Civil hozzájárulás az uniós jogállamisági jelentéshez

Nyolc magyar szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő szervezetek szerint 2020-ban tovább romlott. A nyolc szervezet bízik benne, hogy az Európai Bizottság idei jelentésében már konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden európai uniós tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni keretrendszert, a média sokszínűségét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. A jogállamisági jelentést először tavaly készítette el az Európai Bizottság. A 2019-re vonatkozó jelentésében az Európai Bizottság mind a négy vizsgált területen lényegi, a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon.

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe: civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák is megoszthatják álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről.

A tavalyi évhez hasonlóan nyolc magyarországi szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire.

Beadványunk azt mutatja, hogy 2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon mind a négy vizsgált területen, többek között az alábbiak miatt:

• A bírói önigazgatással kapcsolatos rendszerszintű problémák továbbra is veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét.
• Az új kúriai elnök megválasztása veszélyezteti a bírák szervezeten belüli függetlenségét.
• A magyar bírósági rendszerbe kódolva van, hogy a bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben, tartva attól, hogy amiatt hátrány éri őket.
• A kormány visszaél a rendkívüli helyzettel, és a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésére kapott felhatalmazást arra használja, hogy a közpénzeket a rendszer kegyeltjeinek a zsebébe juttassa, miközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat kárpótlás nélkül kifosztja. Ez történt például a turisztikai támogatásokkal is, ahol a 2018 óta kiosztott 300 milliárd forint állami támogatásból 200 milliárd forint az igénylők mindössze fél százalékához került. Eközben az önkormányzatok elvesztették a bevételeik számottevő hányadát. 
• A független sajtó munkáját változatlanul, a már többször ismertetett módszerekkel akadályozza az állam, mely különösen a járvánnyal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést nehezíti meg. 
• A közérdekű adatokhoz való hozzáférést tovább nehezítették, ez ellen az Alkotmánybíróság nem lépett fel. 
• A társadalmi egyeztetés tulajdonképpen megszűnt: nemcsak az Alaptörvény kilencedik módosítását, de egy sor más, az alapjogokat érintő jogszabályt a kötelező társadalmi egyeztetés nélkül vagy annak kikerülésével nyújtottak be az Országgyűlésnek.
• A veszélyhelyzet és a felhatalmazási törvények a kormány túlhatalmához vezettek, amit a nyáron elfogadott jogszabályi változások bebetonoztak, és a kormány a felhatalmazást sok esetben az alapjogok korlátozására használta fel.
• Az Alkotmánybíróság továbbra sem képes ellátni alkotmányos funkcióját.
• Az ombudsman nem lépett fel megfelelően például a romák, az LMBTQI emberek és a menedékkérők védelmében.
• Komoly problémák merülnek fel az Európai Unió Bírósága döntéseinek végrehajtása kapcsán, így például a “külföldről finanszírozott” civil szervezeteket megbélyegző törvényt annak ellenére nem helyezte hatályon kívül a kormánytöbbség, hogy a Bíróság már 2020 júniusában kimondta, hogy az ellentétes az uniós joggal.

Az Európai Bizottság a tervek szerint nyáron hozza nyilvánosságra a jogállamisági jelentést. A konzultációban részt vevő szervezetek bíznak benne, hogy a tavalyi jelentéssel ellentétben az Európai Bizottság idén konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg jelentésében a tagállamok, így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében. Szükség lenne emellett arra is, hogy a jogállamisági jelentésekben feltártak alapján az Európai Bizottság konkrét lépéseket tegyen az uniós alapértékek megsértése miatt, és a jelentésben foglaltakat felhasználja az Európai Unió a Magyarországot érintő, folyamatban lévő 7. cikkes eljárásban is.

A szervezetek beadványa itt érhető el angolul:

Contributions of Hungarian NGOs to the European Commission’s Rule of Law Report (March 2021)

Amnesty International Magyarország, Eötvös Károly Intézet, K-Monitor, Magyar Helsinki Bizottság, Mérték Médiaelemző Műhely, Political Capital, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország