A Political Capital 2022-ben
Jó pár olyan év van mögöttünk, ami alapjaiban változtatta meg a közvetlen és tágabb környezetünket, de 2022 még az erős versenyben is az egyik leginkább paradigmaváltónak bizonyult. A szomszédunkban zajló háború új szintre emelte az információs hadviselést is, ami nem mellesleg a magyar választási kampányra is döntő hatást gyakorolt. A munkánkat vezérlő értékeket mindez csak tovább erősítette: nincs az a meggyőződés vagy érdek, ami igazolhatóvá tenné számunkra a valóság torzítását. A parlamentáris demokrácia, az emberi jogok, a piacgazdaság és a nyugati orientáció iránt elkötelezett intézetként idén is kutatásokkal, elemzésekkel és kezdeményezésekkel igyekeztünk segíteni a tisztánlátást, a tényalapú, józan közbeszédet.
Az elmúlt év során nemcsak csapatunk, de hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünk, kutatásaink, elemzéseink és párbeszédet generáló rendezvényeink száma is gyarapodott.
A 2022-es évünk számokban:
- több mint 1000 belföldi médiamegjelenés
- 450 nemzetközi médiamegjelenés, 50 országban, 31 nyelven
- 860 Facebook-bejegyzés
- közel 150 ezer megtekintés videóinkon
- 25 rendezvény
- 17 ezer követő a Facebookon
- 3300 követő a Twitteren
- 15 podcastadás
- a második Budapest Fórum megrendezése, közel 400 vendéggel és 12 ezer online követővel
Mindezek mellett számos tanulmány, elemzés, vendégbejegyzés, interjú és nyilatkozat.
Intézetünk igazgatója, Krekó Péter mellett elemzőink is rendszeres kommentátorai voltak vezető külföldi lapoknak. Az elmúlt év során többek között a CNN és a Politico is kérdezett minket a magyar kormány egyre erősebb közeledéséről Oroszország irányába, az Európai Unióban való külön utas jelenségéről, vagy az ukrajnai háborúval kapcsolatos kettős beszédéről. A nemzetközi porondon is kiemelt téma volt a magyar országgyűlési választás, amelyről elősorban László Róbertet, a PC választási szakértőjét kérdezték, többek között a New York Times, a Guardian vagy a Financial Times újságírói.
Idén is sikeresen zajlott le a Budapest Fórum konferencia. A Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete által rendezett esemény második alkalommal látott vendégül hazai és nemzetközi gondolkodókat, illetve adott teret innovatív, szokatlan, merész ötleteknek, javaslatoknak. Idén többek között a háború, annak hatásai, az energia- és klímaválság volt fókuszban. A Fórum résztvevői között volt Timothy Garton Ash és Francis Fukuyama, akik az Orbán-kormány nemzetközi befolyását és elszigeteltségét vitatták meg. A konferencián a Putyin-rendszert olyan jól ismerő szakértők is felszólaltak, mint Ilya Yablokov vagy Szergej Gurijev, akik arról beszéltek, hogy egy autokrácia miként használja hatalma kiépítésére és bebeotonozására a dezinformáció eszközeit.
A Budapest Fórum mellett négyrészes online konferenciasorozatot is szerveztünk a Friedrich-Ebert-Stiftunggal és a Jelen hetilappal közösen. Májusi rendezvényünkön azt a kérdést feszegettük, mire jók az Oroszország elleni szankciók, tanulmányunkban pedig a szankciós politikák jó és rossz gyakorlatait jártuk körbe. Tanulmányt írtunk és eseményt szerveztünk az egészségügyben lévő nyílt és rejtett privatizációról, de szó volt az európai válságok társadalmi és a politikai következményeiről, vagy arról, hogyan váltotta fel a populista veszély a szélsőjobb jelentette fenyegetést.
A Political Capital első negyedévi munkáját is természetesen a magyar országgyűlési választások határozták meg. Hétről hétre rövid elemzések formájában tekintettük át a kampány szerintünk legfontosabb fejleményeit, a 24.hu-val együttműködésben kvízsorozatot indítottunk, és a levélszavazatok súlyáról és anomáliáiról is írtunk. Mindemelett hiánypótló leírást publikáltunk a hírhedten bonyolult magyar választási rendszerről, a jobb megértést pedig egy oktatóvideóval is segítettük.
2022 őszétől podcastadásinkban minden második pénteken elemzőink és szakértő vendégeink arra tettek kísérletet, hogy úgy ássanak az aktuális politikai témák mélyére, hogy közben érthetőbbé is tegyék azokat. Beszélgettünk az Európát sújtó energiaválságról, a méltatlanul kevés figyelmet kapó iráni tüntetésekről, vagy éppen arról, hogy hogyan építenek a modern diktátorok információs autokráciát.
A Political Capital a NATO Public Diplomacy Division támogatásával megvalósuló projektjében a NATO hazánk biztonságpolitikájában betöltött szerepét elemezte. Nyilvános vitát kezdeményeztünk, amely során a téma neves szakértőinek vendégcikkeit publikáltuk, akik rendezvényeinken is ütköztették érveiket. A HVG-vel együttműködésben készült videónkban pedig tippet adunk arra, hogy miként lehet elkerülni az internetes információs csapdákat, és ellenőrizni a képünkbe tolt állításokat.
A gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció Magyarországon és Lengyelországban is a kormányzó párt(ok) hatalomban maradását szolgálja, de a gyakorlatban vannak jelentős különbségek. Kutatásunk keretében lengyel partnerünkkel, a Projekt: Polska Alapítvánnyal közösen megvizsgáltuk a magyar és a lengyel gender- és LMBTQI-ellenes mobilizáció fejlődését, politikai, társadalmi és jogi kontextusát és narratíváit, emellett feltérképeztük, hogy mely aktorok segítik a központi LMBTQI-ellenes kampányt, s hogy milyen nemzetközi kapcsolataik vannak.
Az orosz-ukrán háború kitörése új frontot nyitott a dezinformációs, befolyásolási műveletek és az összeesküvés-elméletek számára. Az Ukrajna monitor projekt keretében nemzetközi partnereinkkel a háborúval kapcsolatos narratívák jelenlétét vizsgáltuk négy országban.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború kapcsán a főáramú sajtóban is megjelentek az Egyesült Államokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek, és gyorsan népszerűvé váltak az arra fogékony közönség körében. Ezt is elemzi tanulmányunk, amely az Egyesült Államok társadalmi megítélését vizsgálta Magyarországon. Többek között e téma és kutatás kapcsán láttuk júniusban vendégül Michael D. Weiss dezinformáció szakértőt és nemzetközileg elismert oknyomozó újságírót.
Az orosz dezinformáció magyarországi jelenléte az európai uniós orosz propagandaforrások szankcionálása ellenére is helyet kaptak a magyar állami médiában, ezért márciusban a TASZ és a Political Capital az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy egy tagállam közmédiája se szolgálhasson hátsó ajtóként a kitiltott háborús propaganda terjesztőinek.
Októberben az Európai Parlament Külügyi Bizottsága az Európai Unión belüli orosz állami befolyásolás sajátosságait vizsgálta, s Magyarországgal kapcsolatban Krekó Péter, a Political Capital igazgatója meghívott szakértőként az orosz befolyásolás csatornáiról beszélt.
Két szakaszban elemeztük az „online trollhálózatok” létezését, először a természetellenes online viselkedés formáit és hatásait vizsgáltuk a V4 országaiban, majd októberben Németországban, Olaszországban, Romániában és Magyarországon azonosítottuk a háború legitimációját szolgáló, ún. „repetitív kommentek” által megvalósított online inautentikus viselkedési mintázatokat és koordinált kommunikációs stratégiákat.
Évvégi kutatásunk többek között arra kereste a választ, mennyire hatékony a kormány szankcióellenes kampánya. Röviden: az. Kiderült például, hogy minden második Fidesz-szavazó igaznak tartja azt a fals állítást, hogy „a magyar kormány nem szavazta meg a szankciókat”.
A nemzetközi befolyásépítés alapvető nemzeti érdek, számos gazdasági és diplomáciai előnnyel járhat egy ország számára. Az Orbán-rezsim nemzetközi építkezésének stratégiai célja azonban – ahogy tanulmányunkban megmutattuk – sokkal inkább a rendszer hosszú távú fennmaradásának biztosítása azáltal, hogy a kormányzat számára megfelelő külpolitikai környezetet próbál teremteni.
Ahogy az elmúlt 21 évben, továbbra is folytatjuk az értékek és tények tiszteletén alapuló szakmai munkánkat.
Köszönjük, hogy velünk van, hogy követ bennünket!