A választás előtt nem lesz palotaforradalom a Jobbikban – Szélsőjobbmonitor, 2017. december

• 2017 decemberében nyilvánosságra került a pártra hatalmas pénzbüntetést kirovó ÁSZ-jelentés, ami újabb lehetőséget adott Vonáéknak a baloldali szavazók megszólítására: a pártelnök retorikájában a demokrácia és a jogállamiság féltése vette át a vezető szerepet, továbbá a baloldali közönséget célzó szóképek jelentek meg (pl. Orbán Viktor egy diktátor, össze kell fogni, romlott és korrupt a rendszer).
• Az ÁSZ-ügy kapcsán felerősödött a nemzetközi sajtófigyelem: a Jobbikkal eddig nem foglalkozó/kritikus sajtóorgánumok is elemezték a történteket, továbbá a Jobbikot és elnökét jelölték meg az Orbán-rendszer fő kihívójaként. Ezt a képet erősítette, hogy Vona önmagát a magyar demokrácia utolsó védőbástyájának igyekszik beállítani. A néppártosodás mellett is hitet tett, amit megerősítette azzal, hogy innen már nincs visszaút, akár le is mond, ha kudarcot vallanak a 2018-as országgyűlési választáson.
• 2017 decemberében a Vona Gábor vezette Jobbikkal szembeni kritikák újabb hulláma érte el a radikális jobboldalt is. A párt egykori és jelenlegi prominens arcain túl a többi szélsőséges szervezet is szinte kivétel nélkül bírálóan nyilatkozott a párt jelenlegi irányvonaláról, legfőképp annak elnökéről. A szereplőkben végérvényesen tudatosult: Vona Gáborra és az általa vezetett Jobbikra nem számíthatnak. Palotaforradalomtól a választások előtt mindazonáltal aligha kell tartani.
• A különböző szélsőjobboldali szervezetek közelségét jelzi az iszlám- és bevándorlásellenesség közös témája, a román nemzeti ünnep ellenében tartott megemlékezések a Székely Hadosztályról, valamint a megannyi rendezvény, amin a különböző szereplők közösen vettek részt. A hónap legmeghatározóbb történése e fronton az Ébredj, Európa! nevet viselő, új szélsőjobboldali portál elindulása volt, ami a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, valamint az Erő és Elszántság témáit, ügyeit is megjeleníti.

A Jobbikkal kapcsolatos események

Jobbik: Vona a demokrácia utolsó védőbástyája

A Jobbik témái a hónapban nagy változatosságot mutattak. Meghatározó volt a béruniós kezdeményezésük, gyakran hozzákapcsolva a hazai KKV szektor, az egészségügy vagy az oktatás helyzetét. A hó elején és végén előkerültek a szimbolikus témák is (ld. következő bekezdés). Emellett a karitatív gyűjtések és események is meghatározóak voltak, főként az adventi időszaktól kezdődően. Persze az aktuálpolitika mindig képes újat hozni, ez történt most is. A Jobbikra 331 millió forintos pénzbüntetést kiszabó ÁSZ-jelentésnek köszönhetően a párt leghangsúlyosabb témájává a demokráciáért és a jogállamiságért való kiállás vált.

Decemberben volt több szimbolikus évforduló is, amely kiváló alkalmat biztosított mind a kormány lejártására, mind a törzs- és a határon túli szavazók megszólítására. Ilyen volt a december elsejei román nemzeti ünnep, ami Magyarországon Erdély elcsatolásának évfordulójaként is lefordítódhat (bővebben lásd A szélsőjobboldali szervezeteken átívelő ügyek fejezetet). Több jobbikos politikusi és szervezeti poszt is íródott az üggyel kapcsolatban, emellett alkalom nyílt a kormány kritizálására is, ami ekkor jelentette be, hogy a közmédia román nyelvű műsort is fog sugározni. A Jobbik ez utóbbit úgy tálalta, mintha a kormány ajándékot adna Romániának az évforduló kapcsán. A párt fő kommunikációs vonala szerint a kormány csak szavazógépként kezeli a határon túli magyarokat, míg a Jobbik nemzettestvérekként tekint rájuk. A többi párttal szemben – mondta a Jobbik – ők komolyan beleállnának az érdekképviseletbe, és segítenék Székelyföldet az autonómia megszerzésében. Az ilyen konkrét ügyek mellett megjelentek történelmi témájú cikkek is, melyek közül kiemelkednek a Rongyos Gárdával és a Sopron történelmével foglalkozók.

Hangsúlyos Jobbik-téma volt a gazdasági szektor helyzete, ezen belül is a béruniós kezdeményezés, ahol a kommunikáció kétfelé ágazott. Egyrészt igyekezett a párt hitelesebbé tenni az ügyet, így például a félreértéseket tisztázni próbáló felvilágosító kampányt indított, illetve a Béruniót népszerűsítő nyilatkozatokat és konferenciákat  is megosztottak a politikusai, főként Róna Péterre hivatkozva. Másrészt több témát is – főként az egészségügyet, a kivándorlást, a KKV szektor helyzetét és a korrupciót – összekötöttek a bérunióval. Kiemelendő a párt által az egyenruhásokkal folytatott tárgyalás és megállapodás, ami mutatja, hogy a Jobbik ismételten nyitni szeretne a rendvédelmi dolgozók irányába. Többször felvetődött e tárgyalás keretében, hogy a nyugati országokban ugyanazt a munkát ellátó rendfenntartó erők több fizetést kapnak és több szabadidejük is van, mint a magyaroknak. Továbbá szóba került a korkedvezményes nyugdíj visszaállítása, ami a mai napig fájó pont a rendvédelmi dolgozók számára.

Fontosak voltak a Jobbik életében a vállalkozókkal folytatott tárgyalások is, ahol definiálásra került az MKKV szektor, azaz a mikro-, kis- és közepes vállalkozások fogalma. A pártnak a vállalkozói világ, illetve az MKKV szektor irányába tett gesztusai szimbolikus jelentőségűek, tekintve, hogy Vona Gábor és a Jobbik többször vádolta azzal a kormányt, hogy a multikat segítik a magyar vállalkozások helyett. A vállalkozók iránti elköteleződést megerősítendő az ügy bekerült a Vona18 vállalásai közé. A KKV szektor felkarolása azért is volt jó húzás a Jobbik részéről, mert egyszerre lehet képviselni vele a béruniót, a kivándorlás megállítását és a korrupció elleni harcot.

Erre hajazó téma volt a kivándorlás összekötése a béruniós kezdeményezéssel. Z. Kárpát Dániel sajtótájékoztatóján kifejtette az új bérlakásépítési programjukat, ami megoldást kínálna a fiatalokat sújtó magas albérletárak problémájára. A Z. Kárpát által népszerűsített program továbbá – a béruniós kezdeményezéssel összhangban – felpörgetné a magyar KKV szektort is.

Hasonló téma volt az egészségügy és a nyugdíjasok helyzete. Általában a kisnyugdíjas réteget célozták az üzenetek, így a jobbikosok többször is kiálltak korhatár lejjebb szállítása vagy szakmához kötése mellett. Támogatták továbbá a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének kezdeményezését, sőt, a programpontjaikba is bevették azt. 

A mezőgazdaságban is tett vállalásokat a Jobbik, ami szintén azt mutatja, hogy próbál nyitni a vidéki Magyarország felé, ezzel ellensúlyozandó, hogy a kistelepüléseken, főként a falvakban a párt még mindig nem szerepel jól a Fidesszel szemben. Valamint ezen vállalásokkal újabb lehetőség nyílott arra is, hogy a Jobbik önnön szakmaiságát közvetítse a választók felé.

Kevésbé hangsúlyos, de permanens téma volt a korrupció: a lokális jellegű visszaélések, főként a Mészáros Lőrinchez köthető ügyek és a nemzetközi hátterű azeri pénzek kérdése jelent meg. Az előbbi esetben jellemző volt Mészáros és Orbán összemosása mondván, hogy a milliárdok valójában nem a felcsúti polgármestert, hanem a miniszterelnököt gazdagítják. A korrupció, mint sztenderd és más ügyekkel is jól összekapcsolható téma, a „fideszes nagyurak” és a tiszta nép képének szembeállítását célozza a párt kommunikációjában, ahol a tiszta népnek az egyetlen ütőképes szövetségese csakis a Jobbik lehet. Az ilyesfajta pozicionálás megfigyelhető volt a helyi és az országos ügyek kapcsán is. Ezt a képet hitelesítette a Jobbik akkor is, amikor az alacsony bérekkel és a dilettáns kormány képével támadta a Fideszt.

Az ünnepek közeledtével ebben az évben is meghirdette a párt a Szeretet Lángja és a Tiszta Szívvel akciósorozatokat. Rengeteg családnál jártak ezek keretében, amiket persze nem felejtettek el dokumentálni sem. Ez a programsorozat már csak karitatív jellegénél fogva is fontos volt, hiszen a néppártosodás kapcsán újra meg tudta mutatni a Jobbik emberi arcát. Emellett alkalmas volt arra is, hogy a kormánypropaganda állításaival szemben felhívják a figyelmet a magyar emberek nehéz helyzetére, körülményeire. Ezt egészítette ki az ünnep „igazi üzenete” kampány, amivel ráerősített a párt önmaga keresztény arcélére. Persze ezt az üzenet a Szeretet Lángja akciósorozat fő mondanivalója némileg eltakarta.

 

Nagy hangsúlyt nem kaptak, ám fontos témák voltak még az egészségügy, az oktatás és a magyar sajtó helyzete. Az egészségügy kapcsán kiemelkedő Hegedűs Lorántné küzdelme a helyi Újpesti Uszoda és Gyógyfürdőért, illetve a képviselőnő egészségügyi nemzeti konzultációja, ahol többször előkerült a korrupció és a privatizáció témája is. Ez utóbbiak talán azt célozhatták, hogy a régi emlékeket felidézve párhuzamot találjon a választó a fideszes és az MSZP-s „elmúlt 8 év” között.

Dúró Dóra volt az, aki aktívan képviselte az oktatás témáját, ami a politikusnő kommunikációjában gyakran összekapcsolódott a kivándorlással és a bérunióval. Ahogy Dúró kifejtette, egy rossz oktatási rendszer csak az iskolaelhagyók táborát növeli. Akik pedig elhagyják a magyar oktatási rendszert, azok nem fognak tudni jó állásban elhelyezkedni, így vagy a közmunka vagy a külföldre történő kivándorlás marad számukra alternatívaként. Az oktatás és a kivándorlás témájának összekötése adekvát volt, hiszen már minden hatodik magyar gyermek külföldön születik.

Többször is megjelent a Jobbik kommunikációjában, hogy éppen melyik kormánypárti médiumot győzték le a bíróságon, valamint hogy a Fidesz elkaszálta a notórius hazugságterjesztők könnyebb elítélését célzó javaslatukat.

Önmagát kínálta témaként a vörösiszap-per ismételt elindítása, aminek kapcsán a párt politikusa, Képli Lajos kifejtette, hogy a Jobbik volt az egyetlen olyan parlamenti párt, amely próbált tenni valamit a károsultakért, sőt, még az ezzel foglalkozó parlamenti bizottság vezetését is ő látta el. Képli szkepticizmusának is hangot adott, mondván: elképzelhetetlen az, hogy ennyi év után sincs még felelőse a katasztrófának, s hogy a bűnösök még mindig azt mondhatják a bíróságon, hogy ők nem tehetnek semmiről.

Jobbik vs. ÁSZ

A hónap legfontosabb, a Jobbik kommunikációjában vezető szerepet betöltő téma a magyar demokrácia és a jogállam helyzete volt, amit a Jobbikot sújtó ÁSZ-büntetés aktualizált. Ironikus módon az ÁSZ támadása rendkívül jó lehetőséget biztosított a Jobbiknak arra, hogy erősítse a néppártosodás hitelességét és a „Fidesz egyetlen kihívója” pozícióját. Három irányból is támadta az ügyet a párt. Egyrészt az ÁSZ szakmaiságát kérdőjelezte meg, ezzel is hangsúlyozva, hogy a Jobbik az egyetlen hiteles és szakértői párt, míg a Fidesz pusztán az erőre építő ad hoc, hozzá nem értő kormányzást folytat. Ezt a képet erősítette, hogy Volner János az ÁSZ-jelentés észrevételezésének leadásakor a Fidesz kampányköltéséről készült dokumentumokat is átadta a Számvevőszéknek. A képviselő feltette azt az ironikus kérdést is, hogy vajon az ÁSZ olyan körültekintően jár-e majd el a Fidesszel, mint a Jobbikkal szemben.

Az ÁSZ-jelentésre adott másik válasz a demokrácia féltése volt. Többször kifejtették a párt politikusai, hogy ők a demokrácia és a magyar jogállamiság utolsó védőbástyái. Ezt szó szerint maga a pártvezető is többször kijelentette. Orbán Viktor is többször került célkeresztbe azzal a sokat hangoztatott frázissal, hogy a miniszterelnök már csak egy kiégett zsarnok. Így Vona Gábor már hitelesen tudta önmagát a demokrácia megmentőjének a szerepébe pozícionálni, s tenni még egy lépést középre a baloldali szavazók irányába.

A harmadik válasz a szolidaritás ügyének előtérben tolása volt, amit két részre bonthatunk. Az egyik az imént idézett gyűjtés volt, a másik a többi ellenzéki párttal való szövetségkötés lebegtetése azzal az érveléssel, hogy senki nincs biztonságban az ÁSZ-tól. A későbbi események ezt a félelmüket igazolták is. A szolidaritás nevében a Jobbik sok segítséget kapott az ellenzéki pártoktól, elviekben vagy gyakorlatban minden szereplő támogatta őt. Élen járt e tekintetben Hadházy Ákos, aki nyilatkozatában rövid ideig még az adománygyűjtést is reklámozta. Ez alkalmat adhatott a párt középre mozdulásához és a baloldali, főként az LMP-s, szavazók átcsábításához.

A gyűjtés továbbá kiváló lehetőséget biztosított a Jobbik számára, hogy aktivizálja szavazóit, illetve hogy megpróbálja a maga táborán túl is megszólítani az embereket arra támaszkodva, hogy a szolidaritás és a szabadság ismerősen csengő jelszavai a nem jobbikosokat is mobilizálhatja az „orbáni diktatúra” ellenében. A baloldali pártok nem egyszer hasonló jelszavakkal támadták a kormányt, e jelszó alatt fogtak össze ’14-ben is, a Jobbik pedig korábban többször is hivatkozott arra, hogy a magyarok mindig felkeltek – akár külső, akár belső – zsarnokaik ellen. A Jobbik az ilyetén balra tolódott kommunikációt igyekzte ellensúlyozni, a törzsszavazók elrémítése helyett a feltüzelésüket próbálta elérni azzal, hogy az ÁSZ-t az ÁVO- hoz, illetve Orbán Viktort Ceauşescuhoz hasonlította.

A Jobbik melletti szolidaritás (ld. baloldali pártok is részt vettek a Jobbik ÁSZ-ellenes demonstrációján) azonban nem mindenhol aratott osztatlan sikert: Morvai Krisztina emlékeztette a magyarokat, hogy 2006-ban ugyanazok lövettek rájuk, akik most szolidárisak a Jobbikkal. Az EP-képviselő szerint ezek a szereplők most csak ügyeskednek pusztán annak érdekében, hogy a Jobbik hátán kerüljenek kormányra, hogy aztán megint elárulhassák a népet. Morvai mellett Toroczkai László sem hallgatta el a véleményét, még ha azt csak bújtatottan fejezte is ki: a Jobbik alelnöke az ÁSZ-ellenes tüntetéstől való távolmaradását azzal indokolta, hogy a ,,népével" töltötte az Adventet.

Ezektől függetlenül a december 15-i fáklyás felvonulás viszonylag jól sikerült. Bár sokan nem voltak a demonstrálók között, de összetételük eléggé színes volt – ahogy azt több vezető politikus is megjegyezte. Úgy a hallgatóság, mint a fellépők tekintetében elmondható, hogy a Jobbik által hangsúlyozott összefogás megvalósult, továbbá a baloldali pártok XX. és XXI. századi kategóriák mentén történő felosztását is hitelesítette, hogy az LMP, a Momentum, sőt, az Együtt is a résztvevők között volt, ellentétben a szervezetileg távolmaradó MSZP-vel és DK-val. Politikai értelemben tehát (és amúgy technikai értelemben is, hiszen atrocitás nem történt) a Jobbik hatékonyan vezényelte le a tüntetését, ami további táplálékot szolgáltatott a „lövészárkok megtörésének” és a néppártosodás hiteles kommunikációjának. A pozitív hatásokat, a párt és a néppártosodás hitelességét erősítette továbbá a rengeteg interjú, amit a Jobbik vezető politikusai adtak külföldi lapoknak, köztük olyan baloldali újságoknak is, amik korábban ellenségesen viszonyultak a párthoz.

 

Párton belüli ellentétek

Mindezt azonban beárnyékolták a Jobbik szervezeti ügyei. A hónap elejétől kezdve, főként a kormányközeli sajtóban egyre nagyobb teret kapott a Jobbik alapszervezeteinek lázadása Vona Gábor vezetése ellen és a régi keményvonalas politizálás mellett. A kritikus hangokat erősítette Morvai Krisztina nyilatkozata, amiben kijelentette: nem folytatja tovább pályafutását a Jobbikban. Nem tett jót a pártnak az az Origo által kiszúrt beszélgetés sem, amiben Szotyolai-Lázár Zoltán éles kritikával illette az EP-képviselőt arra célozgatva, hogy Morvai nem tett semmit az elmúlt 8 évben. A Jobbikban fontos tisztséget betöltő politikusok közül Toroczkai célozgatott még a párt jelenlegi irányvonalával szembeni ellenérzéseire. Az alelnök jelentőségteljesen posztolt egy, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) tagjaival közösen készített képet azzal a megjegyzéssel, hogy a magyar hazát a magyar emberek építik.

Ezeken felül akadt még nem egy, nem két példa arra, hogy a Jobbikhoz ilyen-olyan módon köthető szereplők élesen bírálták a pártot és annak elnökét. Novák Előd Facebook-posztban értekezett arról, hogy a párt feladta eredeti elveit és értékrendjét; a Jobbik eszmei/ideológiai példaképeként szolgáló '56-os Pongrátz Gergely öccse, Pongrátz András azt állította, hogy bátyja szégyellné azt a Jobbikot, ami ma Vona Gábor vezetésével a politikai hatalom érdekében elvtelenül összeállna a kommunistákkal/reformkommunistákkal; a párt egyik alapítója, Nagy Ervin a liberális holdudvarhoz való dörgölőzést vetette a pártelnök szemére hozzátéve, hogy a kétszínű és gyengekezű vezetés miatt biztos a pártszakadás; Gaudi-Nagy Tamás pedig, a volt jobbikos képviselő Lenhardt Balázshoz hasonlóan árulónak titulálta a Jobbik vezetését.

Ugyan a Jobbik a kritikus hangokat igyekezett elfedni a új jobbikos és Jobbik IT-s alapszervezetek megalakulásáról szóló posztokkal, ám az erre adott Origo-paródia találóan fogalmazta meg az egyik legnagyobb problémát: a prominens képviselői hagyják ott a pártot.

A helyzetet bonyolítja, hogy Vona Gábor bejelentette: amennyiben ’18-ban nem nyernek, le fog mondani a pártvezetői tisztségről. Kérdés, hogy az ÁSZ-támadás és a választások össze tudják-e tartani a meglévő jobbikos bázist az „egy a tábor, egy a zászló” jelszavával, avagy a már régóta emlegetett pártszakadás fog bekövetkezni. Ez utóbbira akkor van nagyobb esély, ha Vona Gábor valóban lemond egy esetleges választási bukás után, vagy visszatérnek a vezetésbe a keményvonalasok.

Mindemellett akadt pozitívuma is a hónapnak a Jobbik szemszögéből: azon túl, hogy a Kovács Béla-ügy lebegtetése a vádemeléssel megszűnt, Kovács Tamás csatlakozott a Jobbikhoz. Bár az olimpikont Deutsch Tamás szalonnáci jelzővel illette, Kováccsal még így is egy hiteles és népszerű emberre tett szert a párt. A Jobbik számára eredményt hozhat továbbá a Jobbik IT által létrehozott új kommunikációs vonal, amiben a tagok elmondják, hogy miért csatlakoztak a szervezethez.

Vona Gábor végül közzétett egy évértékelő és programadó írást, amiben megköszönte párttársainak, barátainak, szimpatizánsaiknak a 2003 óta tartó munkát, főként az utóbbi kemény időkben. Kifejtette, hogy harcolni kell az orbáni zsarnokság ellen, amit nem a Jobbiknak, hanem a magyar társadalomnak kell legyőznie. A pártelnök szerint a Fidesz és az MSZP is a magyar emberek érdekei ellen küzd, ám szimpatizánsaik jó magyar emberek, akik rá fognak jönni, hogy el kell kergetni a nép árulóit. Hozzátette: ők nem az emberek, a szavazók, a fideszesek vagy az MSZP-sek, hanem a pártok ellen küzdenek.

A Jobbik viszonya a Fidesszel és a baloldallal

Vona Gábor decemberben is fenntartotta az együttműködés lehetőségét az LMP-vel és a Momentummal annak ellenére is, hogy azok a közeledést többször visszautasították. Az MSZP és a DK esetében változatlan a helyzet: a Jobbik soha sem fogna össze velük. Ezt bizonyítandó a párt közleményben cáfolta a kormánypárti sajtó támadásait, miszerint a Jobbik és az MSZP összefogott Hódmezővásárhelyen.

Érdekesség, hogy talán az Alaptörvény-módosításból tanulva a párt frakciója megszavazta a Soros-terv elleni határozatot, így szüntetve meg a támadási felületet a fideszes kommunikáció számára.

A kormánypárti sajtó általában a korrupció, Vona Gábor személye és a párt hitelessége felől támadta a Jobbikot. A néppártosodás kapcsán egyrészt annak hitelességét vonták kétségbe, mondván, a Jobbik még mindig egy rasszista és antiszemita párt. Ezt bizonyítandó a kormányközeli média régi hangfelvételek és/vagy nyilatkozatok tömkelegét szivárogtatta ki a hónap során. Kedvelt eszköze volt a hiteltelenítésnek a zsidó vallási vezetők nyilatkozatainak, illetve a Jobbikhoz köthető szereplők már említett kritikus megnyilvánulásainak előtérbe állítása is. Érdekesség, hogy Szotyori-Lázár és Varga-Damm többször is előkerült a lejáratások során. Az előbbi szereplőnek egy Facebook-posztját ragadta ki a kormányközeli média, amiben a politikus a Transparency International pólóját viselve arról értekezik Morvai Krisztinára utalva, hogy ,,jobb kint, mint bent” (Shrek).

A párt hitelességét rombolta a Havas-botrány, illetve Havas Henrik Vona Gáborról írt könyve, ami kiváló lehetőséget biztosított a médiának arra, hogy összemossa a szerzőt a Jobbikkal.

Hasonlóan a párt hitelességét romboló téma volt Simicska Lajos és a Jobbik körüli korrupciógyanús, főként a színlelt szerződés gyanúját felvető plakátügyek.

A kormánypárti sajtó ezeken felül előszeretettel hozta le az ÁSZ-elnök nyilatkozatait azzal a sugalmazással, hogy az ellenérdekelt Jobbik érdemben nem tudja cáfolni az ÁSZ állításait, s a párt „tiszta kezű” imázsának ellenére is „piszkos”. Ez utóbbira rímelnek Szotyori-Lázár korrupciógyanús ingatlanügyei, amit úgyszint napirenden tartott a Fidesz-barát sajtó.

Többször is kifigurázásra kerültek Vona Gábor kutyás posztjai. A gyengekezű, nem igazi férfi, homoszexuális Vona Gábor képét erősítő élcelődésekre a pártelnök azzal választolt, szerinte nem ciki szeretni az állatokat.

Érdekesebb, hogy a hónapban rengeteget böngészte a kormányközeli sajtó az egyes olvasói kommenteket. A Jobbik ÁSZ-ellenes tüntetése kapcsán például kommentek alapján vonta le azon következtetését, hogy a párt szimpatizánsainak nem tetszik az akció. Ezzel is igyekeztek azt a képet építeni, hogy a jobbikos vezetés inkompetens, ráadásul a saját szavazóit is elárulja.

A baloldal szempontjából nem hozott nagy változásokat a hónap. A „XXI. század (LMP Momentum és néha az Együtt) pártjaihoz” próbált közeledni a Jobbik, míg a „XX. század (MSZP, DK, Együtt) pártjait” támadták. A Jobbik tüntetése kapcsán a legtöbb párt támogatását fejezte ki, de résztvevője csak az LMP, a Momentum és az Együtt volt. Ez nem meglepő annak tükrében, hogy a PC által szervezett konferencián a felszólakók kifejtették, hogy az Együtt, az LMP és a Momentum szavazói készek lennének átszavazni a Jobbikra és vice versa. Nem túl meglepő módon ezen a konferencián a jobbikos Szávay István is részt vett a hallgatóság között, majd interjút adott az N1 Tv-nek a konferencia szünetében. Itt kifejtette, hogy végre a kutatók kezdenek tisztán látni a Jobbikkal kapcsolatban, és már kezd beérni a néppártosodás gyümölcse.

Említésre méltó még a Jobbik és a Momentum között lezajlott kardcsörte, melyben Fekete-Győrék az orosz kapcsolataikkal való elszámolásra szólították fel Vonáékat. A Momentum végül félretette a kérdést.

Érdemes szót ejteni a rendvédelmi dolgozók kapcsán alakított árnyékbizottságról, melyben jobbikos és ellenzéki képviselők vegyesen képviseltetik magukat. Ez ismételten azt mutatja, hogy ügyek mentén és a Fidesz elleni harc kapcsán képes a párt összefogni a baloldali ellenzékkel.

Akik kilógtak a néppártosodásból

Fontos ügy volt Ágoston Tiborhoz kötődően, aki a frakciófegyelmet megbontva nem szavazta meg azt a támogatást, ami egy roma származású diákot segített volna. Ezt úgy magyarázta, hogy: „Ha egyszer azt mondjuk, hogy Arany János Tehetséggondozó Program, akkor az a tehetségekről gondoskodjon, és ne olyanokról, akiknek esélyt akarunk adni arra, hogy majd megmutassa, hogy ő tehetséges-e vagy nem.” Majd hozzátette: „Vagy pedig csináljunk egy olyan programot, aminek mondjuk Rostás Winnetou lesz a neve, és felzárkóztató program.” Az ügy gyorsan lezáródott, Ágoston kilépett a pártból és a frakcióból, ugyanakkor a Jobbik határozott felszólítása ellenére sem adta vissza mandátumát.

A már említett példákon túl (pl. Morvai Krisztina, Novák Előd, Toroczkai László) közvetettebb ügyek kerültek csak előtérbe. Ilyenek voltak a már tárgyalt szivárogtatások, valamint a Sneider Tamás fiai ellen indított eljárás (bővebben lásd A szélsőjobboldali szervezetek saját ügyei, eseményei fejezetet). Sneider – fiai mellett teljes mellszélességgel kiállva – az Origoval levelezve próbálta személyétől elhárítani az ügyet és azt sugalmazni, hogy a gyermekei egy kirakatper áldozatai lesznek.

Nem oly szélsőséges, bár a baloldali szavazókat minden bizonnyal enyhén taszító megnyilvánulás volt Sneidertől az a poszt, amiben sérelmezte, hogy Nyírő József székely apostol leszármazottja annak ellenére is nehezen kapja meg a magyar állampolgárságot, hogy régóta itt él. Antipatikusak lehettek a baloldali érzelműek számára a Budaházy György védelmében tett Sneider, Morvai, Gaudi-Nagy és Toroczkai posztok. A Jobbik alelnöke ezzel kapcsolatban még a korzikai nép-nemzeti ellenállás szokásairól és a magyar nép-nemzeti ellenállás szokásairól is értekezett.

Vonán innen és túl – a néppártosodás megítélése a szélsőjobboldalon

A Vona Gábor vezette, a néppártosodás rögös útján egyre gyorsabban haladó Jobbik a radikális jobboldalt sem hagyta érintetlenül. Sőt, a Vona-féle Jobbikhoz való viszony központi helyet foglalt el szinte minden szereplő kommunikációjában.

A Jobbik „cukisodására” adott válaszoknak mindig van egy katalizátora, ami elindítja az újabb és újabb, kritikus hangokkal telített hullámot. Mintegy egy éve ez leginkább Vona Gábor hanukai üdvözlő levele volt, ami nem kevés feszültséget szült a középre húzó párt és a szélen maradt szereplők között.

Jelen esetben nehéz lenne kiemelni egy konkrét cselekvést, inkább események sorozatáról kell beszélnünk, kezdve a Jobbik európai béruniós kampányával, folytatva a pártelnök október 23-i beszédével, illetve a Spinoza-házban történt, szimbolikus jelentőségű szereplésével, egészen a számtalan, a baloldal (valójában a baloldali szavazók) irányába tett gesztusig bezárólag. Ezek az újra és újra, egyre hangsúlyosabban jelentkező megnyilvánulások növelhették oly mértékben a szélsőjobboldali ellenérzéseket, hogy azok valósággal kirobbantak, amikor decemberre fordulván a két mértékadó szereplő, Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő és Novák Előd, a párt emblematikus kitaszított figurája azzal vádolta meg a Jobbikot, hogy az az eredeti elveit és értékrendjét feladta.

Az újabb hullám mainstream vélekedése kifejezetten elutasította a Jobbik „köpönyegforgató” politikáját. A legélesebb kritikák az Erő és Elszántság felől érkeztek. Kalics László, a szervezet elnökségi tagja, volt Jobbik alapszervezeti elnök hosszan ecsetelte, hogy hogyan veszítette el a hitét a pártban a felső vezetés „liberális pálfordulása", illetve Vona Gábor néppártosodó politikája miatt. Vona szerinte elárulta őt és sok százezer sorstársát, s mára a Jobbikban csak a naiv idealisták, valamint a politikai pozícióért mindenre hajlandó, jellemtelen zsoldosok politizálnak. Társa, Ábrahám Barnabás publicisztikában fejezte ki nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik az LMP-vel és a Momentummal közösen tüntet a pártot sújtó ÁSZ-büntetés miatt. Ez utóbbit az elnökség harmadik tagja, Lantos János sem hagyta szó nélkül, s a baloldali arcokkal történő demonstráció kapcsán leszámolt a Jobbikkal, mondván, hogy az „nemhogy nem tudja már képviselni a radikális jobboldalt, de félreérthetetlen üzenetet küldött felénk, erre nem is tart igényt. Pont került tehát az i-re végérvényesen.”

Az Erő és Elszántságon kívül voltak még szereplők, amik szervezetileg is kiállni látszottak a Jobbik ellenében. Ezek egyike volt a MIÉP. A szebb időket is megélt párt november legvégén tartotta Budapest-Pest megyei értekezletét, amire meghívták Szabó Attilát, az Erő és Elszántság elnökségi tagját. Azon túlmenően, hogy Balla Tamás, a párt prominens arca komoly kritikát fogalmazott meg az ATV-n és a Népszavában megjelenő Jobbikkal szemben, Szabó egyenesen kijelentette: „a radikális szervezeteknek, mint a MIÉP és az Erő és Elszántság egymásra kell találniuk, össze kell fogniuk azért, hogy együtt tudják képviselni a radikális jobboldalt.”

A Betyársereg, bár önálló tartalmat nem jelentetett meg a Jobbik „cukisodása” kapcsán, azonban a fenti erő és elszántságos tartalmakat megosztotta a saját felületén, így nem túlzás azt állítani, hogy ők is betagozódtak a kritizálók sorába.

Nem meglepő, hogy ehhez a csoporthoz csatlakozott a Bertha Szilvia-féle Értünk, Értetek is. Azon felül, hogy Bertha több ízben is bírálta az értelmezésében elvtelenül politizáló Jobbikot, a párt hivatalos közleményben ítélte el a párt értékrendi pálfordulását. E példát követte az Új Magyar Gárda is.

Ezeken túlmenően politikai súllyal rendelkező személyek véleményeiről beszélhetünk. A fent említett Nagy Ervin, Pongrátz András, Gaudi-Nagy Tamás és Lenhardt Balázs mellett Bede Zsolt, az Ultras Liberi egykori szélsőjobboldali fociultracsoport alapítója elszámoltatást ígért a pártelnöknek, míg Kásler Árpád a Jobbik megújítására szólította fel az elégedetlenkedő párttagokat. A Jobbik mellett mindössze László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője állt ki, leginkább a pártot érintő ÁSZ-döntés kapcsán.  Tette mindezt a saját Facebook-oldalán, amihez hasonló tartalom a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) felületein nem jelent meg. Ugyanakkor a szervezet évadzáró rendezvényén részt vett több jobbikos is. Érezhető így, hogyha harsányan nem is, de a Magyar Önvédelmi Mozgalom még a néppártosodás közepette is kitart informálisan a Jobbik mellett. Hasonlóan támogató szerepbe pozícionálta magát Érpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán is azáltal, hogy részt vett a Jobbik ÁSZ-döntés elleni demonstrációján, azonban explicit, a Jobbikot védő tartalmat már ő sem osztott meg. Sőt, Orosz jelenléte inkább a fideszes erőpolitika elleni, mintsem a Jobbik melletti kiállásként értelmezhető.

Mindez felveti a következő kérdést: a döntően elítélő vélemények átfordulnak-e rövid időn belül palotaforradalomba? A válasz: nem valószínű, akármennyire is vizionálta ennek lehetőségét a kormányközeli sajtó, nem ritkán Novák Elődben látva a Vona elleni puccs vezéralakját.

Novák maga ugyan meglebegtette, hogy a pártban „a magunkfajták” csak az alkalmas pillanatra várnak, hogy visszafordíthassák a párt szekerét, továbbá több posztban is kifejezte, hogy nem a Jobbikkal, hanem annak vezetésével vannak problémái, azonban a cselekvés dátumát nem tűzte ki. Az azonnali megtisztulást mindössze Bertha Szilvia propagálta, ám valószínűsíthetőleg a többség érzi, hogy politikailag kifizetődőbb a kivárás. A sikeres váltásra, a párt radikális irányba történő terelésére ugyanis jobb alkalmat kínál a Jobbik esetleges választási kudarca. Ráadásul ennek nagy az esélye tekintve, hogy a regnáló pártelnök egyértelműen a kormányra kerülést jelölte meg a sikeres szereplés kritériumának, amire a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján vajmi kevés esély van.

A kivárás mellett a másik válasz a radikális jobboldali szavazókat célzó politikai alternatíva létrehozása (ld. Értünk, Értetek), vagy legalábbis annak szándéka volt. Ennek egyik megnyilvánulásaként értelmezhető az erő és elszántságos Szabó Attilának a MIÉP értekezletén tett kijelentése a radikális szervezetek összefogási kényszeréről.

Látható, hogy az elégedetlenség általános, eddig is az volt. Mi különbözteti meg mégis a 2017. decemberi hullámot a korábbiaktól? Az, hogy végérvényesen tudatosult a szereplőkben: Vona Gáborra és az általa vezetett Jobbikra nem számíthatnak. Akárhova is fog kifutni a történet, Vonát és társait a radikális jobboldal aligha fogja – tékozló fiaként – visszafogadni.

A szélsőjobboldali szervezeteken átívelő ügyek

Iszlám- és bevándorlásellenesség

A Vona Gábor vezette Jobbikhoz való viszonyon felül is voltak olyan témák, amik több szereplőnél felbukkantak. Ezek egyike az iszlám- illetve bevándorlóellenesség. Ez – más és más formában – sok szervezet és személy kommunikációjában fellelhető volt 2017 decemberében.

Az Erő és Elszántság járt élen ez esetben is, ahol az iszlám kritikája sok helyütt összekapcsolódott a zsidóság bírálatával, illetve a keresztény értékrend féltésével. Lantos János arra biztatta olvasóit, hogy ne álljanak se a zsidó, se a muszlim oldalra Jeruzsálem ügye kapcsán, mert szerinte mindkettő csak a saját csoportján belül tartja be a 10 parancsolatot, „cégen kívül” nem. Ellentétben a keresztényekkel. Mint ismeretes, az arab-izraeli konfliktus azután éleződött ki újfent, hogy Donald Trump amerikai elnök Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet. Karácsonyi videóüzenetében Lantos már egyenesen azt állította, hogy Európa s benne Magyarország vallási-kulturális harcban áll. László Balázs pedig karcos publicisztikában szólalt fel mind az iszlám bevándorlás és térhódítás, mind a zsidó cionizmus ellen azzal a felkiáltással, hogy a magyarságnak sem saríára, sem Talmudra nincsen szüksége.

Amíg a Betyársereg megelégedett azzal, hogy megosztottak egy lengyel iszlámellenes tüntetésről szóló tudósítást, addig az Identitás Generáció azzal vádolta meg a nyugati politikusokat, hogy a megengedő bevándorláspolitikával az iszlámhoz köthető, évezredes konfliktusokat importálnak a kontinensre. A szervezet prominens arca, Bódi Ábel pedig videót tett közzé londoni útjáról azt bizonyítandó, hogy a város már iszlám megszállás alatt van. Orosz Mihály Zoltán még ennél is radikálisabb hangot ütött meg, amikor „egy totális biológiai háború alattomos hadműveleteként” tekintett „a migráns invázióra”.

A Jim Dowson és Nick Griffin nevéhez fűződő Knights Templar idáig nem merészkedett. A templomosok fél tucatnyi cikkben mindössze idézték és erősítették a bevándorlásellenes magyar kormány különböző prominenseinek narratíváit, amiket az Európai Unióval szembe helyezkedve fogalmaztak meg.

A december elsejei román nemzeti ünnep

1918. december elsején az erdélyi románok nagy nemzeti gyűlést tartottak Budafehérváron, ahol is kifejezték azon kívánalmukat, hogy a továbbiakban Romániához kívánnak tartozni. Ez a Nagy Románia létrejöttéhez fűződő szimbolikus esemény olyan jelentőségre tett szert, hogy a román rendszerváltást követően nemzeti ünneppé nyilvánították december elsejét.

Ami Romániában ünnep, az Magyarországon viszont nagyon is megosztó téma, tekintve, hogy az erdélyi magyarság anyaországától való elszakítását is szimbolizálja. A szélsőjobboldali körökben pedig Trianon és a hozzá kapcsolódó események, mint a román nemzeti ünnep kifejezetten alkalmas a radikális gondolatok megfogalmazására.

Az erdélyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a baróti református templomnál koszorúzással és gyertyagyújtással emlékezett meg a Székely Hadosztály megalakulásáról. Hasonló, bújtatottan a román nemzeti ünneppel szembe helyezkedő megemlékezések zajlottak Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Budapesten is.

 

Ugyanígy járt el a nyírségi Magyar Önvédelmi Mozgalom is, ami a hadosztályra emlékezvén koszorút helyezett el a nyíregyházi megyeháza falán. A szervezet azonban nem átallott ennél radikálisabb hangot is megütni nemzeti színű plakátjával, amin a Nagy Magyarország felett nagy betűkkel a következő felirat szerepel: December 1. üzenete: Vesszen Trianon!

Bár a román ünnephez explicite nem kapcsolódott, de Orosz Mihály Zoltán sem hagyta szó nélkül a trianoni szerződést. Karácsonyi üzenetében boldog ünnepeket kívánt a magyaroknak „gúnyhatárokon innen és túl”.

Közös rendezvények, akciók

A szélsőjobboldali szubkultúra belterjes, amolyan alternatív valóságértelmező közegként, világként funkcionál. Ennek megfelelően természetesnek tekinthető, hogy a szervezetek között kialakul egyfajta bajtársiasság, ami közös rendezvényekben és akciókban ölthet testet.

Ilyen rendezvény volt a már említett MIÉP-értekezlet, amire a szervezők meghívták Szabó Attilát, az Erő és Elszántság elnökségi tagját.

A Betyársereg Motoros Klánja évadzáró rendezvényére meghívta az Erő és Elszántság Paksi Alapszervezetét, illetve egy Horvátországot képviselő Motoros Clubot is.

Közös akcióban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Pest megyei szárnya vett részt. Varese városában, Olaszországban rohanta le a rendőrség egy helyi nacionalista közösség a DO.RA. klubházát. Házkutatást tartottak, sőt, már vádemelésre is sor került. Ennek apropóján a HVIM a Skin4Skins felkérésére részt vett az eljárás alá vontak melletti szolidaritási akcióban, amiben angol szöveggel feszítették ki a molinót: „Ha egyet megvágnak, mi mind vérzünk!”

 

Közös oldal: Ébredj, Európa!

A megannyi szervezet közelségét a december közepén hivatalosan is elstartolt Ébredj, Európa! oldal mutatja a legplasztikusabban. Ezt az új szélsőjobboldali hírportált eredetileg a Magyar Önvédelmi Mozgalom promózta, a Facebook-oldalának első lájkolói között is túlnyomó többségben voltak a MÖM-ösök. Azonban a portál tartalma három magyar szélsőjobboldali szervezetet, a MÖM-öt, a HVIM-et és az Erő és Elszántságot is felöleli: ezen szervezetek fontosabb eseményeit, megnyilvánulásait rendre megosztja az oldal.

Biztosat persze nem lehet mondani, de gyanítható, hogy a hírgyártásban és a médiamegjelenésben jóval jártasabb Knights Templar egyfajta magyarországi leágazásáról beszélhetünk, ami – túl a szélsőséges tartalmak megjelentetésén – igyekszik segíteni a mértékadó radikális magyar szervezeteket.

Ami továbbá figyelemre méltó, hogy a magyar szélsőjobboldalon eleddig csak a Jobbiknak volt saját médiája (Alfahír, Barikád), most viszont olybá tűnik, a Jobbiktól jobbra lévő szervezetek közreműködésével is létesül egy őket tömörítő, önálló hírportál.

A szélsőjobboldali szervezetek saját ügyei, eseményei

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

A HVIM életében a már ismertetett eseményeken túl a legjelentősebb ügy „székely terrorper” volt. Beke István Attila, a HVIM kézdivásárhelyi elnöke, illetve Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi szervezetének vezetője 2015. október 10-én, Bekéék cégének irodájában arról beszélgetett, hogy jó lenne petárdákkal ráijeszteni a december elsejei román ünnepi felvonulás résztvevőire. A vád szerint Beke és Szőcs lépéseket is tettek az elképzelésük kivitelezése érdekében. A Bukaresti Táblabíróság 2017. április 7-i ítélete Beke Istvánra robbanószerek illetéktelen kezelése miatt 11 havi és 6 napi, Szőcs Zoltánra pedig felbujtásért 10 havi és 8 napi börtönt szabott. Ezek pontosan megegyeztek a két személy előzetesben töltött idejével, így a büntetés letöltöttnek minősült. Az ítélet ellen azonban a két vádlott és a helyi terrorizmus elleni ügyészség is fellebbezett, így a következő tárgyalásra december 8-án került sor.

A tárgyalásról két személy is tudósított, az egyik maga Beke volt. A vádlott kifejtette, hogy milyen ellentmondásokba keveredett a vádat erősítő tanú, az egykori HVIM-tag Bandi Szabolcs, illetve hogy a védelmet erősítő tanú, Hodor István kitartott eddigi nyilatkozatai mellett.

A másik Szőcs Levente pártos tudósítása volt, ami szerint Beke István fenyegető sms-ek, autós követések stb. útján igyekszik Bandi Szabolcsot megfélemlíteni. A szerző valószínűsíthetően rokoni kapcsolatban áll a másik vádlottal, Szőcs Zoltánnal. Az írásra válaszul Beke helyreigazítást kért, mert szerinte az manipulatív módon tálalt és lejárató szándékú, illetve a megfogalmazott vádakat igyekezte pontról pontra cáfolni.

Magyar Önvédelmi Mozgalom

December elsején a nyírségi MÖM emlékezett meg a Székely Hadosztály megalakulásáról, másnap pedig Lévay Zsolt vezényletével megalakult a MÖM Jászberényi Alapszervezete.

Szűk egy héttel később a Betyársereg kunszentmártoni seregszemléjén vendégeskedett a szervezet, majd december 9-én a Borsod megyei Ongán került sor a MÖM évadzáró rendezvényére. A rendezvényen Miklós Árpád, a Jobbik borsod megyei elnöke elmondta, hogy a MÖM-re nemzetünk immunrendszereként tekint, amit ha valamely párt nem támogat, az a nemzet ellensége. László Attila a hazánk és az életterünk megvédését propagálta ünnepi beszédében, míg dr. Horkovics-Kováts János azt vetette a kormány szemére, hogy elvándorlásra kényszerítette a magyar fiatalokat. Végül Toroczkai László az utolsó harcosoknak nevezte a MÖM tagjait.

 

December 17-én indult el a MÖM ügyeit felkaroló új szélsőjobboldali portál, az Ébredj, Európa! Végül a dél-békési Medegyesegyházán építette tovább közösségét a szervezet.

Erő és Elszántság

Eseménydús hónappal búcsúztatta 2017-et az Erő és Elszántság is. A már kitárgyalt MIÉP-értekezleti részvételen túlmenően decemberre fordulván az országos médiába is bekerült a szervezet – igaz, nem éppen pozitív felhanggal. Ugyanis állítólag az Erő és Elszántság két tagja egy szórakozóhely előtt megverte az Együtt keszthelyi aktivistáját. Az Együtt közleménye szerint aktivistájuk a szórakozóhelyről kilépve futott bele támadóiba, akikkel először beszélgetni kezdett, „tettlegességig pedig akkor fajult a dolog, amikor az áldozatról kiderült, hogy nem gyűlöli a cigányokat és a zsidókat. Ekkor a »Liberális köcsög!« felkiáltással ráugrottak". Az aktivista sérüléseiről orvosi látlelet készült, és könnyű testi sértés miatt feljelentés is történt az ügyben. László Balázs, az Erő és Elszántság alelnöke közleményben cáfolta a vádakat.

December 10-én a Betyársereg Motoros Klánjának évadzáró rendezvényén vendégeskedett a szervezet, másnap pedig Ábrahám Barnabás elnökségi tag jelenlétében két újabb Erő és Elszántság alapszervezet alakult Komlón és Barcson. A szervezet a december 17-i péceli alapszervezet megalakításával ágyazott meg végül a 21-i karácsonyi közösségi találkozójának, ahol László Balázs alelnök a helyi tagsággal is egyeztetett a 2018-as feladatokról.

 

Betyársereg

Mivel az Erő és Elszántság egyik alapítója a Betyársereg, így a betyárok tevékenységének egy része is összefonódik a partnerszervezettel. Nem meglepő tehát, hogy a saját rendezvényeiken meghívottként részt vett az Erő és Elszántság is. Ilyen volt a Motoros Klán évadzáró rendezvénye, amit Tyirityán Zsolt, illetve Szabó Attila Bakter, a Motoros Klán elnökének ünnepi köszöntője nyitott meg. További esemény volt a hónap elején a Hírös Klán fennállásának egy éves évfordulójának alkalmából megrendezett találkozó. Médiavisszhangot mégis egyedül az váltott ki, hogy az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség közösség tagjai ellen elkövetett erőszakkal vádolta meg a Betyársereg több tagját is. A vádlottak között van Sneider Tamás, a Jobbik alelnökének két fia is.

Orosz Mihály Zoltán és a Rend és Igazságosság

Ennél sokkal aktívabb volt a Rend és Igazságosság párt elnöke, Orosz Mihály Zoltán. Rögtön elsején sajtótájékoztatót tartott a bírói és rendőrségi visszaélési ügyek kapcsán az egri járásbíróság előtt. 15-én a Jobbik ÁSZ-döntés elleni demonstrációját biztosító rendőröket zaklatta, próbálván megtudakolni tőlük, hogy a gazdájuk vajon mitől félhet, hogy ily nagy számban vezényelte ki őket. Nyíregyházát is meglátogatta később, ahol az ügyészségi segédlettel elkövetett NAV-os visszaélések ügyében tartott sajtótájékoztatót. Orosz az évet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság előtt zárta, ahol az Ügyészségi segédlettel elkövetett rendőri visszaélések címmel tartott sajtótájékoztatót.

December 19-én egyhangúlag feloszlatta magát az érpataki önkormányzat képviselő-testülete. A testület egyes részei (fideszes vs. Orosz Mihály-párti) között régóta hatalmas ellentétek feszültek, amiknek eredményeképpen nem sikerült elfogadni a 2016-os zárszámadást sem, így a település a közmunkaprogramtól is elesett. A tarthatatlan állapotok miatt minden érintett a testület feloszlatásában lett érdekelt. Orosz azóta jelezte: indulni fog az időközi választáson.

Bertha Szilvia és az Értünk, Értetek

Az Orosz-féle Rend és Igazságossághoz hasonlatos az Értünk, Értetek is: a párt maga Bertha Szilvia, legalábbis ami a nyilvános szerepléseket és a kommunikációt illeti. A hónapot ő is egy rendezvénnyel, az egészségügy átalakításának témáját körüljáró szakmai konferenciával kezdte, amit a szabadszállási lakossági fórummal folytatott. Ez utóbbin a főbb témák a deviza- és forinthitel válsága és a politika kapcsolata, valamint az új magyar jövőkép voltak. Kiemelendő még a párt hivatalos közleménye, ami a „köpönyegforgató” Jobbik „értékrendi pálfordulását” illette bírálattal.

A hónap legfontosabb eseményei

Jobbik

• December 1. Morvai Krisztina kijelenti: nem fog újabb ciklust vállalni a Jobbik színeiben
• December 1. Az ÁSZ az Ügyészséghez fordul
• December 1. Megalakul az árnyékbizottság
• December 3. Megindítja a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány a Szeretet Lángja akciósorozatot
• December 6. Vádemelés Kovács Béla ellen
• December 6. A JobbikIT megindítja a Tiszta Szívvel akciósorozatot
• December 6. Kikerül az ÁSZ-jelentés
• December 7. Megindul az adománygyűjtés az ÁSZ-jelentésre reflektálva
• December 8. Vona Gábor nemzetközi sajtótájékoztatója
• December 8. Volner János bejelenti, hogy kerekasztal-beszélgetést tartottak az egyenruhás szakszervezetek képviselőivel, valamint kifejti, hogy hogyan lehetne a béruniót megvalósítani Magyarországon
• December 8. Megjelenik Havas Henrik Vona Gáborról szóló könyve
• December 11. A Parlamentben Volner János nekimegy az ÁSZ elnökének, Vona pedig 6 pontban összeszedi az első Jobbik-kormány terveit. Ezután december 15-ére fáklyás vonulást hirdet a pártot érintő ÁSZ-jelentés ellenében.
• December 11–12. Újrakezdődik a vörösiszapper, aminek kapcsán Képli Lajos is megszólal mint az ezt ügyet tárgyalt parlamenti bizottság vezetője
• December 15. A Jobbik tüntetése az ÁSZ-döntés ellenében
• December 16–18. A párt vállalkozókkal beszéli át a legfontosabb problémákat. Erre reflektálva a pártelnök a Vona18 keretében újabb vállalást tesz
• December 17. Kipattan az Ágoston Tibor-ügy
• December 20. A JobbikIT elindítja a figyelemfelhívó kampánysorozatukat, hogy az emberek újra felismerjék a karácsony igazi üzenetét
• December 20–27. A Jobbik aláírja a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének intézkedéscsomagját, majd bejelenti a sajátját is
• December 22. Volner János és Schön Péter átadják az észrevételeiket az ÁSZ-nak
• December 27. Morvai, Sneider és Toroczkai megemlékezést tart a Budaházy-ügyről, és kérik az emberek támogatását
• December 28. Ágoston Tibor kilép a pártból és lemond minden tisztségéről, kivéve az önkormányzati mandátumáról
• December 31. Vona Gábor újabb évértékelőt tart és megnevezi a legfontosabb tennivalókat

 

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

• December 1. Megemlékezések a Székely Hadosztályról
• December 8. A Bukaresti Táblabíróságon folytatódik a „székely terrorper” tárgyalása
• December 16. Közös kiállás a Skin4Skins-szel az olaszországi DO.RA. mellett
• December 16. Gyermekkarácsonyi rendezvények Budapesten és Kézdivásárhelyen
• December 17. Elindul a HVIM-et is felkaroló Ébredj, Európa! portál

Magyar Önvédelmi Mozgalom

• December 1. Megemlékezés Nyíregyházán a Székely Hadosztály megalakulásáról
• December 2. Megalakul a Jászberényi Alapszervezet
• December 7. A Betyársereg kunszentmártoni seregszemléjén vendégeskedik a MÖM
• December 9. A Borsod megyei Ongán tartják meg a MÖM évadzáró rendezvényét
• December 17. Elindul a MÖM-öt is felkaroló Ébredj, Európa! portál
• December 29. Medgyesegyházi közösségépítés

Erő és Elszántság

• November 30. Szabó Attila elnökségi tag vendégeskedik a MIÉP Budapest-Pest megyei értekezletén
• December 1. A szervezet két tagja állítólag megverte a keszthelyi Együtt egyik aktivistáját
• December 10. A Betyársereg Motoros Klánjának évadzáró rendezvényén vendégeskedik az Erő és Elszántság
• December 11. Új alapszervezet alakul Komlón és Barcson
• December 17. Új alapszervezet alakul Pécelen
• December 17. Elindul az Erő és Elszántságot is felkaroló Ébredj, Európa! portál
• December 21. A Budapesti Alapszervezet karácsonyi találkozója

Betyársereg

• December 2. Egy éves a Betyársereg Hírös Klánja
• December 10. A Betyársereg Motoros Klánjának évadzáró rendezvénye
• December 18. Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség közösség tagjai ellen elkövetett erőszakkal vádolja meg a Betyársereg több tagját

Orosz Mihály Zoltán és a Rend és Igazságosság

• December 1. Sajtótájékoztató a bírói és rendőrségi visszaélési ügyek kapcsán
• December 15. Tudósítás a Jobbik ÁSZ-döntés elleni demonstrációja kapcsán
• December 19. Feloszlatja magát az érpataki önkormányzat képviselő-testülete
• December 22. Sajtótájékoztató Nyíregyházán az ügyészségi segédlettel elkövetett NAV-os visszaélések ügyében
• December 29. Sajtótájékoztató a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság előtt az Ügyészségi segédlettel elkövetett rendőri visszaélések címmel

 A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Petróczi Rafael és Csima Ottó készítették.