Egyre jobban, de nem egyformán bízunk az oltásokban
Aki jobban bízik a kormányában vagy az egészségügyi hatóságában, az valószínűbb, hogy beoltatja magát – többek között ez derül ki a Political Capital megbízásából a négy visegrádi országban készült kutatásból. Az oltásellenesség aránya örvendetesen csökkent az utóbbi hónapokban Magyarországon, miközben továbbra is népszerűbbek a nyugati vakcinák. A négy vizsgált ország lakossága hasonlóan vélekedik az oltásokról, de Csehországban jóval kevésbé határozott az oltáspárti vélemény, Szlovákia pedig az orosz vakcina iránti kiemelkedő bizalmával tűnik ki.
A Political Capital a négy visegrádi országban készített átfogó közvélemény-kutatást a lakosság oltási attitűdjeiről és különböző összeesküvés-elméletekre való fogékonyságáról. Első elemzésünkben az oltási hajlandóságról és az egyes vakcinák elfogadottságáról kapott eredményeket mutatjuk be, a következőben pedig az összeesküvés-elméletek elterjedtségéről írunk majd, illetve arról, hogy ezek a teóriák hogyan vetik vissza az oltási kedvet.
Módszertan és háttér:
A Political Capital megbízásából a szlovák FOCUS Agency bonyolította le a telefonos közvélemény-kutatást (CATI). Mind a négy országban 1000 főt kérdeztek meg, akik nem, életkor, a település típusa és régiója, valamint az iskolai végzettség szempontjából jól reprezentálják az adott ország felnőtt lakosságát. A mintavételből adódó maximális hiba 3,1 százalék.
Az adatfelvételek időpontjai: Csehország (március 1-10.), Lengyelország (március 1-5.), Magyarország (március 2-8.), Szlovákia (március 1-10.).
Az adatfelvétel idején már mindenhol javában zajlott az oltás, így a mintákba is kerültek olyan személyek, akik addigra már megkapták a vakcinának legalább az első adagját. Ez az arány hazánkban volt a legmagasabb (10%), ettől minimálisan maradt el a szlovák (9%) és a lengyel adat (8%). A lekérdezéskor a legkisebb arányban a cseh megkérdezettek estek át a védőoltáson (4%). Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) statisztikái szerint március első hetében Magyarországon 12,5%, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt 8,2%, míg Csehországban a felnőtt lakosság 6,6%-a kapta meg az oltás legalább első dózisát.
(Inkább) kell az oltás
Az oltási hajlandóság Szlovákiában és Magyarországon a legmagasabb. A már beoltottakon felül a szlovákok 52, a magyarok 50 százaléka biztosan beoltatná magát. Lengyelországban már érdemben alacsonyabb, 41 százalékos az oltási kedv, a cseheknél pedig az egyértelműen oltáspártiak aránya kirívóan alacsony: mindössze 18%.
Amikor elérhető lesz Ön számára a koronavírus elleni védőoltás, be fogja oltatni magát?
Százalékos arányok az összes megkérdezett körében
Az oltást elutasítók aránya (akik biztosan nem, vagy inkább nem oltatnák be magukat) 20-29 százalék között mozog a visegrádi országokban. A lengyelek és a csehek körében a legmagasabb az oltásellenesek aránya: 29, illetve 28 százalékuk határozottan vagy inkább elutasítja az oltást. A magyarok és a szlovákok körében 22, illetve 20 százalékos azok aránya, akik nem oltatnák be magukat. A KSH március első hetében készült felmérésében is hasonló arányokat mért: náluk kicsit magasabb, 24 százalékos volt az oltást elutasítók aránya.
Aki jobban bízik a kormányában vagy az egészségügyi hatóságában, az valószínűbb, hogy beoltatja magát
Január végi helyzetelemzésünkben kiemeltük a bizalom szerepét az oltási hajlandóság növelésében. Mostani eredményeink ezt megerősítik: azok, akik bíznak az intézményekben – legyen az a kormány vagy a nemzeti egészségügyi hatóság –, nagyobb arányban oltatnák be magukat. A régiós kutatásunkból most az is kiderült, hogy ez nem hazai sajátosság. Minden országban magasabb az átlagos oltási hajlandóság azok körében, akik inkább bíznak a hivatalos intézményekben, mint akik nem. Magyarországon és Lengyelországban ez különösen látványos: ezekben az országokban a legnagyobb a különbség a hatóságokban megbízó és velük bizalmatlan csoportok oltási hajlandóságában.
Oltási hajlandóság a kormány (baloldali ábra), illetve a nemzeti egészségügyi hatóság (jobboldali ábra) iránti bizalom függvényében, a V4 országokban
Átlagok az 1:biztosan nem oltatja be magát – 4:biztosan beoltatja magát skálán, azok körében, akik még nem voltak beoltva
Nem mindegy, honnan jön a vakcina – Szlovákiában a legnagyobb a bizalom a Szputnik V iránt
Kutatásunkban arra is kíváncsiak voltunk, hogy mely országokból származó vakcinával lennének hajlandók beoltatni magukat a megkérdezettek. A kérdést azoknak is feltettük, akik már megkapták az oltást – abban a formában, hogy amennyiben az adott országból származó oltást ajánlották volna fel neki, akkor vállalta volna-e az oltást.
Az alábbi ábrán az egyes vakcinák elfogadottságát mutatjuk be. Mind a négy visegrádi országban az Európai Unióból származó oltások a legelfogadottabbak. A sorrendben jellemzően a brit és az amerikai termékek következnek, míg a két keleti ország a rangsor végén helyezkedik el.
Szlovákiában a legmagasabb az orosz oltás elfogadottsága: 63 százalék beoltatná magát vele, ami meghaladja a brit és az amerikai oltások szlovákiai támogatottságát is. A magyarok több mint fele elfogadná a kínai és az orosz vakcinát egyaránt. A lengyelek a leginkább elutasítók a keleti oltásokkal szemben, kevesebb mint egyötödük lenne nyitott rájuk.
Az eltéréseket persze részben magyarázza az is, hogy a kínai és az orosz vakcinával egyelőre csak Magyarországon oltanak. Szlovákiában már februárban felmerült a Szputnyik V beszerzése, ami aztán komoly kormányválságot okozott. Így az adatfelvétel idejére a közbeszédben fontos téma és potenciális lehetőség lett az orosz vakcina – és látható, hogy társadalmi igény is van rá. Az Európai Gyógyszerügynökség a lekérdezési időszakban, március 4-én kezdte el vizsgálni a Szputnyik V-öt.
Különböző országokból származó vakcinák elfogadottsága a V4-országokban
Azoknak a százalékos aránya az összes megkérdezett körében, akik az adott országból származó vakcinával beoltatnák magukat, amennyiben az elérhető lenne számukra. (EU= Európai Unió, CN= Kína, RU= Oroszország, UK= Nagy-Britannia, US= Egyesült Államok)
Magyarországon a biztos oltakozók számára sem mindegy, melyik vakcinát ajánlják fel nekik. Körükben az EU-ból érkező vakcinák a legkevésbé elutasítottak (8%), míg az amerikai és a brit oltást 12, illetve 16 százalékuk nem fogadná el. Az orosz és a kínai vakcina iránt azonban magasabb a bizalmatlanság: azok jelentős része (26, illetve 30 százaléka) sem szeretné ezeket az oltóanyagokat kapni, aki egyébként egyértelműen beoltatná magát. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy még az oltásra egyébként legnyitottabb válaszadók egy része is visszautasíthatja azt a vakcinát, amellyel szemben fenntartásaik vannak.
