzetiségi listát a különböző országos nemzetiségi önkormányzatok állítják össze; a választópolgár tehát olyan szavazólapot kap, amelyen csak egyetlen lista támogatására kap lehetőséget.
Mindegyik nemzetiségi lista számára biztosított az elvi lehetőség arra, hogy kedvezményes mandátumot szerezzen, de lélekszámuk miatt csak a roma és a német nemzetiségnek van erre reális esélye. A mandátum azért kedvezményes, mert megszerzéséhez jóval kevesebb szavazat is elegendő, mint egy pártlistás mandátuméhoz, egészen pontosan negyedannyi. Kiszámítása a következőképp történik.
Összesítjük a bejutási küszöböt elérő pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat (a töredékszavazatokat is beleértve), majd az így kapott összeget először elosztjuk az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), ezzel megkapjuk azt az átlagos szavazatszámot, ami egy pártlistás mandátumhoz szükséges. Ezt az értéket 4-gyel elosztva pedig megkapjuk azt a szavazatszámot, amely egy kedvezményes mandátum megszerzéséhez elegendő (ez a kedvezményes kvóta). Amely nemzetiségi lista elérte ezt a szavazatszámot, kap egy kedvezményes mandátumot. Ahány nemzetiségnek sikerül kedvezményes mandátumot szerezni, annyival csökken a pártlisták között kiosztható listás mandátumok száma (így biztosítva, hogy az Országgyűlés létszáma mindenképp 199 fős legyen). Azoknak a listáknak a vezetői pedig, amelyek kevesebb szavazatot gyűjtöttek, nemzetiségi szószólóként kerülnek be a parlamentbe, tehát nem nyernek teljes értékű mandátumot, a 199 képviselőbe nem számítanak bele.
A kedvezményes kvóta kiszámítása a 2018-as országgyűlési választáson
2018-ban a német nemzetiségi lista 26477 szavazatot szerzett, tehát elérte a kedvezményes kvóta 23831-es értékét, míg a 12 további nemzetiségi lista nem közelítette meg azt. Ezzel a német nemzetiségi lista lett az egyetlen, amely teljes értékű parlamenti mandátumot szerzett. Ez az oka annak, hogy 2018-ban a pártlisták között 93 helyett csak 92 listás mandátumot osztottak ki.
Ez a kisokos egy neutrális leírása a magyar választási rendszernek, azon belül is a szavazatok mandátummá alakításának.
A választási rendszer anomáliáiról, az esetleges visszaélések okairól legutóbb itt írtunk, a választási vonatkozású írásaink itt, kezdeményezéseink itt böngészhetők.
