Tovább gyengíti Magyarország szuverenitását az újabb önkényvédelmi törvény
A Political Capital évek óta rendszerszinten elemzi, hogyan befolyásolják az Orbán-rezsim alapvető döntéseit a Magyarország szövetségi rendszerén kívüli idegen, jellemzően autoriter, például orosz és kínai érdekek. Ennek az elemzéseinkben bemutatott rosszindulatú külföldi befolyásnak egyfajta betetőzése az a putyini mintán alapuló törvénytervezet, amelynek célja bármely a kormánnyal szemben kritikus szervezet megbélyegzése, elhallgattatása, ellehetetlenítése.
A törvénytervezet a „szuverenitásra” hivatkozik, de valójában nem a nemzeti vagy népszuverenitás, hanem a kormányzati önkény védelméről, a hatalom korlátlanságának biztosításáról szól. Arról, hogy senki ne ellenőrizhesse és kritizálhassa a hatalmon lévőket. A kormányoldal ezzel a törvénnyel gyakorlatilag monopolizálni kívánja a közbeszédet.
A javaslat az orwelli „újbeszél” logikáját alkalmazva a demokratikus folyamatok és a közbeszéd védelmére hivatkozik, miközben épp a demokrácia maradékának felszámolását készíti elő. A totalitárius rendszereket idéző, szuverenitásvédelminek nevezett hivatal gumifogalmak alapján bárkit listázhat, aki ellen aztán a NAV eljárhat, nemcsak ellehetetlenítve a szervezet működését, de akár meg is szüntetve a szervezetet. A hatalom ezáltal bárkit kiiktathat a közéletből, aki szembemegy az aktuális politikai és anyagi érdekeivel. A Fidesz bármilyen szervezetet és állampolgárt feláldozhatónak tart hatalmi céljai érdekében.
A tervezet nem pusztán a kormányfüggetlen civil szervezeteket és a médiát érinti, hanem szervezeti formától függetlenül bármely jogi személy, sőt, azok vezető tisztségét betöltő magánszemély fenyegetésére is alkalmas. Ezáltal bármely uniós vagy más külföldi támogatást elnyert szervezet, cég, oktatási intézmény vagy akár külföldre exportáló vállalat megfélemlíthető és ellehetetleníthető. Nemcsak a sajtó, de a független magyar youtuberek és más tartalomgyártók is veszélyben lesznek, hiszen például a Google-től kapott pénz is külföldi finanszírozásnak minősíthető.
A Fidesz törvényjavaslata érdemi indoklás nélkül állítja be kockázatnak a „külföldi finanszírozást”, mintha az ab ovo sértené a magyar érdekeket. Külföldi támogatásnak minősül minden, Magyarországon kívülről közvetlenül vagy közvetett módon származó vagyoni hozzájárulás, érkezzen az akár az Európai Uniótól, akár magyar kettős állampolgároktól. Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, az Európai Unió tagja, így ez a logika értelmezhetetlen és értelmetlen. Valójában éppen azok a szervezetek szolgálják a nemzeti érdeket, amelyek teljesen szabályos, átlátható pályázatok elnyerésével (például uniós) támogatást hoznak az országba, azt pedig itthon használják fel, jellemzően közcélok érdekében, gyakran az állam el nem végzett (korrupcióvédelmi, tájékoztatási, szociális) feladatait ellátva. A nemzeti érdekre és szuverenitásra ma épp az jelenti a legnagyobb veszélyt Magyarországon, hogy a hatalmon lévők szűk köre gátlás nélkül alakítja magánvagyonná a közpénzeket. Nem meglepő, hogy a szuverenitásvédelminek nevezett hivatal lejárató kampánya eddig kiemelten az ezen visszaéléseket feltáró civil szervezetek és sajtóorgánumok ellen irányult. E szerevezetek támogatása most fontosabb, mint valaha.
A sajtó- és szólásszabadság hazai korlátozása jól ismert geopolitikai mintázatba illeszkedik. Miközben a magyar kormány a szuverenitását hangoztatja, Oroszország legfontosabb eszközévé vált az EU, a NATO és Ukrajna elleni küzdelmében. A magyar kormány az elmúlt időszakban egyre erősebben kötelezte el magát az agresszor Oroszország mellett kommunikációs, energetikai, titkosszolgálati és politikai szempontból egyaránt. Orosz mintára alakítja át a politikai rendszert, orosz dezinformációt terjeszt Magyarországon, egyszersmind az orosz érdekeket a magyar nemzeti érdekek elé helyezi. Ha a Fidesz szándéka valóban Magyarország szuverenitásának védelme volna, akkor nem a demokratikus értékek talaján álló hazai szereplők ellen lépne fel, hanem a szövetségi rendszerünkön kívüli, autoriter országok államilag szervezett politikai, gazdasági és (dez)információs befolyásolási törekvései ellen. Ehhez ajánljuk a Political Capital 21 pontos szuverenitásvédelmi javaslatcsomagját.
