Kampányfinis és választás – Szélsőjobbmonitor, 2018. április

• A kampány utolsó hetében a Jobbik igyekezett főbb üzeneteit minél többször megjeleníteni. Ezek nyomatékosítása érdekében Vona Gábor ötpontos akciótervet hirdetett, melynek egy része a Jobbik saját ügyeit jelenítette meg (devizahiteles és otthonteremtési csomag, nemzeti minimumok kialakítása az új kiegyezés csomag keretében), más része viszont a kormánypártokat támadta (antikorrupciós- és Európa-csomag).
• A párt a baloldal koordináció körüli vitáitól távol tartotta magát a kampány utolsó hetében is, és próbálta továbbra is a legesélyesebb ellenzéki erő képét kialakítani, olyannyira, hogy önálló kormányalakítást is emlegetett. Vona egyrészt kijelentette, hogy politikai öngyilkosság lenne együttműködni a baloldallal, és legfeljebb a XXI. századi pártokkal (LMP, Momentum) lehet szó kooperációról. Másrészt viszont, miközben az átszavazások helyett a magas részvételt nevezte a kormányváltás kulcsának, a „legesélyesebb ellenzéki párt” szlogennel igyekezett erősíteni a Jobbik jelöltjeinek helyzetét a taktikai szavazást illetően.
• A választási eredmény végül azonban óriási csalódást jelentett a Jobbiknak. A párt politikusai a szerintük több tízezer szavazatot érintő, rendszerszintű visszaélések miatt kétségbe vonták a választást, így a Fidesz győzelmének tisztaságát és a kormány legitimitását.
• Ugyanakkor rögtön megjelentek az első repedések is a pártban, és a Jobbik válságba került.

Kormányváltás helyett – vezető nélkül a legerősebb ellenzéki párt

A kampányhajrá legfőbb témáit a Fidesz ellenében fogalmazták meg a Jobbik politikusai: maffiaállam kiépítésével, állami szintű lopással vádolták a kormánypártot, ígéreteik között pedig egy korrupcióellenes hivatal felállítása, valamint az Európai Ügyészséghez csatlakozás szerepelt. A párt az elvándorlást és a kivándorló országgá válás veszélyét állította szembe a Fidesz bevándorlást középpontba helyező kampányával. A választás tétjének további emelése érdekében többször hangsúlyozták, hogy az eredmény legalább két generációra meghatározza majd az ország sorsát.

A választási eredmény azonban végül óriási csalódást jelentett a Jobbiknak. A párt politikusai utólag több tízezer szavazatot érintő, rendszerszintű visszaélések miatt kétségbe vonták a választás, így a Fidesz győzelmének tisztaságát és a kormány legitimitását. A Jobbik végül 15 szavazókörben fellebbezett a végeredmény ellen, illetve több helyen kezdeményezte a szavazatok újraszámlálását.

A választás legitimitásának megkérdőjelezése mellett egy újabb területen is támadásba lendült a párt: „Fidesz-buktató” csomagja első elemeként Volner János bejelentette, hogy népszavazást fog kezdeményezni a sajtószabadság visszaállításáért és az arányos tájékoztatás biztosításáért. A kezdeményezés és a médiaviszonyok kritizálása a párt kommunikációjának középpontjába került, így próbálva átvenni a választás utáni tüntetések egyik fő követelését a közmédia egyoldalú tájékoztatásának megszüntetéséről. Az országgyűlési munka bojkottját felvető javaslatokat a Jobbik elutasította, azzal azonban egyetértettek politikusai, hogy a parlamenti eszközökön túl alternatív módokon, a klasszikus tüntetési formák kibővítésével kell fellépni az újabb kétharmad ellen.

Vona Gábor még a választás éjszakáján lemondott a Jobbik elnöki posztjáról, majd napokon belül, a párton belüli, elsősorban is Toroczkai László által megjelenített kritikák és nyomás hatására bejelentette, hogy nem is indul újra a pártelnöki székért, illetve mandátumát sem veszi fel, amit Rig Lajos javára átad. A hónap további részét így elsősorban az utódlás körüli kérdések határozták meg.

A Vona látszólagos teljes háttérbe vonulása által okozott egy-kétnapos sokk után a párt vezető politikusai hangoztatni kezdték a néppárti irány helyességét, mivel szerintük a Jobbik története legjobb listás eredményét érte el, aminek köszönhetően a legnagyobb ellenzéki erővé vált. Kiemelték, hogy az ellenzéken belül csak a Jobbiknak van országos hálózata, ezért egyedül ők lesznek képesek leváltani a Fideszt. A belső feszültségekről szóló hírekre reagálva hangsúlyozták, hogy a Jobbik továbbra is egységes, nem lesz sem pártszakadás, sem letérés a tagság által támogatott néppárti útról. Többen is a nemzeti néppárt kifejezést használták, ami az egész társadalom képviseletét célozza, illetve amelyben megférnek a mérsékelt néppártiak mellett a radikálisabb hangok is.

A Jobbik elnöksége ezalatt arra jutott, feltehetően Toroczkai pártelnöki esélyei csökkentése érdekében is, hogy nincs olyan személy a pártban, aki egymaga helyettesíteni tudná Vona Gábort, ezért a néppárti vonalat továbbvinni képes Sneider Tamást és Gyöngyösi Mártont javasolta vezetőnek, társelnöki rendszerben. Az új intézmény bevezetése miatt alapszabály-módosító kongresszust kellett összehívni, ott azonban már egy másik, az elnök-elnökhelyettesi felállást szavazták meg a küldöttek.

Repedések a néppárti egységben

Toroczkai László már a választás másnapján kijelentette, hogy „Vona megbukott” és – még Vona hivatalos bejelentését megelőzően – szorgalmazta, hogy a lemondása ne csak látszatlépés legyen, valóban álljon félre. A korábbi miniszterelnök-jelöltet a párt további növekedését gátló akadálynak nevezte, valamint a mozgalom megújítását szorgalmazta, ezzel burkoltan támadva a néppártosodás folyamatát, illetve kikelt az ellen is, hogy alelnökként nem volt beleszólása a párt stratégiájába. Toroczkai elsőként jelentette be, hogy indul az elnöki posztért, kampánya középpontjába pedig a párton belüli „elitellenességet” állította: azt ígérte, megválasztása esetén, a vidékre koncentrálva, „visszaadná a Jobbikot azoknak, akiket megillet”. Ezzel egy korábbi megjegyzésére utalt, miszerint a párt a budapesti székházba szorult, és kezdi elveszíteni mozgalmi jellegét. Ennek megfelelően a tüntetésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Jobbiknak a tömeg élére kéne állnia, különben „majd jönnek a liberálisok”.

 

Toroczkai párton belüli szövetségesei, illetve remélt támogatói kezdtek kirajzolódni, mikor Volner Jánost frakcióvezetőnek javasolta, majd az alapszabályt módosító kongresszust követően bejelentette, hogy Dúró Dórával együtt indul a tisztújításon.

A pártvezetésből korábban száműzött Novák Előd támogatásáról biztosította Toroczkait, illetve maga is jelezte, hogy indul az egyik alelnöki posztért. Kritizálta a Jobbik „semmitmondó” politikáját, ehelyett valós megoldásokat kínáló párt létrehozásában és az elpártolt szavazók visszaszerzésében kívánt segédkezni.

A Jobbik viszonya a Fideszhez és az ellenzékhez

A választás előtt több lejárató cikk is megjelent a Jobbikról a kormánypárti médiában. A baloldali pártok mellett a Jobbikot is igyekeztek a „Soros-terv” végrehajtójaként megjeleníteni, valamint több politikusukról is azt állították, hogy Simicska Lajos támogatásával villákban élnek. Ezek mellett régebbi írások és hangfelvételek (újra) nyilvánosságra hozatalával kívánták hitelteleníteni a párt politikusait. A választás, illetve Vona lemondása után naponta jelentek meg a pártszakadást kész tényként kezelő cikkek. A Sneider-Gyöngyösi párost Vona jelöltjeinek nevezték, akiket a Toroczkai vezette, újra megerősödő radikálisok megfékezése miatt toltak előtérbe. Emiatt kétségbe vonták a korábbi pártelnök visszavonulásának hitelességét, „látszatkivonulásnak” nevezve azt. Az ellenzéki tüntetések kapcsán a pártot ismét Sorossal és a baloldallal próbálták összemosni.

Nagy visszhangot váltott ki Jakab Péter szereplése a TV2-n, ahol Rákosi Mátyáshoz hasonlította Orbán Viktort.

Az említett demonstrációkon a Jobbik a baloldali pártokkal együtt vonult, azonban mindvégig az események civil jellegét hangsúlyozta, ezért elzárkózott attól, hogy politikusai felszólaljanak, illetve kiemelte, hogy nincs szó együttműködésről a megjelent szervezetek között. A tüntetésen mind a „néppárti” irányvonal vezető arcai, mind Toroczkai László részt vett. A frakcióval rendelkező pártok ennek ellenére később közösen egyeztettek parlamenti stratégiájukról. A baloldali sajtót elsősorban a Sneider-Gyöngyösi elnökség lehetséges következményei foglalkoztatták. A Jobbik politikusainak szinte minden szereplésük során felvetették, hogy múltjukra tekintettel a két jelölt hiteles képviselője lehet-e a néppárti iránynak, illetve egyáltalán tovább fogják-e vinni azt. Emellett újra előkerült a 660 milliós ÁSZ-büntetés ügye is, amit a párt politikusai továbbra sem fogadtak el jogosnak.

A szélsőjobboldali szervezetek tevékenysége

2018. április eleje a kampányolás időszaka volt. Jellemzően vagy a Fideszt, vagy a Jobbikot segítették a szervezetek az április 8-ai választások közeledtével. Választások után a választási csalás gyanúja és a kormányellenes tüntetéseken volt a hangsúlyt, amely megosztó véleményeket és megnyilvánulásokat okozott a szervezetek között.

A hónap legkiemelkedőbb eseményét Budaházy György és a Hunnia mozgalom vádlottjainak másodfokú pere okozta számukra. Az ítélet hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és a tárgyalást teljes egészében elölről kezdik harmadfokon. Egyébként Gaudi-Nagy Tamás, aki nemzeti jogvédőként Budaházyt védte a bíróságon, a „Merre tovább radikálisok?” c. rendezvényen bejelentette, hogy amennyiben a Fidesz nyeri a választást, kormányzati ígérvényt kaptak amnesztiáról, amennyiben rossz döntés születne Budaházy ügyében.

Magyar Önvédelmi Mozgalom

A MÖM és leginkább annak vezetője, László Attila dr. Szabó Ervin Jobbikos képviselőjelölt mellett kampányolt. Miután nem történt kormányváltás, részt vettek a kormányellenes tüntetéseken. László Attila azt írta Facebook oldalán, hogy az április 8-ai választást a putrikból és szociális otthonokból vezényelték le, nem tükrözi az eredmény a nép valós akaratát. A szervezet a legnagyobb hangsúlyt a szervezetei kiépítésére helyezte a hónapban. Helyi szervezete alakult Komlón, Debrecenben, Öregszőlőn, Lónyán és Gyomaendrődön. Felvonulást tartottak Medgyesegyházán, ahol állításuk szerint egyre több gondot okoznak az ottani és Romániából érkező romák, és a helyi lakosságot rendszeresen atrocitások érik. Az erődemonstráció a MÖM szerint azért is szükséges, mivel a helyi rendfenntartó erők sorra szemet hunynak a konfliktusok felett, amelyben romák érintettek.

 

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

A HVIM kevésbé volt aktív a hónapban, a választási kampányban se lehetett róluk hallani. A Dortmundban szervezett „Europa Erwache” (Ébredj Európa!) c. rendezvényen való részvételükön kívül belső programokat rendeztek tagjaiknak a régiós csoportjaik. A dortmundi demonstráción felszólalt Incze Béla, a szervezet alelnöke. Beszédében megkérdőjelezte, hogy Magyarországon valóban jobboldali kormányzat lenne hatalmon, hiszen azt a cionista háttérhatalom befolyásolja valójában, illetve szellemi és fizikai aktivitásra ösztökélte a hallgatóságot. A rendezvény végén a főszervező kettészakított egy EU zászlót, majd megtaposta azt a tömeg ovációja közben. A rendezvény jelmondata „A mi Európánk, nem a ti uniótok”, amit a szervezet át is vett.

Betyársereg és az Erő és Elszántság

A Betyársereg és az Erő és elszántság, amellett, hogy elhatárolódott a kormányellenes tüntetésektől, jelezte felháborodását is. Erre azért volt szükség, mert megjelent egy fotó az egyik tüntetőről, aki a Betyársereg pólóját viselte, az illetőről hangsúlyozták, hogy nem tagja a szervezetnek, és nem is ismerik, egy tagjuk se vett részt a tüntetéseken. A választások után jelentkezett Lantos János, az Erő és Elszántság alelnöke azzal, hogy újra kell szervezni a nemzeti radikális jobboldalt, melynek fő feladata meggátolni a genderizmus terjedését a fiatalok körében. Betyársereg részt vett a Szurkolók az állatkínzás ellen szervezet makói demonstrációján, ahol a vonulás közben együtt skandálták, hogy „Igenis van cigánybűnözés!”. Egyéb sport- és motoros események szervezésén és rajtuk való részvételen kívül, nem történt más a szervezet életében.

Szurkolók az állatkínzás ellen

Szurkolók az állatkínzás ellen a hónapban szervezete bővítésén, adománygyűjtő rendezvények szervezésén túl, a hangsúlyt a hajléktalanok helytelen állattartására tette. Budapesten követőik bejelentése alapján elkobozta több hajléktalan kutyáját, melyeknek új, méltó gazdákat keresnek. Szerintük azért van erre szükség, mert fennáll a gyanúja annak, hogy sokan kihasználják az állatokat a nagyobb mértékű adományok reményében, valamint tisztességtelen ellátást biztosítanak az állatoknak. Ennek szervezése mögött pedig az általuk megnevezett koldus-maffiák állnak, akik bérbe adják kolduláshoz kedvenceiket.

Identitás Generáció

Talán az Identitás Generáció (IG) volt a legaktívabb a hónapban. Bódi Ábel, a szervezet vezetője megosztotta a 120db (120 decibel) Németországból indult mozgalom angol nyelvű kampányfilmjét, amiben fiatal nők beszélnek az iszlám veszélyeiről és a muszlim kisebbség által elkövetett nők ellenni zaklatásokról. Emellett a magyar csoport három tagja is részt vett a páneurópai mozgalom által április végén meghirdetett Defend Europe újabb akciójában, amelynek keretében szimbolikus lezárták a francia-olasz határon levő Échelle-hágó egy kis szakaszát az Alpokban, hogy felhívják a figyelmet a szerintük nyitott határokra. Emellett a az IG beszáll a választási kampányba is azzal, hogy fejkendőt viselve és táblákat tartva megzavarták Karácsony Gergely MSZP-P miniszterelnök-jelölt egyik lakossági fórumát, valamint azt kiabálták, hogy „köszönik Gerinek a sharia terjesztését és a mecsetek építését.” Az ellenzéki sajtóban először fideszes provokátoroknak hitték őket, amit sérelmeztek is.

 

A nemzetközi mozgalom vezéralakjához, az osztrák Martin Sellnerhez hasonlóan Bódi Ábelt a hónap folyamán kiutasították Nagy-Britanniából, és visszafordították a repülőtérről, amikor megpróbált belépni az ország területére, hogy egy londoni rendezvényen részt vegyen és beszédet mondjon. A hónap végén a magyar IG szolidaritást vállalt az osztrák testvérszervezettel, amelynek grazi központjában és két vezetője, Martin Sellner és Patrick Lenart lakásán házkutatást tartottak az osztrák hatóságok.

Orosz Mihály Zoltán és a Rend és Igazságosság Párt

Orosz Mihály Zoltán erőteljesen kampányolt a Jobbik mellett, emellett Fideszes plakátokat rongált festékszóró segítségével, ami miatt konfliktusba is került helyi Fidesz-szimpatizánsokkal. Állítása szerint bántalmazták az önjelölt plakátvédők, miközben a véleményszabadság jogával élt, Kövér Lászlóra hivatkozva. Rendőri intézkedés is történt, de nem lett semmilyen foganatja. A választások után gyakorlatilag minden kormányellenes tüntetésen jelen volt, és közvetítette azokat. Facebookos élő közvetítéseiben hangoztatta a korrupciót, a kormány maffiajellegét, a propaganda káros hatását, ami állítása szerint a buta, primitív kisebbségekre és parasztokra van a legnagyobb hatással. Az ellene folyó lejáratató kampányok után sajtó-helyreigazítási pert nyert a szegedi helyi sajtóorgánum ellen.

Értünk, értetek

Az Értünk, értetek párt két vezető képviselője Tián Pál László és Bertha Szilvia révén a kormánypártok mellett kampányolt. A kampányoláson és az ellenzéki pártok, civil szervezetek kritizálásán kívül nem tettek mást a hónapban, még a választások után sem. A választások után közleményt adtak ki, amit Bertha Szilvia Facebook oldalán közölt, és amiben azt írták: „A magyar nép arról döntött, hogy a 8 éve fennálló kormány és baloldali ellenzéki tömörülés mellett nincs szüksége más alternatívára. A cselekvési programmal rendelkező, jó szándékú kispártoknak, akik nemzeti érdekeket képviselnek, nincs esélye a két pólus mellett.” Emellett gratuláltak a Fidesz-KDNP abszolút többségi győzelméhez és üdvözölték azt.

A szélsőséges szcéna prominensei

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás teljes mértékben elhatárolódtak a Jobbiktól, illetve egyértelműen kiálltak a kormány és a Fidesz-KDNP pártszövetség politikája mellett. A választási kampányban gyakran kritizálták a Jobbikot, mondván, elvesztette az identitását, nem képviseli már a nemzeti radikalizmus eszményét. Eközben nem győzték dicsérni a kormánypártok politikáját. Megszólásaik illeszkedtek a kormány kommunikációs struktúrájába, amiben leegyszerűsítve két pólus jelenik meg: nemzeti gondolkodók és nemzetellenes gondolkodók. Előbbibe csupán a kormány és annak támogatói számítanak bele. Emellett az EU intézményrendszerét is támadták. Fő vádjuk szerint az unió intézményei a Soros-terv végrehajtásán munkálkodnak, ezért is próbálják jogilag és pénzügyileg is ellehetetleníteni a tömeges migrációt elutasító tagországokat, mint Magyarország és Lengyelország.

Morvai Krisztina előrevetítette azt is, ha esetleg kormányváltás történne, akkor Magyarország meg fog szűnni a ma ismert formájában. Mivel a Fideszt erősítette kommunikációjával, és a Jobbik ellen fordult, a párt visszahívta EP-képviselői hivatalából. Elmondása szerint ő erről a sajtóból értesült, és nem volt hajlandó ennek eleget tenni. Döntését azzal indokolta, hogy ő arra esküdött fel, hogy a magyar nemzetet szolgálja, ezért tartja meg mandátumát. Szemben Vona Gáborral, aki haszon reményében eladta magát Simicskának, ezzel megtagadva az esküjét. Bejelentette, továbbá, hogy mandátumának 2019. májusi lejárta után szeretne visszatérni a jogi- és jogoktatói pályájára.

Gaudi-Nagy Tamás az április 8-ai választásokat nemzeti szimbolikus eseményekhez hasonlította, mint a magyarság győztes pozsonyi csatája és a nemzetellenes ellenzéki koalíció Mohácsa. Úgy fogalmazott, hogy a választók kezét Isten megvilágosító kegyelme vezette. Hozzátette azt is, hogy a Fidesz a radikális jobboldalt is támogatja. A következő ciklusban a kétharmados felhatalmazás által drasztikus változásokat remél, mint pl. Budaházy György ügyének újratárgyalását, a Soros-bérencekkel és az Európai Unió bürokratáival való leszámolást, illetve több törvény és az Alaptörvény módosítását.

A „Merre tovább radikálisok?” rendezvénysorozat harmadik alkalmával felmerült az ötlet, hogy a Jobbiktól elhatárolódott nemzeti radikálisok mozgalmat indítanak, amelynek célkitűzései között szerepel a kormány támogatása az általuk jónak és nemzetinek tartott ügyekben, figyelemfelkeltő akciók szervezése, valamint a nemzeti gondolat átadása a fiatal generációknak. A mozgalom fő feladata lenne védeni a nemzetet azoktól a külső és belső erőktől, amelyek felforgatnák a törvényes rendet, illetve támadják a bevándorlást megállító és az összmagyar érdekeket szolgáló kormányt. A mozgalom neve, formája még képlékeny, vélhetően a NESZ, azaz Nemzeti Ellenállás Szövetsége nevet kapja majd.

Zagyva-György Gyula majdnem teljesen inaktív volt a hónapban. Egyedül a választások előtt két nappal tett közre egy bejegyzést Facebook oldalán, arról hogy lejárató kampány indult Tiszavasváriban Fülöp Erik, a Jobbik képviselőjelöltje ellen. A lejárató, igaztalan vádakkal ellátott szórólapokat hivatalosan a Fidesz terjesztette. A szükséges jogi intézkedéseket megtette az ügy kapcsán, továbbá közölte, hogy ugyanezen a héten kezdeményezett eljárást a 888.hu és a Magyar Idők ellen, mivel azok valótlanul azt állították róla, hogy áttért az iszlám vallásra. Leszögezte azt is, hogy ő kész fizikai erőszakkal is megakadályozni, ha ténylegesen migránsok betelepítésére kerülne sor.

Budaházy Edda testvére elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezése után látványos, aktív szerepvállalásba kezdett. Arról beszélt a kuruc.info-nak, hogy a nemzeti radikalizmus eszményében nincs helye a Jobbiknak. Nem tartja cselekvőképesnek a pártot, sokkal inkább a mozgalmi jellege miatt támogatta megalakulásakor, továbbá értetlenkedve állt az előtt, hogy Toroczkai nem hagyta még el a pártot. Kiemelte továbbá a nemzeti elveket és érdekeket hűen szolgáló mozgalmakat, újságokat és zenekarokat (pl. HVIM, Betyársereg, Szent Korona Rádió, Nemzeti Jogvédő szolgálat, MÖM, futballdrukkerek, Kuruc.info), amelyek a Jobbik előtt is létezek, és utána is létezni fognak.

Novák Előd, annak ellenére, hogy a pártja megtagadta őt, kifejezte ellenérzését Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztinával szemben. Aljas dolognak tartja, hogy ők ilyen látványosan szembefordultak a Jobbikkal és a Fidesz-KDNP-t segítik a választási hajrában. Leszögezte azt is, hogy neki is van véleménye a napi hírekkel kapcsolatban, amik a Jobbik és annak politikájáról szólnak, azonban akármilyen nehéz is, megállta, hogy pártját kívülről kritizálja a választások utánig. Csupán a taktikai szavazás ellen szólalt meg, ellenezve hogy jobboldali gondolkodású ember baloldali pártra adja le a voksát, emlékeztetve a 2006-os rendőri túlkapásokra. Szerinte Gyurcsány Ferencnek nem az országgyűlésben, hanem a börtönben lenne a helye. Vona Gábor lemondását férfias és becsületes tettnek értékelte, majd bejelentkezett a Jobbik alelnöki pozíciójára, amennyiben Toroczkai László lesz annak elnöke, akit támogatni is fog a pártkongresszuson. Várt kritikáját is kifejtette a választások után. Azt állítja, hogy nem igaz az, hogy a Jobbik javasolta volna először a déli határzárat. Toroczkai László említette a párton belül, de azt a pártvezetés leszavazta. Azt is feszegette, hogy szerinte, ha a Jobbik lett volna 2015-ben kormányon, akkor nem épült volna meg a kerítés, mivel a Jobbik még ellenzékben se merte felvállalni a témát, ahol szabadabban lehet politizálni. Véleménye szerint ha kormányon lett volna a párt, minél inkább azt próbálta volna bizonygatni a néppártosodás következtében, hogy nem szélsőséges, ezért is nem vállal fel kényes témákat.

A hónap legfontosabb eseményei

Jobbik

• 18. „Europa Erwache” (Ébredj Európa!) című felvonulás Dortmundban;
• 18. Felvidéki régiós szervezetük vártakarításon vesz részt Komáromon
• 27-29. Felvidéki-, Budapesti- és Pest megyei régiós szervezetük belső tartottak, mely 27-ei történéseit a vezetés titkosította a „győzelem napjáig”;
• 8. A választási eredmények tudatában Vona Gábor bejelentette lemondását a pártelnöki posztról;
• 9. A párt elnöksége elfogadta Vona lemondását, aki bejelentette, hogy nem indul a tisztújításon és mandátumát sem veszi fel;
• 13. Toroczkai László bejelenti, hogy a tisztújításon indul az elnöki posztért;
• 14. A Jobbik bejelenti csatlakozását a civil szervezésű kormányellenes tüntetésre;
• 17. Z. Kárpát Dániel bejelenti, hogy az elnökség Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton társelnökségét javasolja;
• 20. Volner János bejelenti, hogy országos népszavazást fog kezdeményezni a sajtószabadság visszaállítása érdekében;
• 28. A küldöttek 82%-a megszavazta az elnök-elnökhelyettesi rendszer bevezetését a kongresszuson;
• 30. Dúró Dóra bejelenti, hogy Toroczkai elnökhelyettes-jelöltjeként elindul a tisztújításon;

HVIM

• 18. „Europa Erwache” (Ébredj Európa!) című felvonulás Dortmundban;
• 18. Felvidéki régiós szervezetük vártakarításon vesz részt Komáromon
• 27-29. Felvidéki-, Budapesti- és Pest megyei régiós szervezetük belső tartottak, mely 27-ei történéseit a vezetés titkosította a „győzelem napjáig”;

Magyar Önvédelmi Mozgalom

• 14. A szervezet vezetője, László Attila részt vesz a kormányellenes „Mi vagyunk a többség” című tüntetésen;
• 14. Medgyesegyházán tartott erődemonstrációt az ottani roma lakosság ellen;
• 19. Budaházy másodfokú ítélet hirdetésén jelen voltak, ahol örömujjongásba kezdtek az ítélethirdetésekor;
• 24. Megalakul Komlón a helyi szervezetük;

Betyársereg; Erő és elszántság

• 1. Közös demonstrációt tartanak a Szurkolók az állatkínzás ellen szervezettel Makón;
• 13. Közleményt adnak ki, hogy a kormány demokratikus legitimitása megkérdőjelezhetetlen, elhatárolódnak a kormányellenes tüntetésektől;
• 15. Nagykanizsán tartott Spartan Race nevű futó- és terepversenyt a Harcosok Klubbja kb. 8000 résztvevővel
• 19. Budapesti Ítélőtábla hatályon kívül helyezte Budaházy elsőfokú ítéletét, jelen voltak a bíróságon és ovációval fogadták az ítélethirdetést;
• 20. Arról publikálnak egy angol nyelvű tanulmányra hivatkozva, hogy London a legveszélyesebb metropoliszává vált;
• 21. Közleményt adnak ki a kormányellenes tüntetésekről, miszerint sátánista (LMTQ) gondolatokkal szennyezték be a nemzeti szimbólumaikat (Árpád-sávos-, Székely zászló);
• 22. Interjút készítenek a Kárpátia zenekar frontemberével, Petrás Jánossal
• 23. Lantos János, a szervezet vezetője ellátogat a Kecskeméti helyi kormányellenes tüntetésre, meggyőződve arról, hogy a tüntetők csak egy kis létszámú hiteltelen közösség;
• 24. Megjelenik egy fotó egy férfiról a kormányellenes tüntetésen, aki Betyársereg hivatalos pólóját viseli. Közleményt adnak ki, hogy nem ismerik a képen látható személyt, aki nem tagja szervezetüknek, ők semmilyen formában nem támogatja, és nem vesznek részt a tüntetéseken;
• 27. Motoros Klán évnyitó túrája, megemlékezés Egerben az ottani helyi tagok részvételével;
• 30. Motor szentelés Tiszanánán;
• 30. 15. Kempo Világbajnokság Budapesten, Imrik Csaba, a magyar válogatott képviselője második helyezést ért el;

Identitás Generáció

• 2. 120 decibel című kisdokumentumfilmjük premierje, ami felhívja a figyelmet a bevándorlók által elkövetett nőkkel szembeni erőszakra Európában;
• 3. Karácsony Gergely lakossági fórumát zavarták meg muszlim viseletben;
• 4. Interjút adnak a Pesti Srácoknak, előző napi akciójukról;
• 11. „Defend Europe” elnevezésű küldetésük a Földközi-tengeren;
• 14. Bódi Ábelt és Martin Sellnert visszafordítják a nagy-britanniai repülőtéren, miközben egy demonstrációra tartottak Londonban, ahol beszédet is mondtak volna;
• 17. Bódi Ábel interjút ad az angliai incidensről;
• 21. „Defend Europe” elnevezésű küldetésük az Alpokban (Échelle-hágó lázárása), amivel a zöldhatárok védelmére hívták fel a francia hatóságok figyelmét;
• 30. Közlemény szolidaritás vállalásukról az osztrák szervezettel, mivel a rendőrség házkutatást végzett osztrák testvérszervezetük grazi központjában, illetve két vezetőjük, Martin Sellner és Patrick Lenar lakásán;

Értünk, értetek

• 3. „Merre tovább Isaszeg?” című politikai beszélgetés rendezvény;
• 4. Interjút ad Bertha Szilvia, amiben a Jobbikot és a Jobbik tapolcai képviselőjét, Rig Lajost kritizálja;
• 4. Kiskunhalas helyi rádiójában és televíziójában Tián Pál László ismerteti a párt választási programját;
• 6. Kiskunhalas helyi telebízójában ismét Tián Pál beszélhetett a választási programjukról, illetve Pipicz Zsolt, aki Szeged képviselőjelöltje;
• 9. Tián Pál arról számol be Facebook oldalán, hogy az angliai magyarok alacsony részvételéből arra lehet következtetni, hogy a londoni magyarság létszámával kapcsolatban hazudik, vagy nekik egyszerűen nem számít a hazájuk és ezért nem vettek részt;
• 9. Pártközlemény, hogy a magyar választók döntöttek arról, hogy a nyolc éve fennálló kormány és baloldali ellenzéki tömörülés mellett nincs szüksége más alternatívára;
• 15. Tián Pál birkáknak nevezi a kormányellenes tüntetők résztvevőit, akik képtelen bebizonyítani a választási csalásokat, csupán vádaskodnak;
• 25. Bertha Szilvia elutasítja a civil mozgalmak szerveződését, szerinte nincs helyük a politikai életben, le kell szűkíteni tevékenységüket kizárólag karitatív munkára;
• 29. Tián Pál szerint nincs semmi kivetnivaló abban, ha egy nőt ütnek le (Valton vs. Ligetvédők), ha ilyen agresszivitást mutat;

Rend és Igazságosság – Orosz Mihály Zoltán

• 2. Nagykálón festékszóróval rongálta Simon Miklós, Fideszes képviselőjelölt plakátjait, amikor erőszakkal feltartották;
• 9. Sajtó helyreigazítási pert nyer az őt lejáratú médium ellen;
• 14. Kormányellenes tüntetésen vesz részt Budapesten, amit élőben közvetít;
• 21. Kormányellenes tüntetésen vesz részt Budapesten, amit élőben közvetít;

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Márton Gergely és Jánosi Zoltán készítették.