Út a normális élethez: a Political Capital öt pontja az oltásokba vetett bizalom erősítéséről

A normális hétköznapi és gazdasági élet helyreállításához minél előbb meg kell teremteni a „nyájimmunitás” eléréséhez szükséges 60-70 százalékos átoltottságot. E cél teljesítéséhez az oltásokba és az oltási eljárásokba vetett bizalmat kell erősíteni. Van honnan: bár az utóbbi hónapban kicsit emelkedett az oltási hajlandóság, a KSH legfrissebb adatai szerint továbbra is a magyarok alig harmada mondta csak biztosra, hogy beoltatná magát a koronavírus ellen, míg a vakcinát teljesen elutasítók aránya szintén a lakosság egyharmadát teszi ki. A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) reprezentatív kutatásaiból is az derül ki, hogy a magyarok körülbelül 35 százaléka elzárkózik az oltás elől[1]. A Political Capital javaslatcsomagja felvázolja a sikeres oltási program öt alapfeltételét, amelyek segítségével 2021 végére a magyar lakosság legyőzheti a járványt.

Helyzetelemzés

A közvélemény hozzáállását a vakcinákhoz a következő pontokban foglalhatjuk össze:

• Növekvő, de továbbra is alacsony oltási kedv. Némi bizalomra ad okot, hogy – feltételezhetően a vakcinák elérhetővé válásával párhuzamosan – nőtt az oltási hajlandóság hazánkban. Mindazonáltal az oltásra regisztráltak száma és a legutóbbi felmérések adatai is bőven elmaradnak attól az aránytól, amellyel biztosítható volna a társadalom átoltottsága, és ezáltal a járvány leküzdése. A magyar oltakozási kedv európai összehasonlításban is alacsony: az Európai Bizottság legutóbbi felmérése szerint Magyarországon a harmadik legalacsonyabb azok száma az EU-ban, akik rögtön beadatnák maguknak a vakcinát.
• Bizalmatlanság a hivatalos információkkal szemben. A legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a magyar válaszadók 71 százaléka úgy látja, hogy a közhatalmi szervek nem elég transzparensek a COVID-19 oltásokkal kapcsolatban. A felmérés tanúskodik ezek mellett arról is, hogy a magyar állampolgárok döntő többsége több információt szeretne kapni arról, hogy mennyire biztonságosak ezek az oltások.
• Félelem a „túl gyors” vakcinák mellékhatásaival kapcsolatban. Továbbra is fennállnak azok az aggodalmak, amelyek a vakcina „túl gyors” kifejlesztése okán az anyag biztonságosságára vonatkoznak, ezek pedig alapjaiban befolyásolhatják az oltási hajlandóságot a következő hónapokban. Ezek a félelmek az EB legutóbbi kutatásában is visszatükröződnek: a magyarok 72 százaléka aggódik amiatt, hogy a vakcinákat túl gyorsan fejlesztették, tesztelték, engedélyezték. Ezzel függhet össze a tömeges tesztelési fázis előtt engedélyeztetett orosz és kínai vakcinákkal szembeni általános bizalmatlanság, ami minden kutatásból egyértelműen visszatükröződik, és nem csak a hazaiakból: a YouGov felmérése szerint Európában általános a bizalmatlanság ezekkel a vakcinákkal szemben.

 

Öt pontban az oltásokba vetett bizalom erősítéséről

Öt pontban foglaltuk össze azokat a javaslatainkat, amelyekre megítélésünk szerint szükség lenne ahhoz, hogy erősítsük az oltásokba vetett bizalmat, egyszersmind a járvány leküzdését.

1. Pártpolitikától mentes, szakértői véleményekre és hírességekre támaszkodó tömegtájékoztatási kampány

A közvélemény-kutatási adatokból világosan kiderül, hogy a COVID-19 elleni vakcinákról szóló viták túlzott átpolitizáltsága egyértelműen rontja a lakosság oltási hajlandóságát. A TK felmérései rámutattak, hogy a magyarok legfőképp az orvosok, a szakértők tudományosan megalapozott tanácsait fogadják meg leginkább, míg a politikusokkal szemben bizalmatlanabbak. Az oltásokra és a pandémia leküzdésére irányuló kampány főszereplőinek tehát politikusok helyett érdemes ismert és elismert orvosokat választani – részben ezt a logikát követi a most induló kormányzati kampány.  Jó példa erre az Osztrák Vöröskereszt által szervezett „Ausztria Olt” kampány, amelyben köztiszteletben álló orvosprofesszorok és járványügyi szakemberek vesznek részt. E kampánytól remélik az egyébként viszonylag alacsony osztrák oltási hajlandóság erősödését: a már idézett EB-kutatás szerint ez az arány 19 százalék, ami 4 százalékponttal marad el az uniós átlagtól.

A kommunikáció hatékonyságát nagyban növelheti a különböző világ- és politikai nézetekkel rendelkező, akár apolitikus véleményformálók vagy celebek bevonása; közös kiállásuk a jó ügy mellett meggyőzheti azokat a választókat is, akik inkább a pártos médiából tájékozódnak, vagy éppen apolitikusak, híreket is ritkán fogyasztanak. A tudomány képviselői sokszor megfoghatatlanok a szélesebb nyilvánosság számára, azok a tömegek pedig, akik nem rendelkeznek tudományos ismeretekkel, jóval könnyebben azonosulnak olyan közszereplőkkel, akiket vagy akik munkásságát kedvelik, sőt, a rajtuk keresztül közvetített üzenet sokszor közérthetőbb. Mint emlékezetes, az 1950-es évekbeli amerikai gyermekbénulás-járvány során jelentősen hozzájárult az oltási kampány sikerességéhez, ezáltal pedig a súlyos betegség leküzdéséhez, hogy Elvis Presley élő adásban oltatta be magát a közegészségügy támogatása érdekében.

2. Egyértelmű, átlátható és következetes hivatalos kommunikáció a vakcinákról és az oltási folyamatról

A kormányzati információk megbízhatósága és következetessége alapvető fontosságú az oltásokba vetett bizalom megteremtése szempontjából. Ezt az eredményt hozta ki egy a Nature-ben megjelent nemzetközi kutatáson alapuló tanulmány is. A felmérésből az is kiderül, hogy a munkáltatótól is jobban elfogadják az oltásra irányuló biztatást azok, akik jobban hisznek a hivatalos információkban.

Az Egyesült Királyság – mind az Ipsos és a YouGov felmérései alapján – az egyik leginkább oltáspárti ország, ami főleg annak tükrében nagy eredmény, hogy az oltásellenes mozgalom részben innen indult. A Johnson-kabinet érthető, letisztult terveket tett közzé az oltási folyamatról. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, amivel 2019-ben a lakosság 60 százaléka volt elégedett, rövid összefoglalót tett közzé az oltásokról, beleértve az engedélyezési folyamatot, és a lehetséges mellékhatásokat is. Az ehhez hasonló rövid, közérthető kommunikáció sokban segítheti a lakosság meggyőzését.

A járványkezelési stratégia és az ehhez kapcsolódó kormányzati kommunikáció a világ számos országában nem volt következetes: a maszkviseléssel kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatok, a megfelelő előkészítés nélküli, teljes szektorokat érintő korlátozások, a határok lezárása egységes koncepció nélkül stb. Több témában a magyar hatóságok is ellentmondásosan kommunikáltak. A magyar járványügyi helyzetet illetően a közvélemény számára jelenleg továbbra sem teljesen egyértelmű például, hogy szükséges-e regisztrálni  a vakcinainfo.gov.hu oldalon ahhoz, hogy valaki oltást kaphasson, vagy hogy az oltási rangsorban előrébb kerüljön (a legutóbbi információk szerint IGEN). Az ellentmondásos központi kommunikációra jó példa, hogy a fővárosi tisztifőorvos helyettese a HVG-nek azt írta, regisztráció nélkül nem lehet oltást kapni, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ezzel szemben később arról beszélt, sorra kerülnek majd a „többiek” is, csak a regisztráltak után. Nem csak ez a példa igazolja, hogy a sikeres oltási kampány érdekében a járványkezelésben érintett intézmények, szereplők kommunikációját össze kell hangolni, le kell egyszerűsíteni és átláthatóvá kell tenni – mind a védelmi intézkedések (hol, kit, mikor oltanak), mind az intézkedések alapjául szolgáló adatok (milyen oltások érhetők el, milyen sorrendben) tekintetében. Ezért egyértelműen bővíteni kell a lakosság számára könnyen és átlátható formában elérhető információk körét is, különös tekintettel a Magyarországra vonatkozó központi kormányzati oltási tervre, amely sok országban (Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia) jóval részletesebb az eddig elérhető hazai dokumentumoknál.

A kormányzat által publikált, az egészségügyi intézmények, háziorvosok, önkormányzatok, szakértők és a média bevonásával kommunikált tervből egyértelműen ki kell derülnie, hogy pontosan hol, mikor és hogyan oltathatják majd be magukat az állampolgárok.

Fontos az is, hogy a hazai kommunikáció összehangolja a közegészségügyi célokat a közvéleményben kitapintható félelmekkel: az orosz és a kínai vakcinákkal kapcsolatos meglévő erős félelmek akadályát jelenthetik a teljes oltási folyamatnak, és a „túl gyorsan” kifejlesztett vakcinákkal szembeni bizalmatlanságot nem fogja oldani, ha a politikusok nyíltan nyomás alá helyezik a hazai hatóságokat e vakcinák mielőbbi engedélyeztetése érdekében. Mivel a hazai közvéleményben továbbra is erős az európai intézményekbe vetett bizalom, a nem nyugati vakcinákkal szembeni bizalmat megerősíthetné, ha a tömeges oltással a hazai hatóságok megvárnák az európai hatóságok jóváhagyását is – vagy éppen ezek európai engedélyeztetését feltételül szabnák a vakcinavásárlás előtt. A fő üzenetnek a magyar vagy uniós közegészségügyi hatóságok által jóváhagyott vakcinák hatékonyságára és biztonságára kellene fókuszálnia, annak hangsúlyozásával, hogy az emberek normális életének helyreállítása leggyorsabban az oltások révén kialakuló nyájimmunitás elérésével lehetséges.

Magyarországon ennek ellenkezőjére láthattunk példát az azóta itthon részben engedélyezett orosz Szputnyik-vakcina kapcsán. Miután a kormányzati tisztségviselők hónapokig beszéltek az orosz vakcinák engedélyeztetéséről, december 31-én a kormány illetékesei még úgy nyilatkoztak, hogy Oroszországnak „nincs elegendő gyártókapacitása”, hetekkel később viszont az derült ki, hogy a kormány nagy tételben vásárol az orosz gyártótól, miután az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet megadta rá a részleges engedélyt. Azzal kapcsolatban is sok bizonytalanság volt a nyilvánosságban, hogy ez a végleges engedélyt jelenti-e, és későbbi közlésekből derült ki, hogy a Népegészségügyi Intézet további engedélyére is szükség van.

A kormányzat és a hatóságok kommunikációjából azonban hiányzik bármiféle információ az orosz vakcina hatékonyságáról vagy a lehetséges mellékhatásokról, amin nem javít, hogy az orosz és kínai vakcinák teszteredményeinek megismerhetősége kapcsán szakértők is fogalmaznak meg aggályokat. Nem életszerű elvárás az állampolgárok irányába, hogy pusztán azon az alapon bízzanak a vakcinákban, hogy a kormány kijelenti, azok biztonságosak. Különösen anélkül, hogy a beszállítókat nagyobb transzparenciára késztetné a teszteredmények bemutatását illetően –  ahogy azt például a brazil hatóságok megtették a Szputnyik-V esetében.

3. A beoltottak számára nyújtott kézzelfogható előnyök a hétköznapi életben

A közegészségügy érdekében megtett kormányzati lépések mellett az egyénileg meghozott döntések befolyásolják leginkább a járványhelyzet alakulását. Az oltás melletti döntés pedig nagyban függ attól, hogy a polgárok látják-e, hogy számukra az oltások előnyökkel járnak. Álláspontunk szerint az emberek szabad mozgását, gazdasági és rekreációs tevékenységét érintő előnyöket kell biztosítani azoknak, akik beoltatják magukat. Ilyen előnyök lehetnek, ha például az oltási igazolvány birtokában lehet beülni vendéglátóipari egységekbe, szórakozóhelyekre, moziba vagy színházakba, mely intézmények így hamarabb megnyithatnának. Uniós szinten pedig az oltási igazolvánnyal rendelkezők ismét szabadon utazhatnának vagy vehetnének igénybe szolgáltatásokat, a határoktól függetlenül. Érdemes lenne az ezzel kapcsolatos közbeszédet felélénkíteni-felgyorsítani: a kormány állítása szerint szeretne előnyöket rendelni az oltásokhoz, ugyanakkor kormányzati döntés ebben még nem született. Az európai szintű döntéshozatalt is érdemes lenne felgyorsítani. Az Európai Tanács december 10-11-ei ülésének záró jegyzőkönyvében is szerepel, hogy „az oltási bizonyítványokkal kapcsolatban ki kell alakítani a koordinált megközelítést az EU-ban”. A Európai Tanács január 21-ei online ülésen a tagállamok megegyeztek arról, hogy ki kell dolgozni az oltási könyvek rendszerét, de az jelenleg nem világos, hogyan és mikortól működne.

Ehhez megfelelő kiindulópont lehet az oltási kampányban élen járó Izrael gyakorlata, ahol már van működőképesnek bizonyult oltásigazolási rendszer. Ott a beoltottak valamennyi járványügyi korlátozás alól mentesülnek (számos esetben megszűnik a karanténkötelezettség, több esetben nincs szükség koronavírusteszt készítésére, az utazási korlátozás nagy része alól is mentesülnek). Annak meghatározásában, milyen előnyökkel járjon pontosan az igazolás, kulcsfontosságú, hogy továbbra is a közegészségügy, valamint az emberi élet megóvása legyen az elsődleges szempont. Mivel a védettség nem azonnal alakul ki, így meghatározott ideig továbbra is szükség lehet a maszkviselési és távolságtartási kötelezettségre, ugyanakkor az oltottak számára előnyöket kell biztosítani. Különösen fontos lenne, hogy a vakcina iránt kevésbé lelkes fiatal korosztályok számára egyértelmű előnyökkel járjon az oltás, egyéb esetben az átoltottság kritikusan alacsony maradhat a körükben.

Az igazolások kapcsán mindazonáltal fontos az adatkezelés biztonsága is. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magánélethez való jog ne sérüljön, aminek veszélye egy államilag ellenőrzött digitális rendszer felállításakor mindig fennáll.

Az oltások kötelezővé tétele, véleményünk szerint, jelen helyzetben nem járható út: a SARS-CoV-2 koronavírus frissen fejlesztett vakcinát igényel, márpedig az abba vetett bizalmat nem lehet adottnak venni, hanem fel kell építeni. A kötelezővé tétel épp ellentétesen hatna, növelve az oltásellenesek táborát. Nem az oltás elmaradását kell büntetni, hanem az önkéntes vakcinációt kell össztársadalmi szinten „jutalmazni”.

4. A koronavírussal kapcsolatos dezinformációk folyamatos monitorozása és cáfolata

Ahogy azt számos nemzetközi kutatás, köztük az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene és az Avaaz nemzetközi nonprofit szervezet tanulmánya is bemutatta, a Facebook a COVID-19-cel kapcsolatos dezinformáció talán egyik legfőbb forrása, ahol a vakcinákkal kapcsolatos kommenteket az elutasító álláspontok uralják, és folyamatosan terjednek az összeesküvés-elméletek. Az amerikai Cornell University kutatása alapján hónapokkal a vírus első hulláma után is a legnépszerűbb összeesküvés-elméletek között találhatjuk meg az „új világrend titkos fegyveréről” vagy Bill Gates „népességátalakító terveiről” született kitalációkat, melyek a leggyorsabban a közösségi médiában terjednek. A Political Capital már a járvány első hulláma alatt, valamint azt követően az oltásellenesség kapcsán is felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi média a járvánnyal kapcsolatos álhírek melegágya, novemberben pedig figyelmeztettük a közvéleményt, hogy a második hullám dezinformációs narratíváinak középpontjába a vakcinák kerülhetnek. Sajnos ez így is lett, a kutatások ráadásul egyértelműen kimutatják, hogy akik hisznek a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben – például, hogy a vírus egy titkos hatalmi terv része, illetve hogy a vírust szándékosan hozták létre – , azok jóval magasabb arányban zárkóznak el a védőoltásoktól is. A koronavírussal kapcsolatos dezinformáció visszaszorítása tehát alapvetően fontos az oltási kedv növelése szempontjából is.

Követendő példa, hogy a brit kormány már a járvány első hulláma során olyan, kiemelt és gyorsreagálású szakértői munkacsoportokat állított fel, amelyek rendszeresen és kellő gyorsasággal tájékoztatják a lakosságot, megelőzve egy adott összeesküvés-elmélet vagy dezinformáció széleskörű terjedését. Vélhetően ettől nem függetlenül Nagy-Britanniában a legmagasabb az oltási kedv egész Európában.

Hazai és nemzetközi kutatások is megerősítették, hogy az oltásellenes közösségek tagjai kiemelkedően aktívak, nemcsak saját közösségükben, de a főáramú oldalak, mint például az Origo, az Index, a HVG kommentszekciójában is. A véleményformálóknak és a technológiai cégeknek is óriási felelőssége van e nézetek potenciális terjedésében. A Facebook és a Twitter is intenzívebb munkát végez a járvány során, hogy eltávolítsa az oltásellenes tartalmakat: Magyarországon például a vírusszkeptikus Gődény György és dr. Lenkei Gábor oldalát távolították el. Ez azonban még nem vetett gátat az oltásellenes tartalmak terjedésének. Kiemelkedően fontos, hogy a vírus- és oltásszkeptikus tartalmak elleni erőfeszítések folytatódjanak, ne csak átmeneti fellángolások legyenek a politikai nyomás csillapítására, beleértve az olyan kisebb piacokat is, mint Közép-Kelet-Európa. Ennek hiányában semmi nem áll útjában annak, hogy olyan maszk- vagy vakcinaellenes videók terjedjenek az országban, amelyeket tízezrek osztanak meg. Beszédes, és az elköteleződés alacsony szintjét mutatja, hogy a Facebooknak jelenleg sincs bejegyzett fact-checker partnere Magyarországon.

5. A tudomány meggyőző erejének közérthető alkalmazása

A tudomány és a tudományos intézmények hagyományosan erős tekintélyét fel kell használni a kormányzati intézkedések hitelesítése és az új vakcinákba vetett hit/közbizalom megerősítése érdekében. Ehhez ugyanakkor a tudomány képviselőinek is egyszerűbb, közérthetőbb nyelven kell fogalmaznia, és több időt fektetni abba, hogy a tudományos alapigazságok szélesebb körű megismerését elősegítsék. A túlmisztifikált tudománykép ugyanis elidegenítő hatású, az eredménye pedig az lehet, hogy a közvélemény lemond az alapvető tudományos ismeretek megértéséről is. Ahogy az áltudományos nézetekről szóló írásában Falyuna Nóra nyelvész megfogalmazza: „mivel az áltudományos szövegek terjedésének egyik feltételezhető oka a hiteles és közérthető tudományos ismeretterjesztés gyengesége, legalább ilyen fontos a ma még nem minden esetben hatékony tudománykommunikáció fejlesztése”.

A médiának is jelentős felelőssége van abban, hogy a tudományos tudás hogyan jelenik meg a nyilvánosságban. A leghírhedtebb vakcinációellenes álszakértő, a gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező és testépítéssel foglalkozó Gődény György többször is megfordult mainstream, magas nézettségű és hallgatottságú tévé- és rádióműsorokban. Ennek köszönhetően olyan állampolgárok is találkozhattak vírusszkeptikus nézeteivel, akik másképp nem is tudtak volna a létezéséről. Az álszakértők nem lehetnek egyenrangú vitapartnerei a tényleges szakértőknek, hiszen ez a „kiegyensúlyozás zsarnokságához” vezet, amelyben a tudományosan megalapozatlan és megalapozott vélemények egyenrangúként, azonosan legitimként jelennek meg.

Az Edelman Trust Barometer 28 országban végzett kutatása alapján a járvány második hulláma során világszerte csökkent a kormányzati vezetők, a civil társadalom és a médiával szembeni bizalom, míg leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) tartja. A szakértői és tudományos információk jelentőségét még jobban hangsúlyozza az a tény, hogy a kutatás szerint a vakcinaellenesség fordítottan arányos a hiteles és megbízható információkat szolgáltató források fogyasztásával. Mindez a tudományos tudás terjesztésének fontosságát erősíti.

Természetes, ha a tudományos szereplők álláspontja is eltér egyes kérdések kapcsán. Az utóbbi napokban sokszor tapasztalhattuk, hogy egyes tudományos műhelyek képviselői nagyon különböző véleményeket fogalmaznak meg például az orosz vagy a kínai vakcinák hatékonyságáról. Ezért a közegészségügyi szakmai intézményeknek és a tudományos kutatóhelyeknek a pandémiáról és a szükséges védelmi intézkedésekről szóló adatszolgáltatásait, közleményeit, álláspontját érdemes a szokásosnál jobban összehangolniuk.

A nyilvánosság megfelelő közegészségügyi szakmai tájékoztatásához és a közbizalom erősítéséhez a járvány alakulásának népegészségügyi statisztikáit, az egyes vakcinák engedélyeztetéséhez és használatához szükséges adatokat, kutatási eredményeket felhasználóbarát módon, átláthatóan, szabadon kereshetően kell nyilvánosságra hozni. A koronavirus.gov.hu ebből a szempontból számos kívánnivalót hagy maga után. A központi oldalon elérhetővé kell tenni az egészségügyi ellátórendszer mellett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI), a Nemzeti Népegészségügyi Központ, továbbá az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által közölt adatokat naponta frissülő, interaktív, területi és időbeli statisztikák formájában. E statisztikák egy részét itthon jelenleg a média képviselői állítják elő, miközben például a brit kormány által működtetett https://coronavirus.data.gov.uk/ központi tájékoztató oldal interaktív ábrákkal, infografikákkal és letölthető adatbázisokkal informálja a közvéleményt a járvány terjedéséről és a várható alakulásáról.

A European Journal of Epidemiologyban megjelent olasz kutatás alapján ugyanis a népesség vakcinációs hajlandósága közvetlenül összefügg a COVID-kutatásokba és az új vakcinákba vetett bizalommal. A tudomány „hangjaként” a pandémiával kapcsolatos kutatási eredményeket, ajánlásokat, tudományos nyilatkozatokat legtekintélyesebb tudományos intézményként a Magyar Tudomány Akadémia tudja a leghatékonyabban összefogni és a közvélemény számára folyamatosan elérhetővé tenni. Ennek érdekében az MTA már meglévő járványügyi kommunikációját – így az Akadémia COVID-aloldalát és az MTA Orvosi Tudományok Osztálya által indított hírlevelet – egy általános tudományos és járványügyi tájékoztató platformmá lehetne fejleszteni, amely a járványhelyzet végéig a döntéshozók, a közvélemény, a szakértők és újságírók hiteles, tényalapú forrásaként szolgálhat a friss kutatási eredmények és ezeken alapuló legújabb ajánlások megismertetésében.

 

[1] A kutatás alapjául szolgáló adatok a Röst Gergely vezetésével működő járványmodellező csoport MASZK kutatásának országos reprezentatív felmérései voltak.