Osztódás a szélsőjobboldalon - Szélsőjobbmonitor, 2018. szeptember

A monitorozást és elemzést szeptemberben Dús András és Hidi Kitti, a Political Capital gyakornokai készítették.

Borítókép: Facebook

Fő pontok:

• A Jobbik meghirdette a Nemzeti Ellenállás Kiáltványát, amelyben a párt a parlamenti ellenzéki szerepét kiegészítve ellenállást hirdetett a kormányzattal szemben. Ennek keretében aktívabb parlamenten kívüli jelenlétet ígértek a Jobbik politikusai, amelynek egyik fontos része a kilakoltatások megakadályozása.
• Jelentős átrendeződés volt megfigyelhető a Jobbik területi szervezeteiben. Sajtóértesülések szerint jelentős kilépési hullám zajlott, ami főleg a vidéki szervezeteket érintette. Sok kilépő tervezi a Mi Hazánk Mozgalomba való belépést, ami hosszútávon a Jobbik vidéki bázisának gyengülését okozhatja.
• Régi témákat élesztett újjá a Mi Hazánk Mozgalom. Szeptemberben nyíltan rasszista, romaellenes narratívát folytatott a párt. Egy badacsonyi borász meggyilkolása kapcsán Toroczkai László, a párt elnöke felvonulást szervezett Badacsonyban, amin körülbelül 100 szélsőjobboldali aktivista vett részt.
• Új szélsőséges mozgalom alakult Légió Hungária néven, részben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt vezetőinek irányítása alatt. A szervezet öndefiníciójaként három alappillért határozott meg: hagyomány, öntudat, közösség. Szövetségeseket a szervezet egyelőre nem nevezett meg.
• A szélsőjobboldali szervezetek szeptemberi megmozdulásain elsősorban a drogfogyasztás korlátozását és a közbiztonság javítását követelték.

Jobbik

Stratégia és szervezeti válság

A Jobbik hónapokig tartó tanácstalanság után, szeptember végén meghirdette a Nemzeti Ellenállás Kiáltványát, mely újra egyfajta cselekvési irányt adna a pártnak. A közvélemény-kutatások szerinti stagnáló népszerűségű párt szeptember 12-14-én tartott kihelyezett frakcióülésén, majd szeptember 29-ei kongresszusán elfogadták az új stratégiát, amely szerint a Jobbik nem csak ellenzéki pártként működik, hanem ellenálló mozgalmi szerep betöltésére törekszik az „elnyomó rendszerrel szemben”. A párt szerint az ország ma nem szabad, pártérdekek és személyes ambíciók irányítják a kormányzást, a hagyományos politizálás keretei pedig beszűkültek. A Jobbik célja innentől az igazságos és biztonságos országért folytatott küzdelem. Mint ígérték, „a Jobbik alapvetően az orbáni diktatúrával, az orbáni rezsimmel szemben fogja meghatározni önmagát”. A stratégia komolyságát csökkenti, hogy bár a frakció szeptember közepén már megállapodott a stratégia deklarálásáról, konkrétumokat a hónap végi kongresszusi megerősítés után sem közöltek a programról. A Mi Hazánk kiválása utáni útkeresést követően a Jobbik egy radikálisabb ellenzéki, a szabadságjogokra fókuszáló működésmódra állhat át az új stratégia keretében, amit jelez a szóhasználat („elnyomó rendszer”, „diktatúra”) is. A bejelentés jelentőségét csökkenti, hogy a Sargentini-jelentés megaszavazásakor a Jobbik tartózkodott, annak ellenére, hogy az legfőképpen a magyar jogállamiság hiányosságairól szólt.

A pártszakadás után a Mi Hazánk Mozgalom párttá alakulása további változásokat indított be a Jobbikban. A párt parlamenti csoportja és országos vezetése szeptember folyamán nagyon fegyelmezetten tartotta magát ahhoz a narratívához, hogy a tömörülés erős, egységes, ha van is belső konfliktus, az a belső demokrácia jele. Így próbálták magyarázni azt a hírt is, miszerint a szeptember 12-14-ei kihelyezett frakcióülésén Vona Gábor és pár frakciótag között vita alakult ki. Bár azt nem tudhatjuk, hogy a pontos vita miről szólt, és milyen intenzív volt (az ügyben ugyanis egyes orgánumok intenzív, mások békés hangnemről írnak), azt azonban a résztvevők sem tagadták, hogy voltak komolyabb konfliktusok. Az mindenképpen kérdéseket vet fel, hogy Vona Gábor miért vett részt a frakcióülésen, miután minden párt tisztségéről és frakciótagságáról is lemondott.

Bár a párt vezetése azt állítja, hogy többen lépnek be a pártba, mint ahányan kilépnek, erről megbízható adatok nincsenek. Azonban Z. Kárpát Dániel és Farkas Gergely kiszivárgott hangfelvételén a párt alelnöke is azt mondja, hogy ez a kijelentés nem igaz. A szervezeti válság további jele, hogy a Novák Elődhöz kötődő Kuruc.info szerint 124 önkormányzati képviselő és 9 polgármester is kilépett a pártból, köztük a Fejér megyei közgyűlés komplett jobbikos frakciója, amely megalapította a Mi Hazánk Mozgalom megyei frakcióját. Ez a folyamat nagyon veszélyes lehet a Jobbikra nézve: ha eddigi erősségét, a viszonylag erős vidéki beágyazottságát elveszti, elolvadhat a maradék szavazóbázisa is, és könnyen a szocialisták sorsára juthatnak, ráadásul a párt a vidéki szavazók elvesztését nem kompenzálhatná a fővárosi szavazómaggal, hiszen nem rendelkezik ilyennel. Valószínűleg ezeket a veszélyeket a Jobbikban is látják, de látszólag nem terveznek tudomást venni az új szélsőjobboldali pártról. Ezt demonstrálták, amikor Dúró Dóra a badacsonyi borász meggyilkolása ügyében tartott parlamenti felszólalásáról a teljes Jobbik frakció kivonult.

Szakpolitikai kérdések

A Jobbik szeptemberben nagyrészt folytatta az elmúlt hónapok és évek szakpolitikai irányvonalát. A különböző programtervezeteket, javaslatokat elsősorban az alacsony és a közepes keresetű csoportok igényeire szabták.

• A Jobbik által vitt fő téma a devizahitelesek és a kilakoltatások ügye volt. A párt több képviselője is részt vett banki kilakoltatások megakadályozásában is. A kérdés fő felelőse Z. Kárpát Dániel volt.
• Konzultáció indult a korkedvezményes nyugdíj férfiakra való kiterjesztéséről is, melynek keretében több egészségkárosító szakmában is lehetővé tennék a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulását.
• Továbbra is napirenden tartották a minimum nyugdíj és a kis és közepes nyugdíjak sávos emelését is.
• Kárpát Dániel felszólalt a parkolási díjak mérsékléséért és az egynapos autópálya matrica bevezetéséért.

Bár nagyobb stratégiai átgondoltság vagy innováció nem figyelhető meg, a fő cél a vidéki, szegényebb és leszakadó választókörzetek lakóinak megszólítása/megtartása lehet.

Az ellenzéki párt másik fontos témája a sajtószabadság és a kormányzati sajtóval való konfliktus volt. Az választások óta eltelt időszakban a párt és annak politikusai (elsősorban Vona Gábor volt pártelnök) közel 150 sajtópert nyert meg a főleg állami cégek és állami hirdetések által finanszírozott orgánumok ellen. Jakab Péter törvényjavaslatot nyújtott be, mely azt javasolja, hogy egy sajtótermék ne részesülhessen semmilyen állami támogatásban, ha egy évben háromszor jogerősen elmarasztalják. A Jobbik az a párt, amelyiket a kormánypárti sajtó talán a leginkább támadott a választások előtti és azóta tartó időszakban. További fenyegetést jelent, hogy a kormánypárti sajtó rendszeresen futtatja a Mi Hazánk mozgalom különböző témáit és politikusait. A Fidesz célja továbbá, hogy átcsatornázza a Jobbik szavazótáborát az új tömörüléshez, ezzel a baloldali megosztottságot lemásolva a szélsőjobboldalon.

A párt külpolitikával kapcsolatos megnyilvánulásai nem voltak koherensek. Gyöngyösi Márton a Krynicai Gazdasági Konferencián kijelentette, hogy a párt a nemzetállamok Európájának koncepciójában gondolkodik. Kifejtette, hogy a kontinens jövőjét a digitalizáció és az Unió bizonytalan geopolitikai helyzete teszi kiszámíthatatlanná. Ezek után azonban elmondta, hogy véleménye szerint szükség van egy közös európai identitásra, hiszen a hagyományos nemzetállamok elavultak, „ma már nem ragaszkodhatunk 100%-os szuverenitásunkhoz”. A párt deklarálta továbbá, hogy szükségesnek tartja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, mert a hazai intézmények nem függetlenek a kormányzati akarattól. Ezen kijelentések után meglepő volt, hogy a párt mindkét európai parlamenti képviselője tartózkodott a Sargentini jelentés szavazásakor, ami különösen érdekes annak keretében, hogy a párt erőteljesebb ellenállásra és a rendszerszintű jogsértésekkel szembeni fellépésre törekedne a Nemzeti Ellenállás Kiáltványa szerint. Az indokok között szerepelt, hogy nem értettek egyet a jelentés minden pontjával, továbbá felmerül a hatáskörök kérdése. A Jobbik továbbra is próbál egyensúlyozni az európai uniós ügyek kapcsán, ugyanis egyszerre kell meggyőznie a jobboldali szavazótábort és a baloldaltól elcsábított EU párti választókat. Ez az ideológiai kettős játék azonban meglehetősen működésképtelennek bizonyul, hiszen egy hónapon belül a párt különböző vezető politikusai a mélyebb európai integráció mellett és az ellen arcvesztés nélkül nehezen köteleződhetnek el, főleg megfelelő médiaháttér nélkül.

Szélsőséges kijelentések

Bár a Jobbik egyértelműen dolgozik a néppárti narratíva megerősítésén, a párt egyes politikusai továbbra is próbálnak a szélsőségesebb szavazótábor számára is kielégítő üzeneteket közvetíteni.

• A párt több politikusa is erősen kikelt az afgán oltalmazott által elkövetett erőszak kapcsán.
  • Apáti István hosszú posztban fejtette ki, hogy az országra egyaránt veszélyt jelentenek az „újmigránsok (oltalmazottak, menekültek) és a beilleszkedni képtelen ómigránsok (cigányság)”. Szerinte mindkét csoporttal szemben erélyesen kell fellépni, hogy megvédhessék a magyarokat. Ez a fordulat valószínűleg Toroczkai „belső migránsos” facebook-posztjainak ellensúlyozására készülhetett, ahol a Mi Hazánk elnöke a badacsonyi borász meggyilkolása után hivatkozott a két elkövetőre „kigyúrt szabolcsi belső migráns”-ként.
  • Kárpát Dániel szintén foglalkozott az oltalmazottak kérdésével. Egy ATV-s interjúban felszólalt az oltalmazottak lakástámogatása ellen. A politikus ezen kijelentésével rájátszott a szimpatizánsok jóléti félelmeire, hiszen kifejtette, hogy az így felszabadult pénzt magyarok támogatására lehetne felhasználni.
• A romák elleni tematika részleges feléledésére utal, hogy Szávay István parlamenti felszólalásában számon kérte a kormányzatot, amiért nem léptek fel a szerinte „Délvidékre” költöztetett koszovói romák betelepítése ellen. A kijelentés annak jele lehet, hogy a migráció és a roma kérdés egyes részterületein a kormányzatnál szélsőségesebb kommunikációval szavazókat akarnak szerezni a kormánypárttól, illetve a Mi Hazánk Mozgalomtól. Ennek a célnak erős korlátja, hogy a párt képtelen egységes kommunikációt folytatni ezekben az ügyekben, nem tud egyszerre hitelesen szalonképesnek és szalonképtelennek mutatkozni tartósan a közvélemény előtt.

Vona Gábor

Annak ellenére, hogy formális szerepe nincs a Jobbik vezetésében, Vona Gábornak láthatóan mégis nagy befolyása van a párton belüli folyamatokra. Ennek jele, hogy részt vett a kiskőrösi frakcióülésen, ahol több frakciótaggal is konfliktusa volt. A korábbi pártelnök és miniszterelnök-jelölt szeptemberben folytatta a még nyáron indult YoutTube csatornáját, két videót töltve fel. Az egyik a magyar sajtószabadság helyzetéről szólt, amelyben különböző ellenzéki újságok szerkesztői is megszólaltak. A másik témája a szegregátumokban elhatalmasodó drogprobléma volt, melynek keretében egy vidéki roma körzetet is meglátogatott. Vona azt állította, hogy a videóival egy második reformkor eljöveteléért dolgozik, szeretné, ha a különböző oldalak kiegyeznének egymással. Érdekesség, hogy az egyik felesége által posztolt kép alapján a volt pártelnök vlogja mellett önismereti/spirituális előadásokat is tart, ami valószínű annak tudható be, hogy maga is készül arra, hogy a politikai témákról szóló videózásból nem fog tudni megélni.

 

Vona Gábor spirituális előadása 2018.09.15-én. Forrás: Facebook

Mi Hazánk Mozgalom

Szervezeti folyamatok

A frissen párttá szerveződött alakulat a vizsgált hónapban folyamatosan bővíteni tudta tagságát elsősorban vidéki településeken. Több helyi alapszervezet alakult, általában 5-10 fő közötti taglétszámmal. Sok polgármester és önkormányzati képviselő lépett át a Jobbikból a Mi Hazánk Mozgalomba, a Fejér megyei közgyűlés pedig megalakult a Mi Hazánk első megyei közgyűlési frakciója. A párt jelenleg a teljes népességen belül 1%-on, a biztos pártválasztók körében pedig 2%-on áll a Závech Research Intézet szerint. A párt vidéken bővülő tagsága komoly veszélyt jelent a Jobbikra. Kérdéseket vetett fel, hogy a Mi Hazánk is az ellenzék lecserélését tartja a legfontosabbnak, és csak ez után váltaná le a kormányt. Ahogy Novák Előd egy sajtótájékoztatón elmondta „az impotens vagy még rosszabb ellenzék teljes sorcseréje kell”.

 Szélsőséges témák és ügyek szeptemberben

A Mi Hazánk Mozgalom egyértelműen a Jobbiktól és a Fidesztől jobbra helyezi el magát a politikai értéktáblán. A párt javaslatai között szerepel a kémiai kasztrálás lehetőségének bevezetése (a Fidesz némely politikusa is átvette ezt az ötletet), a szibériai bérrabtartás bevezetése, melynek keretében magyar elítélteket szállítanának szibériai börtönökbe, mert szerintük így olcsóbb és hatékonyabb lenne a büntetés-végrehajtás, illetve a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetése. Ezek az elképzelések egyértelműen a volt szélsőséges jobbikos szimpatizánsok megszólítását szolgálják. A közpolitikai tartalmi munka azonban még alig indult meg a pártban, amit az jelez, hogy szeptember 10-én a Facebookon tették közzé a felhívást, hogy jelentkezőket várnak 15 szakmai kabinetjükbe.

A párt több szimbolikus ügyet is zászlajára tűzött szeptemberben. A badacsonyi borász meggyilkolása kapcsán Toroczkai László széles körben elterjesztette a romákat jelölő „belső migráns” fogalmát. Az ügyet egész hónapban futtatta a párt, újra tematizálva a cigány-nem cigány együttélés kérdését és a romák integrációjának témáját. Az ügy egészen odáig fajult, hogy körülbelül 100 szélsőjobboldali szimpatizáns felvonult Badacsonyban Toroczkai vezetésével (bár hivatalosan a párttól függetlenül). A párt felszólalt továbbá a Nelson Mandela tér neve ellen, mert Toroczkai szerint a volt dél-afrikai vezető kommunista és terrorista volt, aki a „fehéreket nyíltan diszkrimináló rendszert hozott létre”. A kérdéssel kapcsolatban tüntetést is szerveztek. Az ügy háttere, hogy a magyar szélsőjobboldal több központi figurája erősen szimpatizál a búr neonáci Afrikaner Weerstandsbeweging szervezettel, és az előző hónapokban búr szélsőjobboldaliak keresték fel a pártelnököt Ásotthalmon, akik erősen ellenzik Mandela munkásságát. Fontos kezdeményezés volt még a hónapban Toroczkai László részéről, hogy feljelentést tett a bankok ellen, mert szerinte birtokában voltak azoknak az előrejelzéseknek, miszerint a svájci frank ára el fog szállni. A nyomozás elindult az ügyben, melyet a párt sikerként könyvelt el. A devizahitelesek ügyének képviselete értelmezhető a Jobbikkal való csatározás egyik frontjának is, hiszen a Jobbik egyik legjelentősebb témája ez az ügy. Ha a Mi Hazánk Mozgalom valamilyen jogi áttörést el tudna érni az ügyben, az lehetővé tenné számára, hogy zárójelbe tegye a Jobbik témával kapcsolatos ténykedését.

Toroczkai László felvonul Badacsonyban egy borász megölése kapcsán 2018.09.22-én. Forrás: kuruc.info

Szélsőjobboldali szervezetek

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)

Szeptember legfontosabb eseménye, hogy új szélsőjobboldali mozgalom lépett színre, a Légió Hungária, amelynek két vezetője is a HVIM vezetőségéből vált ki: Incze Béla, a HVIM korábbi alelnöke, valamint Lipták Tamás, a HVIM egykori Pest megyei vezetője. Az új szervezet megalakulása jelezte, hogy a HVIM-en belül komoly konfliktusok voltak az utóbbi időben, melyről közös megegyezés alapján egyik fél sem közölt részleteket. A kiválás hátterében a követendő stratégiával és a szükséges tevékenységgel kapcsolatos véleménykülönbség áll. Incze Béla szerint a „nemzeti radikalizmus” betöltötte a küldetését azzal, hogy a baloldali kormány megbukott 2010-ben.

A HVIM szeptemberben két eseményt rendezett, amelyeket hagyományosan minden évben megtartanak: szeptember 15-én a  Rongyos Gárda tagjaira emlékező túrát a soproni hegyekben, 22-én pedig az Attila Védvonal Emlék- és Teljesítménytúrát. Mindkét túrán részt vettek a Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Betyársereg tagjai is. A Rongyos Gárda emléktúrán beszédet mondott Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, amelyben bemutatta a gárdisták életútját.

A HVIM által szervezett a Rongyos Gárda nyomában túra. 2018.09.22. Forrás: Facebook

Magyar Önvédelmi Mozgalom

A MÖM tevékenységét főként a drogfogyasztás visszaszorításért való fellépés jellemezte, sikerként könyvelték el, hogy egyre több a lakosság általi pozitív visszajelzés az akcióikról, mint például a problémafelderítő séta. A szervezet honlapján jelentette be, hogy októbertől országos toborzó hadjáratot hirdet az országban uralkodó közbiztonsági állapotok miatt, s kritikáját fejtette ki a rendőrség munkájával kapcsolatban, hivatkozva a badacsonyi tragédiára és a falvakban, városokban a drogfogyasztás okozta megoldatlan problémákra. A MÖM tagjai szeptember 8-án részt vettek vezetőjük, László Attila Tibor, a Jáki templomban történő nemesi eskütételén, aki az elismerést közös érdemnek tekintette. Amellett, hogy az eseményre rendelkezésre bocsátották a templomot, azon a megjelent fotók alapján az egyház egyes képviselői is részt vettek.

László Attila Tibor nemesi eskütétele, a Jáki templomban. 2018.09.08. Forrás: Facebook

A MÖM szeptember 15-én Tiszaföldváron tartott egész napos drogellenes sétát, melyről László Attila Tibor facebook oldalára egy videofelvételt posztolt. A MÖM továbbra is egyensúlyozik a Jobbik és a Mi Hazánk között. Míg László Attilát világlátása és cigányellenessége feltehetően a Mi Hazánkhoz húzza, valószínűleg praktikus megfontolások a Jobbik mellett tartják. Bár László Attila baráti kapcsolatban van Toroczkai Lászlóval, továbbra is jó viszonyt ápol a Jobbik vezetőségével is. Ezt bizonyítja a Facebook oldalán szeptember 23-án közzétett fotó Sneider Tamással, mely a Jobbik zártkörű Orosházán lévő megbeszélésén készült, a képhez a következő megjegyzést fűzte: „Együtt magyarságunk szolgálatában, a keresztény-konzervatív értékek és a hazafias közösségépítés mentén”, melyet a követői nem fogadtak felhőtlen örömmel, mondván, hogy a Jobbik csak a múltban volt hazafias közösség. A Jobbikkal való szoros kapcsolat ugyanakkor a párton belüli újabb ellentétek miatt a jövőben változhat.

A MÖM negyedik alaklommal vett részt szeptember 22-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Attila Védvonal Emlék- és Teljesítménytúrán.

Betyársereg

A Betyársereg főként különböző rendezvényeken, versenyeken vett részt szeptemberben, és különös figyelmet fordított a badacsonyi gyilkosságra, valamint a 2006-os eseményekre való visszaemlékezésre. Szeptember 10-én a szervezet erősember bemutatót tartott Ásotthalmon, a Zentai csata emléknapján. A 12 éve történt kormányellenes tüntetésekre egy videóval emlékeztek meg, tiszteletüket kifejezve azok felé, akik „betyáros virtussal” harcoltak a regnáló hatalommal szemben.

A szeptember 22-én megrendezett badacsonyi megemlékezésen, melyet Toroczkai László szervezett, köszönetet mondtak a résztvevőknek, és a Betyársereg tagjai közé fogadta azt a két embert, akik az elkövetőt feltartóztatták. Bejelentették, hogy a harmadik társuk, aki az elhunyt borász, Havasi Csaba életéért küzdött kitüntetést fog kapni hősiességéért a Mi Hazánk mozgalomtól, s kérték a belügyminisztertől is, hogy részesítse állami kitüntetésben. A megemlékezésen nem volt hiány a szélsőséges kijelentésekből, Toroczkai László „Szabolcsból idemigrált emberállatoknak” nevezte az elkövetőket. A Betyársereg azon tagjai, akik nem tudtak elmenni a badacsonyi megemlékezésre, az Egerben megrendezett GPC erőemelő világbajnokságon vettek részt. A Betyársereg, a HVIM által megrendezett Attila Védvonaltúrán is képviseltette magát.

Identitás Generáció

Az Identitás Generáció szeptemberi tevékenységét felvonulásokon való részvétel, és felvonulás szervezése tette ki, továbbá vezetőjük, Bódi Ábel újabb vlog adásai. Az Identitás Generáció tagjai, részt vettek az osztrák Identitás Generáció kahlenbergi felvonulásán, amit Bécs 1683-as felszabadulásának emlékére rendeztek. Az Identitás Generáció volt a szélsőséges szervezetek közül, amelyik markánsan kinyilvánította véleményét a Sargentini-jelentésről. A jelentés elfogadása után, szeptember 14-én a szervezet egy koporsót helyezett az Európai Bizottság budapesti irodája elé, amellyel jelképesen eltemették a jogszerű döntéshozatalt a szerintük jogszerűtlen szavazás miatt. Bódi Ábel YouTube csatornáján is hangot adott felháborodásának: kijelentette, hogy „hazaárulónak” tartja azokat a pártokat, amelyek elfogadták a jelentést, és „gusztustalannak” nevezte, hogy a Jobbik tartózkodott.

Légió Hungária

Az új szervezet öndefiníciójaként és küldetéstudatként három fő alappillért határozott meg: hagyomány, öntudat, közösség. A hagyományos családot tartják az egészséges társadalom alapjának, s harcot hirdettek fizikai és szellemi védelme érdekében. A szervezet bemutató kisfilmjében megjelenik az aktivizmus, a közösség, a család és a sport, mint fő értékek. A Betyársereg honlapján megjelent interjúban Incze Béla kifejtette, hogy az öndefiníciójukban nem jelenik meg a „nemzeti radikalizmus”, mert az szerinte már betöltötte történelmi küldetését, a baloldali kormány megbuktatását. A konzervatív értékeket fontosnak tartja a szervezet, de a militáns jelzővel kibővítve, világnézeti harcosokként tekintenek magukra.

A Légió Hungária megalakulása. Forrás: betyarsereg.hu

Konkrét szövetségeseket nem jelölt meg a szervezet, azonban Tyirittyán Zsolt és Incze Béla közös fotója árulkodó jele a két szervezet közötti szimpátiának, melyről maga Incze Béla is azt mondta a szervezet nevében, hogy: „a Betyársereg és az Légió Hungária kapcsolata bajtársi, hiszen a céljaink azonosak az út pedig, amin haladunk gyakran szintén azonos”.

Fontosabb események

Jobbik

• Szeptember 7.: Gyöngyösi Márton részt vett a Krynicai Gazdasági Fórumon
• Szeptember 9.: A Jobbik kezdeményezte a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban.
• Szeptember 12-14.: Kiskőrösi frakcióülés.
• Szeptember 14.: Fidesszel szembeni ellenállás bejelentése.
• Szeptember 17.: A Fidesz nyeri a tiszavasvári polgármester-választást.
• Szeptember 19.: A Jobbik kivonul Dúró Dóra parlamenti felszólalásáról.
• Szeptember 25.: A Jobbik átfogó bérlakás építési programot kezdeményez.
• Szeptember 29.: Meghirdetik a Nemzeti Ellenállás Kiáltványát.

Mi Hazánk Mozgalom

• Szeptember 8.: Megalakult az első Mi Hazánk-alapszervezet.
• Szeptember 10.: A badacsonyi borász meggyilkolásának ügye kapcsán írt bejegyzést Toroczkai László a Facebookon.
• Szeptember 13.: Toroczkai szerint minden párt hazaáruló amelyik nem nemmel szavazott a Sargentini-jelentésre.
• Szeptember 19.: Toroczkai feljelentése alapján elindult a nyomozás a devizahitelek kapcsán.
• Szeptember 21.: Novák Előd egy interjúban kijelenti, hogy a kormányváltás előtt ellenzékváltásra van szükség.
• Szeptember 22.: Toroczkai László 100 szélsőjobboldali szimpatizánssal felvonul Badacsonyban a helyi borász meggyilkolása miatt.
• Szeptember 27.: A Fejér megyei közgyűlésben megalakul a Mi Hazán Mozgalom első megyei frakciója. A tagok a Jobbikból kilépett képviselők.

HVIM

• Szeptember 15.: A Rongyos Gárda tagjaira emlékező túra a soproni hegyekben.
• Szeptember 22.: Attila Védvonal Emlék- és Teljesítménytúra megrendezése.

MÖM

• Szeptember 08.: László Attila Tibor nemesi eskütétele a Jáki templomban.
• Szeptember 12.: „Problémafelderítő séta” a 17. kerületben.
• Szeptember 15.: Egész napos drogellenes séta Tiszaföldváron.
• Szeptember 22.: A HVIM által megrendezett Attila Védvonal Emlék- és Teljesítménytúrán való részvétel.

Betyársereg

• Szeptember 10.: Erősemberbemutató Ásotthalmon, a Zentai csata emléknapján.
• Szeptember 22.: Badacsonyi felvonulás és megemlékezés Toroczkai Lászlóval.
• Szeptember 22.: Egerben megrendezett GPC erőemelő világbajnokságon való részvétel.
• Szeptember 22.: Részvétel a HVIM által szervezett Attila Védvonal Emlék- és Teljesítménytúrán.

Identitás Generáció

• Szeptember 12.: Az osztrák Identitás Generáció kahlenbergi felvonulásán való részvétel
• Szeptember 14.: Az Identitás Generáció a Sargentini-jelentés elfogadására reagálva egy szimbolikus akcióval eltemette az EU jogszerű döntéshozatalát.