Másodfok: nyilvánosságra kell hozni, hol voltak tömeges bejelentkezések a tavalyi választás előtt
Ki kell adnia a Belügyminisztériumnak (BM) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által igényelt lakcím-nyilvántartási adatokat, miután a TASZ pert nyert a BM ellen. Így kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a tavalyi országgyűlési választás előtt.
A 2018-as választás előtt felmerült annak gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. A sajtó néhány konkrét esetet is feltárt, de a visszaélések nagyságrendjét egyelőre csak találgatni lehet. A TASZ és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős BM-hez fordult, hogy adjon számot a választást megelőző két évben létesített lakcímek számáról településenként. A tárca megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője, Mráz Attila pert indított a közérdekű adatok megismeréséért.
A BM idén márciusban első fokon már elveszítette a pert, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon is a TASZ-nak és a PC-nek adott igazat. Így a minisztériumnak egy jól kezelhető Excel-táblázatba rendezve kell közölnie azt, hogy melyik hónapban és mely településen hány 17 éves vagy idősebb magyar állampolgár létesített lakcímet 2016. január 5. és 2018. április 5. között. Azt is fel kell tüntetnie a tárcának, hogy közülük hánynak nem volt korábban magyarországi lakcíme.
A minisztérium az elsőfokú döntés elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kért adatok kiadása aránytalan munkateherrel járna, de ezt nem támasztotta alá konkrétumokkal, így az ítélet átvételétől számított 15 napon belül teljesítenie kell az adatigénylést. A választók így megtudhatják, hogy a lakcímlétesítéses választási csalásoknak volt-e szerepe az országgyűlési választások eredményének alakulásában.
A TASZ arra számít, hogy ha ezek az adatok a jövőben bármikor kikérhetőek, az segítheti a büntetőeljárások elindítását. Jelenleg főleg a kisebb településeken történt visszaélések miatt zajlanak jogi eljárások, amelyek során kiderülhet, hogy kik a felelősek a beköltöztetésekért. A mostani bírósági döntés nyilvánvalóvá teszi, hogy a lakcímlétesítéshez kapcsolódó adatokat bárki szabadon megismerheti. A jövőben már egy ilyen adatigénylés is elegendő lehet a nyomozás megindításához.
„Az elmúlt években az állam egyre inkább megnehezítette a közérdekű adatok megismerését, amit ma már rendszerint a bíróságon kell kikényszeríteni. Ezért is örülünk annak, hogy a bíróság megint azoknak adott igazat, akik a közügyek átláthatóságáért küzdenek. Ez a döntés azonban a választások tisztasága miatt is különösen fontos: a Belügyminisztériumnak a jövőben bármikor ki kell adnia az át- és beköltözésekre vonatkozó közérdekű adatokat, ennek valódi visszatartó ereje lehet az ilyen jellegű csalásoktól ” – mondta Szabó Attila, a TASZ jogásza.
„Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktív lakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. A néhány feltárt eset alapot szolgáltat ehhez a gyanúhoz, de valójában fogalmunk sincs, mennyire volt tömeges ez a jelenség. Ezért mérföldkő a friss ítélet: ha végre nyilvánosságra kerülnek az adatok, közelebb kerülünk ahhoz, hogy megítéljük, elszigetelt esetekkel állunk-e szemben, vagy tényleg országos szervezettség állhat a voksturizmus mögött” – magyarázta László Róbert, a PC választási szakértője.
Mráz Attilát a perben Szegedi Zsolt, a TASZ ügyvédje képviselte.
