Ilyennek lát(tat)ja az orosz sajtó Magyarországot és a magyar kormányt

Miközben a nyugati sajtó jelentős részében negatív a magyar kormány megítélése, az orosz média szinte kizárólag pozitív hangon számol be a kabinet lépéseiről. Ugyanakkor ha a Kreml pillanatnyi érdeke azt diktálja, az orosz média Magyarországot is eszközként használja saját Nyugat-ellenes információs műveleteiben. Ennek az ellentmondásnak a megértését segítheti elő a Political Capital legfrissebb tanulmánya, amely részletes tartalmi vizsgálatnak vetette alá az orosz nyelvű médiában megjelent, Magyarországgal foglalkozó anyagokat.

Az orosz médiatérben a legtöbb befolyásos, széles nyilvánosságot elérő orosz nyelvű sajtótermék közvetve vagy közvetlenül a Kreml ellenőrzése alatt áll. Éppen ezért ebben a médiatérben a magyar kormány döntéseiről beszámoló és azokat értékelő cikkek elsősorban azt mutatják meg, hogy a Kreml vezetői milyen módon viszonyulnak magyar partnereikhez. A Political Capital tanulmánya szerint zavarbeejtően pozitívan: az orosz médiatérben a magyar kormánynak nem kell „támadásoktól” tartania.

A kvalitatív módszerekkel, narratívaelemzéssel és tényszerűségi vizsgálattal (fact-checking) elkészített tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy az orosz média pozitív viszonyulását alapvetően az határozza meg, hogy a jelenlegi magyar kormány politikai-ideológiai közelséget mutat a putyini rezsim felé. A Political Capital kutatása azt is megállapította, hogy az orosz médiában a magyar kormány lépései szinte kizárólag az európai vagy éppen ukrajnai kontextusban tűnnek fontosnak, és a helyi közvélemény-kutatások szerint a közvélemény amúgy csekély figyelmet fordít Magyarországra. Mindez arra világít rá, hogy az orosz kormányzati propaganda alapvetően eszközként tekint Magyarországra és a magyar kormányra a saját agresszív külpolitikájának eszköztárában.

A tanulmány főbb megállapításai:

• Segítség a diplomáciai karanténból való kitörésben. Míg a magyar kormányoldal gyakran Magyarország elleni támadásokkal vádolja a nyugati sajtótermékeket, ilyen „támadásoktól” egyáltalán nem kell tartania a mainstream orosz sajtó irányából, ahol a főáramú sajtó alapvetően pozitív vagy semleges képet közvetít az országról és a jelenlegi magyar kormányról. A kabinet Oroszország irányában nagyon barátságos politikájának bemutatása azért hasznos a Kremlnek, mert egy EU- és NATO-tagállam baráti attitűdjével ellensúlyozhatják az Oroszország nyugati elszigeteltségével kapcsolatos aggodalmakat. A magyar kormány ebből a szempontból kitüntetett figyelmet kap az orosz médiában, ahol döntő többségében pozitív híreket, véleményeket és értékeléseket közölnek a kormány Oroszország-politikájáról. Ezt a harmóniát a Kreml szócsövei ugyanakkor megtörik, ha az éppen a Putyin-rezsim érdekében áll: például az 50. évforduló alkalmából az 1956-os magyar forradalmat a Rosszija 1 televízió az első színes forradalomnak bélyegezte, máskor pedig a Sputnik International online hasábjain felszólították Magyarországot, hogy vétózza meg az uniós szankciókat Oroszország ellen, de emlékezetes lehet a Hídfő által kirobbantott „tankbotrány” is 2014-ből, amikor az online híroldal azt az álhírt terjesztette, hogy Magyarország tankokat küld Ukrajna megsegítésére.
• A „faltörő kos” szerep. A magyar kormány emellett az Európai Unióval szembeni konfliktusai által is jelentős szerepet kap az orosz médiában, mellyel az orosz sajtó az Európa megosztottságáról és cselekvőképtelenségéről szóló Kreml-narratívát igyekszik alátámasztani. Ebben a kontextusban Magyarország sokszor mint Moszkva eszköze jelenik meg. Egy Sputnikon megjelent cikk beszédes ebből a szempontból: „Oroszország Magyarországot szankcióellenes faltörő kosként készül bevetni”[1]. A vizsgált médiumokban Magyarország mint a hagyományos Európa védelmezője jelenik meg. Az orosz média rendre bemutatja a magyar kormány lépéseit követő nyugati bírálatokat, majd védelmébe veszi a magyar kormány hagyományos családmodellt támogató álláspontját. Ezekben az anyagokban Magyarország az orosz példa követőjeként kap elismerést. Fontos megemlíteni, hogy a kormányoldali többség a magyar parlamentben több alkalommal is az alapvető jogokat korlátozó orosz törvényekhez hasonló jogszabályokat fogadott el: a 2017-es civileket megbélyegző törvény szövege több ponton is egyezett orosz megfelelőjével, a „gyermekvédelmi törvény” LMBTQ-közösséggel kapcsolatos szabályozása pedig szigorúbb is orosz mintájánál.

• Dezinformációval az ukrán-magyar viszony elmérgesítéséért. A Kreml által irányított propaganda egyik legfontosabb témáját a kelet-ukrajnai konfliktus szolgáltatja. Az információs hadviselés részeként a Kreml-párti média arra törekszik, hogy a nemzetközi színtéren hiteltelenítse Ukrajnát, felmentse Oroszországot a konfliktusban vállalt aktív szerepe alól és a kijevi kormányt tüntesse fel agresszorként. Az utóbbi években elmérgesedett magyar-ukrán vita harsány hangneme segít a Kremlnek abban, hogy a Budapest és Kijev közötti nézeteltérést felhasználja saját Ukrajna-ellenes propagandájában. Az orosz nyelvű médiában megjelenő, magyar „szakértők” közreműködésével készült anyagok esetenként átszivárognak az ukrán médiába is, melyek aztán hatással lehetnek az ukrán többség és a kárpátaljai magyar kisebbség kapcsolatára, illetve az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokra is. Erre példa, amikor egy hazánkban ismeretlen magyar „szakértő,” Keveházy Miklós feltűnt a Rosszija 1 TV csatorna 60 perc című műsorában 2018-ban, ahol azt állította, többek közt, hogy Orbán Viktort áltanácsadói arra bíztatják, „próbálja csak meg” elfoglalni Kárpátalját. Ezek a tényekkel teljességgel ellenkező kijelentések hamar utat találtak az ukrán médiába is, muníciót szolgáltatva az ukrán szélsőjobboldalnak. Keveházy azóta része lett a Kreml általános propagandájának is, az utóbbi időben például kisebb orosz portáloknak állította, hogy Soros György áll a Pegasus-ügy vagy éppen a bolgár kormányválság mögött. Az orosz média sok energiát ölt abba, hogy „magyar politikai tanácsadóként” adja el személyét, így amennyiben ismét szüksége van a Kremlnek zavart kelteni a magyar-ukrán kapcsolatokban, bármikor előhúzhatják majd a „Keveházy-kártyát”.

Módszertan

Az elemzőintézet a következő, külföldi vagy belföldi (orosz) közvéleményt célzó orosz nyelvű sajtótermékek magyar vonatkozású anyagait elemezte: RT (korábban Russia Today), Sputnik International, Ria Novosztyi, Kommerszant, News Front. Ezek a vizsgált médiumok (a független, Lettországban működő Meduza, orosz olvasókat megcélzó, az orosz kormány által „idegen ügynökként” megbélyegzett kivételével, mely kontrollként került az elemzésbe) mind részei annak az arzenálnak, amelyet – főleg  2014 után – a Kreml azzal a céllal használt fel, hogy a Krím-félsziget annektálását elutasító nyugati világban az orosz kormány érdekeinek megfelelő narratívát népszerűsítse, illetve a nyugati országok közvéleményét különféle dezinformációs anyagok terjesztésével megzavarja.

További információ

A teljes, magyar nyelvű tanulmány itt érhető el. Az angol nyelvű változat pedig itt érhető el.

Ezt a projektet az Egyesült Államok Külügyminisztériuma támogatta. A jelen sajtóközleményben olvasható vélemények, következtetések a szerzők sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok Külügyminisztériumának véleményét.

[1] https://sputniknews.com/20170205/russia-hungary-eu-relations-analysis-1050366103.html

Oroszország ezen célja nem valósult meg, a magyar kormány az Európai Tanácsban eddig mindig támogatta az Oroszország elleni szankciókat.