A szerzői jogi irányelv nem csak Európát, de a V4-et is megosztotta

2019-02-22

A cikk a V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült. A projekt legfőképp a V4-tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) uniós integrációval kapcsolatos általános és az EU intézményeivel és szakpolitikáival kapcsolatos specifikus álláspontjaival foglalkozik. Az EurActiv Szlovákia a konzorcium vezető partnere, további résztvevői pedig az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország és a Political Capital.

A cikk angol nyelven a Visegrad.info-n olvasható.

Szerzők: Lukáš Hendrych, Lucia Yar, Michał Strzałkowski, Łukasz Gadzała, Zgut Edit.


 

A tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság sikeresen tettek pontot majdnem három évnyi vitára a szerzői jogi irányelv reformjával kapcsolatban. A nézeteltérések fő pontjai az azóta hírhedtté vált 11-es és a 13-as cikkelyben foglaltak képezték.

Az Európai Bizottság (EB) szerzői jogi reformjavaslata az egész kontinensen komoly vitákat generált: a legtöbb tagállamban, így a visegrádi országokban is az új szerzői jogi irányelv 11-es és 13-as cikkelye szította a legélesebb nézeteltéréseket.

Míg a 13-as cikkely a feltöltött tartalmak szűrésére kényszeríti az internetes platformokat, a 11-es cikkely a Google Newson és hasonló felületeken megjelenő rövid összefoglalókat tartalmazó anyagokra fókuszál: az új irányelv szerint, ha egy összefoglaló egy rövid kivonatnál többet tartalmaz, a tartalomszolgáltatónak engedélyt kell szereznie a kiadótól.

A javaslat az asztalon

Az EB 2016 szeptemberében, a szlovák uniós elnökség idején mutatta be javaslatát. Az elnöklő ország semleges óvatossággal üdvözölte a harmonizációs törekvést, a csehek és a lengyelek nem értettek egyet vele, míg a magyar kormány részéről szinte észrevétlen maradt a digitális szerzői irányelvről szóló vita.

A tárgyalások során aztán formálódtak az álláspontok: miközben Csehország és Magyarország végül elégedett volt az irányelv végső szövegével, a szlovákok és a lengyelek váltak igazán elutasítóvá, és nem is támogatták szavazatukkal.

Szlovákia leginkább azzal érvelt, hogy a szerzői jogvédelemnek nem szabadna kiterjednie a rövid összefoglalókra és cikkekre mutató linkekre (amelyek adott esetben egy kis képet is tartalmaznak), illetve a hiperlinkekre sem.

„Szlovákia igyekezett olyan működő mechanizmust találni, amely megfelelően védi a kiadókat, de nem akart magasabb fokú védelmet biztosítani olyan tartalmaknak, amelyek még ingyenes elérhetők (mint a napi hírek, hiperlinkek, összefoglalók), hogy a digitális környezet érintetlen maradjon” – szögezte le a kulturális minisztérium.

Az első trialógust megelőzően, az első tanácsi találkozó során, ahol nem sikerült közös álláspontot kialakítani a tagállamoknak, Szlovákia támogatta Románia tárgyalási mandátumát; az uniós államokat a hiperlinkek és a rövid összefoglalók kérdése osztotta meg leginkább. Az új francia-német javaslat felmentést adott a kisvállalatoknak, de Pozsony ezt sem támogatta, és így Szlovákia a javaslat ellen szavazó hét tagállam között volt.

„Mivel a COREPER-ben felmerülő kompromisszumos javaslatok (beleértve a kis- és középvállalatok kérdését) nem álltak összhangban a Szlovák Köztársaság régóta képviselt álláspontjával, a Szlovák Köztársaság nem támogatta a mandátumot további párbeszédre a trialógus formátumban” – tette hozzá a szlovák kulturális minisztérium.

Lengyelország szintén az irányelv egyértelmű elutasítása mellett döntött. „Az ok, hogy Lengyelország nem fogad el semmi megoldást, ami az internetes szólásszabadság korlátozását célozza” – írta egy közleményben a kulturális és nemzeti örökség minisztériuma (MKiDN), ami a szerzői jogi szabályzásért felel Lengyelországban.

Lengyelország legfőképp a már említett két cikkelyét ellenzi a lehetséges irányelvnek. Lengyel diplomaták szerint az ezekben foglalt megoldások a nemzetközi kiadóknak kedveznek és veszélyeztethetik a kis- és középvállalatokat, beleértve a lengyeleket.

„Hisszük, hogy a szerzőket megfelelően kell fizetni. Ennek ellenére az ezt garantáló mechanizmusok nem veszélyeztethetik a szólásszabadságot. A kormány értékelése szerint legitimek a törvényalkotók céljai, de ahogy ezeket átültetik a gyakorlatba, kockáztatja a szólásszabadságot. Ezen felül veszélyes precedenst is állít az automatikus tartalomszűrés számára, amit a jövőben az eredeti céllal ellentétesen használhatnak fel” – magyarázza el Pawel Lewandowski, a kultúráért és nemzeti örökségért felelős miniszterhelyettes.

A cseh kulturális minisztérium hosszú ideig elutasította a javaslatot, legfőképp a 11-es cikkelyt. Végül azonban a kormány a 11-es és 13-as cikkely végső kompromisszumos szövegét megszavazta a Tanács utolsó, kulcsfontosságú szavazásakor.

„A Cseh Köztársaság egy kiegyensúlyozott irányelvet szeretett volna látni, ami biztosítja minden érintett alkotó, felhasználó és fogyasztó jogait. A legfrissebb szöveg a cseh kommenteket és javaslatokat teljes mértékben vagy nagy részben figyelembe veszi” – mondta Petra Hrusová a minisztériumtól. A kormány összességében támogatja a megszavazott mandátummal összhangban levő kompromisszumot” – tette hozzá.

A cseh álláspont tehát változott a tárgyalások évei alatt. A 13-as cikkely esetében a kormány elfogadta a francia-német kompromisszumot. A 11-es cikkely esetében a csehek az EP által elfogadott verziót támogatták.

A magyar kormány alig osztott meg információt az álláspontjáról, de a fideszes néppárti képviselők szeptemberben megszavazták a reformot, ellentétben a magyar ellenzéki képviselők többségével.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a már sokat emlegetett 11. és 13. cikkelyek miatt nem tudta támogatni a javaslatot. Szerinte továbbra sem helyénvaló, ha a szólásszabadságot, az alkotói szabadságot, valamint a véleményszabadságot korlátozó módon próbálják rendezni a vitát.

„A direktíva legnagyobb problémája, hogy különböző értelmezéseknek ad teret attól függően, hogy a törvényhozók mit szeretnének »belelátni«. A felhasználók által előállított tartalmakra vonatkozó 13. cikkely esetében például szűrőprogramok bevezetése nélkül lehetetlen lenne betartani a direktívában foglaltakat. Ez azért aggályos, mert jelenleg egy szűrőprogram sem kellően fejlett ahhoz, hogy ne »baltával kezdjen fogpiszkálót faragni«, azaz ne akadjon fent rajta tévesen felhasználók által előállított tartalom” – mondta a Political Capitalnek a szocialista politikus.

Ujhelyi szerint az egész vita méregfogát ki lehetne húzni azzal, ha szerzői jogi szempontból nem a tartalomszolgáltatót terhelné kizárólagos felelősség a platformján megjelent tartalmakért, mert ezzel a jogalkotó akarva-akaratlanul is a(z) (ön)cenzúra pártjára áll.

Platformok a kiadók ellen

A szerzői jogi reform komoly vitát generált az államokon belül is, legfőképp a média és az online platformok között. Vera Pruchová például a cseh Seznam.cz vállalattól, ami a Google vetélytársa a cseh piacon, elutasítja a cseh kormány álláspontját.

Pruchová úgy gondolja, hogy a jelenlegi cseh szabályzás elegendő az illegális internetes tartalom elleni harcban. A probléma mindössze a végrehajtás. „A „figyelmeztetni és levenni” elv 18 éve működik” – mondta Pruchová.

„Sajnos a cseh kormány megszavazta a javaslatot, nem úgy, mint például Szlovákia, Olaszország vagy Lengyelország” – tette hozzá. A mandátum elutasítását nem csak a Seznam.cz, de az ICT Union, a Cseh Kereskedelmi Kamara és a Cseh Köztársaság Iparszövetsége is támogatta.

A kormány álláspontját üdvözölte a Cseh írószövetség (OSA), ami szintén erős érdekcsoport az országban. „Biztosan egyetértünk, hogy a szerzői jogi reformra szükség van. Alkalmazkodnia kell az új trendekhez. Ezért üdvözöljük a 13-as cikkelyt” – mondta az OSA-tól Katerina Ruzicková.

A Kiadók Szövetségétől Václav Mach is üdvözli a Tanács javaslatát, és úgy gondolja, nem lesz probléma a végszavazáskor az EP-ben és a Tanácsban.

A témakör megbeszélésben legaktívabb szlovák csoportok a szerzők és az őket támogató csoportok és szervezetek voltak.

A szlovák országos távirati ügynökség (TASR), a legnagyobb az országban, az Európai Távirati Ügynökségek Szövetségének (EANA) a tagja. Így az EANA-hoz hasonlóan szintén támogatta az EU erőfeszítéseit „a tartalomkészítők, újságírók és a média online platformok általi megfelelő kompenzációjának biztosítására”.

Az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ), ami Szlovákiában is aktív, üdvözölte az új javaslatot, beleértve a kivételeket a nyílt forráskódú platformok, például a Wikipedia számára. „Szükséges, hogy olyan normákat vezessünk be, amelyek segítenek leküzdeni az internet cenzúrájával és tartalmának szűrésével kapcsolatos félelmeket” – mondta Tibor Macak, az AEJ főtitkára, szlovák rádiós újságíró.

A Vidadu, a cseh és a szlovák internetes tartalomkészítők, youtuberek és influenszerek legnagyobb hálózatának igazgatója, Emil Vojtko úgy gondolja, a szerzői jogi reformmal kapcsolatos vitát Szlovákiában „alulértékelték”.

„Ha egy ember úgy gondolja, több információt keres, a Google mindössze néhány eredményt dob ki a törvénnyel kapcsolatban különböző blogokról” – állítja Vojtko. A több mint 200 szerzőt számláló hálózat, akiket a Vidadu köt össze, leginkább a „13-as cikkel megfogalmazásának félreérthetősége” miatt aggódik, valamint azért, mert „ők [a szerzők] látják, milyen komoly hatása lehet ennek” az ő üzleti modelljeikre.

Nyissuk fel a szemünket a tények előtt

A lengyel hatóságok elutasító álláspontját támogatja a ZIPSEE Digital Poland, egy digitális vállalatokat tömörítő csoport. Michal Kanowik elnök szerint a „lengyel kormány döntése bizonyítja, hogy érti a mai világot, ahol a digitalizáció, a tudomány és az új technológiai folyamatok az uniós nemzeti gazdaságok fejlődésének motorjai”.

Ugyanakkor a legfontosabb lengyel sajtótermékek kiadóit tömörítő Sajtókiadók Kamarája (IWP) a javaslat támogatására kérte a kormányzatot: „Az irányelv nem oldja majd meg a sajtópiac összes problémáját, de legalább részben segít a jelenlegi, tartalomgyártók (pl. kiadók) és a sajtóanyagokat használó cégek közötti kiegyensúlyozatlanságokon” – állítja a kamara közleménye.

Boguslaw Chrabota, az IWP elnöke és a Rzeczpospolita lengyel napilap főszerkesztője élesebben fogalmaz.

„Remélem, hogy az irányelv ellenzőinek szemét egyszer felnyitják a tények. Az elnyomorodás, azaz az elszegényedés érinthet újságírókat, írókat, zenészeket, filmeseket, akiknek a gyakorlati eltűnése a színről nem segít senkinek sem, mivel vákuum keletkezne nélkülük, és a vákumok nem vonzóak. Az irányelvnek köszönhetően van esélyünk túlélni. Ez egy esély; még csak féltávnál vagyunk” – mondja Chrabota.

Tóth Péter Benjámin jogász az érdekképviseleti csoportok egységét hangsúlyozta, amit a szerzői jogi reformról folytatott viták kovácsoltak egybe, legfőképp a tavaly nyári EP-szavazás.

„Hogy az Európai Parlament ősszel mégis megszavazta az irányelv elfogadását, az az európai művészek, alkotók (és az őket képviselő szervezetek) példátlan összefogásának köszönhető. Az alkotók közös nyílt levéllel fordultak Európa döntéshozóihoz, ezt a petíciót 40 ezren írták alá, köztük több neves magyar dalszerzővel is” – mondta a szerzők képviseletében közös jogkezelőként fellépő Artisjus jogásza.   

Tóth szerint a reform ellenzői ugyan az internet cenzúrájáról beszélnek, a felhasználókra nézve azonban semmilyen korlátozást vagy kötelezettséget nem vezetne be az új szabályozás. „A változások kizárólag a nagy platformszolgáltatásokat és a tartalom jogtulajdonosait érintik majd. Felhasználóként valójában egyszerűbb lenne tartalmat megosztani, mert minden szükséges engedélyt a platformszolgáltatóknak kellene beszerezni” – érvelt Tóth.

A szakértő szerint a mémek „betiltása” körül kialakult felfokozott médiafigyelem kapcsán kifejtette: a paródiák vagy mémek (akár csak eddig), ezután is a szerzői jogi kivételek közé tartoznak, az EU-s irányelv szerint szabadon elkészíthetők. A 13. cikk semelyik pontja sem tartalmaz ebben eltérő szabályozást.

„Az irányelv átültetése kapcsán most kötelező lesz majd a paródia kivételét is bevezetni, de ez valójában érdemi változást nem fog hozni” – foglalta össze mondanivalóját Tóth.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695