Emelkedőben a Mi Hazánk Mozgalom – Szélsőjobbmonitor, 2018. október

Az elemzést októberben Gebei Tamás és Molnár Kristóf készítették, a monitorozásban részt vett még Dús András és Hidi Kitti is.

 

Fő pontok:

• A vizsgált hónap legfontosabb fejleménye a Jobbik tovább mélyülő válsága volt. Október 16-án Volner János, Fülöp Erik és Apáti István távozott a Jobbikból. Ezzel a párt parlamenti frakciója a választások óta már 4 képviselőt veszített.
• A kormánypárti média által erősen támogatott Mi Hazánk Mozgalom kísérletet tett arra, hogy a devizakárosultak ügyét kisajátítsa magának, és ugyanez megfigyelhető a Jobbik több volt témája kapcsán.
• A szélsőjobboldali szervezetek legfőbb aktivitása októberben az 1956-os megemlékezéshez kapcsolódott. Saját rendezvényt szervezett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) és az Identitás Generáció (IG). Ezek a szervezetek nem vettek részt hivatalosan a pártok budapesti eseményein, szemben a Betyársereggel, amely a Mi Hazánk Mozgalommal együtt demonstrált október 23-án.

Jobbik

A belső válság újabb fejezete

A választásokat követő párton belüli konfliktusok új szintre léptek októberben. Volner János és a Jobbik vezetése között eddig sem volt egyetértés. Volner kritikái az LMP-hez való közeledésre, a „baloldalhoz húzásra” és a nemzeti radikalizmus kiüresedésére utaltak. Mindezek miatt október 5-én Volner a választókerületi elnökökhöz és szervezőkhöz írt körlevelet, hogy a Jobbik alapszabályának értelmében tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezze annak érdekében, hogy – mint fogalmazott – visszahozza a pártot az ideológiai tévútról. Az esetet követően a Jobbik pártfrakciójából kizárták Volnert.

A konfliktus a hónap közepéig húzódott, miközben Volner János a Facebook-oldalán mindvégig élesen kritizálta a Jobbikot. A frakcióból való kizárást követően a párt etikai eljárást indított Volner ellen, ám a képviselő ennek a döntését megelőzte, így október 16-án Volner János kilépett a Jobbikból, és követte őt másik két képviselő is: Apáti István és Fülöp Erik. Mindezzel a Jobbik frakció összesen 4 képviselőt veszített már, így 22 képviselővel dolgozik tovább.

A belső konfliktusok nagy teret kaptak a médiában. A közvélemény-kutatások alátámasztják a párt lejtmenetét. A Závecz Research októberi pártpreferencia-mérése alapján a teljes felnőtt népesség körében 8% a párt támogatottsága, ami a májusi 15%-hoz képest jelentős visszaesés.

A kilépők szerint a legfőbb konfliktusforrást a Jobbik viszonya jelenti a többi ellenzéki párthoz. Miközben a Jobbik kongresszusa korábban kizárta a baloldal pártjaival való bárminemű együttműködést, Sneider Tamás október közepén az Indexnek adott interjújában elképzelhetőnek nevezte az LMP-vel való az összefogást. Több olyan szakpolitikát is említett, amelyben szerinte a két párt kompatibilis lenne, ilyen szerinte a környezetvédelem vagy a vidékfejlesztés. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem országos, átfogó együttműködésről lenne szó, hanem települési szintűről. A Momentummal azonban elképzelhetetlennek gondolja a kooperációt, ugyanis a Momentum szerinte olykor egészen ,,szélsőliberális gondolatokat fogalmaz meg”.

A Mi Hazánkkal kapcsolatos viszony nem változott októberben sem. Folyamatosak a támadó, sértegető üzengetések. A jobbikosok kollaboránsnak és árulóknak bélyegezték azokat, akik elhagyták a pártot. Szávay István pedig azt állította az Azonnalinak adott interjúban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom sokkal közelebb áll a NER-hez, mint a nemzeti radikalizmushoz. A Mi Hazánk részéről szintén folyamatosak a Jobbikkal szembeni kritikák és vádaskodások.

A Jobbik fő témái, ügyei

A komoly válságban lévő pártnak a választások óta nem sikerül más témákkal elterelni a figyelmet belső ügyeiről. Októberben elsősorban a kormányzati média kritikájával, az európai ügyészség témájával, valamint a 23-ai akciójukkal igyekeztek kitörni a defenzívából, de sikertelenül.

Még szeptember végén hirdették meg a Nemzeti Ellenállás Kiáltványát, amelynek fő célkitűzése, hogy a Jobbik az „ellenállás” pártjává váljon. Ennek szellemében 23-án, a Bródy Sándor utcai rendezvényükön több gyújtó hangú beszéd hangzott el. A párt párhuzamot vont a kommunista idők és a Fidesz-KDNP politizálása között, és bolseviknak minősítették a kormánypártokat. Az 56’-os forradalmat tovább interpretálva a párt önmagát szabadságharcosnak minősítette, amely a lehető legradikálisabban utasítja el a jelenlegi rendszert, és kész ellene küzdeni. A rendezvény második felében, az MTVA székháza elé vonult a Jobbik. Az MTVA munkatársait propagandistáknak minősítették és megfogadták, hogy többet nem veszik az ott dolgozókat emberszámba. A tüntetés csúcspontján jelzésértékűen tojással dobálták meg a székházat. Másnap a párt több szimbolikus akciót hajtott végre, például Polt Péter házánál és a Fidesz Lendvay utcai székházánál, amelyről videót tettek közzé. Mindezek alapján arra számíthatunk, hogy a Jobbik továbbra is az akciópolitizálásra helyezi a hangsúlyt.

A Corvinus tervezett átalakítása kapcsán a párt tiltakozott, majd közleményükben hangsúlyozták oktatáspolitikai elképzeléseiket, amelyek alapvetően az állami beavatkozás növelését szorgalmazták.

A kormánypárti média kritizálása az egész hónap során téma volt a Jobbik kommunikációjában. Mirkóczki Ádám a folytonos médián keresztüli támadások miatt életre hívta az ún. rágalominfót. Lényege, hogy amennyiben egy sajtótájékoztatón nem témába vágóan kérdeznek, akkor ezekre a kérdésekre külön, péntekenként fog válaszolni, hogy megcáfolja őket. A médiahelyzettel kapcsolatos kritika a Sargentini-jelentéssel összefüggésben is központi szerepet kapott a Jobbik részéről. Az október 3-ai parlamenti vitában Gyöngyösi Márton kijelentette, hogy a jelentés tartalmával nem minden részletében ugyan, de alapvetően egyetért, különösen a médiahelyzettel kapcsolatos megállapításokkal.

A kormányzati média elleni fellépések mellett a korrupció kritikája és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is a hónap fontos témái voltak. Utóbbit a párt folyamatosan a politikai napirenden tartotta, például az országgyűlési felszólalásaival és a Facebookon. Az uniós tagság is úgy jelent meg a Jobbik érvelésében, mint lehetséges eszköz a kormánypárti korrupció ellen.

Október 16-án Szávay István határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben a ,,Magyar-Székely Összetartozás” napjáról, amelyet november 5-én hatpárti konszenzussal, a DK ellenzése mellett el is fogadott a parlament.

Újabb hónap szélsőséges megnyilvánulások nélkül

Annak ellenére, hogy a hónap során több ízben is voltak olyan történések, amelyek okot adhattak volna szélsőséges megnyilvánulásra, alig volt tapasztalható a Jobbik részéről ilyen üzenet. Jean Claude Juncker közös európai ünnepnek nevezte Erdély elcsatolásának 100. évfordulóját, amelyre Szávay István visszafogottan megállapította, hogy a Jobbiknak igaza volt abban, hogy a történelmileg fontos évfordulókra fel kellene készülnie az országnak, annak érdekében, hogy megakadályozzák Románia befolyását a nyugati közvéleményre. A másik említhető ügy az encsi lincselés, amellyel kapcsolatban Jakab Péter jobbikos képviselő kormánykritikusan nyilatkozott. Úgy vélte, hogy a „cigánykérdés” megoldatlansága a kormány érdekét szolgálja, mert egy megvásárolható rétegről van szó, amellyel a saját szavazóbázisát erősíti a Fidesz.

Szakpolitika:

• Vállalkozásfejlesztés – az ellenzéki párt visszavezetné a lakhatási és mobilitási célú kedvezményes cafeteriát, ami a munkaerő itthon tartása, valamint közvetetten demográfiai szempontból is hasznos lenne.
• Oktatáspolitika - A Jobbik szerint a jelenleginél nagyságrendekkel több állami forrást kell belefektetni az oktatási rendszerbe, hogy versenyképes tudást biztosítsunk korszerű körülmények között az ország minden részében. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a kormánnyal ellentétben nem csökkentenék.
• Lakhatásteremtés – Z. Kárpát Dániel képviselő kifejtette, hogy valódi bérlakásprogramot kell indítania a kormánynak. Mindez már 60-100 milliárd forintból kivitelezhető lenne, amely 4-6 éven belül megtérülne. A programot nem csak a fővárosban, hanem vidéken is szorgalmazza a Jobbik, és azt munkahelyteremtési és szakképzési intézkedésekkel harmonizálná. Mindehhez az anyagi forrásokat a költségvetésben szereplő látványkiadásokból csoportosítaná át a képviselő.
• Bérfejlesztés – A regionális keresetbéli különbségek miatt a Jobbik határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyben bérfejlesztési ütemtervet kértek, valamint törvényi erővel köteleznék az állami cégeket az ,,egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének alkalmazására. Azt is szorgalmazták, hogy a kormány tárgyalja újra a multikkal kötött stratégiai szerződéseket, és alakítson ki korrupciómentes gazdasági környezetet.
• Egészségügy – a Jobbik szerint a kormány fizetős egészségügyet akar bevezetni, amelyet teljességgel elfoghatatlannak tart. A párt szerint ennyi pénzből nem lehet fenntartani az egészségügyet, így többet kell rá költeni, és különösen a sürgősségi ellátást és a háziorvosi ellátást kell orvosolni.

Vona Gábor, az influencer

Vona Gábor a hónapban leginkább társadalmi problémákról készített videóanyagokat. Témái között kiemelten a cigányság és a drog elterjedtsége kapott szerepet. Facebook oldalán olykor még megjelennek tisztán pártpolitikai tematikájú megosztások, ám ezeknek az aránya elenyésző.

Mi Hazánk Mozgalom

Szervezeti fejlődés

A Mi Hazánk Mozgalom amellett, hogy reagált a politikai színtérről érkező helyzetekre, saját témákat is tudott felvonultatni. Ugyan korlátozott körülmények között, de a parlamentben is képesek voltak a hangjukat hallatni Dúró Dóra révén. A Trianon emlékév leszavazásakor és a Magyar-Székely Összetartozás napja elfogadásakor is tematizációs lehetőséghez jutott a párt a parlamenti jelenlét miatt, amely különösen ezekben a jobboldali témákban értékes számukra. Októberben tovább bővült a Mi Hazánk Mozgalom szervezete: több mint 30 alapszervezet alakult, valamint létrejött a párt ifjúsági szervezete is, a Mi Hazánk Ifjai, amelynek vezetője Walter Pál Péter, de szervezőként feltűnik benne a korábban az Identiteszben, majd az Erő és Elszántságban vezetői tisztséget betöltő László Balázs, valamint a Pax Hungarica Mozgalom korábbi vezetője és az Erő és Elszántság elnökségi tagja, Lantos János is. Az ifjúsági szervezet képviseletében Walter Pál Péter beszédet tartott a párt 56’-os megemlékezésén.

A Jobbikból októberben távozó három képviselő, Apáti István, Volner János és Fülöp Erik október végén tárgyalásba kezdtek a Mi Hazánkkal az esetleges belépésről. Ezzel felcsillant a remény, hogy belépésük esetén a Mi Hazánknak esetleg frakciója is lehetne, amelyről pedig a Jobbik azt állítja, hogy Dúró Dóra már megkezdte a tárgyalásokat Kövér Lászlóval egy esetleges házszabály módosításáról. Ezt a képviselő tagadja. Ugyanakkor maga Toroczkai László is tett sejtető megjegyzéseket az ATV műsorában, ahol úgy fogalmazott, hogy „majd meglátjuk, a házszabály mit tesz lehetővé, de akár frakciónk is alakulhat”. Az októberi pártpreferencia mérések tekintetében (ZRI – Nézőpont – Medián – Publicus) a pártot kivétel nélkül a teljes népességen belül 1%-ra becsülték a közvélemény-kutatók.

A Mi Hazánk Mozgalom akciói és témái

A hónap egyik legfőbb eseménye az október 23-ai, a Corvin közben megtartott rendezvény volt, amelyen Toroczkai László és Novák Előd mellett a Betyársereg- és az Erő és Elszántság mozgalom vezetője, Tyirityán Zsolt is beszédet mondott. Emellett a rendevényen az Identitesz volt elnöke, László Balázs is megjelent. A szónokok többnyire az MSZP kormányokat, a liberalizmust és a kommunizmust kritizálták, a regnáló kormányt kevéssé.

 

A párt kísérletet tett arra, hogy a korábban a Jobbik által tematizált devizahitelesek problémakörét magáévá tegye. Megalakult a párt Búvár Kund akciócsoportja, amely a devizahitelesek számára nyújt segítséget. A szervezet első akcióját október 30-án rendezte, ahol egy asszony kilakoltatása ellen léptek fel. Az akció során Toroczkai Lászlót elkísérték a helyszínről a rendőrök.

A szimbolikus politizálás területén a Mi Hazánk Mozgalom saját politikai sikerének könyvelte el, hogy megakadályozta, hogy egy közterületet Nelson Mandeláról nevezzenek el Budapesten.

Az erősen abortuszellenes Mi Hazánk Mozgalom képviseletében Dúró Dóra a hónap során részt vett egy vitán a momentumos Cseh Katalinnal.

Szélsőséges megnyilvánulások

• Toroczkai László Ásotthalmon egy óvodai lopást követően kiplakátolta a tolvaj képét a nyilvánosság elé, ún. virtuális kalodaként.
• Novák Előd a Napi Aktuális műsorában a Mi Hazánk Mozgalom sikereként emlegette, hogy sikerült megakadályozniuk azt, hogy Nelson Mandeláról nevezzenek el egy közteret. Novák ,,rasszista fehérgyűlölő kommunista politikusnak” minősítette Mandelát.
• Az 1956-os forradalom megemlékezésén Tyirityán Zsolt felszólalásában a forradalmat párhuzamba vonta a globalizmus, progresszivizmus és liberalizmus értékeivel, ahol gondolatmenetében úgy vélekedett, hogy ,,…ezt az ideológiát minden eszközzel - szellemi értelemben értem természtesen - de ki kell irtani, meg kell semmisíteni, mert ez létünk ellen támad.”
• Dúró Dóra sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között a burka betiltásáról
• Toroczkai László a Mi Hazánk Mozgalom 1956-os megemlékezésén utalt a szabolcsi férfi meggyilkolására, ahol az elkövetőket mélyen elítélte a következöképpen: ,,..ne lehessen a szőnyeg alá söpörni cigány bűnözők, gyilkológépek által halálra vert fiatal, értékes magyar ember halálát.”

Szélsőjobboldali szervezetek

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)

 

Októberi tevékenységük középpontjába a nemzeti ünnepnapon tartott megemlékezéseket helyezték, de a szervezet nem jelent meg hivatalosan egyik párt rendezvényén sem. Mivel évek óta Székesfehérvár az egyik fő bázisuk, így idén is újra fegyverkiállítást rendeztek, valamint ezzel párhuzamosan Miskolcon egy felvonulással egybekötött megemlékezéssel várták a látogatókat. Jellemző a HVIM-re, hogy a holnapjukra „Van jövője nemzetünknek! – A fiatalok őrzik ’56 szellemét” címmel feltöltött összeállítás középpontjában sokkal inkább a történelmi megemlékezés és a közösség áll, mint a szélsőséges megnyilvánulások. Nem csak a cím beszédes, a videó tartalmából és hangulatából is arra lehet következtetni, hogy a szervezet nem roppant meg a Légió Hungária múlt havi kiválása után.

A hónap végén a HVIM felvidéki szervezete harminchat másik felvidéki civil szervezettel együtt közös nyílt levelet fogalmazott meg az Európai Parlamentnek, melyben az őshonos kárpátaljai – zömében magyar – polgárokkal szembeni jogfosztások ellen tiltakoznak, ezzel is kifejezve a szervezet külhoni magyarok helyzete iránti elkötelezettségét. A közös sajtótájékoztató során Polgár Hajnalka, a Magyar Polgár Kör alelnöke a következőképpen foglalta össze a kezdeményezést:

„A mai napon mi levetjük a cinkosság palástját, és szót emelünk az alapvető emberi méltóságjogokat sárba tipró ukrán hatalmi önkény üldözöttjeinek érdekében.”

Betyársereg

 

A Betyársereg, megtartva profilját, ebben a hónapban is sok rendezvényre látogatott el, melyet a honlapjukon megjelenő, szélsőséges és erősen ideologikus tartalommal kisértek.

Október 2-án a Motoros Klán tíz tagja ismét meglátogatott egy számukra fontos történelmi emlékhelyet, az egri Rókus temetőben található híres „mátrai betyár” kopjafáját. Október 14-én a sereg egyik tagját ért fenyegetések miatt Békésre látogattak, ahol az utcájukban élő „horda” ellen demonstráltak. A hónap végén pedig részt vettek a saját szervezésű Betyár-Race versenyen, ahol többek között lándzsa dobásban és szögesdrót alatti kúszásban versenyeztek.

A Betyársereg számára is kiemelten fontos volt október 23. A szervezet a Mi Hazánk eseményén vett részt, ahol beszédet mondott vezetőjük, Tyirityán Zsolt is. A beszéd jellegét tekintve szélsőséges, antikommunista szónoklat volt, ahol „kiirtandónak és sátáni ideológiának” nevezte a kommunizmust, majd megjegyezte:

„Az ávósok utódjai itt élnek közöttünk, melegfelvonulást csinálnak, védik a Sargentinit, ma azért nem tudnak ennél többet tenni, mert nincsenek hatalmon és nem is lesznek.”

 

Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM)

A MÖM októberi fő tevékenysége a szervezetépítéshez kapcsolódott, ahogyan azt szeptemberben meghirdették. A MÖM október 30-án kezdte el az országos toborzást. A szervezet a fő hírforrásaként működő Facebook oldalán toborzó felhívást tett közzé, valamint tájékoztatott a szervezet részére indított internetes anyagi forrás gyűjtésről a szervezeti további működéséhez.

Októberben két helyi szervezet alakult: Tiszaföldváron és egy Miskolcot és térségét lefedő borsodi csoport. A szervezet vezetője, László Attila Tibor lakóhelyén a már létező helyi csoport mellett civil szervezetet is alakítottak Összefogás a Jövőnkért Medgyesegyházán néven. Ennek célja feltehetően, hogy László a MÖM-től elkülönülten, attól függetlenül is kiépíthesse támogatói bázisát, közösségét.

A Magyar Önvédelmi Mozgalom számára is kiemelt esemény volt az október 23-ai megemlékezés. Másnap László Attila Tibor megosztotta a Jobbik MTVA előtti tüntetéséről szóló hírt azzal a kommenttel, hogy „a Jobbik tegnap este bizonyította a vezető ellenzéki szerepét!”. Ez jelzi, hogy a szervezet stratégiailag még mindig a Jobbikhoz áll legközelebb.

Identitás Generáció (IG)

Az Identitás Generáció októbere hasonlóan alakult az előző hónaphoz: Egy fontosabb megmozdulás mellett ismét nagy hangsúlyt fektettek az online tartalomgyártásra. A társaság október 8-án a Gül Baba Türbéjéhez szervezett török- és muszlimellenes demonstrációt Erdogan török elnök látogatása apropóján. Az eseményen beszédet mondott volna Bánsági Andor tolvajkergető, Puzsér Róbert, valamint a szervezet vezetője, Bódi Ábel is. A tüntetés után két nappal egy videóban számolt be róla, hogy a rendezvény a nagyon kevés résztvevő miatt „elúszott”. Puzsér Róbert a beszéde előtt elment a helyszínről, mert túl kevesen voltak. A hónap végén az IG adománygyűjtési akcióba kezdett a déli határon szolgáló határőröknek, mivel szerintük az ismét növekvő nyomás közepette ők védelmezik Európát.

 

A szervezet októberben is főként a fiatalok elérésére koncentrált, ennek érdekében tovább folytatta az intenzív online tevékenységet. Mind a vezetőjük, mind a szervezet saját csatornáján jelentek meg videók. Ezekben kiálltak a tandíj és a felsőoktatás átszervezése mellett, valamint támogatták az életvitelszerű közterületen élés szabályozását, és végül egy angol nyelvű videóban a szabad fegyverviselés mellett érveltek.

Légió Hungária

 

A múlt hónapban alakult szervezet számára is mozgalmas volt az október. Október 6-án nyolcadik alkalommal rendezték mega korábban a HVIM által szervezett Vitéz Vastagh György emléktúrát. Két héttel később „Eltakarítjuk a vörös mocskot” címmel hirdettek akciót, mivel szerintük a kommunizmus fejezete addig nincs lezárva Magyarországon, amíg közterületek az előző rendszerben született neveket viselnek. Ezért a kommunizmussal összekapcsolható személyekről elnevezett utcatáblákat húzták át vörös színnel.

Október 23-án „Az ellenállás él!” néven tiltakozó és megemlékező utcai felvonulást szerveztek. A menet során a felvonulók többek között az EU-t is bíráltak: „se vörös, se kék, nem kell ez az unió”. A honlapjukon található képes beszámoló szerint beszédet mondott többet között a Betyársereg első embere Tyirityán Zsolt, valamint a Légió Hungária vezetője, a HVIM korábbi alelnöke, Incze Béla is, valamint né nélkül egy  fekete maszkos férfi is. A beszédből kiderült, hogy a maszkos férfi a mindenkori harcost szimbolizálja. Történelmi vonatkozásokba helyezte a jelenkori légiósokat, szerinte 56-ban is, de a 2006-os tévéostrom során is az ilyen emberek küzdöttek, és most is szükség van az ő elszántságukra.

„Én vagyok a légiós, aki azt kiálltja nektek és bennetek, hogy Hazánkért és Európáért, testvéreinkért és egész fajunkért csatasorba!”

Fontosabb események

Jobbik

Október 5.: Kizárták Volner Jánost a Jobbik frakciójából.

Október 11.: A Jobbik csatlakozott az aláírásgyűjtéshez az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért.

Október 12.: Mirkóczki Ádám kommunikációs igazgató lett.

Október 16.: Szabó Balázs feljelentést tett a Jobbik ellen gyanús pártközeli pénzmozgásokkal kapcsolatban.

Október 17.: Volner János kilépett a Jobbikból Fülöp Erikkel és Apáti Istvánnal együtt.

Október 19.: Mirkóczki Ádám első rágalominfója.

Október 23.: A Jobbik megemlékezése a forradalomról a Bródy Sándor utcában, majd tüntetése az MTVA székháza előtt.

Október 24.: A párt deklarálta, hogy megkezdi az ellenállást. Mindezt szimbolikus protest akciókkal kezdték meg, amelyeket videón tettek közzé.

Október 30.: Szávay István feljelentést tett a CÖF-fel szemben, azzal a gyanúval, hogy közpénzből támogatják a kormányközeli civil szervezetet.

Mi Hazánk Mozgalom

Október 3.: Burka viselésének tiltását irányozta elő a párt.

Október 4.: Dúró Dóra Cseh Katalinnal folytatott vitát az abortuszról.

Október 14.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezete.

Október 17.: Létrejött a Búvár Kund akciócsoport, amellyel a devizahitel károsultakat akarja segíteni a párt.

Október 23.: A Corvin közben tartotta 56’-os rendezvényét a párt.

Október 29.: A Búvár Kund Akciócsoport első akciója.

HVIM

Október 23.: A HVIM Székesfehérváron tartott fegyverkiállítást, valamint Miskolcon megemlékezést a nemzeti ünnep alkalmából.

MÖM

Október 11.: Létrejött az „Összefogás a Jövőnkért Medgyesegyházán” szervezet.

Október 27.: Megalakult a Tiszaföldvári alapszervezet.

Október 29.: Beszámoltak a Miskolc és környéki tagságról.

Október 30.: Országos szintű toborzás és gyűjtés kezdődött.

Betyársereg

Október 2.: Az „együttélés szabályainak ismertetésével” egybekötött motoros túrát szerveztek az egri Rókus temetőhöz.

Október 14.: A Betyársereg Békésre látogatott, hogy ott demonstrációt tartsanak az egyik tagot ért fenyegetések miatt.

Október 23.: Tyirityán Zsolt beszédet mondott a Mi Hazánk mozgalom október 23-ai megemlékezésén.

Október 27.: A szervezet tagjai részt vettek a Betyár-Race versenyen.

Identitás Generáció

Október 8.: Muszlimellenes demonstrációt szerveztek a Gül Baba Türbéhez.

Október 26.: Adománygyűjtő akció indult a magyar határőrök részére.

Légió Hungária

Október 6.: Vitéz Vastagh György Emléktúra a LH szervezésében.

Október 20.: „Eltakarítjuk a vörös mocskot” címmel indított akciót a Légió Hungária.

Október 23.: Tiltakozó és megemlékező utcai felvonulás „Az ellenállás él!” néven.