Adalék a 2018 óta eltűnt és felbukkant választók beazonosításához
A választás óta számos elemzés igyekezett feltérképezni a szavazók 2018 és 2022 közötti mozgását. Egy szempont azonban megbújt a háttérben, pedig közel egymillió választópolgárt érint: becslésünk szerint mintegy 550 ezerre tehető azok száma, akik négy éve még igen, idén már nem szerepeltek a választói névjegyzékben, miközben 400 ezren is lehetnek, akik 2022-ben szavazhattak először országgyűlési választáson. Érdemes ezt fejben tartani, mielőtt a pártokra két választáson leadott szavazatokat egyszerűen csak kivonnánk egymásból. A demográfiai eredetű veszteség egyébként érzékenyebben érintette a Fideszt, de az ellenzékkel ellentétben sikeresen ellensúlyozta is.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2018 és 2022 között közel 175 ezerrel csökkent a hazai lakcímmel rendelkező választópolgárok száma. A változás a bővülés és a fogyás együttes eredménye.
A bővülést okozó csoportok közül a legnagyobbat a választókort elérő fiatalok teszik ki. A KSH adatai szerint 2021. január elsején 395260-an voltak 17-20 év között. Ők 2018-ban még nem, de idén már szavazhattak. Fontos, hogy a becslés pontatlan, amit egyrészt az okoz, hogy a KSH a 2011-es népszámlálás bázisán továbbszámított adatokat közöl, másrészt pedig az, hogy év közbeni (január 1. és a választások közötti) adatok nem állnak rendelkezésre. E csoporton felül lényegesen kevesebben lehetnek azok, akik lakcímet létesítettek és/vagy állampolgárságot szereztek az elmúlt négy évben.
A fogyásban megjelenő legnagyobb csoportot az elhunytak teszik ki. 2018. április 9 és 2022. március 27. között mintegy 550 ezer ember halt meg a 2018-as választás idején választókorúak közül. A becslés viszonylag pontos, a KSH ugyanis heti és korcsoportos bontásban közli a halálozási adatokat. Az időszakban az összhalálozás 553236 volt, ebben benne van 6472, 35 évnél fiatalabb elhunyt is (a legfiatalabb elérhető korcsoport a 0-34 évesek). A kieső 2018-as választópolgárok számát csökkentik még azok, akiknek időközben megszűnt a magyarországi lakcímük vagy elvesztették állampolgárságukat.
Összességében tehát legalább 550 ezer 2018-ban még választójoggal rendelkező honfitársunkkal már nem számolhatunk 2022-ben, miközben legalább 395 ezerre tehető az új választópolgárok száma. A kettő egyenlege 155 ezer, azaz – figyelembe véve a választásra jogosultak hivatalos száma közötti 174640 fős különbséget –, a halálozás és a nagykorúvá válás melletti, egyéb okok miatt mintegy 25 ezerrel csökkent a választópolgárok száma.
A legalább 550 ezer kieső 2018-as választópolgár közül persze bizonyosan nem szavazott mindenki négy évvel ezelőtt sem. Amennyiben a 70 százalékos részvételi arányt vesszük a becslés alapjául, akkor közülük mintegy 385 ezren lehettek négy éve aktívak. A 2018-as listás arányokat erre az értékre vetítve azt kapjuk, hogy a Fidesz 182 ezer, az idén együttműködő ellenzéki pártok pedig 186 ezer 2018-as szavazójukkal nem számolhattak idén áprilisban. Abból kiindulva, hogy a Fidesz szavazói jellemzően idősebbek, a kormányoldal ennél vélhetően valamivel több, az ellenzéki oldal pedig kevesebb szavazót veszíthetett el.
Nagy kérdés, hogy a rendszerbe belépő közel 400 ezer új választópolgár hány százaléka élt szavazati jogával, illetve hogy melyik pártlistát támogatta. A fiatalokra vonatkozó korábbi kutatások alapján esetükben alacsonyabb részvétellel és átlag alatti kormánypárti támogatással számolhatunk. Ha az átlagtól tíz százalékponttal maradt el a részvétel, 240 ezer főre tehető a ténylegesen leszavazó új választópolgárok száma. A 2022-es hazai országos listás eredmény alapján ez 125 ezer új szavazót jelentene a Fidesznek, míg 86 ezret az ellenzéknek. A fiatalok körében jelentősebb ellenzéki szimpátia alapján azonban feltételezhetjük, hogy ennél kisebb a különbség.
A kieső és belépő szavazók különbözeteként azt a durva becslést tehetjük, hogy a Fidesz mintegy 100 ezer szavazót veszíthetett, míg az ellenzék 50 ezret. Az ellenzéki szavazók 2022-es lemorzsolódását tehát ez egész kis mértékben magyarázza csak. Ezzel szemben a Fidesznek nem csak pótolnia sikerült a demográfiai eredetű veszteséget. 2018-hoz képest bő 200 ezerrel több belföldi voksot kapott, ami azt jelenti, hogy mintegy 300 ezer olyan választópolgárt vihetett el az urnákhoz, akik négy éve is rendelkeztek választójoggal, de akkor még nem támogatták a Fideszt.
