EP-2019: információs fenyegetések Lengyelországban

A lengyel alternatív médiára bár nem jellemző az oroszbarát hangvétel, a Nyugatról, az EU-ról vagy éppen Ukrajnáról ugyanúgy a jól ismert Kreml-barát narratíva az uralkodó benne. A terjedés jogi, etikai és szakpolitikai problémákból eredően nem megfékezhető.

Az elemzés a Friedrich-Naumann-Stiftung támogatásával megvalósuló projekt keretében készült, melynek célja, hogy az EP-választásba történő orosz beavatkozási kísérleteket vizsgálja a V4 országaiban.

Kutatásaink során 2019. januárban és februárban a lengyel médiában gyakorta megjelenő, az EU-hoz, illetve Oroszországhoz kapcsolódó témákat kísértünk figyelemmel. Ezek között szerepelt a Brexit, a venezuelai helyzet, a francia-német Aacheni Szerződés, az orosz-fehérorosz kapcsolatok, a sárgamellényes mozgalom Franciaországban és a kínai Huawei körül kialakult botrány. A vizsgált portálok (SputnikPL, KresyPL, AlexJonesPL, Wolnosc24, Magnapolonia, ZmianynazemiPL, Najwyższy Czas, Obserwatorpolityczny, Neon24, Xportal) komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy saját narratívájuk váljon uralkodóvá.

Írtak az Egyesült Államok iránti növekvő bizalmatlanságról, az európai német hegemóniáról, az EU-orosz együttműködés szükségességéről és egy Kína elleni orosz-amerikai-EU-szövetség kívánatosságáról. Ezek az üzenetek párhuzamosan futottak az Oroszországot egy veszélyes, új fegyverekkel felszerelt, katonai modernizációt levezénylő országként leíró narratívákkal, amelyek szerint Moszkva képes válaszolni a Nyugat „támadó” akcióira és provokációira. A Kremlt ugyanakkor védekezésre kényszerülő félnek tartják, akinek reagálnia kell a támadó műveletekre, miközben párbeszédet, stabilitást és normalitást szeretne nemzetközi szinten.

Az oroszokkal kapcsolatos tartalmak ritkán pozitívak az euroszkeptikus portálokon. Legtöbbjük semleges vagy negatív hangvételű, ugyanakkor a Nyugatról terjesztett orosz narratívát visszhangozzák. Ez a stratégia sokkal nehezebben teszi azonosíthatóvá ezeket a tartalmakat.

A vizsgált portálok Ukrajnát és a korrupt ukrán politikusokat vádolják a Moszkvával szembeni feszültségek kiélezésével, Kijev műveleteit az EBESZ-misszióra és a regionális békére, az EU-ra és annak állampolgáraira leselkedő veszélyként állítják be. Az országot Amerika vagy a Nyugat bábjaként írják le, amelyet Oroszország provokálására használnak. Az ukránellenes narratívát társadalmi és történelmi szempontból lengyel kontextusba ágyazzák. A portálok üzenete egyértelmű: Lengyelországnak semlegesnek kell lennie az orosz-ukrán konfliktusban, hogy az ország elkerülje az orosz megtorlást.

Az Oroszországgal kapcsolatos üzenetek kétszínűségére jellemző, hogy egyrészt Moszkvát békekedvelő, stabil szereplőnek mutatják be, másrészt Oroszország az Egyesült Államokkal rivalizáló hegemónként tetszeleg, amely képes akár háborús eszközökkel is válaszolni a provokációkra.

Ami a belpolitikai helyzetet illeti, az üzenetek Lengyelország állítólagosan elvesztett szuverenitására, a korrupt vagy Nyugat-báb politikusokra fókuszálnak. Utóbbiak külföldi érdekeket szolgálnak és bebetonozzák a status quot, valamint előítéleteik és populizmusuk miatt nem látják át, hogy szoros együttműködésre van szükség Oroszországgal. Ebben a világban az EU a Szovjetunió második eljövetele, ami a demokráciának csak az illúzióját kínálja. Az EU létezése, cselekedetei és döntéshozatali folyamatai a tagállamok állampolgárait fenyegető tényezőkként jelennek meg. Brüsszel Németországnak kedvez és nem érdeklik a kisebb országok, míg Berlin növekvő ereje mutatja, hogy az egyenlőség és a partnerség képzete fikció csupán.

Az Európa-barát pártok népszerűségének csökkenése és az euroszkeptikusok szárnyalása egyeseket már arra az álláspontra juttatott, hogy a jelenlegi az utolsó Európai Parlament. Néhány portál a lengyel politikai életben marginális szereppel bíró euroszkeptikus pártokat reklámozza. Az orosz Sputnik egyetlen EP-jelölttől kért nyilatkozatot – aki ezt a lehetőséget kétszer is az EU és a lengyel politikai elit ostorozására használta, egyidejűleg hangsúlyozta az Oroszországgal való együttműködés fontosságát. 

A legveszélyesebb narratívák azok, amelyek elkerülhetetlen forgatókönyvként írnak le disztópiákat, úgy mint:

• a gazdasági válság Nyugaton;
• az EU megszűnése;
• a harmadik világháború.

Pártpolitikai érdekek a fellépés útjában

Lengyelországban a fiatalok a legsérülékenyebbek az itt felsorolt narratívákkal szemben, ezt mutatja például egy 2018-as Globsec-felmérés, amely szerint a Nyugat, illetve a nyugati intézményrendszer támogatottsága a lengyel fiatalok között a legalacsonyabb a visegrádi országok között. A kutatásunk során feltárt narratívák egyáltalán nem a lengyel lakosság Oroszországról kialakított képének a javítását célozták, sokkal inkább Lengyelország nyugati szövetségesi rendszerének hiteltelenítését, támogatottságának csökkentését, ami – a jelek szerint – a fiatalok körében akár sikeres is lehet. Ennek elkerülése érdekében lenne igazán fontos, hogy a mindenkori lengyel kormány határozott lépéseket tegyen a dezinformáció ellen. A jelenlegi varsói kabinetnek azonban – amely maga is manipulált híreket, EU- és Nyugat-ellenes narratívákat terjeszt – nem feltétlenül áll érdekében a jelenség elleni fellépés, még akkor sem, ha ez az ország hosszú távú érdeke, és tökéletesen beleillene a kormánypárt – egyébként a nyugati irányvonalat teljes mértékben támogató – Oroszország-politikájába.

Adam Lelonek, PhD.