Milyen hatással lesz az Egyesült Királyságra, Európára és Magyarországra a Brexit?

2018-06-28

Konferencia beszámoló

A brit politika, a társadalom és az euroszkepticizmus problémáinak felvázolásával generált vitát Matthew Goodwin előadása a Brexit okairól és következményeiről. A prezentációt kerekasztal-beszélgetés követte Iain Lindsay, Magyarország brit nagykövete, Iglódi-Csató Judit, a GSK kormányzati kapcsolatok, market access és kommunikációs igazgatója, illetve Nick Thorpe BBC-tudósító részvételével.

A Kenti Egyetem professzora szerint sokan még ma is félreértik a Brexit fő okait. Az orosz és a Cambridge Analytica által kibocsátott álhírek iránti érdeklődés könnyen elterelheti a figyelmet azon mélyen gyökerező társadalmi, politikai és történelmi okokról, amelyek indokolhatják azt, hogy sokan a kilépés mellett szavaztak. Goodwin kifejtette, hogy számos európai nemzettel ellentétben a britekre történelmileg jellemző az euroszkepticizmus, és soha sem tudtak erős európai identitást kialakítani.

A helyzet a migrációs sokk hatására még rosszabbá vált, amikor számos brit, különösen az angolok, úgy érezték, a lokális és nemzeti identitásukat fenyegeti a bevándorlás és a különböző új kultúrák megjelenése a környezetükben. A bennmaradás-pártiak nem foglalkoztak ezekkel a problémákkal, és kizárólag az egyéni gazdasági kockázatokra fókuszáltak kampányukban, pedig éppen ezek az ellenük szavazó emberek voltak azok, akik hajlandók lettek volna pénzügyi áldozatot hozni a Brexit érdekében.

Goodwin előadásában arra a főleg munkásosztályba tartozó tömegre hívta fel a figyelmet, amely az előző tíz évben politikailag teljesen passzív volt. Ez a majdnem 2,5 millió ember nem érezte úgy, hogy bármely politikai erő az ő érdekeit képviselte volna az elmúlt években, ám a Brexit-szavazáson kiálltak a véleményükért.

A kerekasztal-beszélgetés során Iain Lindsay nagykövet biztosította a közönséget arról, hogy a Brexit-tárgyalások megfelelően haladnak, most már csak a pénzügyi és a letelepedéssel kapcsolatos kérdések képezik vita tárgyát. A nagykövet azzal viccelődött, hogy „általában az embernek azért kell fizetnie, hogy csatlakozzon egy klubhoz”, nem pedig azért, hogy kilépjen belőle – utalva a kilépési díjakra, amelyeket az Egyesült Királyságnak nagy valószínűséggel fizetnie kell majd. Azt is leszögezte ugyanakkor, hogy a jelenleg Nagy-Britanniában élő magyarok megközelítőleg 95%-a a Brexit után is az országban maradhat, így semmi ok az aggodalomra.

Iglódi-Csató Judit arról beszélt, megérti a cégek és alkalmazottaik bizonytalanságát, de hisz abban, hogy a cégek képesek lesznek megbirkózni a változásokkal, hiszen a vállalatoknak minden körülmények között teljesíteniük kell a részvényesek elvárásait. A GSK számára az áruk szabad áramlása, a jóváhagyási szabályok, az adók és a vámok, illetve a munkaerő-áramlás kérdései a legfontosabbak.

Nick Thorpe arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint hogyan reagált a Brexit-szavazásra Magyarország és Kelet-Európa. Úgy véli, a magyarokat sokkolta és elszomorította az eredmény. Thorpe kifejtette, hogy Magyarország kormánya hamarabb magához tért ebből a sokkból, mint a nép. Szerinte Magyarország a V4 országokkal együtt arra törekszik, hogy átvegye Nagy-Britannia helyét az európai közösségben a lazább összefogás támogatójaként, jelentős különbség viszont, hogy Magyarország nem áll ki a törvényességért az Egyesült Királysághoz hasonló szellemben.

A kérdezz-felelek beszélgetés során számos érdekes téma felmerült David Cameron felelősségétől kezdve a brit egyetemi oktatás jövőéig. Arra a kérdésre, hogy Magyarország követheti-e Nagy-Britannia példáját egy hasonló referendummal, Nick Thorpe egyszerűen azt felelte, erősen kétli, hogy Magyarország valaha is elhagyja az EU-t.

A beszámolót Moravecz Kata, a Political Capital gyakornoka készítette.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695