Lesz civil fejezet az ellenzék programjában
“Ez a szándék, és ebben elég széles konszenzus van a szereplők között” - mondta Arató Gergely, a hatpárti ellenzéki szövetség programíró koordinátora a Civilizáció koalíció és a Political Capital kutatásbemutatóján arra a kérdésre, hogy kap-e külön fejezetet a civil szféra helyzetének rendezése a készülő közös ellenzéki programban. Ugyanerre tett ígéretet Mellár Tamás, az MMM társalapítója is.
A beszélgetésen a politikusok mellett Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója is részt vett, ő ismertette röviden a Civil Minimum 2022 elnevezésű javaslatcsomagot, amely a leendő összellenzéki program civil fejezetének alapjául szolgálhat majd. A dokumentumot megfogalmazó civil szervezetek arra kérik a pártokat és a politikusokat, hogy bármilyen pozícióba is kerülnek a választások után, vállalják, hogy a benne felsorolt alapelvek és javasolt intézkedések mentén civil stratégiát alkotnak, és azt meg is valósítják. A civil szervezetek ugyanis akkor működhetnek szabadon, ha a leendő kormány garantálja a függetlenségüket, partnerként kezeli őket, és kötelezettséget vállal az emberek alapvető állampolgári jogainak megvédésére. A javaslatokat a Civilizáció koalíció már korábban minden, a közvélemény-kutatásokban legalább 1 százalékot elérő pártnak elküldte.
A december 1-jei kerekasztal-beszélgetés apropója a Political Capital politikai elemzőintézet és a civil szervezetek együttműködését koordináló Civilizáció koalíció most megjelent közös kutatása volt, amely - 2019 után másodjára - a civil szervezetek társadalmi megítélését vizsgálta. Molnár Csaba (PC) kutatást bemutató előadásából kiderült, hogy ugyan sokan továbbra is bizonytalanok benne, mi számít civil szervezetnek, a megkérdezettek fele meg tud nevezni legalább egyet. Az állampolgárok szívesen és sokféleképpen támogatják a számukra fontos ügyeket: a megkérdezettek kétharmada elképzelhetőnek tartja a jövőbeli segítségnyújtást, minden harmadik válaszadó pedig már támogatott is valamilyen módon civil szervezetet.
Az eredményekből az is kitűnik, hogy a koronavírus-járvány alatt a korábbinál több emberhez jutottak el a civilek: minden hatodik megkérdezett mondta azt, hogy ő vagy rokona/ismerőse segítséget kapott civil szervezettől, miközben 2019-ben még csupán közel minden tizedik ember vélekedett hasonlóan. A civilek válságra adott válaszait a kutatásbemutatón a Civil Kollégium Alapítvány és a Független Előadó-művészeti Szövetség munkatársai saját szervezetük példáján keresztül is bemutatták.
Az emberek a civilek fontos feladatának látják a rászorulók segítését, ugyanakkor sok társadalmi csoport elutasítottsága is nagyon magas. A válaszok alapján legkevésbé a fogvatartottakat, leginkább pedig a gyerekeket segítő szervezeteket támogatnák szívesen. Itt megmutatkoznak a pártpreferenciák közötti különbségek is, a Fidesz szavazói között népszerűbb a határon túli magyarok vagy a nagycsaládosok, az ellenzék szavazói között pedig az LMBT-közösségek segítése, ugyanakkor nincs ilyen különbség a romák vagy a hajléktalanok támogatása tekintetében. Az emberek többsége azt is fontosnak tartja, hogy a civilek közéleti kérdésekben állást foglaljanak.
A teljes kutatás megtekinthető itt.
A rendezvény felvételről itt nézhető vissza.
A Civil Minimum 2022 itt érhető el.
További információ:
Farkas Bálint, kommunikációs munkatárs
Ökotárs Alapítvány / Civilizáció
civilizacio.kommunikacio@gmail.com
+3670 408 8280