Vona Gábor vloggerként folytatja – Szélsőjobbmonitor, 2018. augusztus

A monitorozást és az elemzést e hónapban a Political Capital gyakornokai, Fazekas Mátyás és Pap Botond készítették.

Borítókép: Facebook

Fő pontok:

• Augusztus folyamán folytatódott a Jobbikban a szervezeti amortizáció. Novák Előd szerint 100 önkormányzati képviselő és 9 polgármester hagyta ott a pártot. Eközben a Mi Hazánk Mozgalom nagyságrendileg 2000 tagjának feltehetően egyharmada a Jobbikból érkezett.
• Augusztusban látványos közeledés indult meg az LMP és a Jobbik között, amelynek feltehető célja az együttműködés az önkormányzati választáson. Ezt azonban többen is ellenzik a pártban, elsősorban is Volner János. A párton belüli bizonytalanságra utal, hogy bár korábban úgy volt, Volner lesz a Jobbik EP-listavezetője, ő augusztusban visszakozott, mert indoklása szerint „az elnökségben van feladata”.
• A Jobbiknak sikerült megegyezésre jutnia az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ), így a párt pénzügyi háttere biztosított, azonban a bírság következtében a Jobbik egy időközi választáson sem állít jelöltet 2018-ban.
• A HírTV tulajdonosváltása negatívan érintette a Jobbikot, az eddig Simicska Lajos tulajdonában álló televízió Fidesz-közeli kézbe való (vissza)kerülésével médiatámogatás nélkül maradt a párt.
• Kiderült, hogy Vona Gábor vloggerként folytatja karrierjét, és nem szeretne párttisztséget betölteni.
• A Mi Hazánk mozgalom hivatalosan is párttá alakult augusztus 21-én. A kormányzati média-hátszéllel segített párt leginkább az „ellenzék ellenzéke” szerepet tölti be a nyilvánosságban.
• A magyar szélsőjobboldali szervezetek tevékenysége, júliushoz hasonlóan, leginkább rendezvényekben merült ki. A „politikai uborkaszezon” időszakát jellemzően maguknak szervezett programokkal, toborzással, lokális problémák kezelésével töltötték.
• Érdekes, hogy a Jobbik támadása közepette a Fidesz-közeli Magyar Idők egy Kovács Béla portrét is közölt augusztusban, melyben Kovács cáfolni igyekezett, hogy kémkedett volna Oroszországnak. Komoly kérdéseket vet fel, hogy a Magyar Idők mi okból közöl egy volt jobbikos, az orosz állam számára történő kémkedéssel megvádolt, korábban a Fidesz által is támadott, és az év elején perbe fogott politikusról, kommentár nélküli portrét. Úgy tűnik, a kormányzati szándék Kovács nevének tisztázása a kémvád alól.

 Jobbik: útkeresés és belső feszültségek

Augusztus folyamán folytatódott a Jobbikban a szervezeti káosz. A nyilvánosságban megjelent információk szerint legalább száz önkormányzati képviselő, kilenc polgármester és hét-nyolcszáz tag igazolt át a Mi Hazánk Mozgalomba augusztus végére. Ez a Jobbik összes önkormányzati képviselőinek több mint egynegyedét, polgármestereinek majdnem felét teszi ki. A pártból távozók között vannak olyan erős emberek is, mint Pakusza Zoltán, miskolci önkormányzati képviselő, illetve volt, ahol a teljes alapszervezet állt fel, mint Hajdúböszörményben. A párt szóvivője Mirkóczi Ádám szerint azonban ezzel a Jobbikban nem foglalkoznak, ők senkit sem tartanak vissza, akik menni szeretnének. A kilépéseket indokló nyilatkozatokból, arra lehet következtetni, hogy azok hagyják ott a pártot, akik nem értenek egyet a nemzeti „néppárti” irányvonallal. Vélhetőleg a Jobbik elnöksége is a radikális vonal párton belüli gyengülését reméli a pártszakadástól.

Európai szinten is folytatódott a Jobbik útkeresése, ami ugyancsak feszültségekhez vezetett. Bár az EPP sajtófőnöke, Pedro López de Pablo teljességgel kizárta a Jobbik csatlakozását a Néppárthoz, amit korábban Volner János után Sneider Tamás is felvetett, Szávay István a Facebookon élesen bírálta a Jobbik elnökségét, mondván ő nem lesz egy frakcióban Junckerrel.

Gyöngyösi Márton frakcióvezető és Hajdú László (DK) állítólagos egyeztetése szintén nagy port kavart a Jobbikban. A már említett hajdúböszörményi alapszervezet, de az újpesti alapszervezet alelnöke, Nagy Attila is emiatt váltott pártot. Volner is erősen bírálta saját pártját, mivel az állítása szerint az „béna kacsaként mozog”. Belső feszültségekre utal az is, hogy Volner elállt az EP-lista vezetéstől, a pártvezetés pedig januárra tolta a lista kihirdetésének döntését. Mint elmondta, neki jelenleg „az elnökségben van feladata”. Bár a feszültségek érezhetőek az elnökségen belül, Volner egyértelműen tagadta a Magyar Idők értesülését mely szerint puccsra készülne, és hangsúlyozta, az a feladata, hogy segítse az elnökség munkáját a következő két évben, és ő ezt vállalja.

Sneider nem változtat a néppártosodás útján (forrás: Facebook)

A Jobbik vezetése kitartott a Vona Gábor által kijelölt néppárti út mellett. A korábban euroszkeptikus párt erősen Európa-párti kommunikációs vonalat vett fel: megfogalmazták a Jobbik álláspontját az uniós kisebbségi politika terén, melyben javasolták, hogy legyen közös biztosa és költségvetése az őshonos nemzeti kisebbségeknek, a magyar állam pedig támogassa az autonómiára irányuló törekvéseket. Az Orbán-kormánnyal szemben az Európai Bizottságot méltatták Facebook-bejegyzésükben az óraátállítás ügyével kapcsolatban. Emellett Sneider Tamás az augusztus 20-i családi napon arról is beszélt, hogy szerinte a hosszú távú cél a skandináv modell bevezetése Magyarországon, amihez viszont először vissza kell nyerni és meg kell erősíteni szabadságjogainkat. E felvetése abból a szempontból kifejezetten érdekes, hogy a skandináv modell eredendően baloldali program, amit itthon eddig az LMP képviselt leginkább.

A Jobbik számára pozitív fejlemény, hogy anyagi helyzetük tisztázódni látszik. Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton augusztus 20-án tartott pártrendezvényen elmondták, sikerült megállapodni mind a NAV-val mind az ÁSZ-szal, így a párt anyagi háttere biztosítva van. A büntetések miatt azonban egyetlen időközi választáson sem tudnak elindulni: nem lesz jobbikos jelölt a XV. és a X. kerületben, Szombathelyen, de még  Tiszavasváriban sem, bár itt függetlenként elindul Badics Ildikó jegyző, Fülöp Erik jobbkeze.

A Jobbik belső feszültségei csak mérsékelten látszódnak meg a párt támogatottságán, eddig nem pártoltak át tömegesen a párt szavazói a Mi Hazánk Mozgalomhoz. A Nézőpont Intézet szerint a Jobbik támogatottsága stagnál, a teljes népesség körében 10%-on áll, a Publicus szerint 1%-kal csökkent, 11%-ról 10%-ra. A Nézőpont mérése alapján a Mi Hazánk támogatottsága 1%-on stagnál, míg a Publicus mérése alapján a Mi Hazánk nem éri el az 1%-os támogatottságot.

Szintén jó hír a Jobbiknak, hogy újjáalakult három korábban feloszlott alapszervezete Sopronban, Baján és Ajkán.

Szövetségi politika: „huszonegyedik századi pártok”

Augusztusban látványos közeledés indult meg az LMP és a Jobbik között. A közeledést elsősorban az LMP kezdeményezte, azonban a korábbiaktól eltérően a Jobbik nem utasította azt el élesen, mi több, számos olyan kijelentést tettek vezető jobbikos politikusok, amiből tényleges egyeztetésre lehetett következtetni a pártok között. Ugyan az LMP eredetileg a huszonegyedik századi pártok, azaz az LMP, a Jobbik és a Momentum szövetségéről beszélt, idővel a Momentum ’feloldhatatlan ideológiai különbségek’ okán kimaradt a kommunikációból.

A hónap második felére az is tisztázódott milyen keretek között értik a pártok az esetleges összefogást. Keresztes Lóránt az indexnek kijelentette, szeretné, ha az önkormányzati választásokon a Jobbik-LMP, esetleg Jobbik-LMP-Momentum közös jelöltjei állnának a rajthoz. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője pedig az ATV stúdiójában erősítette meg, hogy a szövetségi politika napirenden van az elnökség előtt, azonban ezt mindenképpen a választmány és a kongresszus is tárgyalni fogja, így még semmi biztosat nem tudott mondani. A nyilatkozatából az is egyértelmű, hogy a Jobbik egyedül szeretne indulni az EP-választáson, azonban az önkormányzati választáson létrejöhet valamilyen koordináció.

Egyelőre nem tudni, hogy a két párt tagsága hogyan viszonyul a kezdeményezéshez. Az LMP és a Jobbik együttműködése nem példa nélküli, hiszen az LMP-s Csárdi Antal Varga-Damm Andreával közösen tartott sajtótájékoztatót a rendkívüli országgyűlés összehívása kapcsán, és Z. Kárpát Dániel is lépett föl Csárdival közösen egy kilakoltatás helyszínén augusztusban. Az együttműködést akadályozhatja azonban, hogy a párt erős embere, Volner János nyilatkozatai alapján nem támogatja a kezdeményezést. Z. Kárpát Dániel pedig csak ügyek mentén tudja elképzelni az együttműködést. A Hír TV-nek Z. Kárpát azt nyilatkozta, hogy az elkövetkezendő egy évben kizártnak tart egy Jobbik-LMP együttműködést a két párt között húzódó ideológiai szakadék miatt. Kérdéses, hogy ez mennyire tudatos kommunikáció a párt részéről, és mennyire Z. Kárpát magánakciója.

A jobbik közleménye, illetve a másnap megjelent Origo cikk szerint, augusztus 7-én Gyöngyösi Márton és Hajdú Lászkó (DK) a XV. kerület leköszönő polgármestere egyeztettek a XV. kerületi időközi polgármester-választás kapcsán. Ezt kapta lencsevégre a Fidesz-közeli propagandalapként funkcionáló Origo riportere, majd a hír bejelentését meg sem várva hozta nyilvánosságra a Jobbik. Ismerve a jobbikosok Gyurcsányról és a DK-ról alkotott véleményét, nem meglepő, hogy a hír nagy port kavart a Jobbik berkein belül. Ugyan Gyöngyösi hosszú Facebook-posztban védte álláspontját, hogy szerinte egy politikusnál az a normális, ha egyeztet a kollegáival, illetve végül nem is támogatta a Jobbik a DK jelöltjét az időközi választáson, ez nem volt képes elfojtani az ügy jelentőségét.

Látva az LMP-vel kibontakozó szövetségi politikát, és a DK-val való egyeztetést, az MSZP elnöke Tóth Bertalan is jelezte az ATV-ben, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon akár a Jobbik javára is visszaléptetné az MSZP a jelöltjeit, amennyiben az elkötelezett a demokrácia mellett, és nem vall szélsőséges nézeteket. Ugyan a Jobbik Tóth Bertalan bejelentését válaszra sem méltatta, maga a bejelentés mutatja, a Jobbikot az ellenzéki pártok egy jelentős része kikerülhetetlen aktornak látja az önkormányzati választásokon történő sikeres ellenzéki szerepléshez.

A Jobbik és a Fidesz

A kormánypárti sajtó augusztusban sem hagyott fel a Jobbik támadásával. A fideszes média fő támadási iránya a Jobbikban uralkodó szervezeti amortizáció és belső harcok voltak. Kiemelt figyelmet szenteltek minden egyes kilépés bejelentésének. Másrészről pedig Volner Sneiderrel szembeni kritikáit láttatták belharcnak. Így lehetséges, hogy a Magyar Idők már októberre Volner puccskísérletét vizionálta, a Ripost pedig egyenesen katonai puccs vezetőjének láttatta a Jobbikos politikust.

Emellett, a Magyar Idők augusztus közepén írt arról, hogy a korábban a bíróság elsőfokú ítélete alapján hamisan, áfacsalással vádolt Staudt Gábort Lengyelországban milliárdos mértékű bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás vádjával jelentette fel egy magát volt társának kiadó személy. Staudt tagadta, hogy bármilyen bűnszervezetnek a tagja volna, és karaktergyilkosságnak nevezte a cikket. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője az Echo TV-ben az ügyről azt nyilatkozta, bár nem tud ilyen eseményről, amennyiben történik vádemelés, a Jobbik-frakció kész megszavazni Staudt mentelmi jogának felfüggesztését, ahogy azt tették az eddigi össze mentelmi jogi kérdésben.

Ugyanakkor érdekes, hogy a Jobbik támadása közepette a Magyar Idők egy Kovács Béla portrét is közölt, amelyben Kovács cáfolta, hogy kémkedett volna. Állítása szerint maximum lobbizott, ami viszont nem illegális. Állítása szerint bár orosz feleségét próbálta beszervezni a KGB, ő ellenált, amiért meg is vonták tőle szovjet állampolgárságát, és csak 1990 után kapta vissza már az új Oroszországtól. Véleménye szerint a Jobbikot szakmaiatlanság jellemzi, és sem Toroczkait, sem Sneidert nem tartja alkalmasnak a pártvezetői pozícióra. Ennek következtében el is hagyta a Jobbikot, és ahogy lejár az EP mandátuma, a politikától is visszavonul. A hosszan húzódó ügy tekintetében érdekes kérdéseket vet fel, hogy a Magyar Idők mi okból közöl egy volt jobbikos, az orosz állam számára történő kémkedéssel megvádolt, és az év elején perbe fogott politikusról kommentár nélküli portrét. Úgy tűnik, a kormányzati szándék Kovács nevének tisztázása a kémvád alól.

Médiaháttér

A Jobbik médiaháttere gyengült augusztusban. Egyrészről a Hír TV-nél a hónap elején lejátszódott tulajdonosváltás, másrészről az N1TV vezetésének a távozása okozott fennakadásokat. A párt, illetve egyes képviselői Facebook-oldalaikon adtak hangot a Hír TV ügyével kapcsolatos felháborodásuknak, hiszen így a Jobbik-közeli média az alfahír.hu-ra, illetve a N1TV online hírműsorra korlátozódott. Bár nem került tiltólistára a párt a Hír TV műsoraiban, a stúdióban kihűlt körülöttük a levegő. A hónap elején szintén sokként érte a Jobbikot, hogy távozott az N1TV éléről Kisberk Szabolcs, valamint két szerkesztőtársa Magyar Klára és Szilvási Péter. A volt főszerkesztő nehezményezte a pártelnökség „kézivezérlését”, illetve vállalhatatlannak nevezte mind az új elnökség által kijelölt irányt, mind a tisztújítás menetét. A Jobbik számára ugyanakkor kedvező hír, hogy egy év után újra visszatérhettek az Echo TV stúdiójába, így szélesítve médiaelérésüket.

Elmaradtak a szélsőséges kijelentések

Minden européer nyilatkozat és a skandináv modell emlegetése ellenére a hagyományos jobbikos témák is előkerültek augusztusban. A párt tagjai azonban sikeresen kerülték a nyilvános cigányozást és zsidózást, mi több Mirkóczi Ádám az ATV-ben hangsúlyozta, hogy ők „mindenkit képviselni akarnak, ha magyar, ha cigány, ha zsidó”. Szávay István a Facebookon emlékezett meg Erdély 1940. augusztus 30-i visszacsatolásáról, míg Sneider Tamás levélben kért tájékoztatást a kormányzati álláspontról Beke István és Szűcs Zoltán elítélésének ügyében, mely szerinte „román bíróság által hozott politikai indíttatású ítélet”.

Pintér Tamás az ATV reggeli adásában külföldi lapok véleményére hivatkozva gyakorlatilag lenácizta a Fideszt. Ugyan elképzelhető, hogy ez esetleg tesztelése egy lehetséges irányvonalnak, azonban az utólagos magyarázkodások alapján ennél valószínűbb, hogy egy rosszul megfogalmazott nyilatkozatról volt szó.

Szakpolitikai témák

• Férfiak 40 – A Jobbik legfontosabb szakpolitikai témája augusztusban a Férfiak 40 program, illetve a 40 év 40 érv kampány volt. Ennek keretében szeretnék elérni, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is mehessenek el 40 év aktív munkaviszony után nyugdíjba. Nem tisztázott azonban, hogy az állami nyugdíjrendszer miből tudná ezt finanszírozni.
• Devizakárosultak és a kilakoltatások ügye – A Jobbik másik kiemelt szakpolitikai témája a kilakoltatások ügye volt augusztusban. Képviselőik Z. Kárpát Dániel vezetésével több kilakoltatás helyszínére is kiszálltak, hogy lehetőség szerint megakadályozzák azokat. Egy esetben sikerült egy hónap haladékot kiharcolniuk az ott élő családnak, egy másikban sikerült elérniük, hogy a végrehajtó elálljon a kilakoltatás szándékától. Egy ilyen kiszálláson Csárdi Antal LMP-s képviselő is részt vett. Emellett, a Jobbik követelte, hogy a devizahiteleket felvételkori árfolyamon forintosítsák, a többletbefizetéseket térítsék vissza, majd induljon meg az egyeztetés a kártérítés mértékéről, amit a bankok fizetnének a károsultaknak.
• Diákhitel – A Jobbik támogatja a HÖOK kezdeményezését, hogy gyermekvállalás esetén ne csak a nőknek, hanem a férfiaknak is engedjék részben vagy egészben a diákhitelt.
• Albérletpiac – A Jobbik IT fő témája augusztusban az egyetemvárosokban tapasztalható tanévkezdés előtti albérlet áremelkedés volt. Farkas Gergely sajtótájékoztatóján elmondta, a Jobbik támogatja a kollégiumépítéseket, szükség van egy szociális bérlakásépítési programra, fejleszteni kell az önkormányzati bérlakások rendszerét, és be kell vonni a meglévő üres ingatlanokat a lakhatási válság kezelésébe.
• BTK-szigorítás – Volner János bejelentette, hogy a Jobbik kezdeményezi a Btk. szigorítását, hogy súlyosabb büntetések születhessenek a politikusokkal és velük együttműködőkkel kapcsolatos, valamint a brutális bűncselekményekben. Kiállt a halálbüntetés visszavezetése mellett, és kifejtette, szeretné elérni, hogy az állam a bűnügyi költségeket csak az áldozatok illetve családjuk kártérítése után szedje be.
• Tanárképzés - Farkas és Brenner kezdeményezték a pedagógusok gyakorlati képzésének átalakítását, hogy azok hamarabb megkezdhessék az egyéves gyakorlatot, így reflektálva a kialakult tanárhiányra. Felszólították a kormányt, hogy támogassa a kezdeményezést.

Vona Gábor új szerepben

Vona Gábor bejelentette: 21VloG címen futó videósorozat gyártással fog foglalkozni a következőkben, a Vlog Influence kft.-n keresztül, és szeretné magát távoltartani a pártpolitikától. Hetente jelentkező sorozatában közéleti kérdéseket jár körbe, eddigi epizódjaiban a demokráciáról, a cigányság körüli kérdésekről és a férfi-női együttélésről beszélt, és beszélgetett érintettekkel, illetve szakemberekkel. Összeségében azonban ezekben a videókban nem érinti az igazán kényes témákat, korábbi ígéreteivel szemben semmi provokatív nincsen bennünk – legfeljebb a korábbi szélsőjobboldali tábor számára. Ugyanis többnyire moderált, politikailag „mainstream” álláspontot foglal el. Az első videóban pl. elmondta, hogy a demokrácia híve annak önkorrekciós képessége miatt, viszont szerinte a magyar társadalomnak nem feltétlenül van meg a belső igénye a demokráciára. A cigányságról szóló epizód konklúziója pedig az volt, hogy ha az ember látja a szüleit dolgozni, akkor ő is dolgozni fog, és nem úszik el, és hogy minél több romát kéne foglalkoztatnia a nem romáknak.

A vlogger (forrás: Facebook)

Összeségében a sorozat inkább szolgálja Vona Gábor hosszú távú személyes imázsformálását, illetve szélsőséges múltjának feledtetését, mint a valóban provokatív közéleti témák boncolgatását. Bár Vona rövid távon kizárta, hogy visszatérne a pártpolitikához, nem kizárható, hogy hosszabb távon a visszatérést készíti elő.

Mi Hazánk Mozgalom

A párt augusztus 20-i zászlóbontó rendezvényén fogadta el alapító nyilatkozatát, és augusztus 21-én jegyezték be. Fő kommunikációs témájuk a hónapban az általuk ’vitaindítónak’ nevezett 20 pontról szóló szavazás, szervezetileg pedig a párttá alakulás volt. A párt három fő arca, Novák Előd, Dúró Dóra és Toroczkai László folyamatosan járta az országos média különböző műsorait, ahol leginkább az előzetes programpontjaik alábbi elemeit hangsúlyozták: szibériai bérrabtartás és a halálbüntetés intézménye, a szavazati jog korlátozása, az abortusz törvényi kereteinek korlátozása, „magyar-cigány együttélés” kérdése.

Témaválasztásában jól látszik, hogy a Mi Hazánk próbálja betölteni a Jobbik által a szélsőjobboldalon hátrahagyott űrt, és olyan témákat választani, amelyeket szerintük óvatosságból más pártok kerülnek. Retorikájukat szélsőjobboldali populista vonalra fűzik fel, rendszeresen hivatkozva a „mainstream által elhallgatott, de valójában az embereket problémaként sújtó ügyekre”, és bár mind a három politikus régi játékos a hazai közéletben, próbálnak a politikai kívülálló szerepére apellálni.

Egyelőre azonban nem látszódik, hogy a párt üzeneteire különösebben rezonálnának a választók. A Nézőpont Intézet augusztusra vonatkozó mérése szerint 1%-on állt a párt, a Publicus felmérése szerint pedig a Mi Hazánk nem mérhető, vagyis nem éri el az 1%-ot sem. 

Az ellenzék ellenzéke

A Mi Hazánk jelenléte a médiában vetekszik a Jobbikéval, elsősorban a kormánypárti médiának köszönhetően. Toroczkai, Dúró és Novák frissen alakult pártja annak köszönheti a kormányzati médiahátteret, hogy magukat az ellenzék ellenzékeként, és nem a kormánnyal szemben pozícionálják.

A Fidesznek érdeke, hogy a Mi Hazánk erősödjön, hiszen a Jobbik táborát, illetve szervezetét gyengíti jelenlétével, politikusai pedig a Fidesz érdekeivel összhangban aktívan bele is helyezkednek az ellenzék ellenzéke szerepébe. A Mi Hazánk aktívan segíti a kormánypárti propagandát - Toroczkai például a Vona Gábor által megnyert sajtóperek ellenére a Pesti Srácoknak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy Vona Gábor „kötődik az iszlámhoz” és „imád Törökországba járni”, mintegy megerősítve a kormánypárti sajtóorgánumok egyébként bizonyítottan valótlan állítását. Általánosságban a kormány kezdeményezéseivel kapcsolatban leginkább a radikalizmust hiányolják, míg a többi ellenzéki párt kezdeményezéseivel elvi problémáik vannak. A Mi Hazánk összességében úgy tudja tovább osztani az ellenzéki térfelet, hogy közben ő maga csak mérsékelten kormányellenes.

Toroczkai az Echo TV-ben (forrás: YouTube)

Szélsőséges párt, szélsőséges kijelentések

A párt politikusai, Novák Előddel az élen egy erősen rasszista és szexista kommunikációs narratívát követtek augusztus hónapban.

• „Cigánykérdés” – Rendszeresen visszatérő téma a ’cigányügyi’ programok beszüntetése, a szegregált iskolarendszer létrehozása, és a ’cigánybűnözés’. Novák Előd és Toroczkai kételkedésüket fejezték ki az értelmes cigányügyi programok létezésével kapcsolatban; Novák szibériai bérrabtartás keretében oldaná meg a ’cigánybűnözők’ elhelyezését; míg a Mi Hazánk programpontja szerint, a szegregált oktatás hiánya a tanulni vágyó gyerekek kárára történik.
• Antiszemitizmus – Novák Előd védelmébe vette Gyöngyösi Márton korábbi kijelentését, mely szerint a listázni kéne az izraeli-magyar kettős állampolgárságú köztisztviselőket, illetve kétségét fejezete ki afelől, hogy a Mi Hazánk tagsága szívesen látna zsidó származású embereket soraiban. Bár kevésbé jelentkezik kommunikációjukban, mint a romákkal szembeni diszkrimináció, a párt érezhetően antiszemita.
• Genderkérdés – Toroczkai szarkasztikus facebook posztban üdvözölte a gender szak betiltását, illetve augusztus 20-i beszédében is külön kiemelte, a kormány felé intézett kritikájában, hogy bár a gender szakot betiltását támogatják, de a prideot még mindig megtartják.

A Mi Hazánk támogatja a szegregált oktatást. (forrás: Facebook)

A Mi Hazánk retorikájának fontos részét képezik a szociális ügyek. Előszeretettel hangoztatták a mozgalom politikusai az egészségtudatosság fontosságát, vagy posztoltak róla Facebookon, kiemelték a véradás szükségességét, a család és a munkahely összeegyeztethetőségének nehézségeit, továbbá Toroczkai feljelentést tett a svájci frank alapú hitelek kapcsán felmerülő bennfentes kereskedelem gyanújával, mellyel kapcsolatan a kúria azóta el is rendelte a vizsgálatot. A korábbi Jobbikhoz hasonlóan a Mi Hazánk a szélsőjobboldali nézeteit egy szociálisan érzékeny hozzáállással próbálja egyensúlyozni.

Szélsőséges szervezetek

Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM)

A Magyar Önvédelmi Mozgalom augusztus 4-én „közérzetjavító” sétát tartott a főváros XVII. kerületében. A MÖM Facebook-oldalán megjelent beszámoló szerint a séta résztvevői (4 személy) szembesültek a környék „embertelen körülményeivel”. A bejegyzés szerzője, Popey, a szervezet budapesti vezetője, nem tért ki arra, hogy mit ért ezek alatt, illetve arra sem, hogy kikre gondol, amikor az ottaniakat „kiilleszkedett söpredéknek” nevezi. Szerinte az ottani „kiilleszkedettek” a rendőrséget is értesítették, mert egy járőrautóval is találkoztak, bár igazoltatás nem történt. Emellett az önkormányzatot bírálta.

Augusztus 5-én a medgyesegyházi Dinnyefesztiválon állítottak fel standot, hogy sziompatizánsokat és tagokat toborozzanak. Augusztus 19-én ismét sétát tartottak a budapesti Pillangó Parkban. A bejegyzésben példaértékű összefogásként értékelték a szervezetek közös megmozdulását, és üdvözölték a „társadalmi nyugalom helyreállításának érdekében létrejött bajtársi összefogást”. Másnap, augusztus 20-án, a Tiszaföldvári Paprikás Ételek IX. Nemzetközi Főzőversenyen vettek részt. A Facebook bejegyzésbe feltöltött plakáton az ország egyik legerősebb civil közösségének nevezik magukat.

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)

A HVIM az előző hónapokhoz képest kevésbé volt aktív. A hónap fő eseménye egy nagyobb szabású, országos összetartás volt. A 18-a és 20-a között megrendezett táborban vetélkedőkre, harci gyakorlatokra, tábori szentmisére, zászlószentelésre, sok beszélgetésre és kiselőadásokra is sor került, valamint megemlékeztek az elhunyt „bajtársaikra”. „Volt szituációs lövészet airsofttal, terepíjászat, kelevézdobó-verseny, Molotov-koktél dobó verseny, földharc, kötélhúzás és sebesült bajtárs cipelés”– írták a honlapjukon megjelent képes beszámolóban. Továbbá sor került egy közgyűlésre is, ahol az elmúlt időszakot, majd a jövő feladatait tekintették át. A misét tartó papról nem jelent meg információ, csupán „atya”-ként említették.

Betyársereg

Augusztus 6-án jelent meg egy bejegyzés a betyarsereg.hu Hírvilág rovatában, melyben Lauren Southern Alt-right vlogger, újságíró videó riportját népszerűsítették. A videó, ami egy dokumentumfilm sorozat részlete, a Dél-afrikai fehér kissebség helyzetét volt hivatott bemutatni. A videó szerint az ottaniak az ellenük irányuló rasszizmus miatt táborokba kényszerülnek, mert a munkaerőpiacon fehérként nehéz elhelyezkedniük, ezért sokan az utcára kerülnek. „Velük nem törődik a rendőrség, a hatóságok, de még a segélyszervezetek sem.”

A műegyetemi lőtértűz tizenkettedig évfordulóján, augusztus 8-án, a Betyársereg motoros Klánja is felvonult az Emlékezés Napja elnevezésű rendezvényen.

10-én a Betyársereg alföldi régiója közös edzést tartott Kecskeméten, hogy felmérje az állomány „hadrafoghatóságát és erősítse a közösségi szellemiséget”. A beszámoló hangsúlyozza, hogy az állomány „remek formában van.” Hazafi, sportolj!- üzenettel inspirálják az olvasókat, hiszen „a sport mindig honvédelem”.

Augusztus második hétvégéjén a szervezet Motoros Klánja a horvátországi Batinára látogatott egy nemzetközi motoros találkozóra. A bejegyzés szerint a környező országokból, Ausztriából, Romániából, Szlovéniából és Boszniából is csatlakoztak motorosok az eseményhez.

Erő és Elszántság (EE)

Augusztus 22-én jelent meg hosszabb poszt a Hírmondó rovatban, a már júliusban is jelentős figyelmet kapott Pillangó Parki helyzetről. Júliusban az ott lakókkal és több szélsőséges szervezettel összefogva demonstrációt tartottak, amely „áttörte a hallgatás és közvélemény falát, hiszen számos médium kezdett ennek hatására foglalkozni az üggyel”. (A demonstrációval bővebben itt foglalkoztunk.) Ahogy a beszámoló írja, a park helyzete azóta sem változott, az „antiszociális”, „drogos” elemek továbbra is „ott rontják a levegőt”, ezért a szervezet tagjai a mindennapokban igyekeznek „felvenni a küzdelmet ezzel a jelenséggel”. Ahogy idejük engedi, kijárnak a parkba erőt demonstrálni, írja a bejegyzés szerzője, Lantos János, az Erős és Elszántság elnökségi tagja. Az ATV Heti Napló műsorának stábja is forgatott a parkban, és megszólították Lantost is, mintha helyi lakos lenne. Az EE és a Betyársereg „nevét kivágták” – panaszkodott Lantos. Szerinte a „cenzúra” felsőbb szerkesztői utasításra történt, így nem kerülhetett bele a műsorba „a valóság”.

Identitás Generáció (IG)

Még július 22-én, Végvár néven indult újra az Identitás Generáció Facebook-oldala, a dátumot a Nándorfehérvári diadal 562. évfordulójára időzítették. Az új oldal első bejegyzésében orwelli cenzúrának nevezik a korábbi letiltását.

Július 30-án, az IG honlapján jelent meg reakció Vágó István Facebook bejegyzésére, amelyben Orbán Viktor tusványosi beszédére reagált. Az írásban hosszan taglalták, hogy milyen pusztítással járt a török-hódoltság. A bejegyzést felhívásnak szánták minden magyar közszereplőnek és politikusnak: „… ugyanúgy kell és jár a török pusztítás áldozatainak az emlékmű, mint a kommunizmus által meggyilkoltaknak, és nem szabad a feledés homályába veszejteni azt, hogy Magyarország mit kapott a töröktől, az iszlámtól és az idegen hatalmaktól.”

Augusztus 9-én Bódi Ábel, az IG Magyarország vezetőjének írása jelent meg a szervezet honlapján, az Eszmeiségünk rovatban. Ebben az Identitarianizmust kívánta bemutatni, mint célt, amiért a szervezet „küzd”, és amit hitvallásának tekint.

Augusztus 10-én a szervezet Facebook oldalán megjelent bejegyzésben „hatalmas metapolitikai győzelemként” értékelték a gender-szakok beszüntetését. Szerintük a társadalmi nemek tudománya „áltudomány” és azoknak, „különösen az ideológiai töltetűeknek”, „semmi keresnivalója” a magyar felsőoktatásban. Beharangozták, hogy további akciók várhatók tőlük egyetemeken.

A magyar IG is részt vett a Franciaországban megtartott XVI. Identitárius Nyári Egyetemen. A 200 aktivista részvételével megrendezett találkozón Európa valamennyi országából érkeztek táborozók. A rendezvény programja előadásokból, workshopokból és önvédelmi képzésekből állt.

Augusztus 21-én jelent meg beszámoló az IG honlapján „Magyarország rendőrállam?” címmel. A bejegyzés az Identitás Generáció Magyarország első, rendőrséggel való találkozásának történetét írja le. Augusztus 20. alkalmából szerettek volna egy közel 60nm²-es molinót kifeszíteni a Szent Gellért téri Szent István szobor fölé, hogy emlékeztessék a kormányt arra, hogy „Magyarországnak a Szent István által kijelölt utat kell járnia, István pedig a Nyugatot választotta.” Szerintük gátat kell szabni a térségben fellelhető orosz befolyásnak, ellent kell mondani Erdogan török elnöknek és az iszlamizációnak, továbbá nem hagyni, hogy az Európai Uniót olyan vezetők irányítsák, „akik európai értékekre hivatkozva árulják el az európaiakat (…), saját háborús traumáikból fel nem ocsúdva, képesek egy egész kontinenst az öngyilkosságba kergetni!”. Az akciót a rendőrség megakadályozta. Az IG magyarázata szerint ők minden esetben együttműködnek a rendőrséggel, és aktivistáik „hamar kiszúrták a civil ruhás rendőröket”. Állításuk szerint az ott megjelent rendfenntartók tudták, hogy kiket, mikor és hol kell keresniük, és azt is, hogy az illetők mire készülnek. A beszámoló szerint, további 10-15 egyenruhás jelent meg a helyszínen. Az ezt követő „poszt-kádári, kötelező fejmosás során” a rendőrök részéről elhangzott az alábbi figyelmeztetés: „Ne húzgáljátok a macska bajszát!” Később az IG aktivistái visszatértek a helyszínre, és egy új üzenetet helyeztek ki: „1984 is a novel not an instruction!”

Agusztus 23-án elindult az IG podcast csatornájának, a Huszárvágásnak a Facebook-oldala.

Fontosabb események

Jobbik

08.06-12. – Hurrá Nyaralunk! szociális nyári tábor

08.16. – A Jobbik elindította a 40 év 40 érv kampányát

08.20. – Családi nap

Vona Gábor

08.08. – Elindult a Vlog21

Mi Hazánk:

08.20. – Zászlóbontó

08.21. – A pártot hivatalosan is bejegyezték

MÖM

08.19. - Séta a Pillangó Parkban

HVIM

08.19-20. - Összetartás

Betyársereg

08.08. - Felvonulás az Emlékezés Napja alkalmából

08.10. - Edzést tartott Kecskeméten a Betyársereg alföldi régiója

08.12. - Motoros Kirándulás Horvátországban

EE

08.22. - ATV-s riport a Pillangó Park helyzetéről Lantos Jánossal

IG

08.22. - Újraindul a szervezet FB oldala

08.11. - IG tábor Franciaországban