Attitűd-szélsőségesek Magyarországon - nemzetközi kontextusban

2012-02-25

Vezetői összefoglaló

A Political Capital a szélsőjobboldali eszmék iránti keresletet mérő index (DEREX) segítségével a társadalom szélsőjobboldali ideológiákra és politikai üzenetekre fogékony csoportjának (továbbiakban: attitűd-szélsőségesek) kiterjedtségét, valamint jellemzőit vizsgálja.

A tanulmány tárgyát képező társadalmi szélsőjobb nem egyenlő a politikai szélsőjobbal, és az attitűd-szélsőségesek csoportja sem azonos a szélsőjobboldal szavazóinak körével. Előbbiek jelentősebb része ugyanis más pártok szavazótáborában található, vagy nem szavaz. A vizsgált csoport politikai jelentőségét éppen az adja, hogy

  • attitűdjeik alapján fogékonyak lehetnek a szélsőjobboldal üzeneteire, így „elcsábíthatóak” a szélsőjobboldali politikai erők által;
  • az igényeiknek való megfelelési kényszer miatt a hatnak a mérsékeltebb politikai pártokra, azokat radikálisabb pozíció irányába tolhatják.
Európai trendek
  • Az elmúlt években összeurópai szinten nem nőtt jelentősen és egyenletesen a szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet. Mivel az utolsó két adatfelvétel éppen a gazdasági válság időszakát fogja át, az eredmények nem támasztják alá azon elméleteket, amelyek elsősorban a krízis hatását hangsúlyozzák a szélsőjobboldal társadalmi támogatottságának változása kapcsán. A DEREX ennél mélyebb okokra visszavezethető társadalmi attitűdöket tükröz: a szélsőjobboldali eszmék ott bizonyulnak a legvonzóbbaknak, ahol korábban diktatórikus vagy autoriter politikai rendszerek tartósan formálták a társadalom karakterét.
  • A kelet- és dél-európai országokban továbbra is jóval magasabb a szélsőjobboldali eszmék iránti kereslet, mint Nyugaton. A társadalmi szélsőjobb kiterjedtsége továbbra is elsősorban a kelet-európai demokráciák esetében jelenthet kockázatot.
Magyarországi adatok
  • Magyarországon – a 2010 őszén végzett adatfelvétel alapján – a 16 év feletti lakosság 48 százaléka szélsőségesen előítéletes, 20 százalékuk rendszerellenes, 32 százalékuk jellemezhető erős jobboldali értékorientációval, és 19 százalékukat jellemzi erős félelem, bizalmatlanság vagy pesszimizmus.
  • 2010 őszén az attitűd-szélsőségesek (akikről a fenti négy jellemző közül legalább három elmondható) a lakosság 11 százalékát adták. Ez jelentős csökkenés a 2009-ben mért 21 százalékhoz képest, de ennek alapvető oka a rendszerellenesség, illetve a félelem és pesszimizmus választások utáni látványos visszaesése. Az adatfelvétel időpontjában a Fidesz és a kormány támogatottsága a csúcson volt, a választók többsége elégedett volt a közállapotokkal. Az általános elégedetlenség és az intézményellenesség azóta a közvélemény-kutatások szerint ismét visszabillent a korábbi magas szintre. Mindezek alapján két következtetést vonhatunk le:
    • Magyarországon extrém nagy kilengéseket mutat a politikai intézményekbe vetett bizalom. Ez a hektikusság (mely az esetek többségében szélsőséges bizalmatlanságba csap át) önmagában is veszélyforrás, mivel kedvezhet a hirtelen hangulatállapotokat meglovagoló szélsőséges politikai erőknek.
    • Kormányzása kezdetén a Fidesznek kiváló lehetősége lett volna a hazai közvélemény mérséklésére, és a demokratikus attitűdök megszilárdítására, valódi konszolidációra – ezt a lehetőséget azonban eljátszotta.
  • Magyarország a 2010-ben vizsgált tizennyolc európai országgal összehasonlítva listavezető az előítéletesség, illetve a jobboldali értékorientáció tekintetében, de meglehetősen magas a félelem és bizalmatlanság is. Az ellenséges előítéletesség, a félelem, illetve a jobboldali értékorientáció párhuzamosan magas szintje kifejezetten kedvez Magyarországon a politikailag-ideológiailag gerjesztett összeesküvéselmélet-gyártásnak, amit a politikai erők Magyarországon maximálisan ki is aknáznak.
  • Az előítéletesség terén hajszálnyi csökkenés figyelhető meg a 2009-es adatfelvétel óta. A jobboldali értékorientáció viszont emelkedett, értéke most a legmagasabb, az elmúlt évek pártpolitikai jobbratolódását az értékek terén is jobbratolódás követte. Ez köszönhető egyrészről annak, hogy egyre többen helyezik magukat politikailag „szélsőjobboldalra”, másrészt pedig annak, hogy az értékek terén némileg rendpártibbá vált a magyar társadalom.
  • Az utóbbi évtizedben legalább három szempontból tapasztalhatunk érdekes „kiegyenlítődést” a szélsőjobboldali eszmék iránti igény terén:
    • A 2003-as első adatfelvétel óta a korábban legkevésbé szélsőséges Közép-Magyarország „felzárkózott” Kelet-Magyarországhoz, mindkét országrészben 12 százalékos az attitűd-szélsőségesek aránya (Nyugat-Magyarországon jóval alacsonyabb, mindössze 7 százalékos).
    • Az attitűd-szélsőségesek aránya jelentősen nőtt a nagyvárosokban, ugyanakkor csökkent a falvakban. Míg a 2003-as adatfelvétel esetén még a falvakban élők voltak a leginkább előítéletesek, rendszerellenesek és értékeikben jobboldaliak, mostanra az előítéletesség és a jobboldali értékorientáció terén a városi lakosság „felzárkózott”, a rendszerellenesség pedig kifejezetten erősebb lett a nagyvárosokban.
    • Míg 2003-ban a legfiatalabb (30 alatti) korosztályban sokkal alacsonyabb volt az attitűd-szélsőségesek aránya, mint a legidősebb (70 feletti) korosztályban, mára ez a különbség jelentősen mérséklődött: A legfiatalabb korosztályban 8, a legidősebb korosztályban 11 százalék ez az arány.
  • A szélsőjobboldali eszmék iránti igény a Jobbik szavazótáborában a legerősebb (csaknem 30 százalék), a Fidesz és az MSZP szavazótáborában ennél lényegesen alacsonyabb (10, illetve 5 százalék). A Jobbik szavazói között a legmagasabb az előítéletesség, a rendszerellenesség és a pesszimizmus. A jobboldali értékorientáció azonban a Fidesz szavazói körében a legmagasabb. A szocialisták táborában az előítéletesség feltűnően magas, nem marad el jelentősen a Jobbik szavazóiétól (és magasabb, mint a Fidesz táborában).

 

A teljes tanulmány itt érhető el (pdf, 2 064 kB).

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695