7 állítás a népszavazásról

2016-10-03

  1. Minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya, amely összességében másfél éve tart, nem volt elég egy érvényes népszavazáshoz. A 40 százalékot éppen meghaladó részvétel azt mutatja, hogy a kampány messze alulmúlta a kormánypárt várakozásait, amelynek képviselői a legutolsó héttől eltekintve még az érvényesség fontosságáról beszéltek.
  2. Az ellenzékben lévő Fidesz 2008-ban több mint 3,3 millió embert bírt rá arra, hogy az általa akkor javasolt „igen”-nel szavazzon a három népszavazási kérdésre. A mostani referendumon is nagyjából ugyanennyien szavaztak a párt iránymutatásának megfelelően. Mégis, míg nyolc éve, ellenzékből, ez áttörésnek minősült, most, a túl magasra tett léc miatt, ugyanez halvány eredménynek számít. A „nem”-mel szavazók száma alig lépte túl a „nem” mellett állást foglaló Fidesz és Jobbik szavazótáborának létszámát.
  3. A pártpolitikai következményeket tekintve a Fidesz mégis csupán pillanatnyi vereséget szenvedett. Érvénytelen ugyan a népszavazás, a „nem”-ek nagy aránya mégis lehetővé teszi, hogy a kormánypárt ezt a kudarcot győzelemként értékelje. A kormány stabilitása nem megkérdőjelezhető. Az előrehozott választások esélye minimálisra csökkent.
  4. Az eredményeket tekintve figyelemreméltó a civil szervezetek által szorgalmazott érvénytelen szavazatok magas aránya (6,3%), amely azt mutatja, hogy relatíve magas volt a kérdésfeltevés ellen aktívan tiltakozó állampolgárok részvétele a népszavazáson.
  5. Nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktor számára az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az Európai Unióban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan. Mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az Európai Unióban. A népszavazástól függetlenül, a menekültek bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak legalábbis nem nagyon maradt politikai támogatottsága a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, az nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd.
  6. Feszültséget kelthet azonban a népszavazás után az, hogy a kormányfő bejelentésének megfelelően törvényt vagy alkotmánymódosítást fogadhat el a magyar parlament. Brüsszel két esetben indíthatna Magyarország ellen eljárást.
    • Ha visszamenőleges jogalkotásra kerülne sor. Például ha jogszabályban deklarálná a parlament, hogy Magyarország nem hajlandó végrehajtani a tavaly szeptemberi belügyminiszteri tanácsi döntést. Ennek azonban nem sok értelme lenne, mivel a magyar kormány is elismerte, hogy a referendum nem visszamenőleges, hanem egy esetleges jövőbeni döntésről szólt.
    • Ha előre jogszabályba foglalnák, hogy semmilyen jövőbeni kötelező kvótára vonatkozó uniós döntést nem hajlandó Magyarország végrehajtani. Ennek pedig csupán szimbolikus jelentősége lenne.
  7. A sikertelen referendum figyelmeztető jelzés lehet a menekültügyben a visegrádi országok kormányainak azzal kapcsolatban, hogy meddig érdemes elmenni a menekültellenes politika csúcsra járatásában. A V4-ek bár kvóta-ügyben egységes álláspontot képviselnek, a magyar és a lengyel kormány az utóbbi időszakban EU-ellenes retorikájával keményvonalasabb irányt képviselt a jóval visszafogottabb szlovák es cseh vezetéshez képest. A visegrádi országok vezetői, már a pozsonyi EU-csúcs után is távolodni igyekeztek Orbántól, ez a folyamat vélhetően folytatódni fog. Orbán legfőbb szövetségesei az európai színtéren továbbra is azon oroszbarát szélsőjobboldali pártok lesznek, amelyek fő törekvése az európai integráció gyengítése.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695