Mégsem lesz kedvezményes parlamenti mandátuma a roma nemzetiségnek. Vagy mégis

Ha az országgyűlési választáson kellő számban szavaznak a roma nemzetiségi listára, nem a Fidesz által favorizált jelölt nyerhet teljes értékű mandátumot. Bár ez mind a kormánypártnak, mind a Lungo Dromnak kellemetlen fejlemény, továbbra is kiszámíthatatlan, hogy (2022-ben először) szerez-e a roma nemzetiség kedvezményes parlamenti mandátumot.

Meglepetéseredményt hozott az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) november 9-ei nemzetiségi jelöltállító közgyűlése. A parlamentben a roma kisebbséget jelenleg is szószólóként képviselő, lungo dromos Farkas Félixnél Agócs János 3-mal több szavazatot kapott, így váratlanul ő lett a nemzetiségi lista vezetője.

A nemzetiségi szavazás az egyik leginkább elrontott, egyben a legkevésbé közismert eleme a hírhedten bonyolult választási rendszernek: aki úgy dönt, hogy a pártlisták helyett inkább nemzetiségi listára szavazna, egyetlenegy lista mellé tehet X-et – tehát nincs is érdemi választási lehetősége. Még a nyolcvanas években is adtak a látszatra, amikor két népfrontos jelölt mérkőzött meg egymással; a 2011-ben kizárólag a Fidesz által megalkotott és elfogadott rendszerben viszont egyedül az országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított lista kerül fel a szavazólapra.

Már csak ezért is váratlan fejlemény, hogy az ORÖ-ban nem a Lungo Drom (és de facto a Fidesz) által favorizált jelöltet választották meg listavezetőnek. Ahhoz, hogy Agócs János ne csak szószólói, hanem teljes értékű mandátumot nyerjen, körülbelül 25 ezer szavazatra lenne szüksége (2018-ban 23831 volt a határérték).

Jelenleg 33236-an szerepelnek a névjegyzékben olyan roma nemzetiséghez tartozó választópolgárok, akik az országgyűlési választásra kiterjedően kérték a regisztrációjukat. Ez a szám főleg 2018-hoz képest nagyon magas: akkor 18497 feliratkozó volt, és közülük is végül csak 5703-an voksoltak az ORÖ listájára. A regisztráció tehát az elmúlt három és fél évben futott fel.

Kérdés, hogy a következő öt hónapban ez a szám nőni fog-e, vagy inkább arra fogják buzdítani a romákat, hogy iratkozzanak le a nemzetiségi névjegyzékről, és szavazzanak inkább pártlistákra. A rendkívül megosztott roma közösségekben akár szerepcserék is várhatók: akik eddig támogatták, hogy a cigányok regisztráljanak nemzetiségiként, azok vélhetően nem fognak az Agócs-vezette lista mellett agitálni; és fordítva, akik eddig csak egy olcsóbban megszerezhető fideszes mandátumot láttak a nemzetiségi listás választásban, azok között lehetnek, akik kampányolni fognak a roma nemzetiségi mandátum megszerzéséért.

Podcastunkban Hidvégi B. Attilával, a RomNet felelős szerkesztőjével ezeket a kérdéseket jártuk körbe:

A jelöltállító közgyűlés eredményét egyébként megtámadták, a beszélgetés idején (november 17.) ennek eredménye még nem volt ismert. Két nappal később a Fővárosi Törvényszék elutasította a fellebbezést, ma már tehát biztos, hogy Agócs János lesz a listavezető.