Tíz év után ismét címlapon a Hunnia-ügy - szélsőjobbmonitor, 2018. február

• A Jobbikra kirótt ÁSZ-büntetés felfüggesztése miatt a közvetlen veszély elmúlt a párt feje fölül, viszont a stagnáló támogatottságot tekintve a választás megnyerésének esélye továbbra is alacsony.
• A Jobbik továbbra is a legnagyobb ellenzéki párt. Az ellenzéki összefogás kérdésében a párt elutasító. Az EVK-koordináció pedig nem merült fel komolyabban, tekintve, hogy eddig listáról jutott be a képviselőiknek nagy része, illetve a párt a fővárosban gyenge támogatottsággal bír.
• A hónap legfontosabb eseménye a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás volt, ahol a győztes Márki-Zay Péter a Jobbik által is támogatott jelölt volt, akinek a kampányában a párt nyíltan segédkezett.
• Eseménydús hónapot zártak a szélsőjobboldali szervezetek. A február a Becsület Napja és a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja miatt is kiemelten fontos volt. Alapszervezetek alakultak és évnyitó eseményekre került sor. Folytatódott a Hunnia-ügy: február közepén megkezdődött Budaházy György és tizenhat társának másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán.

A Jobbik választási kampánya februárban

A 2018-as parlamenti választási kampány hivatalos kezdetén a Jobbik a kormányzóképességét és szakmai felkészültségét hangsúlyozta. A párt hétről-hétre mutatta be jelöltjeit, majd február végén közzétette programját is, amelyben igyekezett reflektálni a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre.

Február 23-án tüntetést szerveztek a diákok az oktatás reformjáért, amelyet a Jobbik is támogatott. A párt szerint az ország oktatási rendszere elavult, és nem képes kielégíteni a XXI. századi oktatás kívánalmait. A Független Diákparlament meghívásának keretében találkozott Vona Gábor a tüntetők vezetőivel, illetve más, meghívott ellenzéki politikusokkal. A Jobbik egyetértett a diákokkal a kérdések nagy részében, azonban az oktatási minimum tervezetét nem írták alá a párt részéről, mivel a mindennapos testnevelés, a hit- és erkölcstan, valamint a hallgatói szerződés nem szerepeltek a szövegben. A párt oktatáspolitikusa, Dúró Dóra szerint ez utóbbiak jótékonyak, azonban sokkal jobb szervezést kívánnak meg, mint ahogy azt a kormány végrehajtotta. A legnagyobb véleménykülönbség a szegregált oktatás kapcsán jött el, ugyanis a párt álláspontja szerint ez funkcionálhat egyfajta szociális megoldásként is.

A Jobbik súlyos problémának tarja a népességfogyást, valamint a tömeges kivándorlást. Ez utóbbinak a hangsúlyosabbá válása fordulatot jelent a párt kommunikációjában, mivel erőteljesen próbál nyitni a Nyugatra távozott magyarok felé. Ennek keretében buzdítja őket a szavazáson való részvételre, valamint segédkezik abban, hogy hol tudják leadni a voksukat. Ennek nyilvánvaló oka a néppártosodáson túl a határon túli kettős állampolgárok körében tapasztalható nagyarányú Fidesz-KDNP szimpátia.

A pártprogram szociális pontjai is idomultak az aktuális témákhoz. A devizahitel-károsultak ügyét a párt a felvételkori árfolyamon való forintosítással kívánja orvosolni. A közszféra alacsony béreinek növelése és a nyugdíjak differenciált emelése mellett továbbra is a béruniót kínálja megoldásként, amivel az Európai Unió szegényebb országainak gazdasági helyzetét, illetve alkupozícióit javítaná. A béruniós kezdeményezést, bár nem ért el átütő sikert, még korai lenne leírni, vagy egyszerű kampányelemnek beállítani, hiszen a kezdeményezésnek EU-szerte akadnak támogatói. Ezzel a párt sikeresen kilépett az EU nyilvánossága elé, immáron nem csak, mint negatív példa. Ehhez csatlakozik a párt tervezete az európai integrációval kapcsolatban, aminek lényege a szoros integráció és a politikai unió elutasítása, a jobb alkupozíció kiharcolása, valamint a közép-kelet-európai országok szövetsége, mint ellensúly a nyugati országokkal szemben.

Az anyapárttal párhuzamosan a Jobbik Ifjúsági Tagozat is növelte intenzitását: folyamatosan mutatta be azokat a tagjait, akik jelöltként indulnak a 2018-as választásokon. Bár a politikailag aktív fiatalok többsége a pártot támogatja, az átlagéletkor növekedésének okán az eddigieknél jelentősebb feladat hárul az ifjúsági tagozatra, mivel a fiatalokkal kapcsolatos ügyek és képviselői feladatok nagy részét a párt immár hozzájuk delegálja. A Jobbik IT az ifjúsági szervezetek közül is ki akar tűnni, ami a velük való vitákban ölt testet. Új fejlemény a részükről, hogy vlogot indítottak, amelyben a bizonytalan szavazókat kívánják megszólítani, ugyanakkor edukálni is őket a politikáról, ismeretterjesztő jelleggel.

A Jobbik viszonya a többi párthoz és a hódmezővásárhelyi időközi választás

A hónap során folytatódott a kormánypárt negatív kampánya a Jobbik ellen. Erre a pártelnök sajtótájékoztatóinak, lakossági fórumainak megzavarása, és egy, a pártelnököt – a határzár lebontásának szándékával vádoló – ellenzéki politikusok és Soros György társaságában láttató óriásplakát volt a leglátványosabb példa. A Fidesz a határzár lebontásával, illetve az iszlám támogatásával vádolja a pártot és személyesen Vona Gábort, megpróbálva egybemosni őket a többi ellenzéki párttal.

 

A hónap legjelentősebb eseménye a hódmezővásárhelyi időközi választás volt. Az esemény különleges jellegét az adta, hogy Hódmezővásárhely a rendszerváltás óta jobboldali igazgatás alatt áll, valamint a Fidesz egyik legerősebb ,,bástyája” volt. Ezt alátámasztja az a tény, hogy Lázár János kancelláriaminiszter városáról, hátországáról van szó. A csaknem egyhónapos kampány alatt szinte valamennyi párt igyekezett országos jelentőségűvé tenni a választást. Bár a Fidesz jelöltje, Hegedűs Zoltán viszonylag ismeretlen jelölt volt, ezt ellensúlyozandó, pártja intenzíven használta a negatív kampány eszközeit, köztük a karaktergyilkolást. A választási eredményeket tekintve a Fidesz mozgósítása sikeres volt, jelöltjük hozta a 2014-es számokat, azonban a magas részvétel ezúttal az ellenzék közös favoritjának, Márki-Zay Péternek kedvezett. Ebből sokan – elemzők, politikusok, mozgalmárok – mind azt a következtetést vonták le, hogy a koordinált jelöltállítás elmélete kiállta a valóság próbáját, már csak a többi körzetben kell alkalmazni. Ezzel állította szembe a Jobbik azt, hogy a jelölt jobboldali, keresztény, konzervatív ember, aki az ő sugallatukra vállalta a jelöltséget, tehát a baloldal súlytalan ebben, már csak azért is, mert a függetlenként induló, de MSZP-közeli (később kizárt) Hernádi Gyula kevesebb, mint 1%-ot szerzett.

A Jobbik tehát Márki-Zay Péter győzelmében inkább a maga néppártosodási stratégiáját látta visszaigazolódni, semmint az összefogás sikerét. Ez az álláspont az, ami a legnagyobb valószínűséggel fennmarad a választásokig. Ugyanis Vonának és a párt vezetőinek közvetlen tapasztalata van arról, hogy az elmúlt hónapokban a radikális szavazók milyen arányban morzsolódtak le, köszönhetően az irányváltásnak, így szinte biztos, hogy a szavazóik által vállalhatatlannak tartott párt(ok)al való összefogás során bekövetkező újabb népszerűség- és arculatvesztést a párt nem tudná kiheverni.

A koordinált jelöltállítást tekintve a Jobbik továbbra is elutasító állásponton van. Továbbra sem kíván semmilyen módon „közösködni” a szerinte bukott baloldallal. A párt számára az MSZP egy mára már meghaladott XX. századi párt, amely kiváltója és bűnrészese a Fidesz nyolc éves kormányzásának. A párt számára elfogadható, XXI. századi pártként csak az LMP és a Momentum jöhet szóba, ugyanakkor a hódmezővásárhelyi választási győzelmet követően Szél Bernadett összefogási javaslatát (MSZP-Jobbik-LMP) Dúró Dóra a párt nevében markánsan elutasította. A koordinált jelöltállításról szóló kompromisszumok tekintetében a gyöngyösi választókerület volt a vízválasztó, ahol Vona Gábor végül az egyedüli esélyes kihívója lett a helyi fideszes jelöltnek. Tekintve, hogy Hiesz György MSZP-s politikust a pártja nem indítja. Ennek hatására a helyben valós támogatottsággal rendelkező Hiesz kilépett a pártjából, amiért az a Liberálisok elnökét Fodor Gábort kívánta indítani, ám később pártja erről is letett. A további egyéni kerületekben ezért nem szándékozik visszalépni a Jobbik senkinek sem a javára, tudván, hogy vidéken a párt jelöltjei az esélyesebbek, konkurenciája csak a fővárosban van az ellenzékiek részéről, ám ott a párt hagyományosan gyenge, így a kampány ott nem is folyik nagy intenzitással.

A szélsőjobboldali szervezetek tevékenysége

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

A HVIM a februárt a jobboldaliság jelenéről szóló beszélgetéssel indította. A meghívott Horváth Róbert, a Magyar Hüperión főszerkesztője beszélt többek között a politikai jobboldaliság és ideális jobboldaliság közötti különbségről, a jobboldal „parazitáiról” és A negyedik politikai eszme c. könyvről.

Újdonság a szervezet életében a Mi Magunk c. videóblog. Az első adásban a tervezett tartalomról beszélve hangzanak el a hónap legemlékezetesebb mondatai:

„Egy tabutéma lesz: holokausztozni nem fogunk, mert azt a törvény bünteti, és a Habony-művek pedig fölkapná az adásunkat, és botrányt csinálna belőle. [...] Számunkra a második világháború csak azért kudarc, vagy azért egy negatív esemény, mert elvesztettük. Mi ezt a háborút szerettük volna megnyerni, és úgy gondoljuk, hogy az ott harcoló hősöknek vagyunk a szellemi utódai. [...] Van egy eszmei közösség is. Akik harcoltak a második világháborúban, főleg magyar oldalról, velük egy eszmei közösséget felvállalunk.”

2018-ban is sok akadályba ütközött a Becsület Napja megszervezése, amelyet végül a Kapisztrán téren tartottak meg. A megemlékezés egyik hagyományos főszervezője, a HVIM mellett azon részt vett a Betyársereg, az Erő és Elszántság, a MÖM, valamint több, kisebb magyar skinhead és neonáci szervezet is. Jelen volt emellett több külföldi szervezet is, mint a Nordic Resistance Movement, a Dritter Weg és a Die Rechte. Felszólalt a HVIM-es Incze Béla, Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Sascha Krolzig a Die Rechte német párt képviseletében. Barcsa-Turner Gábor, Boór Tamás és a Farkasok alakulat részt vett a Kitörés 60 teljesítménytúrán, amelyet a vármegyés közgyűlés előzött meg – utóbbi két eseményt foglalja magába a Mi Magunk vlog második adása.

 

A székelyföldi tagszervezetek belső táborát meglátogatta a HVIM négy magyarországi képviselője is. A székelyföldi tagszervezeteknek két saját eseménye is volt februárban: az erdővidéki HVIM Mátyás király születésére emlékezett meg Baróton, a székelyudvarhelyi szervezet pedig más szervezetekkel együtt rendezte meg a Székely himnusz szövegírójára, Csanády Györgyre való megemlékezést.

Lipták Tamás videóblogban beszél a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról. A felelőseknek állított emlékműveket járja körbe egyenként Budapesten. Hosszabban beszél az újpesti Tanácsköztársaság-emlékműről beszél hosszabban, melynek lebontása mellett az újpesti önkormányzati képviselő-testület 2015-ben döntött. Mivel ez azóta sem történt meg, Lipták felajánlja ehhez a HVIM segítségét. A Horn-emlékmű kapcsán beszél a kommunizmusnak azon áldozatairól, akik szerinte áldozati mivoltuknak nem voltak tudatában.

Magyar Önvédelmi Mozgalom

A MÖM budapesti szervezete „közérzetjavító” sétát tartott a 17. kerületben lakossági megkeresésre. Az Újlak utcában két gyilkosság is történt az elmúlt időben, a szervezet a közbiztonság romlására válaszul járta körbe a helyszínt.

„Végül a tényfeltáró beszélgetésünket követően a közösségellenes magatartásforma aggasztó jeleit önmagukon hordozó egyedek közül többen esti pofonosztásra invitáltak meg bennünket, amennyiben az éjszaka folyamán visszatérnénk e helyszínre."

A MÖM dél-békési tagjai Tótkomlóson vonultak. Beszámolójukhoz a „csak, hogy elűzzük a rossz álmokat!” megjegyzést fűzték.

A svájci Jobbik vezetőjével, Walter Pál Péterrel szervezett beszélgetésben László Attila hosszabban kitért a MÖM tevékenységére és alapvetéseire. A szervezetre jellemző segítségnyújtási akciókról mondta el, hogy sok esetben ez kimerül jogi tanácsadásban, hiszen a magyarországi jogállamiság valamelyest ki van épülve. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a MÖM jogkövető. A bővülés kapcsán emelte ki, hogy a jelentkezők, érdeklődők száma a segítségnyújtások révén nő, nem pedig az internetes és plakátkampányok után.

A MÖM ebben a hónapban is nagyszámú segítségnyújtási akcióról számolt be, rengeteg adományozásra, véradásra irányuló felhívást tett közzé. Egyik nagyobb hangvételű ilyen esemény volt a zuglói Jobbik társaságában szervezett ruha- és ételosztás Zuglóban.

Erő és Elszántság

Az Erő és Elszántság online tevékenységének a Betyársereg honlapja adott otthont – a saját felületeik egyike sem funkcionált februárban. Talán ennek is tudható be, hogy a szervezet online jelenléte néhány, nagyobb jelentőségű eseményre, megnyilvánulásra korlátozódott. Tyirityán Zsolt, László Balázs és Lantos János Kecskeméten tartottak lakossági fórumot. Kilátásba helyezték a kecskeméti alapszervezet megalakulását. Ennek másnapján megalakult a ceglédi alapszervezet öt fővel Lantos János és Ábrahám Barnabás elnökségi tagok jelenlétében. Reagáltak az Emberség Erejével Alapítvány emberi jogi képzéseinek anyagaira: a szervezet eszerint elvárja a magyar kormánytól a kemény fellépést a „gender-elmélet” ellen. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára Lantos János videómeghívását tették közzé.

Betyársereg

Az Erő és Elszántság a Betyársereggel együtt a Szabadság téren tartott megemlékezést. Ábrahám Barnabás történészként tárgyalta a kommunizmus bűneit beszédében, Tyirityán Zsolt a kettős mércéről beszélt, ami szerinte a kommunizmus bűneinek megítélésében van jelen. A rendezvény jelszava „vesszen a maradéka!” volt. Lantos János beszédében elmondta: a bolsevizmus lényegének nem a gazdasági kérdéseket tartja, hanem hogy hadat üzen Istennek, a hazának és a családnak. Ezután sorra meggyújtotta a DK és az MSZP zászlóit. Szerinte ezek a pártok a mai napig képviselik a bolsevizmus lényegi elemeit. A zászlóégetéssel üzeni nekik, hogy meg fogják tisztítani tőlük a közéletet, és ez még csak a kezdet.

Identitás Generáció

Az Identitás Generáció a Huszárvágás nevű videóblogján és Bódi Ábel saját csatornáján keresztül is rengeteg anyagot tett közzé februárban. Mindkét vlog hosszabb és átgondolt videókkal jelenik meg aktuálpolitikai témákban, amelyek szinte mindig kapnak társadalomtudományi kontextust a vlog szereplőinek feldolgozásában. Bódi Ábel többször is beszél a metapolitikáról és a metapolitikai aktivizmusról. Echo Tv-s szereplése során beszélt többek között a szervezet anyagi hátteréről – amelyet bevallása szerint javarészt tagsági finanszírozás és egyéni támogatások alkotnak –, a 120 db nevű németországi kezdeményezésről (a bevándorlók által elkövetett szexuális bűncselekményekre fókuszáló kezdeményezés), amelyet a valódi problémákra reagáló metoo-kampánynak tart.

A legfontosabb esemény egy többalkalmas, napokon át tartó, gender témájú akciósorozat, melynek jelmondata a „Tévedni genderi dolog”. A fő akció egy, a jelmondattal ellátott molinó kifüggesztése volt az ELTE Társadalomtudományi Karának épületére. Ezt szórólapozás és Identitárius Kerekasztal követte az online cikk- és videósorozat mellett. Céljuk volt rámutatni a „gender ideológia” társadalmi veszélyeire és áltudományosságára. Fel akarják hívni a figyelmet a nemeket érintő valódi társadalmi problémákra. Bódi Ábel szerint a baloldal veszített Magyarországon és visszaszorult az egyetemekre. Ha valaha erőre kapna, az csak az egyetemi hegemóniájának lenne betudható, így ők csírájában akarják ezt irtani. Az akcióra kapott kommentekből vonja le a következtetést, hogy Magyarországon szükség van a metapolitikai aktivizmusra és az identitárius mozgalomra.

 

Februárban ismét címlapokra került a több mint tíz éves Hunnia-ügy. A Betyársereg publikálta Budaházy György nyílt levelét, amelyet az őt elítélőknek címez. Ebben eljárási problémákról, bizonyítékok hiányáról ír részletesen.

„Többet ésszel, mint erővel! – mondja a közmondás. Akármi is lesz ennek az ügynek a végkimenetele, az a léleknyugalmam már megvan, hogy mivel ésszel nem képesek, csakis a szakmaiságot félretolva, erőből tudnak börtönbe csukni.”

Megjelent egy kisfilm is Terroristáknak kikiáltva címmel, amely az ügy eddig kevésbé ismert vádlottjait mutatja be, akik mind háziőrizetben vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt élnek és próbálnak megbirkózni a körülményekkel. Budaházyval hozott le interjút a Magyar Idők. Ebben az ügy rövid összefoglalása mellett az eljárás szabálytalanságairól, garanciális jogsértésekről beszél. Abszurdnak találja az elsőfokú ítéletet – tizenhárom év fegyházra ítélték, feltételesen sem szabadulhat, a közügyektől pedig tíz évre eltiltották. Hosszan fejtegeti, hogy vannak olyan cselekmények, amelyek ha át is lépik a Btk. határait, nem nevezhetőek terrorcselekménynek, amennyiben egybeesnek a társadalom többségének akaratával. A bűncselekmény mivoltukat elismeri, de kiemeli, hogy azokban az időkben történtek, amikor rendőrök embereket vertek és lőttek szét. Kérdésesnek tartja a számonkérhetőségét. Az interjúban Budaházy kritizálja továbbá a Jobbik politikáját és főleg Vona Gábort, miközben a kormányt dícséri.

 

A másodfokú tárgyalás előtt pódiumbeszélgetésre került sor a Hunnia-büntetőperről. Morvai Krisztina többek között a bíróság jogértelmezésének hibáiról beszél, Varga Domokos György az igazságosság hiányáról, Gaudi-Nagy Tamás pedig az ügy kapcsán folytatott lobbitevékenységéről.

Február 13-án megkezdődött a másodfokú tárgyalás a Fővárosi Ítélőtáblán. Védői felmentésért és enyhítésért fellebbeztek, az ügyész pedig súlyosításért. A védelem felvetette azt is, hogy meg kellene ismételni az egész eljárást és hatályon kívül kellene helyezni az elsőfokú ítéletet. Budaházy a 20-ai tárgyalási napon hosszan beszélt az uniós jog és a magyar Btk. viszonyáról, kérte a tizenhárom évnyi fegyházbüntetés enyhítését. A 27-ei tárgyaláson folytatta beszédét az elsőfokú ítélet visszásságairól, ám ezúttal sem sikerült mondandója végére érnie. Kitűztek három új tárgyalási napot márciusra és áprilisra. Váratlanul enyhítettek minden vádlott kényszerintézkedésein: a háziőrizetesek lakhelyelhagyási tilalom alá kerültek, a lakhelyelhagyási tilalom alattiak pedig már szabadlábon védekezhettek.

A hónap legfontosabb eseményei

Jobbik

• 01. Vona Gábor a Fidelitas kérdésére elmondta, hogy a déli határzár marad, sőt ha szükséges, akkor egyéb szakaszokra is építenek.
• 05. Megszüntette a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellen – tájékoztatott az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
• 07. Nyilvánosságra került az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés.
• 25. Márki-Zay Péter nyeri a hódmezővásárhelyi polgármester választást.

HVIM

• 08. A Mi Magunk c. vlog első adása, melyben Barcsa-Turner hitet tesz a nácik mellett.
• 11. Kitörés Túra és várbeli megemlékezés a Becsület Napján.
• 17-18. A székelyföldi tagszervezetek évnyitó táborát látogatták meg a magyarországi szervezetek képviselői.

MÖM

• 05. „Oknyomozó sétát” tartott a budapesti MÖM a 17. kerületben.
• 09. Tótkomlóson vonultak a szervezet dél-békési tagjai.

Erő és Elszántság

• 02. A kecskeméti lakossági fórumon kilátásba helyezik az ottani alapszervezet megalakulását.
• 03. Cegléden helyi szervezet alakul.

Betyársereg

• 11. Tyirityán Zsolt beszéde a Becsület Napján.
• 25. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján az Erő és Elszántság és a Betyársereg felgyújtja a DK és az MSZP zászlóit azzal az ígérettel, hogy megtisztítják tőlük a közéletet.

Identitás Generáció

• 08. Bódi Ábel az Echo Tv-ben szerepel.
• 13-14. A Tévedni genderi dolog akció-, cikk- és videósorozat.

Hunnia-ügy

• 01. A Betyársereg közzéteszi Budaházy nyílt levelét.
• 10. Pódiumbeszélgetés a Hunnia-perről többek között Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás részvételével.
• 12. Megjelenik a Magyar Idők interjúja Budaházyval.
• 13., 20., 27. A Hunnia-per másodfokú tárgyalási napjai.

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Márton Ágnes és Csonka Bence készítették.