Menekültügy és migráció Magyarországon

2017-12-20

Összefoglaló

  • Magyarország nem tekinthető bevándorlási célországnak. Különböző kampányok segítségével az Orbán-kormány 2015 eleje óta azt a benyomást kelti, hogy Magyarország helyzete a globális migrációs mintázatokban alapvetően megváltozott, és azt sugallja, hogy Magyarországnak – immáron célországgá válva – egy Európán kívülről induló migrációs „hullámmal” kell megbirkóznia.
  • Menedékkérők Magyarországon kizárólag formai okok miatt nyújtottak be menedékkérelmet. Később szinte kivétel nélkül valamennyien továbbindultak Nyugat-Európa felé, elsősorban Németországba.
  • Magyarország különleges helyzetet foglal el, ami a menekülteket illeti, hiszen a 2015-ös menekültválságban kiemelten érintett volt, később azonban az ország bevándorlók nélkül került a migráció frontvonalába.
  • A migrációs mintázatok és a politika kölcsönösen hatással vannak egymásra; nem volt ez másként a 2015-ös migrációs válság során sem. A migrációs hullámról szóló magyarországi közbeszédet főként a politika formálta, különösen a kormányzat célzott kampányain keresztül. Magyarország lakossága 2017-ben is a bevándorlást tekinti az országot érintő legfőbb problémák egyikének. A 2017 májusában felvett adatok alapján végzett Standard Eurobarometer kutatás szerint a magyar válaszadók 27%-a a bevándorlást tartja az ország előtt álló két legkomolyabb kihívás egyikének.
  • Orbán Viktor a menekültválsághoz kapcsolódó stratégiájának célja, hogy folyamatosan konfliktust szítson a magyar kormány és az uniós intézmények között. A 2015-ös menekültellenes kampányokat követően 2016-ban és 2017-ben az Európai Unió, Soros György és az általa támogatott civil szervezetek váltak a kormányzati kommunikáció kiemelt célpontjaivá. Az Orbán-kormány elsődleges érve az EU és Soros György ellen, hogy „migránsokat” kívánnak betelepíteni Magyarországra. Az állítások megerősítésére a kormány népszavazást tartott, majd nemzeti konzultációt indított.
  • Politikai és retorikai elemeit tekintve a magyar kormány politikája a „biztonságiasítási narratívába” illeszkedik. 2015 végén a kormány bezárta az ország legnagyobb nyílt befogadó állomását Debrecenben, lefokozva ezzel a magyar menekültügyi rendszer kapacitását. Megszüntette továbbá a menekülteknek nyújtott beilleszkedési támogatást, azt az üzenetet közvetítendő, hogy a kormány szerint az integráció nem lehetséges. 2016 óta menedékkérelem kizárólag a röszkei vagy tompai tranzitzónában nyújtható be, csak hivatali nyitvatartási időben, és naponta csak rendkívül alacsony számú menedékkérő nyújthat be kérelmet. Több humanitárius és emberi jogi szervezet jelezte, hogy a magyar hatóságok bántalmazzák a migránsokat, alkalmanként súlyos sérüléseket okozva. Magyarországi szélsőjobboldali félkatonai szervezetek szintén elismerték, hogy az országhatárok mentén közreműködtek menedékkérők bántalmazásában.
  • A menekültválság során a visegrádi csoporton belüli együttműködés kiemelt jelentőségűvé vált az Orbán-kormány számára. A menekültek kötelező befogadására vonatkozó kvótarendszer elutasítása ugyanis lehetőséget teremtett rá, hogy a válság kezdete óta a V4-eket a nyugati EU-tagállamokkal szemben egyfajta alternatív hatalmi központként mutathassa fel a magyar kormány.

A teljes tanulmány itt érhető el.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695