Kezdeményezéseink
A Political Capital a parlamentáris demokrácia alapértékei, az emberi jogok és a piacgazdaság iránt elkötelezett intézetként nem csupán elemzések és tanulmányok, hanem kezdeményezések és a döntéshozók számára megfogalmazott javaslatok sora révén törekszik a közélet alakítására.
2018-2022. A 2018-as országgyűlési választás előtt felmerült a gyanú, hogy külhoni magyar állampolgárok számára azért létesítettek fiktív magyarországi lakcímet, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. Bár több független médium is feltárt néhány konkrét esetet (például ezt és ezt), a visszaélések nagyságrendjét egyelőre csak találgatni lehet. Ezért a TASZ-szal együttműködésben már a választás előtt, 2018. április 5-én adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához (BM): két évre visszamenőleg kértük ki a települési szintű névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően, és ha igen, mikor. Mint válaszából kiderült, a visszamenőleges névjegyzéki adatok nem állnak az NVI rendelkezésére, a BM pedig a személyes adatok védelmére hivatkozva nem adta ki az adatokat. A TASZ pert indított, amelyet első- és másodfokon is megnyert, tehát a BM-et az adatok (amelyek természetesen személyes adatokat nem tartalmaznak) kiadására kötelezte a bíróság. A BM azonban felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely 2021-ben arra jutott, hogy bár az adatsorok alapjául szolgáló adatok rendelkezésre állnak, a BM-nek ezek felhasználásával minőségileg új adatokat kellene előállítania az adatigénylés teljesítése érdekében, márpedig ez nem elváható a BM-től. A helyzet abszurditásáról itt írtunk. 2021 novemberében aztán legalizálták a fiktívlakcím-létesítést. 2021 decemberétől kezdve a 2022. április 3-ai országgyűlési választás najáig az NVI heti rendszerességgel frissíti a telpülési szintű névjegyzéki adatokat, így legalább ebben a rövid időszakban láthatjuk a lakosságmozgásokat – ami nem pótolja a korábbi évek transzpareciájának hiányát.
2018. Olyan dezinformációs útmutatót készítettünk, amelyben nemcsak a dezinformáció okaira, biztonságpolitikai kockázataira és fő terjesztőire hívjuk fel a figyelmet, hanem igyekszünk segítséget nyújtani az álhírek felismerésében és az ellenük történő érvelésben is. A Hogyan küzdjünk a dezinformáció ellen? című tanulmány itt elérhető.
2016. Radikalizmusprevenciós oktatási csomagokat dolgoztunk ki a brit Institute for Strategic Dialogue és a The Tim Parry Johnathan Ball Foundation for Peace szervezetekkel együttműködésben. Az Európai Unió támogatásával megvalósult „Extreme Dialogue” projekt keretében készült oktatási anyagok célja, hogy rámutassanak a szélsőséges eszmék és előítéletek következményeire, így csökkentve ezek vonzerejét a fiatalok körében. Az oktatási segédanyag használatáról 2016. októberében két tréninget tartottunk tanárok és trénerek részére.
2016. A Norvég Civil Támogatási Alap által finanszírozott projekt keretében az erőszak- és kirekesztés-mentes közbeszéd megerősítésének lehetőségeit vizsgáltuk. Több más szervezettel együtt dolgozva érvelési stratégiákat azonosítottunk a szélsőséges beszéddel szemben, valamint teszteltük ezeket online felületeken. A projekt eredményeit és tanulságait összefoglaló zárótanulmány itt érhető el.
2015. A gyűlöletbűncselekmények megelőzéséről szóló európai uniós program (ISEC) keretében kutatási módszertant dolgoztunk ki a politikai erőszak mérésére. Az Európai Bizottság radikalizáció-megelőzésével és a jó gyakorlatok terjesztésével foglalkozó tanácsadó testületének (RAN) tagjaként rendszeresen javaslatokat fogalmazunk meg a döntéshozók számára.
2015. A Heinrich Böll Stiftung és a Joods Humanitair Fonds támogatásával útmutatót dolgoztunk ki a szélsőséges érveléssel szemben. Az érvelési „kiskáté” és az azt megalapozó kutatásaink eredményeire építve oktatási segédanyagot és képzési vázlatot is kidolgoztunk. Ezek mentén 2015 és 2016 folyamán számos képzést tartottunk fiataloknak iskolai és iskolán kívüli környezetben a szélsőséges érvelés jellemzőiről és az ilyen érveléssel szembeni fellépés lehetőségeiről. A kiskátéról és a képzésről további információkért írjon az info@politicalcapital.hu címre.
2015. Animációs infovideót készítettünk az antiszemitizmus magyarországi állapotáról és jellegzetességeiről azzal a céllal, hogy a jelenség elleni fellépésre, az antiszemitizmus elleni küzdelemre buzdítsunk. Ha ugyanis a félelem uralkodik el, és nem szállunk szembe a jelenséggel, az antiszemiták győznek, miközben a teljes magyar társadalom és egész Magyarország veszít.
2015. A Political Capital a New Pact For Europe projekt keretében nyilvános vitát és konferenciát szervezett az Európai Unió jövőjéről. Kapcsolódó tanulmányunk a 28 tagállam polgárainak az EU jövőjével kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta.
2014. Az Open Society Institute támogatásával megvalósult projekt keretében az Európai Parlament képviselőinek választásához időzítve tájékoztató videót készítettünk az európai szélsőjobboldali pártokon keresztül érvényesülő orosz befolyásról, annak céljairól és veszélyeiről, hogy a szélsőséges pártokkal szemben az EU iránt elkötelezett pártokra szavazásra ösztönözzük a választókat. A film magyar, angol és francia nyelven érhető el.
2013 októbere óta a Political Capital a Transparency International-lel együttműködésben folyamatosan napirenden tartja a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás alkotta torz rendszer ügyét. A kamupártok burjánzásának és a közpénzek ellenőrizetlen kiáramlásának megakadályozása érdekében megoldási javaslatokkal álltunk elő, amelyeket közleményeken, tanulmányokon, konferenciákon, nyílt leveleken keresztül juttattunk kifejezésre.
2013. május 6-án négy civil szervezettel együttműködésben (Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország) javaslatcsomagot fogalmaztunk meg a Választási eljárásról szóló törvény módosítására vonatkozóan. A közérdekű adatok nyilvánosságával, a névjegyzékek érdemi ellenőrzésének lehetőségével, illetve a levélben beérkező szavazatok ellenőrzésének lehetőségével kapcsolatos ajánlásaink jelentős része néhány héttel később bekerült a törvény szövegébe. Az akció részletei és eredményességének értékelése itt olvasható.
2013. A Heinrich Böll Alapítvány támogatásával tanulmányt készítettünk a fiatalok demokráciához fűződő viszonyának leírása, és az alacsony demokratikus elkötelezettség mögött meghúzódó okok feltárása érdekében. A tanulmány alapján javaslatokat és ajánlásokat fogalmaztunk meg a politikai és a civil szféra számára a fiatalok demokratikus elkötelezettségének erősítése érdekében.
2010 - 2011. A European Social Survey adataira alapozva kidolgoztuk a jobboldali extrémizmus iránti társadalmi keresletet mérő, több mint harminc országot vizsgáló indexet (Demand for Right-Wing Extremism Index – DEREX), amelyet azóta mind Magyarországon, mind külföldön számos társadalomkutató használ és idéz. A DEREX értékeit kétévente publikáljuk. A részletes adatok és az azokra épülő elemzések szakmai aloldalunkon olvashatók.
2010. Együttműködést kezdeményeztünk szlovák és magyar politikai elemzők között, hogy elősegítse a szorosabb kétoldalú kapcsolatokat a két ország között.
2009. A Political Capital a régióban elsőként figyelmeztetett a kelet-európai szélsőjobboldali pártok oroszbarát irányultságára.
2009 októberében négy további intézettel közösen álltunk ki a jelöltállítás reformja mellett. A 2010 után átalakított rendszer nem szüntette meg az adatvédelmi aggályokat, hiszen az ajánlószelvények helyébe lépő ajánlóívek révén továbbra is a pártok kezelhetik a választópolgárok személyes adatait. Sőt, az ellenőrizetlenül elkölthető központi kampánytámogatás bevezetésével és a többes ajánlás lehetőségének megteremtésével az ajánlóívek illegális másolása vált gyakorlattá. Egy rossz rendszer helyébe tehát egy másik rossz rendszer lépett. A jelöltállítás és a kampányfinanszírozás alkotta torz rendszerről itt írtunk részletesen (65. oldaltól).
2009. A Political Capital a ferencvárosi időközi országgyűlési képviselőválasztás kapcsán az illetékes választási bizottságokhoz, majd a bírósághoz kifogást nyújtott be a névjegyzék ellen annak érdekében, hogy ismételten ráirányítsa a nyilvánosság figyelmét a választókerületek aránytalanságának ügyére. A szabályozás nem megfelelő jogforrási szintjével kapcsolatosan pedig utólagos normakontrollt kértünk az Alkotmánybíróságtól, ennek (és más beadványok) eredményeképp 2010 decemberében az Alkotmánybíróság nemcsak az 1990 óta változatlan formában hatályos választókerületi beosztást semmisítette meg, hanem az úgynevezett felhatalmazási klauzulát is, amely a mindenkori kormány kezébe adta a választókerületi határok kijelölésének jogát. Ezzel kapcsolatos sajtóközleményünk itt elérhető. A 2011. december 23-án elfogadott új választójogi törvény átmenetileg felszabadította az Országgyűlést az alkotmányos mulasztás terhe alól, a népességmozgások következtében újratermelődő aránytalanságok lekövetésére azonban nem biztosít kellő garanciát. A távlatilag továbbra is fenyegető alkotmányos mulasztásról Félúton a választási reform című 2012. áprilisi tanulmányunkban olvashat.
2008 – 2009. A Political Capital a Magyar Antirasszista Alapítvánnyal együttműködve feltérképezte magyarországi szélsőjobboldal társadalmi és szervezeti hátterét. A Látlelet 2008 és a Látlelet 2009 címet viselő tanulmányokban javaslatokat is megfogalmaztunk a társadalmi szereplők (civil szervezetek, oktatási szereplők, média, pártok, jogalkotók és jogalkalmazók) számára a szélsőséges eszmék visszaszorítása érdekében.
2008 novemberében nyílt levéllel fordultunk az országgyűlési képviselőkhöz annak érdekében, hogy oldják fel a külképviseleti szavazással kapcsolatos mulasztásos alkotmánysértő állapotot, illetve hogy hárítsák el annak veszélyét, hogy a magyar állampolgárok elveszítsék szerzett jogukat a külföldön szavazásra. 2009 augusztusában választási auditunkban részletesebben tárgyaltuk a problémát (amely abból fakadt, hogy a külképviseleteken egy héttel előbb került sor a szavazásra, így azok, akik a külképviseleti szavazás napján Magyarországon, a magyarországi választás napján pedig külföldön tartózkodtak, nem tudtak élni választójogukkal), megoldási javaslatokkal is előálltunk, a parlament azonban ennek hatására sem cselekedett. Mivel 2009. december 31-én a külképviseleti szavazást szabályozó jogszabályok hatályukat vesztették volna, az utolsó pillanatban a parlament annyit tett, hogy hatályban tartotta az alkotmánysértő passzusokat. Erről részletesen itt olvashat. A 2010 után egyfordulóssá átalakult választási rendszerben okafogyottá vált, hogy a külképviseleteken egy héttel korábban kerüljön sor a szavazásra, az új Ve. szerint ezért egy időben kerül sor a választásra az egész világon. Az alkotmányos probléma ezzel megszűnt, annak ellenére is, hogy az elektronikus szavazás bevezetése helyett a rendkívül költséges, a szavazóurnák utaztatására épülő rendszer maradt életben. Keletkezett viszont újabb probléma. A 2010 után választójogot nyert külhoni magyar állampolgárok számára lehetővé tett levélszavazás nem vonatkozik a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárokra, ami annak ellenére is alapjogsértő, hogy az Alkotmánybíróság – minimális többséggel és sajátos érveléssel – nem ítélte ezt a diszkriminációt alaptörvény-ellenesnek.
2008. Támogattuk a Transparency International kezdeményezését a közpénzeket érintő átláthatósági szabályok hatékonyabbá tételére.
2008. Részletesen kidolgozott javaslatot tettünk a gyülekezési jog megváltoztatására. A kezdeményezés célja az volt, hogy egyértelművé tegye a mindennapi engedélyezési gyakorlatban a politikai felelősség kérdését, és kivonja a rendőrséget a politikai vitákból.
2008. A Political Capital és a Századvég Alapítvány közös javaslatot tett a népszavazás intézményének, valamint politikai használatának újragondolására és újraszabályozására. Közösen megfogalmazott nyilatkozatunk egyfelől a politikai osztály szerepfelfogásából következő problémákat rögzítette (a népszavazás intézményének újragondolása), másfelől az alkotmányos keretek megváltoztatását nem érintő jogszabályi javaslatokkal élt (a népszavazás intézményének újraszabályozása). A javaslatok egy része időközben megvalósult. A népszavazás intézményének 2010 utáni átalakításáról itt olvashat részletesen.
2007. A Political Capital elsőként figyelmeztetett a Magyar Gárda és a régióban működő egyéb, szélsőjobboldali gárdák tevékenységében fellelhető hasonlóságokra. Külön felhívtuk a jogalkotók és a jogalkalmazó szervek figyelmét a Bolgár Gárda és a Magyar Gárda közötti feltűnő azonosságokra.
2007. Kutatási programot indítottunk a magyarországi alapjogi és esélyegyenlőségi problémák feltérképezésére. A program célja az volt, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét olyan problémákra, amelyek mind a választók, mind a politikai szereplők szempontjából hátrányokkal járnak, de viszonylag egyszerűen, a jogszabályok változtatásával orvosolhatók. A program alapján több javaslatot is megfogalmaztunk a döntéshozók felé. A választókerületek aránytalansága ügyében kezdeményeztük a választási eljárásról szóló törvény módosítását, valamint egy önálló testület felállítását, amelynek feladata lenne az egyéni választókerületi eloszlás 8-10 évenkénti felülvizsgálata. Az egyéb témákban (úgy mint nők helyzete, segítséggel élőket érő diszkrimináció) is javaslatokat megfogalmazó háttértanulmány itt, a sajtóanyag itt elérhető.
2007. A Political Capital több más szervezettel együtt szerepet vállalt az átlátható párt- és kampányfinanszírozás megteremtése érdekében indított Pártfinanszírozási staféta elnevezésű kampányban.
2006. A Political Capital elemzéseiben az elsők között figyelmeztetett arra, hogy a kelet-közép-európai régióban az akkor újjászerveződő szélsőjobboldal a romaellenességre építi majd a politikai stratégiáját. A romák ellen irányuló magyarországi gyilkosságsorozat első halálos áldozatot követelő támadása 2008. november 3-án történt Nagycsécsen. Később nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket a bűncselekményeket a felerősödő etnikai feszültségek alapozták meg. A veszélyre a Political Capital – pusztán a nyilvánosságban megjelenő információk alapján – 2006 végétől folyamatosan figyelmeztetett.
2006. Kezdeményeztük a kampánycsend és a közvéleménykutatás-megjelentetési tilalom eltörlését. A kampánycsend a valóságban betarthatatlan volt, a közvéleménykutatás-megjelentetési tilalom pedig alapvetően sértette az információhoz való hozzáférés jogát, ráadásul súlyos esélyegyenlőtlenségeket eredményezett. Háttéranyagunk itt elérhető. A javaslat azóta részben megvalósult. A kutatási tilalom időtartamát először lerövidítették, majd a 2013. évi XXXVI. választási eljárási törvény (Ve.) végleg eltörölte. A 2010-es önkormányzati választási rendszer átalakítása során a kampánycsend időtartama egy napra csökkent, az új Ve. hatályba lépésével pedig szinte teljes egészében megszűnt.
2005. A Political Capital folyamatosan bővülő ügynöklistát tett közzé honlapján. A kezdeményezés célja a kommunista diktatúra működésének jobb megismertetése, a közvélemény információhoz való jogának érvényesítése volt, valamint annak előmozdítása, hogy az Országgyűlés elfogadjon egy olyan, nyilvánosságpárti törvényt, amely biztosítja a közelmúlt szabad kutathatóságát és a kutatások szabad közzétételét.
