Több száz civil őrszem, szórólapozó aktivista és jogász küzd a választási visszaélések ellen vasárnap

Választók jogellenes befolyásolását, szavazatvásárlásokat, láncszavazást, szavazók szervezett utaztatását figyeli és akadályozza, dokumentálja és jelenti be a Tiszta szavazás program több száz önkéntese a vasárnapi választásokon. A több tucat szavazókörben dolgozó őrszemek, jogászok és szórólaposztó önkéntesek munkája szavazóköri eredményeket dönthet el a csalások megelőzésével és bejelentésével.

A Civil Kollégium Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, az aHang és a Political Capital szövetségében szervezett Tiszta szavazás kampány célja, hogy az emberek felismerjék, megelőzzék és bejelentsék a jogsértéseket. Korábbi tapasztalataik alapján biztosak benne, hogy csak a civilek részvételével lehetnek visszaélésektől mentes és tisztességes országgyűlési választások Magyarországon. Ezért telefonos forródrótot is indítottak azoknak, akiket zsarolnak, fenyegetnek, lefizetnek, és akik ilyen eseteket látnak.

Magyarországon több ezer embert befolyásolnak a szavazati joguk gyakorlásában. Ez veszélyezteti a választások tisztaságát, ezzel Magyarország demokratikus berendezkedését – mondta Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója a budapesti Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón szerdán.

A CKA vezetője szerint a politika fontos része, hogy megpróbálják meggyőzni a választókat, de a választás előtt pénzzel vagy ajándékokkal lefizetni a kiszolgáltatott helyzetben lévő, szegénységben élő szavazókat bűncselekmény.

„Sok éve látjuk már, mi megy a terepen. Idén úgy döntöttünk, máshogy készülünk a választásokra.” – mondta a Parlament előtt Bálint Mónika.

2018-ban az aHang és 2019-ben józsefvárosi civilek sikeresen akadályoztak meg szavazatvásárlásokat, ezzel biztosítva a helyi választások tisztaságát. Az akkori tapasztalatokkal, a Political Capital veszélyeztetett választókerületeket feltérképező elemzésével és a TASZ jogsegélyszolgálatával felvértezve minden eddiginél komolyabb, országos fellépést szerveztek a civilek az idei választásokra.

„Több száz önkéntest készítettünk fel arra, hogyan ismerhetik fel őrszemként a választási visszaéléseket. 10 vidéki településen tartottunk választói fórumokat, a TASZ jogászai telefonos forródrótot indítottak számukra. Munkánk során kiderült, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a szavazatvásárlás bűncselekmény. Az igazi felelősség azé, aki lefizeti a választókat, de az olykor állásuk elvesztésével megfenyegetett emberek is börtönbe kerülhetnek, ha eladják a szavazatukat.” – osztotta meg tapasztalatait a CKA ügyvezetője. 

Bálint Mónika azt is felsorolta, mik a legelterjedtebb választási visszaélések:

• Választókörzetek átrajzolása
• Személyes adatokkal való visszaélés, pl. ajánlások másolása
• Fenyegetés
• Nyílt szavaztatás (mások szeme láttára kell behúzni az ikszet)
• Mások helyett szavazás 
• Láncszavazás
• Szavazólap lefényképeztetése és bemutatása
• Szavazatvásárlás pénzzel, ajándékkal, élelmiszerrel
• Szavazók szállítása, utaztatása
• Akaraton kívüli regisztráció a kisebbségi névjegyzékbe vagy mozgóurna rendelése

Lehetséges, kirívóan durva csalási forma továbbá egyes szavazatok megsemmisítése, meg nem számolása, meghamisítása is.

A nagyobb kiszolgáltatottsággal, a nagyobb szegénységgel sújtott megyék veszélyeztetettebbek  – világított rá Bálint Mónika a visszaélések hátterére. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megyék a legveszélyeztetettebbek, de Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Veszprém megyékben, sőt Budapest 8. és 9. kerületében is előfordulnak visszaélések – mondta.

Bár a zsarolás bűncselekménynek számít, mégis sok közmunkással megesik, de olyan dolgozókat is gyakran fenyegetéssel vesznek rá a szavazásra, akik állami vagy önkormányzati megbízásokat kapó vállalatoknál dolgoznak – számolt be a CKA tapasztalatairól.

A zsarolások áldozatainak – különösen, ha jogellenesen lefényképeztetik a szavazólapjukat – azt javasolják, hogy rontsák el a szavazólapot, kérjenek újat és azt már szívük szerint ikszeljék be. A szegény embereknek sem éri meg ugyanis, hogy pár ezer forintért cserébe 4 évig senkinek ne beszélhessenek a problémáikról – hívta fel a figyelmet.

Bálint Mónika hozzátette, hogy a választások előtti pénzosztás, a jobbmódúaknak juttatott adóvisszatérítések és nyugdíjemelések is felvetik a befolyásolási szándékot, viszont ezek sem köteleznek senkit a szavazásra.

TÖBB SZÁZ ÖNKÉNTEST TOBOROZTAK

„Az aHang országszerte több mint 500 ezer embert tájékoztatott a választási visszaélések és csalások formáiról online, önkénteseink pedig személyesen az elmúlt hetekben az ország 40 pontján szórólapok és egyéb kiadványok terjesztésével segítették a felvilágosító munkát” – számolt be róla Abdallah-Magdy Szabrina, az aHang országos főkoordinátora.

Az aHang által toborzott “őrszemek” április 3-án több száz településén lesznek jelen, és jogászok kíséretében dokumentálják az esetleges választási visszaéléseket.

Azért dolgozunk, hogy a választók felismerjék, amikor csalással vagy visszaéléssel találkoznak, és tegyenek is azért, hogy minél tisztábban lehessen szavazni – tette hozzá.

AZ ELÉGTELEN ÁLLAMI FELLÉPÉS MIATT A MEGELŐZÉSEN ÉS A JOGI SEGÍTSÉGEN VAN A HANGSÚLY

A civilek arra is felhívták a figyelmet, hogy lejt a pálya: nem egyenlő esélyekkel indulnak a jelöltek a kormánypárt média- és reklámipari túlsúlya, az állami információnak nevezett pártkampányok és a választási térkép kormánypártnak kedvező átrajzolása miatt. 

A jogi keretek sem elegek a visszaélések megakadályozására, ezért elengedhetetlen az állampolgárok aktivitása. A Tiszta szavazás kampány honlapján példaként hozták fel, hogy az Európai Uniós országok többségében – pl. Romániában, de még Ukrajnában, vagy Észak-Macedóniában is – biztosított a valóban pártoktól független civil állampolgári választási megfigyelés lehetősége.

Az a célunk, hogy a választópolgárok tisztában legyenek azzal, mi sérti a választások tisztaságát, és hogyan tudnak fellépni ellene. Jogi támogatást is nyújtunk a választási visszaélések elleni törvényes fellépéshez – ezt már Döbrentey Dániel, a TASZ választási jogi programjának koordinátora mondta.

MIT TEHET, AKI VISSZAÉLÉST LÁT?

Ha az állam nem teszi meg, akkor védjük meg mi a szavazatunkat! – kérte Bálint Mónika.

Ehhez a CKA és az aHang által szervezett őrszemek mellett jogászokra is szükség van. 

A szavazás napján a TASZ jogászai az ország számos pontján személyesen is jelen lesznek, hogy az őrszemeket jogi tanácsadással, beadványírással segítsék.

Telefonon pedig a kampányidőszak kezdete óta bárki számára elérhetőek a 0630/722-33-56-os számon, továbbá a jogsegely@tasz.hu email címen. A választás napján több mint 20 jogász fogja várni a hívásokat – számolt be róla Döbrentey Dániel.

Döbrentey felhívta a figyelmet arra, hogy a TASZ jogászai nem hatósági személyek, nem ők vizsgálják ki hivatalosan az eseteket. Ők abban segítenek, hogy bárki szakszerű bejelentést tehessen, amit nem lehet könnyen lesöpörni az asztalról.

„A szavazás napján tapasztalataink szerint megsokszorozódnak a hívások, és ekkor jelentik a legtöbb visszaélést is: idősotthoni szavazással kapcsolatos anomáliák, szavazatvásárlás, a szavazók szállítása szokott a leggyakoribb problémaként megjelenni. Minden hasonló esetben jogi tanácsot adunk a hozzánk fordulóknak azért, hogy a visszaéléseknek következménye legyen: akár büntetőfeljentés, akár választási kifogás formájában” – mondta Döbrentey.

A TASZ programvezetőjearra bíztatott mindenkit, hogy politikai véleménytől függetlenül forduljon a jogsegélyszolgálathoz, ha visszaélést tapasztal. “Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a választópolgárok szabadon kinyilváníthassák akaratukat és a választás eredménye ezt tükrözze” – mondta Döbrentey Dániel.